Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-06 / 274. szám

6 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1999. október 6., szerda Közgyűlési munkánkról röviden Frakciónk a pécsi közgyűlés legutóbbi ülésén is több javas­latot tett, és érdemben fogal­mazta meg kritikáját a többség működését érintően. Úgy gon­dolom, hogy munkánkról indo­kolt a város közvéleményének röviden beszámolnunk. Körömi Attila frakcióvezető­ként tájékoztatta a testületet, hogy az elmúlt egy év lobbizá­sának és a szabad energiaterme­lést megengedő kormánydön­tésnek köszönhetően szinte bi­zonyosra vehető, hogy nem folytatódik a külszíni fejtés Pé­csett. Staub Ernő frakcióve­zető-helyettes a Pécsi Napok méltatása mellett azt kérte, hogy a jövő évtől kezdődően a rendezvények helyszínéről le­gyen szélesebb körű egyeztetés a frakciók és a rendezők között. Ez azért fontos, mert a Széche­nyi téren a szinte naponta rend­kívüli hangerővel zajló műso­rok most lehetetlenné tették a környék klinikáin fekvő bete­gek, és elsősorban a belvárosi PÁRTHÍREK Dr. Hargitai János az 5. számú egyéni választókerü­let országgyűlési képvise­lője fogadóórát tart október 6-án, szerdán Mohácson 10.30 órakor a Polgármes­teri Hivatalban. Geresdla- kon 14 órakor a Házasság- kötő teremben, Himesházán 15 órakor a művelődési házban, Székelyszabarban 16 órakor a kultúrházban. Márton András, a Fidesz- MDNP-FKgP-KDNP közös képviselőjelöltje kötetlen be­szélgetésre várja a belvárosi lakosokat október 6-án, szer­dán 17 órakor a Royal Kávé­házban és október 7-én 17 órakor a Mátyás király utcai Caffé Zacc kávézóban. A Recski Szövetség október 16-án, szombaton 10 órakor a MÁV toronyházban gyűlést tart. Vendégük lesz dr. Zi- mányi Tibor elnök és dr. Horváth János professzor, or­szággyűlési képviselő, aki a Magyar Nemzeti Bankról tart előadást. A szimpatizánsokat is szeretettel várják. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségé­nek megyei szervezete és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület hétfőn megkoszo­rúzta a POTE udvarán a Demokratikus Hadsereg 6. hadosztályának emléktáblá­ját. A koszorúzáson részt vett dr. Kariinger Gy. Ti­hamér professzor, aki a hadosztály orvosa volt. idős emberek pihenését. Re- gényi Béla uránvárosi képvise­lőnk a lakókörnyezete közterü­leteinek elhanyagoltságára hívta fel a figyelmet. Azt kérte a Közüzemi Rt. vezérigazgató­jától, hogy a jövőben, ha beje­lentéssel él - mint ahogy azt most is tette - gyors intézkedést és nem magyarázkodást vár a cégtől a környéken lakók érde­kében. De Blasio Antonio kez­deményezte, hogy a közgyűlés az őszi közmeghallgatás témá­jául a városi sport ügyét jelölje meg. Ennek megtartásával lehe­tőség nyílik arra, hogy a diá­kok, a szabadidő és a verseny- sport területén munkálkodók egyszerre fejthessék ki vélemé­nyüket a pécsi sport ellentmon­dásos helyzetéről, és tehessék meg javaslataikat. A vita alap­ján úgy értékeltük, hogy a spor­tot érintő közmeghallgatás megtartásra kerül. A napirenden szereplő témák közül a költségvetés módosí­tása vitájában elmondtuk, hogy A Fidesz választási programjá­ban megoldást kínált az egész­ségügy problémáira, de mára szertefoszlottak az ígéretek, ki­durrant a léggömb. A kórhá­zakban és a rendelőintézetek­ben kimerülőben vannak az ál­dozatkészség tartalékai, a sztrájkveszélynél nagyobb baj, hogy az egészségügyi dolgozók kiábrándultak, elvesztették bi­zalmukat a politikai intézmény- rendszerben és apátiájuk már- már a betegellátásban is érez­hető. Bebizonyosodott, hogy a kormánynak nincs elképzelése az egészségügy jövőjéről, nincs stratégiája az ágazat finanszíro­zására. Az egészségügyi mi­niszter - vállalható programok híján - nem tudta alátámasztani többletforrás iránti igényét, és másodszor szenvedett veresé­get a költségvetési alkuban. A 2000. évi központi és tár­sadalombiztosítási költségvetés számai az egészségügy pozíció­jának további romlásáról ta­núskodnak. A beruházási és fej­lesztési előirányzatok éppen úgy nem őrzik meg reálértékü­ket, mint az Egészségbiztosítási Alap kiadásai. A Központi Statisztikai Hi­vatal hivatalos kiadványa a gyógyszerek 17,7%-os drágu­lását mutatta ki idén júliusban. Józan „polgári” ésszel is elkép­zelhető, hogy mi vár a bete­gekre a patikában, amikor a gyógyszertámogatásra fordított kiadásokra - az idén várható 141 milliárd forintos teljesítés­sel szemben - jövőre 130 milli- árdot irányoznak elő. az MSZP-SZDSZ-Munkás- párt-Civil koalíció az előter­jesztéssel beismerte, hogy az ál­taluk elfogadott költségvetés tarthatatlan, a beterjesztett mó­dosítás pedig alkalmatlan a vá­ros helyzetének világos bemu­tatására, ezért nemmel szavaz­tunk a költségvetés módosítá­sára. A volt Nádor Szálloda ügyé­ben a pénzügyi bizottság Nagy Csaba elnök előterjesztésében jelentést tett, ami kifejezetten tényszerű, konkrét dokumen­tumokon nyugodott. Annak el­fogadását Kerényi János az ügyben érintett alpolgármester kezdeményezésére a többség mégis elutasította, ezért indo­koltnak látjuk az Állami Szám­vevőszék megkeresését. Gáspár Gabriella és mások közreműködésével, a költségek előteremtése területén több kompromisszum megkötésével sikerült megoldani az Aradi úti óvoda támfal megerősítését. Frakciónk nevében De Blasio Tény az is, hogy az egészségbiz­tosítás re­formját 2001- re halasztot­ták, a kor­mány tör­vényalkotási javaslatában egyetlen, az egészségügyet érintő reformértékű előterjesz­tés nem szerepel, nincs hír a megrekedt röntgendiagnoszti­kai program folytatásáról és to­vábbra is tisztázatlanok a priva­tizációs elképzelések. Az MSZP sajnálattal érzé­keli, hogy a miniszterelnök úr már elfelejtette azt a januári ígéretét, hogy a 2000. év az egészségügy éve lesz (beszéd a Pesti Vigadóban). Úgy tűnik, hogy a Fidesz-pártelit kivonult az egészségügy mögül, Gógl Árpád magára maradt. Mit javasol a Magyar Szocia­lista Párt ebben a „se pénz, se reform” csapdahelyzetben? 1. Széles körű szakmai és po­litikai egyeztetést a válságkeze­lés lehetőségeiről és az egész­ségmegőrzés, az egészségügy átalakításának 10 éves prog­ramjáról. 2. Közmegegyezést arról, hogy az Európai Unióhoz tör­ténő csatlakozás időpontjáig hazánkban az egészségügyi közkiadások a jelenlegi 6%-kal szemben érjék el a GDP 7%-át. A növekmény szolgálja-a további reformokat (pl. az otthoni szakápolás fejleszté­sét, az egységes adatszolgálta­Antonio tájé­koztatta a tes­tületet a város Egyesített Egészségügyi Intézményé­nek súlyos és tarthatatlan gazdasági helyzetéről, és sürgős teendőinkről. Körömi Attila kezdeményezésére a jegyző asszony, a városi rend­őrkapitány és a Vagyonkezelő Kft. vezetője beszámoltak a né­hány hete a volt Sopianae Sö­röző körül kialakult, a közbiz­tonságot is veszélyeztethető at­rocitásokról és az üzemeltető működési engedélyének bevo­násáról. A folyosón azért az elhang­zott, hogy az utóbbi két tájékoz­tatót nem az ellenzéknek, ha­nem a polgármesternek illett volna kezdeményeznie. Papp Gábor Fidesz-MPP frakcióvezető-helyettes tási rendszer megteremtését)- az elmaradt fejlesztéseket (pl. altatógépcsere)- a jövedelmek felzárkózta­tását- hatékony egészségmegőr­zési programok megvalósítását. 3. Válságkezelést: a felelőt­len intézkedésekkel növelt kór­házi adósságok rendezését és a szükséges szerkezeti változá­sok ösztönzését. 4. Bizalomerősítő, az ágazat és dolgozóinak presztízsét nö­velő intézkedéseket:- kamarát az egészségügyi szakdolgozóknak,- nyugdíjkorkedvezményt minden kivonuló mentődolgo­zónak,- áttekinthető jogi környeze­tet a privatizáció számára. A fenti program megvalósí­tásának elindítása érdekében az MSZP országgyűlési képvi­selőcsoportja úgy határozott, hogy az Országgyűlés idei őszi ülésszakán a mezőgazdaság és a jövő évi költségvetés mellett figyelmét az egészségügyre összpontosítja. A szocialisták számos képviselői önálló indít­ványt nyújtanak be az ágazat helyzetének javítására, politikai vitanapot kezdeményeznek az egészségügyi reform irányairól, és folyamatos párbeszédet vál­lalnak az egészségügy szakmai és civil szervezeteivel a válság- kezelésről, az ágazat parlamenti cikluson túlnyúló fejlesztési programjáról. Dr. Hudvágner Sándor, MSZP egészségpolitikai és szociális tagozat Se pénz, se reform... Komplex támogatásra van szükség 413 milliárd Az elmúlt hetekben nap, mint nap halljuk az „ominózus” számot: 413 milliárd. Magyarország agrárország. A magyar mezőgazdaságnak erre az összegre szüksége van! Jelenleg soha nem látott mélypontra süllyedt az ága­zat. Torgyán miniszter úrnak igaza van, mikor elhatározta, hogy „harcba száll” a 413 milliárd megszerzéséért. Hazánk területéből 5 millió hektár a szántóföld. Összeha­sonlításképpen megjegyzem, hogy Japán területéből is ha­sonló nagyságrendű a szántó­föld. Ők 100 millió lakost el­tartanak, mi a 10 millió lakost alig tudjuk magyar élelmi­szerrel ellátni. Egyes termé­kekből importálunk idősza­konként (burgonya, tej). Kinek jó mindez? Az importőröknek kétség­telen. Kétségtelen az is, hogy a hazánkban előállított termé­kek olcsóbban kerülnek az el­szegényedett lakossághoz. A mezőgazdasági termelők helyzete kilátástalan. Szántó­földjeink jelentős része parla­gon hever. Nincs pénz erő- és munkagépek vásárlására, jó minőségű fémzárolt vető­magra, műtrágyára, növény­védő szerre, tenyészállat vá­sárlására. Önerőből még a mezőgazdasági termeléssel foglalkozni akarók is képtele­nek problémáikat megoldani. Ahhoz, hogy hathatós si­kert, eredményt érjen el az ágazat, komplex támogatásra van szükség, ami azt jelenti, hogy például a növényter­mesztésben ahhoz, hogy ma­gas hozamot érjünk el, szak­szerű műtrágyázásra, kiváló minőségű vetőmagra, nö­vényvédő szerre van szükség. A műveletek végrehajtására erő- és munkagépek szüksé­geltetnek. A felsoroltak kivitelezése igen sokba kerül. A 250 milli- árdból valószínű idáig min­den termelő eljuthat. A teljes munkaművelethez a veszteségmentes betakarítás elengedhetetlen. (Egy kom­bájn 40 millió forintba kerül.) Jól látja Torgyán miniszter úr a kétségbeejtő helyzetet. A költségvetés által megkínált 250 milliárd a „tűzoltásra” elegendő. Bízzunk benne, hogy a hiányzó 163 milliárd előkerül. A 413 milliárd egy­értelműen kell a magyar me­zőgazdaság talpra állításához. Bánhidi János, FKgP Pécs Belvárosi Alapszervezet Többen vannak kint, mint bent Kisgazdáktól független párt?! Pécs Város Közgyűlésének kisgazdafrakcióját kizárták a pártból, mert kivizsgálást kér­tek a helyi szervezet munká­ját, létét sértő, akadályozó diktatórikus, antidemokrati­kus megyei vezetőségi?) in­tézkedései ellen. Azt a három képviselőt zár­ták ki, akik a kisgazdaprog­ram alapján a harmadik cik­lusban élvezik a választópol­gárok bizalmát. Elgondolkodtató, hogy egy idő óta bűn kisgazdának lenni, főbenjáró bűnnek szá­mít alapítónak lenni, és meg­bocsáthatatlan, ha a demokrá­cia szabályainak betartását követelik. 1930. február - kisgazda­program: „Ha demokráciát hirdetünk, legyen demokrati­kus a magunk szervezete is!” Na ez a módi egy jó ideje nem divat, amióta pártunkban is megjelentek a karrieristák, akiknek semmi sem szent, sem az Isten, sem a Haza, sem a Család. Erre a jelenségre hívtuk fel az országos vezetőség fi­gyelmét, amelyre vagy válasz sem érkezett, vagy újabb fejek hulltak a porba, ahogy most is. Különösen egy személy (irodavezető) megjelenése óta eltűnt a kis­gazda szellemiség, helyette a saját családja karrierjének út­ját egyengeti. Céljaihoz min­dig megtalálja a megfelelő embereket (országos szinten is). Mindent elkövetünk Nagyatádi Szabó István kis­gazda szellemiségének, nem­zeti elkötelezettségének meg­őrzése érdekében. Szomorúan vesszük tudo­másul - még párton belül fel­lelhető kisgazdák -, hogy egyre fogyunk, többen van­nak kint, mint bent, de nekik még van Istenük, van Hazá­juk, van Családjuk, ha pártjuk már nincs is. Tóth János, Kovács Béla Baráti Társaság Közel tíz évvel a rendszerváltás után A magyar kapitalizmus sajátosságai A rendszer- váltás tízéves történései alapján meg­állapítható, hogy a ma­gyar kapita­lizmus jelen­tősen eltér a tőkés világ- rendszer egészétől. Gazdaságilag a fejletlenebb rendszerek közé tartozik. A termelés még tíz év után sem haladja meg az 1990 előtti szin­tet. Ehhez párosul a gazdaságot és a társadalmat egyaránt fe­szítő akut problémák megoldá­sának a hiánya. Osztályszerke­zete most van kialakulóban. A munkásosztály, mint a tár­sadalom egyik meghatározó osztálya részben megszűnt, il­letve létszáma lényegesen csökkent. A munkahelyek tö­meges megszűnése sokukat kényszervállalkozóvá tett. Vál­lalkozásaik nagy része általá­ban rövid idő alatt tönkremegy, egyrészt az induláshoz szüksé­ges megfelelő nagyságú tőke hiánya, a megfelelő állami tör­vényi feltételek, illetve banki finanszírozási feltételek rész­beni vagy teljes hiánya, más­részt a piacon végbementő kí­méletlen harc, illetve sok eset­ben a megfelelő szakmai isme­retek hiánya miatt. A munkahellyel rendelkezők helyzete is jelentősen megvál­tozott. Ma a dolgozók többsége nem nagyüzemi munkás, ha­nem a privatizáció folyamán kialakult kisüzemekben dolgo­zik. Ezzel a folyamattal párhu­zamosan a nemzetközi tőke, a multinacionális vállalatok is megjelentek az országban, a tő­kés rendszer konszolidációjá­nak és a magyar munkás vi­szonylagosjó hírének, valamint olcsóságának köszönhetően. Je­lentős a különbség a magyar és a multinacionális vállalatoknál dolgozók körülményei között. A különbségek ellenére, ugyan más-más okokból, de általáno­san valamennyien politikailag passzívakká váltak. Az érde­keik védelme sem mindig meg­oldott, sok helyütt az érdekvé­delmi szervezetek nem, illetve csak látszólagosan működnek. Átalakult a parasztság is. Minimálisra apadt a szövetke­zeti parasztság, megjelent a fal­vakban a tömeges munkanélkü­liség, a nincstelenek tömege. A sok-sok nadrágszíjparcella nem alkalmas arra, hogy családokat tartson el. Ismét megjelent a társadalom tudatában a béres, a napszámos elnevezés. Az értelmiség és az alkalma­zotti réteg minden szempontból differenciáltabbá vált. Csak a töredékük nevezhető a tőkés át­alakulás nyertesének. A több­ségük igyekszik megkapasz­kodni, a tőkés viszonyoknak megfelelni, így ez a társadalmi réteg politikailag igen aktív. A magyar tőkésosztály hely­zete is bizonytalan. Egyrészt a nemzetközi tőke kiszolgálta­tottja, másrészt a kiszámíthatat­lan belső viszonyok miatt. Ez­zel is magyarázható az, hogy folyamatosan jelen van a gaz­daságban a korrupció, a tisztes­ségtelen magatartás. A gazda­ság megfelelő fejlődésének az is a gátja, hogy a kis- és közép- vállalkozók nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, ezáltal korlátozottak a lehetőségeik, nem tudnak megfelelő rugal­massággal reagálni a gazdasági kihívásokra, ezáltal bizonytalan a jövőjük is. A magyar kapitalizmus be­teg, kiszolgáltatott, gazdasági fejlődésének sok akadálya van, és ezeknek a kezelésére, az el­lentmondások feloldására nin­csenek politikai válaszok. Vál­toztatásra van szükség. Fratanolo János, Munkáspárt Nyilatkozat A Pécs 7. számú választó- körzet képviselői helyének betöltésére kiírt időközi helyhatósági választással kapcsolatosan közöljük alábbi állásfoglalásunkat: 1. A városban működő polgári erőkkel fennálló po­litikai szövetségünket to­vábbra is fenntartjuk, célja­ink hasonlóak. 2. Számunkra is fontos, hogy a történelmi belvárost értékrendünkhöz közel álló, polgári jelölt képviselje. Hogy ennek esélye ne csök­kenjen, szervezetünk egy­részt nem kíván külön jelöl­tet indítani, másrészt kéri tagjait és szimpatizánsait, hogy szavazataikkal Márton Andrást támogassák. Magyar Demokrata Fórum Pécsi Szervezete 4

Next

/
Thumbnails
Contents