Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-31 / 298. szám

1999. október 31. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Milliókat leméinek a saját hajuktól A héten különös apróhirde­tés jelent meg az egyik lap­ban: valaki saját, egy méter hosszú haját kínálta eladás­ra: nem kevesebbért, mint félmillió forintért. S bár eny- nyi pénzért aligha tud meg­válni egyébként féltett kin­csétől, a piacon azért tíz­ezer forintot megér egy jó minőségű hajkorona. „Egyméteres, őszülő, barna ha­jam eladó. Irányár: 500.000 Ft.” Ez a szövegű apróhirdetés je­lent meg a héten az egyik dél­dunántúli hirdetési lapban. Elő­ször tréfára gyanakodtunk, de amint az egyik budapesti paró­kakészítéssel foglalkozó cég ve­zetőjétől megtudtuk, egyáltalán nem ritka, hogy valaki milliókat remél a saját hajától. Vevő per­sze ennyi pénzért nehezen akad a „fejdíszre.” Annál is ke­vésbé, mert a piac egyre kisebb, valódi hajból kizárólag két fő­városi helyen csinálnak paró­kát. A megrendelők pedig legin­kább csak a színházak - ma­gánszemélyeknek nem nagyon van pénzük megvenni a minő­ségi vendéghajat, inkább ma­radnak a gyógyászati segédesz­közök boltjában is kapható, műanyagból készült parókánál. Pedig - állítja a szakember - a valódi hajból készült parókáról sokkal nehezebb megmondani, hogy az nem az illető eredeti haja. Persze csak akkor, ha az úgy van elkészítve. Nem egyszerű munka, a hajat természetesen fertőtleníteni és mosni kell, majd szálanként kell vele dol­gozni, egyébként fabatkát sem ér. Tartósításra viszont nem szo­rul a levágott haj. A szakember elárulta, életé­ben egyszer találkozott olyan nagyon hosszú, közel másfél méteres hajjal, amelyből igazán jó parókát lehetett csinálni. A hirdetést feladót pedig látatlan­ban is kiábrándította: ennyi pénzt közel sem remélhet az esetleges üzlettől. Felhívtuk a hirdetésben meg­adott telefonszámot. Kiderült, valóban nem tréfáról van szó, a hölgy szinte utolsó lehetőség­ként erre a megoldásra gondolt. Természetesen pénzre van szüksége. Egészen pontosan nem neki, hanem a szinte lehe­tetlen anyagi helyzetbe került húgának. Azt mondja, onnan vette az ötletet, hogy korábban már látott egy hasonló hirde­tést: ott sem kisebb pénzért vált volna meg valaki a hajától. Pe­dig nagyon szereti, nem szíve­sen vágatná le - mindig így vi­selte. Amikor közöltük az ára­kat, nem keseredett el: neki még pár ezer forint is számíta­na. Segítségül megadtuk a bu­dapesti cég telefonszámát, hát­ha létrejön az üzlet. Ha nem is félmillióért... Lendvai Dávid Haj, de drága A hajat nem centiben mérik a felvásárlók, hanem dekában. Egy jó minőségű, 60 centiméter hosszú haj körülbelül 10-15 dkg súlyú lehet, a hajpiacon kilójáért 60.000 forintot adnak. A hirdetést feladó hölgy - ha valóban jó a haja - maximum körül­belül 20.000 forintot remélhet. Optimális esetben. A parókakészítők nem dolgoznak nagyon rossz haszonkulcs­osai, igaz, erre a kicsiny kereslet miatt szükségük is van. Egy igazán jó minőségű, félhosszú parókáért akár 40 ezer forintot is fizethetünk. Az utóbbi időben a vendéghaj nem nagyon van di­vatban, sokak szerint ciki. Akinek pedig orvosi okokból van szüksége rá, az akár tb-támogatással is juthat műhajhoz. Ami valóban műhaj, mert hogy műanyagból készül. Eredeti ára kö­rülbelül 10-15 ezer forint. Lengyel, Bonyhád és Szekszárd veszélyeztetett Iskolarendszer: tiltakoznak a szülők » * A 70 éves, jó nevű szekszárdi Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola 700 diákja semmi szín alatt nem akar a le­romlott állagú lengyeli iskolában tanulni tovább. Ugyancsak nem kívánnak az iskolával együtt távozni a megyeszékhelyről a pedagógusok sem. A szülők aláírást gyűjtenek, és de­monstrációt szerveznek. Az ügy sok szálon fut. Tolnának van két mezőgazdasági középis­kolája, Szekszárdon 700-nál több diákkal. Lengyelben 230- cal, folyamatosan fogyó tenden­ciával. A szekszárdi kereskedel­mi és vendéglátó-ipari középis­kola kinőtte magát, új helyet kel­lett keresni neki. Bonyhád a me­gye kezelésébe adta közgazdasá­gi szakközépiskoláját. Ugyanak­kor az országos tervek úgy szól­nak, hogy a mezőgazdasági isko­lákat Torgyán doktor minisztéri­uma átveszi gyerekestől, peda- gógusostól, épületestől. A megye a palánki iskola­komplexumot nem adja szívesen. Ezért a Csapó Dániel szakközép- iskolát áttelepítené Lengyelbe, ahol a volt kastély elég siralmas állapotban van. A fennmaradt szekszárdi intézménybe költöz­ne a kereskedelmi és vendéglátó szakközépiskola Palánkra. Az így felszabaduló - pontosan a volt laktanyából lecsípett iskola jelen­tős értéket képviselne - hely elad­ható lenne, mivel úgy tűnik, hogy Tolna nem kapja meg a szekszár­di laktanyát, mezőgazdasági főis­kola részére. Maradt még egy gond. Lengyelben működik a szakmunkások szakközépiskolá­ja nevű intézmény, amit behoz­nának Bonyhádra, a megszűnő közgazdasági szakközépiskola helyére - mivel az egyesülne a hasonló struktúrával rendelkező szekszárdi Bezerédi szakközépis­kolával. Lapunknak egy magas rangú - nevének elhallgatását kérő - me­gyei politikus elmondta, hogy az előbbiek „hozzávetőlegesen megfelelnek a valóságnak”. A döntésig minisztériumokkal kell egyeztetni, helyben pedig először a közgyűlés bizottságai, végül a közgyűlés tárgyalná meg az isko­laügyet. Minden megváltozhat, ezért érdemben még nem léptek a nyilvánosság elé. Dr. Puskás Imre, a megyei ön- kormányzat osztályvezetője la­punknak elmondta, hogy a me­gye kezelésében 8 középiskola van, csökkenő tanulólétszám a jellemző, és a normatívákból ők sem tudnak kijönni. Ezért át kell alakítani az iskolarendszert. A tárgyalások szerint a bizott­ságok elé olyan anyag kerül, amely szerint a szekszárd-palán- ki mezőgazdasági iskola marad a helyén. Egyébként a tárgyalások tovább folynak, és a megyei köz­gyűlés november 19-én dönt a korábban szóba került középis­kolák sorsáról. Bonyhádon a közgazdasági középiskolával kapcsolatban a városi képviselő­testület rendkívüli közgyűlésen tárgyalja a helyzetet. H. J. Cserbenhagyás a pécsi hajnalban Cserbenhagyásos gázolás történt tegnap reggel hat órakor Pécsett, az Uránvá­rost és Kertvárost összekötő felüljáró mellett. A baleset­ről egyelőre csak annyit le­het tudni, hogy a férfit egy piros színű személyautó ütötte el. Az áldozatot sú­lyos sérülésekkel szállítot­ták a mentők a 400-ágyas klinikára. A helyszíni szemle során kiderült, hogy a gépkocsi lámpája megsérült, a szélvé­dője pedig kitört. A rendőr­ség kéri mindazok jelentke­zését, akik bármit tudnak a balesetről - akár magának a gázolásnak voltak szemta­núi, akár a környezetükben tűnt föl a fent leírt sérülése­ket szenvedett autó. Akik bármilyen információval rendelkeznek, hívják a rend­őrség központi számát, a 107-et. L. D. Két személyautó ütközött tegnap délelőtt 10 órakor Baranyajenő és Gödre között, eddig ismeretlen okokból. A balesetnek két súlyos sérültje van, egyikük gerinc-, másikuk koponyatörést szenvedett. A helyszínre érkező somogyi mentők a kaposvári kórház intenzív osztályára szállí­tották a sérülteket. (Id) Rosszul lett egy idős komlói hölgy tegnap az otthonában. Mivel az ajtó zárva volt, a mentők nem tudtak bemenni a lakásba, a bejutást a tűzoltók tették lehetővé. (k) Jövőt fürkésző bicsérdiek észókiak. A két falu önkormányzata pályázatot írt ki, miképpen képzelik a lakók a települések jövőjét. A műfajt sem kor­látozták, lehet pályázni versben, prózában avagy rajzban. Az ígéret: a műveket figyelembe veszik a községkép rendezésekor. fcsj Nem kémek a 48-ból. Tíz újpetrei felvidéki család már lemondott arról, hogy valaha is kártérítést kapnak a szlovák kormánytól. Az érintettek az 1848-as áttoloncolás során veszítették el az úgynevezett „répa­pénzüket”. Kérelmeiket eddig válaszra sem méltatták. (csj Kirúgott hajléktalanok A tél közeledtével Sziget­váron is nagy igény mutat­kozik a hajléktalanszállás iránt. Igaz, idén nyáron is telt ház volt. Ha valami mozgás várható, a „csőla­kók” előbb tudják, mint a szállás dolgozói, akik né­ha kénytelenek kirúgni egy-egy lakót. Oszlopányi Lászlóné, a 8+4 fé­rőhelyes otthon vezetője la­punknak elmondta, hogy szo­ciális munkások hiányában nem tudják pontosan, hányán lehetnek a városban és kör­nyékén, akik nem biztonságos fedél alatt töltik éjszakáikat. A kihasználtság immár té- len-nyáron 100 százalékos, mi több, várólistán is vannak né- hányan. A szálláshelyen várha­tó mozgásokról, az ürülő ágyakról szájról szájra röppen a hír, a hajléktalanok többnyire előbb tudják, hogy mikor lehet jelentkezni, mint maguk a szál­lás dolgozói. Miután azonban az intézménynek is megvan­nak a maga jelöltjei egy-egy ágyra, ez nem ritkán konfliktu­sokhoz is vezet. Akárcsak néha a már bekerült lakók viselkedé­se is. Természetesen senkit sem küldenek el az első rend­bontáskor, de ha a randalírozás és az italozás rendszeressé vá­lik, kénytelenek kirakni az ille­tőt.- Ha valaki nem tudja meg­becsülni a tiszta ágyat, a mo­sott ágyneműt, a tévét, a hűtőt, akkor nincs más választásunk - mondta a vezetőnő. Az sem ti­tok, hogy mindig akadnak olyanok, akiket erőnek erejé­vel, vagyis inkább rábeszélés­sel sem lehet becsalogatni a meleg szobába. Önkéntes dön­tésről van szó. Méhes K. Vége az „alkotásnak” A sikondai alkotóházat évek óta egy személyben kezelő író eltűnt, a házat működtető alapítvány pénze úgyszintén. Lehet, hogy ma egy ekkora, va­laha püspöki nyaralóként, ké­sőbb - többek között - Göncz Árpád műfordítói műhelyeként működött ház fenntartása költ­séges, de mérlegelni kell, hogy ezek a „kidobott pénzek” mégis megérik-e, ha a néhány év múl­va esedékes E-ingatlanárakra gondolunk. Legalábbis Pörös Béla, a köz­gyűlés alelnöke úgy látja, hogy erre is gondolni kell, mikor az eléggé lelakott épület további sorsáról döntenek, ugyanis a ku­ratóriumtól visszaveszik a házat.- Egyszer vettem részt az ülé­sükön, ahol szavaztak arról, hogy mint a tulajdonos képvise­lője, egyáltalán jelen lehetek-e. Máskülönben meg azt tapasztal­tam, hogy a gyakorlati dolgok­ban tőlünk, „felülről” várták a se­gítséget. Különben némileg ért­hetetlen, hogy miért nem léptek Molnár Miklós ügyében, aki hosszú évekig élt a házban, és mint hallom, voltaképp felélte az alapítványi vagyont, és most el­tűnt, mint a kámfor. De ez nem a mi ügyünk, mi a megyei vagyon­hasznosítási koncepció kereté­ben csak az épület sorsáról hatá­rozunk majd. Bereczki Lajos, a háromtagú alapítvány részéről azt közölte, hogy Molnár Miklós anélkül távozott Sikondánól, hogy a rá bízott ház állapotával, illetve pénzzel elszámolt volna. Sajnos, mivel a kuratórium tagjai szerint Molnárnak egyéb állandó magyarországi lakása, s így címe sincs, nehéz lesz kapcsolatba ke­rülni vele.- Szomorú, hogy mindez így alakult, de mivel a helyzet jelen­leg olyan, amilyen, azt hiszem., nem marad más választásunk, mint Molnár Miklós ellen felje­lentést tenni - mondta Bereczki. M. K. Elhunyt Rab Ferenc 72 éves korában elhunyt Rab Ferenc aranytollas új­ságíró, a Dunántúli Napló volt főmunkatársa, aki ezen az oldalon rendszeresen je­lentkezett „Rádió mellett” című jegyzeteivel. Győrben született, szak­munkásból vált újságíróvá. 1955-ben került a Dunántúli Naplóhoz, majd a rövid éle- ' tű Esti Pécsi Naplónál dolgo­zott. Ennek megszűnését követően haláláig a Dunán­túli Napló szerkesztőségé­nek tagja volt. ízes, plaszti­kus nyelvezete, eredeti látás­módja a legnépszerűbb új­ságírók közé emelte. Temetése november 8-án 15 órakor lesz a pécsi köz­ponti temetőben. Kirablás után Kovács József mohácsi vállalkozó, étterem-tulajdonos a mai napig is keserűen emlékszik vissza a néhány héttel ez­előtti kiraboltatására és megveretésére, amiből sajnálatos módon a feleségének is kijutott, mi több, és a „találkozás­nak” ugyancsak kárát látta Mazda típusú gépkocsija is.- Nincs semmi sejtése arról, ki(k) és miért tették ezt magukkal?- Nekünk .estek, feltehetőleg szidalmaztak, és egy-egy vezény­szónak tűnő kiáltás hangzott el. Nem magyarul beszéltek.- Hanem milyen nyelven?- Nem tudnám megmondani.- Azt hallani, épp valutaváltás után történt az eset. Igaz ez? - Nem tudom, miről beszél! Volt nálam pénz, de este 11 órakor én nem foglalkozom valutaváltással.- A sebeiből kigyógyult már?- Ellátták, összevarrták a se­bet, megröntgeneztek - ennyi. Sajnos, az autóra nem volt Cas- cóm, úgyhogy az is marad az én károm. Várom, hogy a rendőrség megtalálja a tetteseket. A nyomozás a megyei rendőr- kapitányságon folyik, azonban ennek részleteiről Kertész Gábor sajtóreferens vajmi keveset kö­zölt lapunkkal.- Még nem találtuk meg az el­követőket. Jelenleg a tanúkutatás és az adatgyűjtés folyik, ami ap­rólékos munkával, sok utánajá­rással jár. Többféle verziót állí­tunk fel, ezek bizonyítása a fel­adat - mondta.-Egy kérdés még: külföldiek le­hettek a rablók?- Egyelőre még ez sem bizo­nyított. Méhes K. 2000. év? Nem probléma! 2.000.000 forinttal. ¥ÁLÁSI4£mLEimAPj^^^^ á Belföldre k Ém bérmentesítés |h |§|j nélkül feladható, mm m az esedékes B V díjakat Sí a címzett fizeti. fF jjJs£/sjjsJsJv ~ ' Igen, előfizetek a Dunántúli Naplóra, □ egyhónapra, fnSí%' □ három hónapra.* fcv \U*V 1 1 1 1 1. 1 1 II 1 1 1 1 II 1 I II 1 1 U í: 1 1 1 1 Dunántúli napló kiadója Pécs 7601Pf. Vezetéknév Keresztnév 1 ! 1 1 1 i I 1 II ! i !! ! 1 M 1 1 M 1. II 1 I ! Utca Hézszám Ilii 1 1 1 1 1 1 1 II II 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 Irányftószám Település 1 1 1 1 1 II 1 II 1 1 1 1 I 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 Telefonszám Születési dátum IX 1 Aláírás * az egy havi előfizetési díj 850 Ft Axel Springer - Magyarország Kit. Baranya Megyei Irodája, Pécs • adószám: 10462933-2-11 • cg. 11-09-001415 • Telefon: (72) 505-000 A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents