Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-03 / 271. szám
4 ★ RIPORT ★ 1999. október 3. • A majom fejéből kioperáltuk az agyat, és sikerült életben tartanunk • Az első emberi fej-agy átültetés 1 millió dollárba kerülne! • Az állat ugyanúgy tudta használni az agyat, mint a sajátját • Moszkvában már talán most képesek erre a műtétre Robert J. White professzor az Ohio állambeli Clevelandben él. Miután többezer agyműtétet hajtott végre, néhány éve már nem praktizál. Ideje nagy részét a kutatásnak és az oktatásnak szenteli. Laboratóriumában azt vizsgálja, milyen körülmények között kell tárolni az agyat, hogy a szerv évekig vagy akár évtizedekig is tökéletesen megőrizze tulajdonságait. Az agyátültetéssel kapcsolatos munkáit a hetvenes években kezdte. Képes vagyok a fejátültetésre, de HEH «LKOTOK EXKLUZÍV , ra, nog> f j életben n m goi Annak, akinek hozzátartozója, közeli ismerőse menthetetlen beteg, nem kell magyarázni, hogy a szervátültetés életmentő operáció. A saját szervét felajánló vagy a felhasználáshoz hozzájáruló donor viszont kevés, miközben világszerte ezrek, tízezrek várnak a megoldásra. Egy amerikai professzor csaknem húsz éve foglalkozik az átültetés egy speciális fajtájával: fejébe vette, hogy agyátültetéssel segít a teljesen lebénult betegeken. A Clevelandben élő Robert J. White professzorral Szerepi Hella beszélgetett. kTi t-C Sokan elképzelhetetlennek tartják ezt az operációt. Ön orvosi szemmel nyilván máshogy látja. Prof. J. White: A hetvenes évek óta foglalkoztat a gondolat: vajon működhet-e az agyátültetés? Akkoriban a laboratóriumban néhány kollégámmal együtt majmokkal kísérleteztünk. Az állat fejéből kioperáltuk az agyat, és a szervet műszerekkel sikerült is életben tartanunk - hasonlóan a májhoz, szívhez vagy á vesékhez. Egy idő után megpróbálkoztunk azzal, hogy a kioperált agyat egy másik majomba ültessük át. A majomból nem távolítot- tuk el saját agyát, hanem a másikat is bekapcsoltuk a vérkeringésébe. Mivel az állat ilyenkor altatásban volt, csak azt tudtuk ellenőrizni, hogy az agy valóban működik-e. Elektródákkal stimuláltuk, amely teljesen szabályosan reagált az ingerekre. Arra viszont nem kaphattunk választ, hogy a beültetett aggyal a majom képes-e beszélni, szagokat érezni, működtetni a test izmait. Mivel az agy és a különböző szervek összeköttetése rendkívül bonyolult, felötlött bennem a kérdés: lehetséges-e, hogy az agyat a fejjel együtt ültessük át? A kilencvenes években már ez az operáció is sikerült - természetesen majmokon, nem emberen. Az állat ugyanúgy tudta használni az átültetett agyat, mint a sajátját, és a szervezete is ugyanúgy működött, mint addig. Mikor idáig eljutottunk, én megelégedtem a gondolattal, hogy ez lehetséges, és igazából nem is nagyon foglalkoztam a dologgal. Egyre sűrűbben tették fel nekem a kérdést, lehetséges-e az emberi fej átültetése is? 03 Vannak olyan betegek, akiken már csak az segítene, ha egy agyátiiltetéssel új testet kapnának? Prof J. White: Sajnos vannak. A részben vagy teljesen lebénult betegek látnák leginkább hasznát, mert egy idő után belső szerveik annyira károsodnak, hogy sorozatos átültetésekre lenne szükségük az életben maradáshoz. Ezt persze a szervezet nem tudná tolerálni, így ezek a betegek húsz-huszonöt évvel hamarabb halnak meg egészséges társaiknál. Ha a fejüket átültetnénk egy másik testbe, meghosszabbíthatnánk az életüket. 03 Mégis mi az akadálya az első műtétnek? Prof J. White: Az első fejátültetés nagyon sokba - közel egymillió dollárba - kerülne, hiszen számos értékes műszert kellene elkészíteni, illetve beszerezni. Vannak olyan emberek, akik már felajánlottak ekkora összeget, de nem saját maguk számára - ez viszont szá- I momra elképzelhetetlen feltétel. Ez olyan, mintha legálisan meg lehetne vásárolni valakit. Vannak viszont olyanok is, akik ma még i i egészségesek, de már most a jövőre gondolnak, és szívesen biz- ■ tosítanák maguk számára a f hosszú, egészséges életet. Az. zal, hogy vállalják az átültetést, ; . egyfajta biztosítékot látnak arra, hogy bármi történjék, ők maradnak. ___Gondoltak-e az operáció psz ichológiai hatásaira? Képes-e egy ember valaki másnak a testével folytatni saját életét? Prof. J. White: Erről nincsenek felméréseink, de tapasztalatból tudom, hogy ha valakinek ettől függ az élete, vállalja ezt a furcsa érzést is. Az életösztön mindennél ^rősebb. Ön szerint mikor lehetséges az első fejátültető műtét? Prof. J. White: A következő tíz évben, de legkésőbb 2025-ig. Moszkvában talán már most képesek lennének rá, csupán az anyagi háttér hiányzik hozzá. Én csak attól félek, hogy némelyik kutatócsoport nem a betegek szempontját tartja majd szem előtt, hanem a hatalommal, vagyonnal rendelkezők különleges kívánságait vagy perverzióit. Püti Csalódott lenne, ha nem ön csinálhatná meg az első fejátültetést? Prof. J. White: Biztosan, hiszen olyan sokat dolgoztam rajta. De örülnék, mert a betegek javát szolgálná. És éppen ezért végtelenül el lennék keseredve, ha kiderülne, hogy rossz célra használják fel az orvosok a szaktudásukat. Az operáció megfelelő műszerek hiánya miatt még létre sem jöhet, máris vannak ellenzői. Ők azt mondják, hogy az agy átültetésével az ember lelke is a másik testbe vándorol. Szerintük ez az operáció olyan morbid, hogy akár Frankenstein agyából is kipattanhatott volna. Az ellentábor másik része azzal érvel, hogy amíg valakinek új testet adunk - mivel a fejét átültetjük -, addig a testben található szervekkel sokkal több emberen lehetne segíteni. Ivnk W n 1 ■■ ■ W Fejcsere
