Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-03 / 271. szám

4 ★ RIPORT ★ 1999. október 3. • A majom fejéből kioperáltuk az agyat, és sikerült életben tartanunk • Az első emberi fej-agy átültetés 1 millió dollárba kerülne! • Az állat ugyanúgy tudta használni az agyat, mint a sajátját • Moszkvában már talán most képesek erre a műtétre Robert J. White professzor az Ohio állambeli Clevelandben él. Miután többezer agyműtétet hajtott vég­re, néhány éve már nem praktizál. Ideje nagy részét a kutatásnak és az oktatásnak szenteli. Laborató­riumában azt vizsgálja, milyen kö­rülmények között kell tárolni az agyat, hogy a szerv évekig vagy akár évtizedekig is tökéletesen megőrizze tulajdonságait. Az agy­átültetéssel kapcsolatos munkáit a hetvenes években kezdte. Képes vagyok a fejátültetésre, de HEH «LKOTOK EXKLUZÍV , ra, nog> f j életben n m goi Annak, akinek hozzátartozója, közeli ismerőse menthetetlen beteg, nem kell magyarázni, hogy a szervátültetés életmentő operáció. A saját szervét felajánló vagy a felhasználáshoz hozzájáruló do­nor viszont kevés, miközben világszerte ezrek, tízezrek várnak a megoldásra. Egy amerikai pro­fesszor csaknem húsz éve foglalkozik az átültetés egy speciális fajtájával: fejébe vette, hogy agyátül­tetéssel segít a teljesen lebénult betegeken. A Clevelandben élő Robert J. White professzorral Szerepi Hella beszélgetett. kTi t-C Sokan elképzelhetetlennek tartják ezt az ope­rációt. Ön orvosi szemmel nyilván máshogy látja. Prof. J. White: A hetvenes évek óta foglalkoztat a gondolat: vajon működhet-e az agyátültetés? Ak­koriban a laboratóriumban néhány kollégámmal együtt majmokkal kísérleteztünk. Az állat fejéből kioperáltuk az agyat, és a szervet műszerekkel si­került is életben tartanunk - hasonlóan a májhoz, szívhez vagy á vesékhez. Egy idő után megpróbál­koztunk azzal, hogy a kioperált agyat egy másik majomba ültessük át. A majomból nem távolítot- tuk el saját agyát, hanem a másikat is bekapcsol­tuk a vérkeringésébe. Mivel az állat ilyenkor alta­tásban volt, csak azt tudtuk ellenőrizni, hogy az agy valóban működik-e. Elektródákkal stimulál­tuk, amely teljesen szabályosan reagált az ingerek­re. Arra viszont nem kaphattunk választ, hogy a beültetett aggyal a majom képes-e beszélni, szago­kat érezni, működtetni a test izmait. Mivel az agy és a különböző szervek összeköttetése rendkívül bonyolult, felötlött bennem a kérdés: lehetséges-e, hogy az agyat a fejjel együtt ültessük át? A kilenc­venes években már ez az operáció is sikerült - ter­mészetesen majmokon, nem emberen. Az állat ugyanúgy tudta használni az átültetett agyat, mint a sajátját, és a szervezete is ugyanúgy működött, mint addig. Mikor idáig eljutottunk, én megelé­gedtem a gondolattal, hogy ez lehetséges, és igazá­ból nem is nagyon foglalkoztam a dologgal. Egyre sűrűbben tették fel nekem a kérdést, lehetséges-e az emberi fej átültetése is? 03 Vannak olyan betegek, akiken már csak az segítene, ha egy agyátiiltetéssel új testet kapnának? Prof J. White: Sajnos vannak. A részben vagy teljesen lebénult betegek látnák leginkább hasz­nát, mert egy idő után belső szerveik annyira ká­rosodnak, hogy sorozatos átültetésekre lenne szükségük az életben maradáshoz. Ezt persze a szervezet nem tudná tolerálni, így ezek a betegek húsz-huszonöt évvel hamarabb halnak meg egész­séges társaiknál. Ha a fejüket átültetnénk egy má­sik testbe, meghosszabbíthatnánk az életüket. 03 Mégis mi az akadálya az első műtétnek? Prof J. White: Az első fejátültetés nagyon sok­ba - közel egymillió dollárba - kerülne, hiszen számos értékes műszert kellene elkészíteni, illet­ve beszerezni. Vannak olyan emberek, akik már felajánlottak ekkora összeget, de nem sa­ját maguk számára - ez viszont szá- I momra elképzelhetetlen feltétel. Ez olyan, mintha legálisan meg lehet­ne vásárolni valakit. Vannak vi­szont olyanok is, akik ma még i i egészségesek, de már most a jö­vőre gondolnak, és szívesen biz- ■ tosítanák maguk számára a f hosszú, egészséges életet. Az­. zal, hogy vállalják az átültetést, ; . egyfajta biztosítékot látnak ar­ra, hogy bármi történjék, ők maradnak. ___Gondoltak-e az operáció psz ichológiai hatásaira? Képes-e egy ember valaki másnak a testével folytatni saját életét? Prof. J. White: Erről nincsenek felmé­réseink, de tapasztalatból tudom, hogy ha valakinek ettől függ az élete, vállalja ezt a furcsa érzést is. Az életösztön mindennél ^rősebb. Ön szerint mikor lehetséges az első fejátül­tető műtét? Prof. J. White: A következő tíz évben, de leg­később 2025-ig. Moszkvában talán már most ké­pesek lennének rá, csupán az anyagi háttér hiány­zik hozzá. Én csak attól félek, hogy némelyik ku­tatócsoport nem a betegek szempontját tartja majd szem előtt, hanem a hatalommal, vagyonnal rendelkezők különleges kívánságait vagy perver­zióit. Püti Csalódott lenne, ha nem ön csinálhatná meg az első fejátültetést? Prof. J. White: Biztosan, hiszen olyan sokat dolgoztam rajta. De örülnék, mert a betegek javát szolgálná. És éppen ezért végtelenül el lennék ke­seredve, ha kiderülne, hogy rossz célra használ­ják fel az orvosok a szaktudásukat. Az operáció megfelelő műszerek hiánya miatt még létre sem jöhet, máris vannak ellenzői. Ők azt mondják, hogy az agy átültetésével az ember lelke is a másik testbe vándorol. Szerintük ez az operáció olyan morbid, hogy akár Fran­kenstein agyából is kipattanhatott volna. Az ellentábor másik része azzal érvel, hogy amíg valakinek új testet adunk - mivel a fejét átültet­jük -, addig a testben található szervekkel sokkal több emberen le­hetne segíteni. Ivnk W n 1 ■■ ■ W Fejcsere

Next

/
Thumbnails
Contents