Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-25 / 292. szám

4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 1999. október 25., hétfő Röviden Mágocsiak segítenek Nagyhajmáson öt hátrányos helyzetű családot, akiknek az épülete is megrongálódott. Bagoly András és testvére október 22-én csaknem félszáz lakberendezési tárgyat vitt a rászorulóknak. A jótékonysági akciót az önkormányzatok is támogatják. (cs) A sásdi önkormányzat sokat küszködik a fémtolvajokkal, akik elviszik az alumíniumból készült utcai szemétgyűjtőket is. Ezért most rögzítik a tárgyakat, melyeket más anyagból alakítanak ki. Csaknem félszáz edényt újítanak fel, illetve erősítenek meg. (cs) „Mentőöv” a múzeumoknak BARANYAI KÖRKÉP A megye és a megyeszékhely önkormányzata közösen hozta létre a Pécs-baranyai Múzeumi Közalapítványt, amely közfel­adatot ellátó közhasznú szer­vezetként működik majd - a pénzforrásteremtés szándé­kával. A Baranya Megyei Múzeu­mok Igazgatósága az ország egyik legnagyobb közgyűjte­ménye. Ennek a művészeti és tudományos gazdagságnak a szakszerű kezelése, megőrzé­se és bemutatása, s mindezek finanszírozása nem kis fel­adat a fenntartó megyei ön- kormányzat és a szakmailag felelős múzeumi szervezet számára. Ez utóbbi ezért kérte a Baranya Megyei Önkor­mányzattól, mint fenntartótól, és Pécs Önkormányzatától - amelynek területén a múzeu­mok többsége található -, hogy közös múzeumi közala­pítványt hozzanak létre. A megyei testület már tavasszal, a városi a közelmúltban hagy­ta jóvá a közalapítvány alapí­tását 250-250 ezer forint alap­tőkével, és évenként Ígért 100 ezer forintos támogatással. Az alapítvány kinyilvánított feladata a múzeumi keretek között folyó, szakmailag ah­hoz kapcsolódó természettu­dományi, régészeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, új- és legújabb kori történeti kutatá­sok és a műtárgyvédelem tá­mogatása, azok eredményei­nek nyilvánossá tétele, a kul­turális és műemlékek megóvá­sa, a kulturális és művészeti alkotások bemutatása, terjesz­tése. A kuratórium tagja Huszár Zoltán, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója is, aki az alapítvány jelentőségét szám­adattokkal támasztja alá:- Tavaly az intézményünk­nek jutó 133 millió forint ön- kormányzati támogatásból mindössze félmillió jutott mú­zeumi szakmai feladatokra. Pályázati és egyéb támogatá­sokból viszont 29,5 millió fo­rintot sikerült szerezni ilyen célokra. Azt remélem, hogy ez jelentősen bővül az alapít­ványnak juttatott pénzek ré­vén - amiket egyébként figye­lembe lehet venni az adózás­nál. D. I. Elegük lett a megyeszékhelyből Ha a peremkerületen megkeseredtek az emberek, és úgy érezték, hogy a lakóterületükre nem igazán figyelnek a Városházán, első el­szakadási kísérletként részönkormányzat megalakításával jelezték azt. Eleddig Pécs mezsgyéjén hat részönkormányzat alakult: Hirden, Vasason, Somogyon, Szabolcsfaiuban, Pécsújhegyen és Pécsbánya- telepen. Most vajúdik a hetedik. A válással az itt élők felrúgnának egy sor nehezen pótolható szolgálta­tást FOTÓ: MÜLLER ANDREA PÉCS Beck Mátyás (kis képünkön) a nagyárpádiak keserűségét mondja, amikor a témával elő­rukkolok. Pécs ugyan városi rangot adott a kis falunak, amely valaha a megyeszékhely egyik éléstára volt - innen pia- coltak primőrrel, tejjel, tojással és sok minden egyébbel a hely­beliek -, de az utóbbi évek­ben vajmi ke­veset törődik a város vezetése a településsel. Főleg a falu­központban és környékén sor­jáznak a gon­dok. Rosszak az utak, a telepü­lést átszelő patak begazosodott, a felső vízfolyás patkányok ta­nyája lett, betegségeket terjeszt. Mint arról már korábban ír­tunk, még a járványügyesek is meghökkentek a látványon. A valaha volt közösségi házak gaz­dátlanok, az egykori iskola és a kultúrház jobb sorsra vár. Néhány éve már megfogalma­zódott, hogyha nem lesz válto­zás, Nagyárpád elszakítja a köz- igazgatási köldökzsinórt, és el­válik Pécstől. Sokan ezt szeret­ték volna, de végül is belátták, hogy nem olyan könnyű az önálló életvitel, hiszen a válás­sal felrúgnának egy sor, már meglévő és nehezen pótolható szolgáltatást, melyek az életvitel alapfeltételeit adják. Például a városi ranggal járó, helyi járatú autóbusz-közlekedést, a Pécsről végzett szemétszállítást, és baj­ba kerülne a gyerekek iskolázta­tása is. Ezért a józan ész azt dik­tálta, hogy az elszakadás helyett a saját önkormányzat megte­remtésével próbálkozzanak. A napokban fejeződött be az aláírásgyűjtés: több százan el­lenjegyezték az ívet, messze töb­ben mint a megkívánt 150 fő. Nagyárpádnak egyébként 1300 lakója lehet (a településnek ösz­szesen 331 háza van), s a felnőt­tek majdnem mindegyike a vál­tozást követeli. A falu életének szervezői a hét végén hivatalo­san is átadták az aláírásokat az illetékesnek a Városházán. Kerényi János alpolgármester szerint egyáltalán nem rossz az, ha egyes városrészekben ilyen önálló kezdeményezések szület­nek, ha az ott élők a kezükbe szeretnék venni életük irányítá­sát. Hiszen a város vezetőinek is hasznára válik, ha éppen az érintettek mondják meg, mire volna szükségük, hiszen ők tud­ják jobban. A nagyárpádiak el­képzelése elé akadályokat nem gördítenek, és kellő egyeztetés után semmi akadálya annak, hogy a részönkormányzat meg­alakuljon. Kukái András önkormányzati képviselő szerint látványos vál­tozásokat a helyi kezdeménye­zések nem hoznak ugyan, de ér­demes a részönkormányzatokat megalakítani ott, ahol igény van rá. Gondoljunk csak a megszé­pült szabolcsfalusi főtérre: a szabolcsiaknak lépésről lépésre sikerül kiharcolniuk sok min­dent. Másrészt a részönkor­mányzat megteremtésének igé­nye bizonyíték arra is, hogy az ott lakók törődnek saját környe­zetükkel. Nemcsak a kiskapu­kig, hanem azon túl is ellátnak. Megtudtuk, hogy Pécs idei költségvetésében a hat város- környéki részönkormányzat számára 14 millió 400 ezer fo­rintot különítettek el. Nem ép­pen sok, de azért több a semmi­nél. A pénzért természetesen pályázni kell, és az igényeket rangsorolva osztják fel. Kozma Ferenc A hirdi eset Az elválás gondolatával foglalkoztak annak idején Hirden is, de kénytelen-kelletlen rádöbbentek, hogy a nagyváros, ha már egy­szer magához kötötte őket, sokféle szolgáltatással „zsarolja” is a kistelepüléseket. Ilyen az autóbusz-közlekedés vagy éppen a sze­métszállítás. Ezért a részönkormányzat megalakítását kezdemé­nyezték. Szorg Tiborné részönkormányzati képviselő szerint az utóbbi időben több figyelmet kap a település. Másrészt a kezde­ményezés visszahat az ott élőkre, és több civil kezdeményezés segíti a munkájukat. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 216 cm, áradó, 13.2, Őrtilos -65 cm, apadó, 8,6, Barcs 29 cm, áradó, 10.3, Drávaszabolcs 99 cm, apadó, 12,1 fok. Több csalásra számítanak Drágulhatnak a banki szolgáltatások december elsejétől. A vonatko­zó kormányrendelet értelmében a bejelentés pillanatától a hitelintézet vállalja a felelősséget a bankkártya elvesztéséből származó kárért, ha az ügyfél vétkességét nem tudja bebizonyítani. A szabályozás beveze­tése a bankoknak jelentős többletkiadást jelent, ezért kénytelenek megemelni az áraikat. BARANYAI KÖRKÉP- A fogyasztóvédelmi jellegű, felhasználóbarátnak minősített szabályozás az európai uniós csatlakozáshoz elengedhetet­len. A bankok kockázata az új rendszer bevezetésével lényege­sen megnő. Ennek kompenzálá­sára, és az újítással együtt járó többletköltségek miatt az inté­zetek várhatóan a kártyaköltsé­gek emelésére kényszerülnek - nyilatkozta lapunknak Földi Ta­más, a Magyar Bankszövetség főmunkatársa. Az MNB szakértője elmond­ta, hogy Magyarországon jelen­leg több mint négymillióan használnak bankkártyát. Foko­zatos elterjedésével a bűnözők érdeklődése is megnőtt az újfaj­ta fizetési mód iránt. A decem­berben életbe lépő jogszabály­nak köszönhetően a bankok kö­rültekintőbben kötnek majd szerződést, hiszen a kártya el­vesztése esetén a hitelintézet­nek kell bizonyítania az ügyfél vétkességét. Minden intézetnek biztosíta­nia kell a napi 24 órás elérhető­séget. Eddig a bankkártya el­vesztése esetén 24, 48 illetve 72 óra alatt tették a számlát elérhe­tetlenné. A jövőben ezt néhány perc alatt kellene elintézniük. További kockázati tényező, hogy a kártyán lévő összeg a le­tiltás után egy-két napig - amíg az üzlettulajdonosok nem érte­sülnek róla - elvileg levásárol­ható. Az eladóknak minden esetben ellenőrizniük kellene a kártya hitelességét, amire a leg­több esetben nem kerül sor. A bankok sokáig tiltakoztak, mert a csalások számának növe­kedésétől tartanak. Végül komp­romisszumos megoldás szüle­tett, mert a jogszabály előkészi- tői jelentősebb változtatásokat terveztek. A pénzintézetek érde­két szolgálja, hogy a Büntető Törvénykönyv bizonyos, banki csalásokkal kapcsolatos részeit szigorították, így sokkal na­gyobb a visszaéléssel próbálko­zók fenyegetettsége. Wald K. Az internet sem biztonságos PÉCS A rendőrség szeptember elsejé­től az internetes levelezéseket is ellenőrizheti. Az effajta infor­mációgyűjtéshez is bírósági en­gedély szükséges. Baranyában havi átlagban tíz kérelem érke­zik a bírákhoz.- A titkos információgyűjtés magántulajdont, magántitkot és személyiségi jogokat sért­het, ezért van szükség a bírói engedélyeztetésre. Vannak a rendőrség saját hatáskörében alkalmazható módszerek, illet­ve olyanok, amelyekhez ügyé­szi hozzájárulás is elegendő. Súlyos, azaz öt évnél több bör­tönbüntetéssel járó bűncselek­mény esetén a különleges esz­közök alkalmazásához a bíró­ság engedélye kötelező - nyi­latkozta a megyei rendőrkapi­tányság munkatársa. A rendőrségi törvény idei módosításával már nemcsak magánlakást kutathatnak át ti­tokban a rendőrök, hanem a telefonok lehallgatása és a postai küldemények ellenőrzé­se mellett az internetes levele­zéshez is hozzáférhetnek.- Baranyában havonta átla­gosan tíz engedélyeztetési ké­relmet ad be a rendőrség. Eze­ket minden esetben, külön er­re a célra kijelölt bírák vizsgál­ják felül. Csak súlyos bűncse­lekmény alapos gyanúja ese­tén adják eg a hozzájárulást - közölte dr. Wirth Béla, a megyei bíróság elnöke. - Úgy tűnik, a rendőrség egyre gyak­rabban kívánja alkalmazni ezeket a módszereket. W. K. Az 56-os Diákparlament Társaság a JPTE Rákóczi úti épületének em­léktáblájánál koszorúzott FOTÓ: MÜLLER ANDREA A történelmi napok üzenete A nemzeti megbékélés és a nemzeti összetartozás jegyében ünnepelt a város közönsége október 23-án, az 1956-os forradalom és szabad­ságharc ünnepén, és csupán az esti, a várárok menti kopjafa megko­szorúzására szervezett külön ünnepet a MIÉP. PÉCS Az ünneplések sora a pécsi vá­rosházán kezdődött szombaton reggel 9 órakor, Pécs Megyei Jo­gú Város képviselő-testületének és a Baranya Megyei Önkor­mányzat Közgyűlésének közös ünnepi megemlékezésével. Kö­szöntőt dr. Toller László, Pécs polgármestere mondott, majd ünnepi beszédében dr. Kékes Fe­renc, a megyei közgyűlés elnöke méltatta 1956-ot, a dicső napo­kat. A rövid megemlékezést köve­tően a képviselők a 48-as térre vonultak, ahol az 56-os emlék­mű környékén már gyülekeztek az ünneplők és az emlékezők, néhányan a múltat idéző köze­pén kivágott háromszínű lobo­góval. Tíz órakor a Himnusz hangja­ival kezdődő koszorúzási ün­nepségen dr. Font Márta, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja ünnepi beszé­dében utalt október viharára. A történelmi napok üzenetéből a szabadságvágyat és a mában is égető kényszerként jelentkező nemzeti összetartozás-tudat igé­nyét emelte ki. Megfogalmazta, hogy a rendszerváltás lassú fo­lyamatában a magyar értelmi­ség számára különös felelősség­ként fogalmazódik meg: vajon képes lesz-e az ötvenhatban megfogalmazott álmokat és vá­gyakat a ma nyelvére lefordítani a globalizáció világában és kihí­vásai közepette, uniós csatlako­zásunk előestéjén? És vajon ké­pes-e megfelelő válaszokat adni jelenünk kihívásaira? A beszédet követően a megye és a város politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői, a fegyve­res testületek képviselői helyez­ték el az emlékezés koszorúit az emlékmű talapzatához. A pécsi ünnep délután 4 óra­kor a Színház téren folytató­dott, ahol Perényi József, a Mun­kástanácsok Országos Szövetsé­ge Szövetségi Tanácsának titká­ra szólt ötvenhatról, kiemelve a munkástanácsok megalakulásá­nak körülményeit, majd a részt­vevők megkoszorúzták a Mun­kástanácsok Emlékművét. Este 6 órakor a várárok men­ti kopjafánál gyűltek össze ta­lán a legtöbben a MIÉP hívásá­ra e napon, s a különféle társa­dalmi szervezetek - köztük az 56-osok szervezetei - fáklyákkal és zászlókkal emlékeztek a for­radalom és szabadságharc dicső napjaira. Itt Deák Péter a MIÉP nevében mondott ünnepi beszé­det, kihangsúlyozva, hogy min­den igazságnak - így ötvenhat igazságának is - egy az ereje és egy az arca. Nem lehet megmá­sítani és kisajátítani, mint azt oly sokan és sokszor megpró­bálták az elmúlt néhány eszten­dőben. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents