Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-22 / 290. szám

1999. október 22., péntek Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Több ezren kerestek munkát az állásbörzén Néhol már versengenek a jó munkaerőért Szinte valamennyi gazdasági ágazat számos munkalehetőséggel kép­viseltette magát a Baranya Megyei Munkaügyi Központ hatodik ál­lásbörzéjén. A rendezvényen hosszú idő után először lehetett megfi­gyelni megyénkben, hogy bizonyos területeken már megindult a ver­sengés a jól képzett munkaerőért. k munkanélküliség alakulása Baranyában 1998-99-ben Foglalkoztatottak PÉCS Fiatalok és idősebbek sokasága kereste fel tegnap, munka remé­nyében, a pécsi városi sport- csarnokot. A hatodik megyei ál­lásbörzén a sportlétesítmény parkettjén 35 munkáltató sze­mélyes képviselői útján ajánlot­ta állásait. Közülük is kiemelke­dett a Nokia, illetve az Elcoteq: a két finn cég együttesen csak­nem ezer ember felvételét terve­zi az elkövetkező időszakban. A munkaerőpiaci szervezet az elő­készítés során több ezer betöl­tendő munkahelyet tárt fel erre az alkalomra. Különösen a fiatalság köré­ben volt nép­szerű a számí­tógépes állás- keresés, szá­mos pályakez­dő a monitor, illetve a billen­tyűzet segítsé­gével kereste a munka világába vezető utat.- Ami a teljes kínálatot illeti, sajnálatos tény, hogy még min­dig az alacsonyan iskolázott em­berek iránt nagyobb az igény térségünkben. Vannak azonban pozitív tendenciák is. A börzére sok olyan munkáltató is eljött, aki eddig nem jelentette be ál­lásigényét a munkaerőpiaci szervezetnél. Velük, ajánlataik­kal tehát feltétlenül bővült a be­töltendő állások köre. Nagyon fontos fejlemény ugyanakkor, hogy a megyében mára már két olyan ágazat - az elektronikai ipar és a kereskedelem - is mu­tatkozik, amelyekben megindult a munkaadók versengése a jól képzett és megbízható munka­erőért - ismertette a megyei munkaerőpiac legújabb jellem­zőit Hídvégi Péter, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Az álláskeresők szempontjá­ból a börze érdekes tanulsága volt, hogy számos munkaadó nem szívesen nyilatkozott előre a munkával együtt járó bérről. Ez a magatartás csak fokozza a munkanélküliek bizonytalan­ságérzetét, és az egyeztetés so­rán roppant kedvezőtlen tárgya­lási pozícióba sodorja őket. A lehetetlen helyzet feloldására a foglalkoztatási szakemberek egyelőre csak azt tudják ajánla­ni, hogy az álláskeresők minél nagyobb számban vegyenek részt a munkaügyi központ tré- ningjein. Ezeken a kurzusokon az emberek különböző tárgyalá­si, munkakeresési technikákat ismerhetnek meg, megtanulják kihangsúlyozni saját előnyüket. Az e téren tapasztalható feszült­séget igazán csak az oldja majd fel, ha több ágazatban mutatko­zik a munkaadók fokozott ér­deklődése a dolgozók iránt. Mint Janovics Lászlótól (ké­pünkön), a munkaügyi központ igazgatóhelyettesétől megtud­tuk, a börze kínálata által nyúj­tott lehetőségről nem maradtak le azok sem, akik tegnap nem mentek el a pécsi sportcsarnok­ba. A munkaerővásár koncent­rált állásajánlata heteken ke­resztül elérhető még a baranyai munkaügyi kirendeltségeken. Idén első alkalommal rendez­ték meg együtt az állásbörzét és a képző szervek aktuális kínála­tának bemutatkozását. Ezzel kapcsolatosan Hídvégi Péter igazgató elmondta, hogy a me­gye munkaerőpiaci feszültségei­nek egyik leghatékonyabb meg­oldását az oktatások adhatják, nagyon fontos tehát az álláske­resők, a munkaadók és a képző szervek együttműködése. Csak ilyen módon érhető el mielőbb az a rugalmasság, ami a munka­keresőket mielőbbi elhelyezke­déshez segíti. A várt pozitív változásra igen nagy szükség van. Az idei esz­tendőben havonta átlagosan több mint 19 ezer ember szere­pelt a baranyai munkaügyi ki- rendeltségek nyilvántartásában. Bár az előző évihez képest ja­vultak a megye munkanélkülisé­gi mutatói, országos összevetés­ben térségünkben az átlagnál rosszabb a helyzet. Csalóka ké­pet mutat Pécs évek óta kedve­ző helyzete, az összes többi tér­ségben a megyei átlag feletti a munkanélküli ráta. Kaszás E. A keresetben nagy a szórás A börze álláskínálata a baranyai gazdaság teljes skáláját érzékel­teti. Éppúgy megtalálható benne az egészségügy, a kereskede­lem, a szolgáltatások, mint az ipar vagy az agrárgazdaság. Szem­betűnően sok ajánlat érkezett a szociális szféra területéről. Ami a béreket illeti, az állások többségéhez a minimálbérhez (22.500 Ft) közeli keresetek tartoztak. Ugyanakkor nem volt rit­ka az ennél magasabb, akár a 100 ezer forintot is meghaladó fel­ajánlott fizetés sem. Míg az alacsonyabb keresetek a szociális és egészségügyi szférát jellemzik, a magasabb bérek az iparban do­minálnak. Röviden A Hanns Seidel Alapítvány és a pécsi önkormányzat 1993 óta tartó szerződéses együttműködése az építőipari szakképzés terén tovább folytatódik. A szerződést 2000. január 1-jei hatály- lyal még két évvel meghosszabbították. E futamidő alatt az ala­pítvány mintegy 421 ezer német márka összeg erejéig támogatja a pécsi program megvalósulását, az önkormányzat pedig jövőre 20 millió forinttal segíti az új műhelycsarnok építésének befeje­zését. (b) Körzeti tv-műsor. „Sétatér” MTV 1, 13.00. Beszélgetés a Je­lenkor folyóirat legújabb számáról. Sörkóstóló... Megszűnik-e a szászvári sportlétesítmény? Kalendárium: Simon Júdás. 1956: emlékek Somogyból, Tolnából és Baranyából. Ösztöndíjas fiatal zenészek a Művészetek Házában. Vendég: Ágoston Zoltán, a Je­lenkor főszerkesztője, dr. Debreceni László és dr. Péter Károly, az 56-os Diákparlament Társaság képviselői. Műsorvezető: Bereki Anikó és Varga István, a szerkesztő Bukta Csaba. A mű­sor és a játék telefonszáma: 06-80/210-224. A sebészetre nincs panasz PÉCS Tegnap ünnepelte fennállásá­nak 85. évfordulóját a pécsi se­bészet. Ennek alkalmából a Pécsi Orvostudományi Egye­tem (POTE) tudományos ülést rendezett, ahol a szakmai esz­mecserén kívül az eddig elért eredményekről és a jövőbeni tervekről is szó esett.- A vidéki orvosi egyetemek sebészeti klinikái közül a pé­csi fejlődött a legnagyobb mértékben az elmúlt tíz év so­rán. A megyeszékhelyen min­denfajta sebészeti beavatko­zást és ellátást el tudunk vé­gezni, a betegeknek nem kell más városba menniük - nyilat­kozta dr. Horváth Örs Péter egyetemi tanár, a pécsi 1. szá­mú sebészeti klinika igazgató­ja. - Az ötvenes években a POTE elsősorban elméleti in­tézeteiről volt híres, ma már a klinikák is országosan elis­mertek. A városban a sebészet minden területe megtalálható: kiválóan működik a szívsebé­szet, a transzplantáció, ezen kívül a mellkas-, a nyelőcső- és a szájsebészet kialakulása is az utóbbi évtized fejlesztései­nek köszönhető. A tudományos üléssel egy­bekötött ünnepségen Kariin­ger Gy. Tihamér professzort - aki 20 éven keresztül nélkü­lözhetetlen munkatársa volt a klinikának - köszöntötték 90. születésnapja alkalmából. A szakmai előadások után a jövőről is szó esett. Az egye­tem a transzplantációs részleg továbbfejlesztését tervezi, ezen kívül a négyszázágyas klinika rekonstrukciójára is sor kerülhet. A beruházás - ami a korszerűbb betegellátás megvalósitása érdekében elen­gedhetetlen - mintegy tizenöt- milliárd forintba kerülne, amit központi támogatásból kíván­nak fedezni. W. K. Anyagilag súlyos helyzetben van a város Csődbiztos tesz majd rendet? A város vezetősége súlyos gazdálkodási válságot él át. Komoly a költségvetési hiány, csak az adóhátralék összege majdnem tízmillió forint. Nem kizárt, hogy önkormányzati biztost neveznek ki, aki rendet tesz, és jó esetben felszámolja a pénzügyi nehézségeket. SÁSD Minderről a tegnapi testületi ülésen tárgyaltak a városatyák. Nem először, és várhatóan nem utoljára került terítékre a probléma, amely hónapok óta mind égetőbben jelentkezik, fe­szültséget keltve nemcsak a képviselőkben, de a lakókban is. A szerdai tanácskozáson mégsem rémültek meg túlzot­tan az egybegyűltek, hisz ab­ban bíznak, hogy az adóhátra­lékos mezőgazdasági és ipari cégek, kft.-k, bt.-k, egyéb vállal­kozások megadják a tartozásu­kat. Ők az év végéig kaptak ha­ladékot a hosszas egyeztető tár­gyalások után. Ellentétben a lakossággal, akiknek tartozásai rendezésére nyolc nap áll ren­delkezésre. Ők egyébként a ko­rábbi időszakban nemegyszer kérhették a halasztást, a kedve­zőtlen szociális körülményekre hivatkozva. Be kell fizetniük a kommunális és az építmény­adót. A legtöbben egyébként az első adónem összegét so­kallják. (Megjegyzendő, hogy a nagyobb tőkével rendelkező vállalkozások is - amikor adóz­ni kellene - arra hivatkoznak, hogy adósságokkal és egyéb pénzügyi nehézségekkel küzde­nek.) A képviselők most még nem egyeztek meg abban, hogy mi­kor nevezzék ki az önkormány­zati csődbiztost. Arról azonban már határoztak, hogy az illető nem lehet az önkormányzat dolgozója, de hozzátartozója sem lehet városvezetési poszt­ban, ám sásdi igen. Csuti J. A Tűzrakóember PÉCS Tegnap délután infralámpával igyekezett felmelegíteni a laká­sát az Etelka utca egyik lakója, de az izzó hatóterébe gyúlékony anyag került, és több berendezé­si tárgy is lángra kapott. A tűz­oltóságot a nagy füst miatt meg­riadt lakók értesítették. Szeren­csére a lángok még nem terjed­tek ki, amikor az ügyeletes kocsi a helyszínre ért, ezért a szakem­berek egyszerűen kidobták a harmadik emeleti ablakon a fel- hevült tárgyakat, és könnyen megszüntették a veszélyt. Információnk szerint a lakó már több lakalommal rakott tü­zet - nem megfelelő módon - a szobáiban. S. G. Tanulók, szülők, tanárok együttes véradását tartották tegnap Pécsett az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolában. Az immár hagyományos véradónapon több mint harmincán vet­tek részt. FOTÓ: TÓTH L. Hogy mi van az országban, azt a híradókból nem tudjuk meg - véli az Akadémia elnöke „Ez nem a nemzetállamok Európája lesz” A Magyar Tudományos Akadémiának a hazai közéletben betöltendő szerepéről, az alapproblémák politikától való függetlemtésének szükségességéről, az európai uniós csatlakozás és a regionalizáció fő kérdéseiről beszélt tegnap a pécsi Városházán Glatz Ferenc, az MTA elnöke. PÉCS- Valakinek törődnie kéne az országgal is, a politikusokat és a médiát viszont csak a belső csetepaték, botrányok érdeklik; hogy valójában mi megy az or­szágban, azt a híradókból nem lehet megtudni - mondta Glatz Ferenc (képünkön), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke tegnap egy talál­kozón a Városházán, amelyet a pécsi és a megyei önkormány­zat, valamint az MTA Pécsi Te­rületi Bizottsága szervezett. Glatz előadásának első ré­szében rámutatott arra, hogy a hosszú távú problémák kap­csán a kutatói elitnek állást kell foglalnia. Nem a pártpolitiku­sok feladata - fejtegette az elő­adó -, hogy elgondolkodjanak például azon, mi lesz a folyó- inkkal, az erdőkkel, a demográ­fiával, vagy az ország ener­giaellátásával. A tudósoknak nem az a dol­guk, hogy megmondják, mit hogyan kell csinálni, hanem hogy egy-egy terv következményeit és a különböző alternatívákat felvázolják - szögezte le. Meg kell értetni az ország irányítói­val, hogy léteznek olyan kérdé­sek, amelyek a politikától füg­getlenek. Glatz Ferenc beszédének második részében kijelentette, a hazai politikusok nem tudják, micsoda valójában az Európai Unió, de Brüsszel Közép-Euró- pára vonatkozó ismeretei is rendkívül silányak. Nagyon fontos lenne végiggondolni, ho­gyan fogjuk majd tagállamként érvényesíteni saját érdekeinket a nagyokkal szemben - véleke­dett az elnök, aki ezzel kapcso­latban megjegyezte: a nemzet­államok kora lejárt. Hogy alátá­massza ezt az állítást, Glatz megemlítette, hogy a nemzetál­lam korábbi kritériumai - ön­álló pénzügy, hadügy és külügy - egyre inkább globalizálód­nak, és példaként említette az egységes európai fizetőeszköz, az euró bevezetését, valamint a NATO tagállamok, köztük a stratégiai döntésekre csekély befolyással bíró Magyarország katonai fellépését Jugoszláviá­val szemben.- Az Európai Unióba nem a nemzetállami adminisztráció viszi majd be az országot. A jö­vő Európája nem a kormányok, hanem a régiók Európája lesz - mondta az MTA elnöke, aki szerint az EU-ban sokkal több szerep jut majd az egyénnek és a csoportoknak. Éppen ezért fontos - fejtegette Glatz -, hogy a lokális, nemzeti érdeke­ket hatékonyan lehessen majd képviselni, hogy a kis társadal­mak is hallathassák hangjukat. Hogy ez a lehetőségünk megle­gyen - mondta az előadó -, há­zon belül kéne tisztázni a fő kérdéseket. Előadásának befejező részé­ben Glatz Ferenc arról beszélt, hogy a regionalizáció legna­gyobb akadályozója a nemzet- állami adminisztráció, a régi közigazgatási struktúra, amely fogcsikorgatva adja ki kezéből a hatalmat. Az elnök szerint a mostani törekvésekkel ellentét­ben a regionalizmusijak alulról kellene építkeznie. Célszerű lenne a helyi vezetői rétegnek átadni kormányzati jogosítvá­nyokat, és nem szabadna meg­fosztani bevételeitől a vidéket. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke végezetül ki­fejtette: meggyőződése, hogy a vidéken múlik Magyarország jövője. Nimmerfroh F. í k i á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents