Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-21 / 289. szám
Szászvár: öngól, lesről 1999. október 21., csütörtök HÁTTÉR — RIPORT Egy még el sem készült létesítmény az a ring, amelyben Szászváron hosszú távú és az egyik oldalról adott övön aluli ütésektől sem mentes csata folyik. Vasárnap több száz ember demonstrált, transzparensekkel felszerelve. Az egyik szövege tömöríti a harc lényegét: „Bürokrácia + rosszindulat = 6 milliós büntetés!” Egy, a sportpályán létesítendő öltözőről, annak emeleti részére tervezett sörözőről van szó. Az utóbbi évtized egyetlen közcélt szolgáló létesítménye lehetett volna.- Nincs másik oldal, amelyet megkérdezhet - világosít fel a polgármester, Bék János (első kis képünkön). - Az a határozat ugyanis, amely elrendelte az el sem készült épület lebontatását, teljesen jogszerű, megalapozott. Felidézem neki, amit alig fél órával korábban mondott, amikor a focipálya fedett lelátóján beszélgettünk. Akkor a Szászvár már 3:0-ra vezetett Kémes ellen, Bék János minden gól után óriási, hatalmas füttyökkel kísért ovációba kezdett. Ám amikor Dunai Péter (második kis képünkön) vállalkozásáról, pontosabban kálváriájáról esik szó, elkomorul.- Kinek jó, hogy le kell bontani? Kinek hoz hasznot a büntetés? - kérdezi. A szászvári foci alig pár éve pontosan olyan volt, mint a helyi pálya roggyant öltözője. A szentlélek tartotta össze, csaknem használhatatlan, beázott, a tetőréseken ki lehetett látni, egyszóval színvonal alatti. Ilyen volt maga a játéktér is. És akkor jött Dunai. Korábban a szászvári csapatban focizott. „Nagy spí- ler volt”, mondja az egyik mellettem ülő szurkoló. Dunai most vállalkozó. A pályát felújította - aki remek gyepet akar látni,“mézzé meg a szászvárit -, Rimára vasalt vörös salakkal ke- c retezte. Majd úgy döntött, hogy felépíti az öltözőt. Egyébként a helyi sportegyesület elnöke is. Újabban á környező községekből is ide !járnak edzésekre a kis srácok - 25-30-an -, amióta megpezsdült a sportélet. Beadta az építési terület iránti kérelmet. A helyi önkormányzatnak közel öt hónapig tartott, mire döntést tudtak hozni. A testület összetétele a legutóbbi választásokon nem változott. Egyedül a polgármester lett új - Püski Mátyás helyett Bék János -, viszont a képviselők között több olyan is van, aki szintén iszeretett volna polgármester | lenni, de alulmaradt, r - Az a baj - világosít fel a Lakossági Egyesület Szászvárért (LESZ) egyik vezetőségi tagja j-~, hogy az elmúlt egy évtizedben a településen összesen egy családi ház épült, az előző két ciklusban középület pedig egy sem. Ela most például az öltözővel az új polgármester és Dunai Peti sikert érne el, a képviselő- testület a saját nyolcéves tehetetlenségét bizonyítaná. Vélhetően ezért is késett öt hónapot a döntés. A végén azonban az építési telket - 800 négyzetméter - eladták Dunainak, aki viszont a szerződésben vállalta, hogy az öltöző emeletén működő söröző teljes hasznát több éven keresztül a sportegyesületre fordítja. Ez pedig több millió forint. Építkezett volna már korábban is Dunai Péter Szászváron, egy nagykereskedelmi raktárépületet, 10-12 munkahellyel. A szászvári önkormányzatnak nem kellett a beruházás. A vállalkozó arrébb ment egykét kilométerrel, s most Mázán építi a létesítményt. Erre mondja Kubik László, a LESZ vezetőségi tagja: mikor nőnek föl a hivatalnokok odáig, hogy egy befektetőt megtartani, nem pedig elűzni kell? Az öt hónapos várakozást követően Dunai megkezdte az építkezést. Engedély nélkül.- Közben már folyamatban volt a mázai beruházás is - mondja a vállalkozó. - Jogom van kérni a gyorsított ügyintézés érdekében, hogy a szakhatósági engedélyeket magam szerezzem be. Ezt a mázai beruházásra megkaptam a komlói hivatalban - a szászvári öltözőre nem! Nem értem az okát! Pedig nagyon számítottam rá, ezért is kezdtem el a munkát, az átadást pedig bányásznapra szerettem volna időzíteni. így hát Dunai várta, várta az építési engedélyt. Közben másfél millió forint értékű anyagot felhasznált az öltözőhöz, nagyjából ennyi annak a társadalmi munkának is az értéke, amit a vállalkozás mellé hatalmas lelkesedéssel álló szászváriak végeztek az. építkezésen. Harminckilenc napig várt Dunai - július közepén azonban megjelent egy komlói hivatalnok a focipálya kapujában, és bekiabált:- Akár el is lehet kezdeni a bontást! S mert Dunai engedély nélkül kezdte a munkát, kiadását másnap az építési hatóság meg is tagadta. Ugyanennek a napnak a délelőttjén Szászváron volt a komlói hivatal egyik vezetője is. Ő azt mondta: nem eszik olyan forrón a kását! Csakhogy mire visszaért hivatalába, már rajta volt a pecsét a bontási határozaton. Ahhoz képest, hogy csaknem 40 napig ültek Komlón az építési engedélyen, a büntetés néhány óra alatti villámgyors kiszabása több mint feltűnő. Továbbá a kilátásba helyezett bírság összege is. Ha Dunai nem bontja le a hivatalnok szerint 40, a polgármester és a vállalkozó szerint jó, ha 25-30 százalékban elkészült épületet, 6 millió forintot kell fizetnie. Erre már felháborodtak a szászváriak is. A civil szerveződések hangja mind bátrabb, s ez jellemzi a LESZ-t is. Amúgy is „fasírtban vannak” a képviselő-testülettel. Dura László, akit általában a legnagyobb szívű helyi lokálpatrióták közé sorolnak, egy videofelvételt őriz. Ezen a képviselők egyike, amikor a LESZ szóba került, rövidén kommentálta a szerveződést: szerinte nem jó, ha a görény mondja meg, hogyan kell csinálni a parfümöt! A szászvári Dunai-szurkolók szerint más is meghúzódik a testület időhúzó, gáncsoskodó magatartása mögött. Az egyik képviselő éppen a közelben - alig 200 méterre - lévő sörözőt szeretné megvásárolni. A foglalót már le is tette. Két söröző egymáshoz ilyen közel pedig konkurencia. Érthető a képviselő ettől való félelme. Két évvel ezelőtt - mondja a vasárnapi mécsesén az egyik jegyszedő - jó, ha 20-30 néző volt a szászváriak mérkőzésein, most meg 3-400. Akik persze az öltöző feletti klubsörözőbe mennének hol győzelmet ünnepelni, hol a vereség felett búslakodni. A már említett Dura László várja már nagyon ezeket a napokat. Olyannyira, hogy amikor tavasszal Dunai a pálya felújításában ott tartott, hogy csak egy nap volt hátra az ünnepélyes avatásig, s akkor egy hatalmas esőzés mindent elmosott, Dura 130 ezer forint értékben sietett pótolni az elmosott anyagot, persze saját pénztárcájából. Amikor megtudta, hogy központi költségvetési forrás van az árvízkárokra, elfogadta a pénzt, de rögtön átutalta közcélra. „Nem azt kell büntetni, aki segít, hanem aki azt gátolja!” - teszi most le vok- sát Dunai mellett, az egyik transzparens feliratára mutatva.- Érthetetlen számomra - mondja fanyarul Kubik László -, hogy ebben a pénztelen világban így packázzanak egy emberrel, aki saját pénzét áldozza a közügyre. A hatalom és a bürokrácia győzött a köz akaratával szemben. Vannak tehát sokan, akik tenni akarnak Szászvárért. Szeretett volna segíteni Göncz Árpád is, akihez eljutott a híre az érthetetlen szászvári történetnek. Az államfő volt egyébként az egyetlen, aki jóindulattal válaszolt a segélykérő levélre. „Őszinte tisztelettel olvastam beszámolóját arról az erőfeszítésről, hogy mennyire szívén viseli a sportlétesítmény mielőbbi felépítését. Sajnálattal értesítem azonban, hogy a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget Elnök úr számára az önkormányzatok és a Közigazgatási Hivatal által hozott határozatok felülvizsgálatára, illetve az építési bírság elengedésére" - írta az elnök nevében Palkó Sándorné főtanácsos. A vasárnapi, 5:0-lás szászvári győzelmet követően a környező községekből érkezettekkel együtt élőlánc ölelte körbe a lebontandó épületet. A sárga gépmonstrum nem mozdult. Időleges megoldás volt. Bék János azonban biztató szavakkal zárta beszédét. „Lebontjuk és felépítjük megint!” - ígérte. - „De kinek jó ez?” - tárta szét a karját. Mészáros Attila A tiltakozók egy csoportja a vasárnapi meccs után FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ hetedik oldal Jegyzet--------------Le Tísziával! Félfranciák leszünk lassan, annyit hallunk az eseményről. Hogy tudniillik ismét megválasztottak egy pazar francia nőt, aki a 2000. év Marienne-ja lesz. Azaz jelképe a Francia Köztársaságnak, modellje egy mellszobornak - Óh, Laetitia, ahogy nézem, telibe találtak az elektorok! -, ő szerepel majd érméken, bélyegeken, ő lesz utódja a nagy BB-nek, aki szintén jelkép volt. Franciaországé is, természetesen. Laetitia Casta-t, a 21 éves sztármanökent egy különös szervezet ordította a bélyegekre. Mégpedig a Francia Polgármesterek Szövetsége. Hogy miért éppen ők közfelkiáltották Letísziát jelképnek, az egy másik történet. Szerény újságírói vénám szerint ugyanis nem a szépséges hölgy magával ragadó méretei itt az érdekesek. Hanem egy másik francia nő. Ő is lehetne éppen modell, ha nem is országa, de neme jelképeként. Francoise Cartron asz- szonyról van szó, harcias tagja az említett polgármesteri szövetségnek. Mélyen felháborodott azon, hogy ez a Laetitia lett trónra emelve! Mégpedig alig ailönbözően attól, mintha egy ócska szép- ségkirálynő-választásról lenne szó. És mindjárt elő is állt javaslatával, hogy kit kellene inkább a bélyegekre ragasztani. Amivel csak azt jelezte, hogy nem a férfiak kedvencével van baja, hanem a modell „társadalmi rangjával”. Egy űrhajósnő mégis csak valakibb! Bár - teszem hozzá - érkezett jelkép-javaslat a transzvesztita Michou-ra is, de mert nem nyert, Cartron asszony békén hagyta. Sejtem azonban, nem Laetitia modellsége nem stimmel a mérgelődő köztisztviselőnő szemében. Inkább azt feltételezem, hogy a polgármester asszony adatai sem életkorban, sem mell-, derék- és csípőméretben nem azonosak a francia polgármesterek 92 százaléka - a szövetségben ennyi a férfiak aránya - által egyöntetűen a legszemreva- lóbbnak mondott Casta kisasszonyéival. Mészáros Attila Cserék Autószalonná alakítják a szegedi Virág cukrászdát. Ezt az átalakítást persze nem támogatja a tb, mint a székesfehérvári műtétet, amelynek során a házaspár férfi tagját nővé, míg női tagját férfivé operálják, mi több, valószínűleg az önkormányzat illetékes döntéshozóját és a szalon leendő bérlőjét leszámítva az ég egy adta világon senki sem támogatja. Rendben van, a cukrászda üzemeltetője több éven keresztül nem fizetett egyetlen fillér bérleti díjat sem, egy éjjel pedig mindent elvitt a helyiségből, és talán még egy ri- gójancsit se hagyott ott, de ez azért mégis vicc. Nem akarok nagyon profán lenni, de ez olyan, mintha a pécsi dzsámit butikká alakítanák. A Virág cukrászda Szeged egyik legismertebb helye volt, székektől, bérlőtől és - meg merem kockáztatni - rigójancsitól függetlenül. Ám ez a székesfehérvári eset sem minden tanulság nélkül való. A párnak ugyanis, ha túl lesznek végre a műtéteken, újra össze kell házasodnia, hiába tehát az a fontos mellékkörülmény is, hogy annak idején az esküvőn a férj menyasszonynak, a feleség pedig vőlegénynek volt öltözve, az egész úgy érvénytelen, ahogy van - akárcsak az átkosban hozott ösz- szes törvény a közelmúltbeli kisgazdajavaslat szerint. Szóval nem biztos, hogy megéri ez a cserélgetősdi. A hét végén például a négy visegrádi miniszterelnök garbóra, pulóverre és mellényre cserélte le elegánsabb ruháit, mi sem kellett több, rögvest há- borogtak a. divatszakemberek és tanácsadók, mondván, micsoda dolog, hogy Orbán Viktor kockás ingben és fehér mellényben reprezentálja a magyar köztársaságot. Ezt a nagy csereberét - úgy tűnik - egyedül a kormány tagjai úsz- szák meg. De ha mégis sor kerülne mondjuk Pepó vagy Pintér menesztésére, őket sem kell félteni. Elmehetnek fagy- laltáruslánynak Szegedre. Lendvai Dávid , yhetedik oldal Áh o I n a p Riport jj A Jehova Tanúi a bibliai szö- I vegekben olvasható tiltásra fi- gyelemmel elvetik a vértran- ;! szfúzió lehetőségét. Az orvos azonban adott esetben - esküjéhez híven - misként dönthet, mert annak, ha egy beteg vérveszteség miatt hal meg, büntetőjogi következményei lehetnek. Van kiút? Portré Gábori Imrénének, a nyugdíjas pécsi pedagógusnak csaknem 2500 tanítványa volt. Ma is reggel ötkor kel. Hosszú évek óta helytörténeti kutató. A gyárvárosi templomról írt munkája a napokban jelent meg. Portré A börtönparancsnok A Baranya megyei börtön parancsnoka vékony, szinte pehelysúlyú ember. Mondják róla, hogy a tréfát szerető típus (szobájában díszként áll a szekrény tetején az a guillotine makett, amit az egyik őrizetes fabrikált), ám a munkájában meglehetősen szigorú és következetes.- A börtönök világa mentes minden misztikumtól - szögezi le elöljáróban. - Az igazságszolgáltatás befejező része, az, ami az ítélet után következik. S csak annyiban különleges feladat a fogva tartottak őrzése, hogy szigorúan a törvényekben megszabott módon, törvény- tisztelő emberként végezhetjük feladatainkat. Akkor járunk el helyesen, ha a smasszer és a rab viszonyában nem kérdőjelezhető meg egy pillanatra sem, hogy ki melyik oldalon áll.- A pécsi börtönt többnyire az előzetesen fogva tartottak népesítik be.- Való igaz, hogy elvileg ár- «*■*■*■■■ tatlan embereket őrzünk - az ártatlanságot az elmarasztaló ítéletig vélelmezni kell -, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy többnyire megszületik a várt ítélet is. Mindenesetre az átmenet ideje ez, meglehetősen telítve stresszel, feszültségekkel. Gyakorlatból tudom, a várakozás idegölő. Berberovics László precíz, parancsnokként az előírások, törvények őre. Nem tűri a lazaságot. (Magánéletében sem.) Amióta parancsnok, a pécsi börtönből nem szökött meg senki. Berberovics László 40 éves, a büntetés-végrehajtás alezredese. Kecskeméten született, de ma már Pécsett van hétvégi háza is. Egykor jogásznak készült, s ebből eredhet, hogy hivatását az igazságszolgáltatás területén találta meg. Pécsett nősült meg: kislánya a 3 esztendős Anett.- Egyébként könnyű volna?- Nem ajánlanám a próbálkozást. Talán kevesen tudják, de eleink - éppen az idén 115 éve - meglehetősen jó munkát végeztek. Sziklákból rakták a falakat. Innen Monte Christo módján, falbontással lehetetlen kijutni. Másrészt az utóbbi években modernizáltuk a biztonsági rendszereinek is.- Ön szereti azt, amit csinál?- Hogyne sze- nlllll,llll,IB^^ retném. Naponta emberekkel foglalkozom.- Mi a cselekvés alapelve?- Soha ne hitegessük az elítéltet. Határozottan mondjuk meg, hogy mire számíthat, meddig terjednek jogai és kötelezettségei.- Nincs néha itt a falak között bezártsági érzése?- Ma a mobiltelefonok világában a kötetlen munkaidő azt jelenti, hogy éjjel-nappal készenlétben vagyok. Talán e „bezártság” miatt vettem kiskertet. Egyébként tényleg imádom a természetet, a szabadban való időtöltést. Kozma Ferenc