Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-20 / 288. szám

1999. október 20., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dlmántúli Napló 9 Gazdahírek Fürtmaradványok. A szü­ret után a pincék környékén sok a dolog. Nem szabad azonban megfeledkezni a szőlőtőkékről sem. A leérett tőkékről az összes fürtmarad­ványt szedjük le. Ezzel meg­gátoljuk a kórokozók elsza­porodását, a gombabetegsé­gek gócainak kialakulását és távol tarthatjuk az aszúsodó vagy később érő szőlőfürtök­től a kellemetlenkedő dara­zsakat is. Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király útja 9. szám alatt, az Agrárka­mara székházában. (k) A szamócások őszi gondo­zása. Tartsuk állandóan ned­vesen a szamócásokat. A so­rok közé szórjunk istállótrá­gyát, félig érett komposztot és takarjuk szalmával. Téli ta­karóként az üres ágyásokat vessük be sűrűn mustárral vagy csillagfürttel, és hagyjuk ráfagyni ,a talajfelszínre. Csemegeszőlők állami mi­nősítés előtt. Kecskemét- Katonatelepen több új, kísér­letben levő szőlőfajtát mutat­tak be, köztük a nagy, ropo­gós bogyójú Saroltát. íze a Pannónia kincsére hasonlít. Sajnos, a peronoszpórával szemben csak mérsékelten el­lenálló. A Kosa szőlő a piros chasselas-ra emlékeztet, de annál nagyobb, ropogósabb, ízletesebb a bogyója, a héja is vastagabb. A Melinda igen nagy fürtjét ropogós, nagy, sötétkék bogyók alkotják. A Kismis Moldávszkij szeptem­ber végén érik, nagy, sötétkék bogyói magnélküliek. Sajnos minden gombás betegségre érzékeny. Husqvarna láncfűrészek 20% engedménnyel! Pl.: HQ-40: 69.900,-Ft KAPÁLÓGÉP CSEREAKCIÓ!!! AGRO-KISGÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tét: 727312-891 Halaszthatatlan növényvédelmi munkák a kiskertekben n Őszi lemosó permetezés A kertekben megkezdődött az őszi lombhullás. A fákon, cserjéken lát­hatóvá váltak a gyümölcsmúmiák, a korona, vagy bokor belső része­in levő leszáradt vesszők, hajtások. Növényvédelmi szempontból első, legfontosabb feladatunk e növényi részek és múmiák eltávolítása, megsemmisítése. Ezt követően kezdhetjük a lehullott avar összegyűj­tését, megsemmisítését és az őszi talajmunkákat. Az idei évhez ha­sonló, ún. gombás évben az agrotechnikai védekezés kötelező. A beteg növényi maradványo­kon telelő károsítok a követke­ző évben elsődleges fertőzési forrásként jelentkeznek. A zöld­ségféléknél ugyancsak ajánlatos a növényi maradványok össze­gyűjtése, megsemmisítése. Se­kélyen (10-13 cm-re) a talajban forgatott növényi maradványok még visszafertőznek. Csak ak­kor lehet eredményes ez a mun­kánk, ha az összegyűjtött növé­nyeket a művelési mélység alá (40-60 cm) alá juttatjuk és nit­rogén műtrágyával (például kar- bamiddal) megszórjuk. Kom­posztálásra a beteg növényi ré­szek nem használhatók! Nagyobb hatékonyságot érhe­tünk el akkor, ha a termények betakarítása után a területün­kön az avart és a növényi ma­radványokat karbamid mű­trágya oldattal (5-10%) egyen­letesen beper­metezzük, ez­zel elősegítve azok lebomlá­sát, gátolva a károsítok átte- lelését. A megtisztított területen elvé­gezhetők a gyümölcstermő nö­vények őszi lemosó permetezé­se. E kezelésnél ne feledkez­zünk meg a szamócáról sem. Őszi lemosó permetezésre a réz (pl. Astra, Funguran OH, Vitra, Champion, Cuproxat FW, rézoxi- klorid, bordói lé bordói por), vagy a réz+kén (Rézkén 800 FW, bor­dói lé+kén FW) javasolható. A kezeléseket lehetőleg 5 Celsius fok feletti, napsütéses napokon lemosásszerűen, nagy vízmeny- nyiséggel végezzük (100 négy­zetméterenként 15-20 liter). A védekezésnél ügyeljünk arra, hogy a lehullott avar is kellő mennyiségű permetlevet kap­jon. A szerek kiválasztásánál csak a készítmény ára a megha­tározó. A gyümölcsfáknál - elsősor­ban a cseresznye, a meggy - a leszáradt moníliás és cilin- drospóriumos ágrészeket távo­lítsuk el az egészséges fás ré­szig, a levágott gallyakat és ága­kat pedig égessük el. A vágásfe­lületeket fasebkezelő anyaggal zárjuk le. Nagyon fontos a diófáknál, hogy a lehullott lombot folya­matosan gyűjtsük össze, ne hagyjuk a fa alatt, mivel a neme- zes gubacsatka, a baktériumos és gombás betegségek kiinduló fertőzési forrása az elkövetkező évben. A dióavar komposztálás­ra nem használható! A dió- és gesztenyefák avarfertőtlenítésé­re, lebomlás elősegítésére a fen­tiekben javasolt fák alatti kiszó­rásra, öntözésre nitrogén műtrá­gyát (karbamidot) ne használ­junk. Sokan érdeklődnek, hogy mit tegyenek, mivel védekezze­nek a rajzó lepkék ellen? A különböző méretű, alkatú rajzó lepkék ellen védekezni nem tudunk eredményesen. Ezek a különböző lepkék több­sége téli araszoló és különböző molyok imágói (kifejlett alak­jai). Növényvédő szerekkel a ká- rositó táplálkozó alakjai (her­nyók) ellen tudunk eredménye­sen védekezni. Czigány Csaba A vegyszereket fokozott figyelemmel készítsük elő fotó: laufer László Mire jó a zöldparadicsom? Egyre több a zöldparadicsom a piacokon. A kertészek jól meg tudják különböztetni az éretlent az érettől. Ez utóbbi annyiban különbözik az éretlen, zöld paradicsomtól, hogy már nem duzzad tovább. Viszont a hideg beálltával nem sárgul, illetve pirosodik meg. Amikor a paradicsom eléri az érettzöld stádiumot, elkezd eti­léngázt termelni. Ez elinditja a beérést. Ezért tesszük jól, ha le­szedjük és a már érésben lévő gyümölcsök közé téve utóér­leljük. Az utóérleléshez legkeve­sebb 13, legfeljebb pedig 25 fo­kos melegre és némi oxigénre van szükség. Ha nem jut elég le­vegőhöz, önpusztításba fog. A legjobb, ha 15 fokon tartjuk a ga­rázs vagy a kamra ablakán belüli párkányon. Ott ugyanis 4-7 nap alatt beérik. Az éretlen zöldparadicsomot akkor célszerű betakarítani, ami­kor a nappali hőmérséklet tartó­san 13 fok alatt marad. A sötét­zöld, kemény terméseket szed­jük le, ügyelve arra, hogy külső sérülések vagy foltok ne legye­nek rajta. Ezekből az éretlen termé­nyekből kiváló sa­vanyúság készít­hető, illetve a zöldparadicsom­ról az is közis­mert, hogy a kü­lönböző vegyes sa­vanyúságok ked­velt összetevője. Kevesen tudják, hogy a zöldparadicsom több C- vitamint tartalmaz, mint az érett. Kalciumban és foszfor­ban is gazdag. Azonban a piros paradicsommal szemben keve­sebb benne az értékes A-vitamin. Zöldparadicsomból készíthe­tünk ízletes lekvárt is, a követke­ző recept szerint: A karikára sze­letelt paradicsomot öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje. Főz­zük puhára. Öntsük le róla a vi­zet. A paradicso­mot törjük át szi­tán, illetve szűrőn. Másfél kiló zöldpa- radicsom-tömegre egy kilogramm cuk­rot számítsunk. A kristálycukrot ol­vasszuk meg. Fo­lyamatosan kever- getve adjuk hozzá a paradicsomot. Amikor jól átfőztük, adjuk hoz­zá két citrom levét, valamint lere­szelt héját, és két zacskó vaníliás cukrot. Király László Örök hűség - Őszi betakarításkor olykor meglepetésekkel, fur­csaságokkal is szolgál a veteményeskert. íme egy természet alkot­ta különleges szobor: Töttösön, oportó szőlő árnyékában érlelő­dött a répaszerelem. fotó: tóth László Vetés és betakarítás a veteményesben Október közepén szedhetjük a másodterményű vörös ká­posztát, a karalábét és a karfi­ol nagyobb fejeit. A talaj men­ti fagytól a karfiolt megvédhet­jük, ha rózsájára rátörjük né­hány levelét. Most szedhetjük a nyárutón vetett fejes salátát és a tormát is. Öntözzük a spenótot. Szedjük le és forrá­zás után helyezzük a gyorsfa­gyasztóba (mélyhűtőbe). Rendszeresen öntözzük és szedjük a hónapos retket, kü­lönben megpudvásodik. Fel­szedhetjük a tavasszal vetett feketegyökeret is. Vigyázzunk arra, hogy az ásóval ne vág­junk bele, mert ha tejnedve ki­folyik, élvezhetetlenné válik. Ezt a nálunk kevésbé ismert veteményt a spárgához hason­lóan kell elkésziteni (lerakva, kirántva, krémlevesbe, köret­nek vagy salátának megfőz­ve). A veteményeskertben ilyen­kor még vethetünk petrezsely­met, melyet majd tavasszal szedünk fel. Megkezdhetjük az áttelelő fejes káposzta és a kelkáposzta palántanevelését. A talajra szórjunk ki négyzet­méterenként 6-8 kiló érett istállótrágyát (vagy a ta­vasz óta ér­lelt kerti komposztot). A trágyát for­gassuk be a talaj felső, 20-25 cm-es rétegébe. Miután egy hétig pihentettük a talajt, a felszínét egyengessük el. A palántákat ültessük sekély ba­rázdába, 20 centiméteres sor- és tőtávolságra. Ha a szintén áttelelésre vetett spenót már túlságosan megerősödött, ak­kor húzzunk rá fólialagutat, és a nagy hideg beköszöntéig na­ponta rendszeresen szellőztes­sük. A kelkáposzta palántáit ül­tessük ikersorokba 20, illetve 40-60 centiméter sor- és tőtá­volságra. Az augusztusban ve­tett sárgarépára és petrezse­lyemre tegyünk melegágyi ab­lakot vagy fóliát. Enyhébb na­pokon szellőztessünk. A zsen­ge lombú petrezselyemről té­len már szedhetjük a zöldjét. Király László Zöldségtárolás A tárolás általános szabálya, hogy csak a meg nem sérült, egészséges termények kerül­hetnek a pincébe, illetve ve­rembe. A férges, foltos termé­nyek megrothadnak és meg­fertőzik a többi télirevalót. A tárolót takarítsuk ki, a falakat meszeljük újra, az aljzatot pe­dig fertőtlenitsük. A gyökérzöldségeket sza­badtéri prizmákban is tárol­hatjuk. A föld felszínén ho­mokágyakra rakjuk sorba az átválogatott, tárolásra alkal­mas, ép, egészséges gyökere­ket, majd fedjük le homokkal, 20-30 centi vastagon szalmá­val, s hogy az eső ne áztassa, fóliával is. Kertünk fűszernövényei A kapor Társnevei: fűszerkapor, ubor­kafű. A magyar konyha általáno­san kedvelt fűszere a mediter- rániumból származik, egy­éves, emyősvirágú, végig leve­les szárú, 0,5-1,5 m magasra nyúló növény. A világ minden konyhája ismeri. Szószként a főtt húsokhoz, fűszerként a le­vesek, főzelékek, saláták nél­külözhetetlen eleme. A ková­szos uborka fő ízesítője. Egyes hal, csiga, rákételeknél nélkü­lözhetetlen. Aki kipróbálta a székelygulyást tálaláskor friss kaporral ízesíteni, az valószí­nűleg mindig így fogja fo­gyasztani. Baranyában mindenhol ter­meszthető. Márciusban vet­hetjük, mert nem érzékeny a hidegre, ha levelét kívánjuk szedni, elegendő a 15 cm-es sortávolság is. Gyakran kiva­dul, ha egyszer magot érlel, akkor már valószínűleg nehe­zebb irtani, mint termeszteni kertünkben. Buzássy Lajos MOTORFŰRÉSZEK ŐSZI ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁRA Pécsett, a Rácvárosi út 15-ben! R-AGRIK0L KFT. Tel.: 72/252-545,252-602 Részletvásárlási lehetőség helyszíni ügyintézéssel, kedvező teltételekkel! Bálint György Rovata Lapok a kertész noteszából Az őszi lomb­színeződés a természet egyik leg­szebb ajándé­ka. A lomb­hullató növények így készülnek a téli pihenésre. Kevés fa és bokor hullajtja el zölden a lombját, a legtöbbnek a levelei sárga vagy piros színt öltenek. Ezt a folyamatot (amelynek során a zöld klorofil az ágakban halmozódik fel, és a levelekben helyet ad a sárga xantofilnek, il­letve a piros karotinnak) a meg­világítás és a hőmérséklet válto­zásai szabályozzák: száraz és meleg nyár után erősebb a lomb­színeződés, mint csapadékos, hűvös hónapokat követően. Most a legszebb - gyűjtésre is al­kalmas - lombot az ecetfa (Rhus), a nyír, a körte, a vadsző­lő, a juhar, a som és a cserszö- mörce szolgáltatja. A megtisztogatott diót, mandu­lát, mogyorót és gesztenyét szá­raz helyen (kamrában, padláson) kell tárolni. A terményeket sem­mi esetre sem szabad megmosni, mert a víz a kocsány helyén beha­tolhat a gyümölcs belsejébe. A lombhullás után szembetű­nők lesznek a fákon lévő odúk, amelyek többnyire a rosszul lefű­részelt ágak helyén keletkeznek. Ezek évről évre bővülnek, és a faszövetek a környékükön is el­pusztulnak, ezért feltétlenül ke­zelésre szorulnak. Az odúkat ki kell kaparni az élő szövetekig, és az üreget be kell tömni cementhabarccsal vagy gipsszel. Mivel pedig ezen anyagok idővel megrepedeznek, felületüket be kell kenni sebvédő anyaggal vagy ennek hiányában olajfestékkel. A betárolt burgonyát időnként vizsgáljuk át, és a penészes, rot­hadt gumókat távolítsuk el, mert ezek a közelükben lévő egészsé­ges gumókat is megbetegítik. A nedves, nyirkos héjú gumókat most még a szabad levegőn meg lehet szárítani, mielőtt a pincé­ben vagy a vízaknában hosszabb időre betárolnánk. A cserepes szobanövényekről tisztítsuk le az elhalt leveleket és virágokat. Az öntözéstől a cse­rép földje összetömörödik, ezt ajánlatos fellazítani, hogy az ön­tözővíz a gyökerekhez szivárog­hasson. i 1 4 A Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents