Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-20 / 288. szám

1999. október 20., szerda Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 MSZOSZ: 27 ezer forint legyen a bérminimum Kirakatpolitika folyik A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége (MSZOSZ) nem lehet partner abban a lát­szat-érdekegyeztetésben, amely az utóbbi fél évben zajlik. Állás­pontját a szakszervezeti tömörü­lés a Szövetségi Tanácsülésen fejtette ki, ahol tegnap egyebek mellett a jövő évi bértárgyaláso­kon képviselendő közös állás­pontról is megállapodtak. Az utóbbi egy évben a szociális partnerek csupán asszisztálhat­tak a kormányzati diktátumok­hoz, ugyanis ez idő alatt a mun­kaadók, de akár a munkavállalók egyetlen javaslatát sem fogadta el a kormányoldal - nyilatkozta lapunknak Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke, aki szerint a nyilvános bájolgásnak nincs ér­telme, az MSZOSZ csak érdemi tárgyalásokra hajlandó. A Szövetségi Tanács áttekin­tette és értékelte a társadalmi párbeszéd új, féléves tapasztala­tait. Megállapítása szerint az új rendszer működése eredményte­len volt, hiszen párbeszédről csak ott lehet szó, ahol vala­mennyi fél érveit figyelembe vé­ve, azokat mérlegelve születnek döntések. A szakszervezeti szö­vetségnek nem sikerült elérni az évközi minimálbér-emelést, a foglalkoztatási törvény módosí­tásával kapcsolatos elképzelése­ik is süket fülekre találtak, mint ahogy a munka törvénykönyve és az adótörvények módosítása során sem vette a kormány figye­lembe egyetlen javaslatukat sem- sorolta az alelnök az érdek- egyeztetés új rendszerének nega­tívumait. Ennek ellenére az MSZOSZ nem rúgja fel a kor­mánnyal kötött megállapodását, de a munkavállalók érdekében a jövőben együtt kíván működni a többi szakszervezeti szövetség­gel. Együttes erővel szeretnék rá­venni a kormányt arra, hogy a jövőben a megállapodás szándé­kával vegyen részt az érdek- egyeztetéseken. A szövetség kész arra, hogy a nyomásgyakor­lás eszközeit is összehangolja a többi érdekvédelmi szervezettel. Ez Wittich Tamás elmondása alapján annyit jelenthet, hogy a nemzetközi szervezeteket tájé­koztatják a hazai érdekegyezte­tés gyakorlatáról, esetleg az alel­nök által nem pontosított „más” eszközöket is igénybe vesznek. Az MSZOSZ mihamarabb tárgyalásokat kezdeményez a munkáltatói szervezetekkel a jövő évi bérmegállapodások előkészítése érdekében. A szakszervezeti szövetség sem a költségvetési törvényjavaslat­ban, sem pedig az adórendszer parlament előtt lévő változatá­ban nem lát garanciát a mun­kavállalók által elvárt reálbér- emelésre. A Szövetségi Tanács a kormány által tervezett, 25 000 forintos minimálbér he­lyett 27 000 forintot ajánl. Ez az összeg 3,5 százalékos reál- értéknövekedésnek felelne meg, amely az MSZOSZ sze­rint már elfogadható. Horváth Magdolna A whiskys jelezte: rabolni fog A rendőrség forró nyomon indult Ambrus után A Budapesti Rendőr-főkapitány­ság (BRFK) bejelentette: a teg­nap délutánig beérkezett, részle­ges szakértői vélemények alap­ján azt feltételezi, hogy a hétfő esti QTP-rablást a „whiskys rab­ló” néven elhíresült, szökésben lévő Ambrus Attila követte el. A korábbi hírekkel ellentétben Ambrus nem 4, hanem 10 millió forinttal távozott. Dézsi Mihály szóvivő elmondta: a helyszínen talált vérminták szakértői vizsgálata, az OTP- fiókban készült videofelvétel és az elhangzott tanúvallomások nyomán jutottak arra a követ­keztetésre, hogy feltételezhető­en Ambrus Attila követte el a rablást. Dézsi leszögezte: a rendőrség azt állítja, hogy a tet­tes nagy valószínűséggel orvosi kezelésre szoruló sérüléseket szenvedett. Arra azonban nem tudtak pontosan válaszolni, hogy az elkövető testének mely részén sérült meg.- Természetesen még hétfőn felvettük a kapcsolatot a Buda­pest környéki kórházakkal és a mentőszolgálattal is, de kedd es­tig nem érkezett jelzés - fogal­mazott a szóvivő. Dézsi Mihály szólt arról, hogy bár még tovább­ra sincsenek szakértői vélemé­nyek a július 29-ei, XXIII. kerüle­ti Grassalkovich úti OTP-rablás elkövetőjéről, a nyomozók sze­rint nagy valószínűséggel azt is Ambrus Attila követte el. A fő­városban rendkívül nagy volt kedden a rendőrségi készültség, amiből szakértők arra következ­tettek, hogy a rendőrség a sérült rabló nyomába ért. Megszigorí­tották a Romániába irányuló határforgalom ellenőrzését is. Magyar György, a whiskys ügy­védje a FEB-nek elmondta: vé­dence egy pólóra irt 29-es szám­mal jelezte neki, hogy hamaro­san rabolni fog, s tettét „a kor­rupt rendőrség” bosszantásának szánja. Az ügyvéd szerint Amb­rus nem ember ellen használt fegyvert. Úgy véli: a rendőrség részéről felelőtlenség volt, hogy belőtt az üvegen át, s nem a rab­lót találták el; szerinte a vér a biztonsági őr orrából származik. (Év Kommentár az 1. oldalon) Sok képviselő derűlátónak tartja a kormány inflációs várakozásait Vezérszónokok a költségvetésről Az ország jövő évi költségveté­séről tegnap a pártok vezérszó­nokai fejtették ki véleményüket a parlamentben. A kormány ter­vezetét balról az MSZP, jobbról a MIÉP támadta a legheveseb­ben. A Fidesz, az FKGP és az MDF képviselőcsoportja jelez­te: igennel fognak szavazni. Domokos László (Fidesz) rá­mutatott, hogy a magyar gazda­ságot a versenyképesség javulá­sa, a kiegyensúlyozott és dina­mikus fejlődés jellemzi, ami­nek hatására a munkanélküli­ség jelentősen csökkent. Az ér­dem a magyar gazdaság szerep­lőié, a munkavállalóként és fo­gyasztóként egyaránt megjele­nő családoké, a vállalkozóké és minden tevékeny polgáré. A kormány jövőre egyszerre akar­ja biztosítani a gazdasági növe­kedést és javítani a családok életszínvonalát. A gazdasági növekmény egyik felét ezért az egyik, míg a másik felét a má­sik célra fordítják. A családok fogyasztása 2000-ben átlago­san 3 százalékkal fogja megha­ladni az ez évit. Kovács László (MSZP) sze­rint a jövő évi költségvetés semmivel nem lesz jobb, mint az idei, ezért továbbra is vesz­tesek lesznek a nyugdíjasok, a kisjövedelműek, a szegényebb családok, és „az embereken megtakarított pénzt az állam magára költi, ahogy ez tekin­télyuralmi rendszerekben szo­kás”. Van azonban remény, folytatta Kovács, hiszen ez a kormány már legfeljebb csak két ehhez hasonló költségve­tést tud benyújtani. Burányi Sándor (MSZP) a szocialisták alternatív költség- vetését mutatta be. 138 milli­árd forintot, amit többlet-adó­bevételekből, illetve az ÁPV Rt.-re és a kormányzati kiadá­sokra tervezett összeg csök­kentéséből nyernének, többle­tet juttatnának az agrárium- nak, az egészségügynek, az ön- kormányzatoknak, a nyugdíja­soknak és az oktatásnak. Kuncze Gábor (SZDSZ) ki­fogásolta, hogy nincs összhang a törvényjavaslat szöveges in­dokolása, a számszerű elő­irányzatok és a csatolt számí­tási anyagok számadatai kö­zött. A költségvetés általános jellemzője szerinte a közpon- tositás és a kézi vezérlésre való áttérés a gátlástalanságot és a pazarlást szolgálja, az össze­gek ugyanis korlátok nélkül át­csoportosíthatók, megfosztva a parlamentet a beleszólás jo­gától. Kuncze több más felszó­lalóval egyetemben úgy vélte, hogy a kormány által tervezett 6 százalékos infláció nem reá­lis, az valójában 8-9 százalékos Költségvetési vita - üres ülésterem lesz. Ezáltal téves a reáljöve­delmek és a reálnyugdíjak ala­kulásának számítása is. Medgyasszay László (MDF) is „kicsit optimistának” tartotta a kormány alacsony inflációs várakozását. Határozottan ki­állt az önkormányzatok jövőbe­ni függetlensége mellett (mint mondta, ez politikai kérdés), és ezért a jövőben feltétlenül újra- gondolandónak tartotta a sze­mélyi jövedelemadó helyben maradó részéről hozott kor­mányzati döntést. Megnyugtat­ta a nyugdíjasokat, hogy a nyolcszázalékos nyugdíjemelés a hatszázalékos inflációhoz van méretezve, de ha esetleg az inf­láció ennél magasabb lenne, ak­kor év közben a nyugdíjakat is megemelik - pótlólag. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálér­tékének növekedése minden­képpen biztosítva van. Med­gyasszay súlyos kritikát fogal­mazott meg azzal kapcsolat­ban, hogy nem történt előrelé­pés az egészségügyi rendszer át­alakítása terén. Pártja nevében azonban teljes mértékig támo­gatta a gyermeknevelés, az ott­honteremtés, a kis- és középvál­lalkozók átlagot jóval meghala­dó támogatását. Rozgonyi Ernő (MIÉP) lát­szólag nem is a költségvetésről beszélt, hanem annak ürügyén az elmúlt húsz év gazdaságpoli­tikáját ostorozta. A tárgyalt té­mához ez csak azért volt kap­csolható, mert a képviselő sze­rint az Orbán-kormány egyálta­lán nem változtatott elődjei po­litikáján, kritikátlanul aláveti magát a monetarista terrornak. A költségvetés pontosan olyan - folytatta Rozgonyi -, ami­lyennek egy gyarmatosító hata­lom előírta, pedig a MIÉP azt remélte, hogy a fiatal csapat el mer és el tud indulni a nemzeti érdekek érvényesítésének rö­gös útján. A vezérszónokokat követő­en az azonnali kérdések sorát megnyitó Fiiló Pál (MSZP) a kormány által a köztisztvise­lőknek és a közalkalmazottak­nak ígért 8,25 százalékos bér­emelés garanciáiról érdeklő­FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE dött, azt emelve ki, hogy a ki­számítható jövőt és a nagyobb anyagi megbecsülést ígérő ka- bihet csak öt százalékot fedez ezen összegből, a többit az ön- kormányzatoknak kell - java­részt elbocsátásokból - állni­uk. Járai Zsigmond pénzügy- miniszter visszautasította az emelés mértékének megkérdő­jelezését: mint mondta, ebben a körben a bérek legalább 8,25 százalékkal, de esetleg ennél többel is nőhetnek. Hozzátet­te, az ez évre tervezett 13,3 százalék helyett a szférában az első kilenc hónap során több mint 18 százalékkal nőttek a bérek. Ugyanakkor szólt arról is, hogy a közalkalmazottak száma túlságosan magas, ezért háromszázalékos leépítéssel és összességében 10,2 százalékos béremelkedéssel számolnak jö­vőre a közszférában. Vígh Ilona (Fidesz) arról ér­deklődött a belügyminiszter­től, hogy hogyan keletkeztek az olajügyek és kik érdekeltek az ezeket elősegítő állapotok fenntartásában. Kontrát Károly, a tárca politi­kai államtitkára kiemelte, úgy tűnik, valakik igyekeznek a tár­sadalomban meglévő feszültsé­geket a rendőrségre terhelni. Hozzátette, hogy a minisztéri­um megnyugvással veszi tudo­másul az ORFK által tett maffiaellenes lépéseket és - a kabinethez hasonlóan - támo­gatja a felállítandó vizsgálóbi­zottság létrehozását. Keller László és Tóth Károly (MSZP) Pintér Sándor szerepe kapcsán fordult a kormányfő­höz, azt hangoztatva: noha közérdek a rendőrségbe vetett és az utóbbi időben megingott bizalom helyreállítása, számos ügy vizsgálata során merül fel - országos rendőrfőkapitány­ként, vállalkozóként vagy bel­ügyminiszterként - a jelenleg ez utóbbi tisztet betöltő politi­kus neve. Válaszában Kövér László polgári titkosszolgálato­kat felügyelő miniszter el­mondta: a Rendvédelmi Szer­vek Védelmi Szolgálata kivizs­gálta ezeket az ügyeket. Állami ünnepségek Az október 23-ai állami ünnep­ségek sorozata október 22-én délután, a Műegyetemen kezdő­dik, ahol nagygyűléssel tiszteleg­nek a forradalmi eseményeket elindító egyetemi ifjúság emléke előtt - közölte kedden a Minisz­terelnöki Hivatal. A nagygyűlést követően indul a hagyományos fáklyás menet a Bem térre az egyetem elől. Este a Bem téren a közjogi méltóságok mellett ko­szorúznak a parlamenti pártok, a határon túli magyar pártok, az ’56-os szervezetek és a társadal­mi szervezetek képviselői. A ko­szorúzás után elindítják a fáklya­lángot a Kossuth téri emlékmű­höz, ahol aztán este nyolc óra­kor Deutsch Tamás ifjúsági mi­niszter lobbantja fel a Forrada­lom Lángját. * Orbán Viktor miniszterelnök az olajhamisítási ügyekben vizs­gálati anyag összeállítására kér­te fel a pénzügyminisztert, vala­mint a belügyminisztert - kö­zölte a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs Államtitkársá­ga kedden. A két miniszter a hét végéig köteles tájékoztatást adni az olajszőkítéssel kapcsolatos, 1991-től napjainkig lefolytatott valamennyi eljárásról, s a bíró­sági döntések végrehajtásáról. MSZP-aggály. Az MSZP par­lamenti frakciója szakmailag, pénzügyileg és jogilag egyfor­mán irreálisnak és aggályosnak tartja a munkanélkülieket ellátó rendszer megváltoztatásáról szóló kormányjavaslatot - ösz- szegezte Kiss Péter a képviselő- csoport véleményét kedden, Bu­dapesten. Nem a sztrájkra. A Semmel­weis Orvostudományi Egyetem (SOTE) vezetése, noha az ér­demtelen és szégyenletesen ala­csony bérek miatt egyetért a szakszervezet bérkövetelésével, a sztrájkot, mint tiltakozási for­mát nem támogatja - szögezi le Romics László rektor keddi közleményében. Nincs döntés. Katona Kálmán még nem döntött Krupanics Sándornak, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatójának le­mondásáról - közölte Müller Mihály, a közlekedési tárca saj­tófőnöke kedden. A tárca illeté­kese arra reagált, hogy több na­pilap is hírt adott a posta első emberének távozásáról. Támogatás. A Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete ragaszkodik ah­hoz, hogy 45 százalékkal növel­jék az ágazat állami támogatá­sát - hangsúlyozta keddi, zala­egerszegi fórumán művelődési, könyvtári és múzeumi dolgozók előtt Vadász János, a szakmai érdekképviselet elnöke. Az etika önálló tantárgy lehet Továbbra is meg kell tartani annak lehetősé­gét, hogy az iskolák önálló tárgyként oktas­sák az etikát, vagy amennyiben úgy dönte­nek, tanítását más tárgyakba integráltan va­lósítsák meg - jelentette ki Pokomi Zoltán oktatási miniszter az „Egyén és közösség - a nevelés esélyei az ezredfordulón” címmel tegnap Budapesten megrendezett konferen­cián. A tanácskozáson, amelyre immár ne­gyedik alkalommal került sort, a közoktatá­si intézmények vezetői, fenntartói és a szü­lők tekintették át az egyén és a közösség ez­redfordulós problémáit. A miniszter megnyitójában kiemelte, hogy egyes iskolákban már ma is önálló tárgyként oktatják az etikát. Pokomi Zoltán az elkövetkezendő időszak feladataként az eddigi tapasztalatok összegzését, illetve az etika oktatása során alkalmazott módszerek tárházának bővítését nevezte meg. Beszédé­ben rámutatott: az elmúlt években e téren már kialakult tartalmi és módszertani sok­színűség fenntartása a legfontosabb cél. A tárca vezetője ugyanakkor probléma­ként említette, hogy a pedagógus-tovább­képzés nem tartott lépést ezzel, a módszer­tan terén tapasztalt sokszínűséggel. így a minisztérium még ebben az évben egy új programot indít útjára. A főbíró bírálja a minisztert Jogállamban megengedhetetlen lépéseket tett Dávid Ibolya igaz­ságügy-miniszter azzal, hogy nyi­latkozataiban a bírói független­ség és az igazságszolgáltatás szervezeti kérdéseivel foglalko­zott - közölte tegnap Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. A főbíró ugyancsak meg­engedhetetlennek minősítette, hogy a miniszter személyében is támadta őt. Dávid Ibolya kijelentéseire utalva Solt megállapította: a bí­rói függetlenség nem „paraván”, amellyel bizonyos ügyeket elfe­dünk, hanem az alkotmányban rögzített rendelkezés. MTI Megl át ni és megszerezni: csak egy pillanat műve Elég egy telefonszámot tárcsáznia, és háromféle hitelről kaphat részletes tájékoztatást. Hívja a Budapest Bank Hitelvonalát a nap 24 órájában, és érdeklődjön a Privát Kölcsön, az Áruhitel és az Autófinanszírozás szolgáltatásainkról a (06-1) 455-55-55-ös telefonszámon! ' Budapest Bank Hitelvonal @ (06- D45S-55-55 BUDAPEST BANK i y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents