Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-17 / 285. szám

1999. október 17. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 3 hol nem adnak ki nálunk ilyen tevékenységhez. Ugyanakkor az EU-harmonizáció kedvéért nem­rég a Központi Statisztikai Hiva­tal nomenklatúrájába bekerült a szexuális szolgáltatás is. Vajon hány kurtizán műkö­dik Pécsett? Védett övezetben való strichelésért 59 szabálysér­tés indult eddig, egy-egy utca­lányra átlagosan három lebukás jutott. Vagyis mintegy húszán vannak ilyenek. Viszont Pécsett 26 olyan bárt, éjszakai klubot ismer a rendőrség, amelyekben a táncosnőként foglalkoztatott ledér hölgyek - erősen valószí­nűsíthetően - speciális szolgál­tatásokat is nyújtanak a ven­dégnek. Mintegy 160-an lehetnek ezek a táncos lábúak. Zömük nem pécsi, nem is baranyai. A pillan­gós tánckar gyors vetésforgóval cserélődik a régióban és a délvi­déken. Dr. Cserép Attila ezredes, városi rendőrkapitány egyéb­ként úgy vélekedik, hogy Pécs nagyságához mérten ezek a számok tulajdonképpen elenyé- szőeknek mondhatók. Dunai Imre A törvény kimondja: az önkormányzat a prostitúció tömeges megjelenése esetén türelmi zónát jelölhet ki. Az 50 ezer lé- lekszám feletti településeken a közterületi prostitúció fo­lyamatos észlelésekor a zóna kijelölése kötelező. Ám na­gyon úgy tűnik, hogy ezek a városok nem akarnak „vigalmi zónát”. És nem is igazolódik, hogy kellene ilyen terület. A nappal is mutatkozó „éjszakai pillangókkal” kapcsolatban a legutóbbi jogszabály-módosítás nyomán fura feltevések kezde­nek elharapózni. Pedig csak annyi történt, hogy megtűrtként legalizálták a közterületi prosti­túciót - az üzletkötési részéig! -, de továbbra sem engedélyezet­tek a bordélyházak, továbbra is bűncselekmény az üzletszerű kéjelgés feltételeinek biztosítása és így tovább. Ám a közterület sem szabad préda - sok a védett övezet. Pécsett megnézte az önkormányzat a térképen, hogy milyen sűrűn helyezkednek el azok az objektumok - oktatási, egyházi, közművelődési, szociá­lis és gyermekintézmények, kegyhelyek stb. -, amelyek bár­mely pontjától számított 300 méteren belül tilos szexuális szolgáltatásra üzletet kezdemé­nyezni. A belterületi részeken a karikák majdhogynem zárt há­lót képeznek.- Szinte csak a kukoricást je­lölhetnék ki türelmi zónának, de oda a prostituáltak úgysem mennének ki. Egyébként sem­milyen konkrét terv nem merült fel a türelmi zóna helyeként. Pécs mindössze azon néhány nagyobb város közé tartozik, amelyek egyáltalán foglalkoz­nak a problémával. De vajon mi számít a prostitúciónál tömeges­nek, és mi folyamatosan észlelt­nek? Ezek tisztázására konzul­tációt kezdeményeztünk a Bel­ügyminisztériumnál - mondja dr. Papp Judit jegyző. Még izgalmasabb kérdés le­hetne, hogy a prostituáltaknak működési feltételként megsza­bott speciális orvosi igazolás af­féle bárcának tekinthető-e. De a törvényben feltételként említett, és nem engedélyként. Olyat se­Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából HEDVIG, LEÓ, SALAMON nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.06 nyugszik 17.52 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-048-as telefonszámon. Hírszerkesztő: Dunai Imre Harc. A Hedvig német eredetű összetett név. Mindkét elemé­nek jelentése: harc. A Leó gö­rög, illetve latin eredetű név. Je­lentése: oroszlán. A Salamon héber eredetű név. Jelentése: békés, szelíd. Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Szászvár-lánc Dunai Péter, a szászvári foci­csapat egykori erőssége úgy döntött, a csapat lerobbant öl­tözője helyett épít egy újat. A kellemest a hasznossal össze­kötendő a tetőtérbe egy kis klubpresszót is kialakított. Ettől kezdve azonban megindult egy vita az építészeti hatóság és közte. Az előbbi a szabályok be nem tartását nehezményezte, a vállalkozó pedig arra gondolt, hogy közérdeket szolgál. Ma délutánra több száz em­bert várnak a szászvári csapat meccsére. Valószínűleg nem mindenki a mérkőzésre lesz kí­váncsi. Egy másik akció izgatja most a helybelieket. A lebontás­ra kötelező határozattal szem­ben szeretnék megvédeni az öl­tözőt. Élőlánc öleli majd körbe az épületet. Az indok: nem any- nyira gazdag az ország, hogy le­romboljon egy létesítményt, s a jóindulatot nem szabad 6 millió forintos építészeti bírsággal „ju­talmazni”. M. A. Mohácsi kerékpárutak Magyarországon 3500 kilomé­ter összhosszúságban épültek kerékpárutak. Kormányzati szándék, hogy 2002-re az or­szágos hálózat hossza 8500 ki­lométerrel növekedjen. Megvan az esély, hogy a ma­gyar kerékpárút-hálózat össze­kapcsolódhasson a nemzetközi­ekkel. Baranya a két legfonto­sabb vonalban érintett. Az egyik a Dráva menti kerékpárút, amely Ausztriában az országha­tárig kiépült, a másik pedig a ha­sonló készültségi fokú Duna menti biciklipálya. Ennek terve­zett vonalában Mohács lenne az utolsó magyar város. Mohácson most építik a belvárosi kerék­pársávon A több mint 19 milliós összköltségből 14,2 millió forint volt a pályázaton elnyert köz­ponti támogatás. Az önkor­mányzat azt tervezi, hogy a sző­lőhegyi kerékpárutat a Duna vo­nalában tovább építi a bári hatá­rig, és 2000-ben erre a célra nyújt be pályázatot. D. I. LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: (42) í (4^)/ (57) ^(75) 1)87) Hatos lottó: @ 29 (42 Pótszám: • (24) Jokerszám: 768671 Híd Egyesület Szekszárdon, politikai felhangokkal Nem volt elég a szekszárdiak érdekérvényesítő képessége a Duna-híddal kapcsolatban. A tervek elkészültek, a beruhá­zás is majdnem beindult, de Szekszárdon nincs Duna-híd. Pedig a legutóbbi választási csatában nagy ígéretek han­goztak el. Közben kiderült, hogy Dunaújváros is feliratko­zott a hidra várók sorába. Ezért gondolták úgy a helybéli gaz­dasági egységek vezetői és ma­gánszemélyek, hogy egyesüle­tet kell alakítani a lobbizás megújításához. A Szekszárdi Híd Egyesület alapítói - akiket Kocsis Imre Antal polgármester ültetett egy asztalhoz - 40 milliárd forint termelési értéket képviselnek. Az általuk megjelenő kapcso­latrendszer bizonyosságot és erőt is jelent a városnak, illetve a térségnek. Az ügy politikai felhangok­kal kísért. Az egyesületet máris szocialista - SZDSZ-es csapat­nak hívják. Az elnöknek Csingár Pétert, a KSZE-Agroker Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. vezérigazgatóját választották, aki a városi közgyűlésben a szocialista frakció tagja. A má­sik oldalról - Polgári frakció - azt is hallani, hogy egy polgár- mester magánemberként nem léphet be egy ilyen szervezetbe - Kocsis Imre Antal ezt tette -, ő mindig is polgármester, míg a mandátuma tart. Ugyanakkor az egyik fideszes képviselőt megrótták társai, mert leült „ezekkel”. Az egyesületbe várják az or­szággyűlési képviselőket. Volt, aki kijelentette, hogy ha az ala­kuló ülésre nem hívták meg, akkor mit akarnak tőle később. Mindezek ellenére ő és társai a Parlamentben mindig a szek­szárdi hidat fogják képviselni egyesületen kívül is, hiszen ha nem kezdik el az építését ha­marosan, akkor a 2002-es vá­lasztásokon a Fidesz Szekszár­don és környékén nehéz hely­zetben lesz. Egy nem teljesített ígéretet fognak rajtuk számon kérni a választók. Hazafi J. Paksivárosházi csatározások Paks város polgármestere, Bor Imre igencsak kereszttűzbe ke­rül esetenként. Azt mondják, hogy dr. Bencsik Lajostól nem kap mást, mint amit ő adott Herczeg József polgármester­nek az előző ciklusban. Az örökös interpellációkat nem le­het megszokni. Herczeg annak idején a mi lapunknak mond­ta: „neki a Bor halálos ellensé­ge”. Lett is belőle skandalum. A mostani polgármester ilyet nem, csak azt mondja: az inter­pellációt az élet dolgának tart­ja. Ő a négy év alatt tizenötször interpellált, most pedig lesz olyan képviselő, aki ezt már a félidőben túlszárnyalja. A legutóbbi ügy első fele becsületbeli. Az új polgármes­ter - állítja dr. Bencsik - 1998. október 27-i alakuló ülésükön kijelentette: „A tiszta közélet jelszó értelmében bejelenti, hogy 1998. november 1-jei vég- elszámolással megszünteti a családi tulajdonukat képező be­fektetési tanácsadó kft.-t.” Az ellenzéki képviselő meg­állapítása szerint (cégbírósági bejegyzésekkel bizonyítva) a Bor és Társa Kft. nem szűnt meg, csak nevet változtatott. Szakemberek azt mondják, hogy Bor Imrét senki sem köte­lezheti arra, hogy ne eladja, ha­nem felszámolja a cégét. A pol­gármester azért adta el a céget, mert a végelszámolás egy évig is eltarthatott volna. Bende Ti­bornak adta el, mert ő cégek adásvételével foglalkozik, állítja dr. Bencsik. A dolog másik ré­sze talán már messzebbre ve­zet. Tehát a cégét a polgármes­ter Bende Tibornak adta el, akit később a testület kinevezett a Paksi Ipari Park igazgatójának, sikeresen elüldözve a korábbi vezetőt, Vincze Zoltánt. Mindez azért, hogy biztosított legyen az átjárhatóság a város költségve­tése és a volt cége között. Bor Imre nem üldözött el senkit, állítja. Bende Tibort pe­dig azért javasolta az Ipar Park igazgatójának, mert alkalmas azt irányítani mint jó mene­dzser. Az lenne a baj, és akkor kellene interpellálni, ha az ő cége valamilyen formában üz­leti kapcsolatba kerülne a pol­gármesteri hivatallal, de ez nem fordulhat elő, mondja Bor Imre. Hazafi József Hóvihanal védekezett a Himalája Keményen ellenállt a Himalája 7075 méter magas Satopanth csúcsa annak a magyar hegymászó-expedíció­nak, amelynek pécsi tagja is volt. A hegymászók a napok­ban érkeztek vissza Indiából. Hóvihar és lavina­veszély közepette kellett eldönteni a négytagú expedí­ciónak, folytathat­ják-e az utat a csúcs felé. Mint­egy 6000 méter magasan voltak, amikor egyértel­művé vált, hogy a laza, állandóan hulló hóban nem tudják rögzíteni a biztosító kampó­kat, s minden to­vábbi kísérlet élet­veszélyt jelenthet. Dr. Bouquet Kálmán, a társa­ság pécsi tagja és három társa - Szlankó Zoltán, Csikós József, Vö­rös László - az utolsó éjszakát mégis a csúcs alatt 1100 méterrel vájt hóbarlangban töl­tötte. Reggel még mindig esett, alig láttak az orrukig. A hó eltakarta a gleccserszakadé­kokat is, ez újabb veszélyforrást je­lentett. A négy sportoló a leeresz­kedés mellett dön­tött. A három hétig tartó útról vissza­tért Bouquet Kálmán nem tudja, tesznek-e, tehetnek-e újabb kí­sérletet a makacsul ellenálló Satopanth meghódítására. Nem ez volt az első magyar próbálko­zás a Himalája egyik óriásán. vazás miatt járhatatlanná. Ez olyan 6000 méter körül volt, ter­veink szerint 6400-ról indítottuk volna a csúcstámadást. Abban a három hétben, amit a Satopanth oldalában töltöt­tünk, talán 4-5 nap volt kedvező időjárású. Hatá­rozottan pec- hünk volt mondja Bouquet Kálmán. Hozzá­teszi, nem érzik magukat vesz­tesnek, mert azért a Garhwal- Himalája cso­portjában járni nagyszerű volt. S nincs bennük az a „csakazértis” sem, hogy min­den áron vissza­menjenek. „A hegyekkel soha nem lehetünk partiban!” - szö­gezi le. A magyar csapat egyéb­ként, szemben azzal a német­angollal, ame­lyikkel a hegyen találkoztak, a szegények közé tartozott. Hogy mást ne említ­sünk, nem volt pénzük a csúcs­engedélyre, ami 3000 dollár. Az akadályt egy ot­tani köztisztvise­lő „baráti meg­ajándékozásá­val” oldották meg. Nagyon jól megvoltak viszont a porternak nevezett teherhordóikkal, akik 4800 méterig tartottak velük, s a hóvihar ellenére a megadott idő­ben ismét megjelentek alaptábo­rukban. Mészáros Attila Korábban három expedíciónak kellett a hegy csúcsa alól vissza­fordulnia.- Csapatunk az északkeleti gerincet szerette volna meg­mászni, de pont ez került a ha­A Mura védelme Nagykanizsánál A Mura folyó és a Principális­csatorna vízgyűjtőjéhez tartozó Miklósfán hat kilométer hosszú szennyvízhálózatot létesítettek a közelmúltban. A környezetvédő beruházás 330 millió forint érté­kű, kétéves fejlesztési program keretében valósult meg. Az ed­dig elkészült része 210 millió fo­rintba került. A beruházás költ­ségeinek egyharmadát céltámo­gatásból, 40 százalékát önkor­mányzati forrásból, a fennmara­dó részt a háztartásonkénti 150 ezer forint befizetéséből fedez­ték. A két kilométeres összekötő csatorna és az átemelő művek építése jövőre maradt. A közműépítés a határfolyók tisztaságát, élőviláguk védelmét szolgálja, mielőtt a dél-dunántúli természetvédelmi területekhez érkezik a vizük. A Mura 40 kilo­méter hosszan folyik az ország­határon, majd Zákánynál ömlik a Drávába. A Principális-csatorna a Zala és a Mura folyót köti ösz- sze, és Murakeresztúrnál torkol­lik az utóbbiba. Az árokszerű csatorna helyenként széles völ­gyében természetvédelmi szem­pontból értékes vizenyős rétek vannak. A miklósfai csatornahálózat a nagykanizsai tisztítóműhöz csat­lakozik. D. I. i 4 i /iUfrrrc yMm IPdsaaQö atoatoto

Next

/
Thumbnails
Contents