Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-15 / 283. szám

1999. október 15., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Meghallgatták Pepó Pált A környezetvédelmi bizottság teg­nap hallgatta meg Pepó Pál kör­nyezetvédelmi minisztert a Horto­bágyi Nemzeti Park (HNP) gaz­dasági vizsgálatának eredményei­ről és okáról. A miniszter beszá­molójának középpontjában az állt, hogy a vizsgálatot Medgyesy Balázs közigazgatási államtitkár folytatta le, ő csupán tőle tájéko­zódott az ügyről. Az Aradi Csaba elleni fegyelmi eljárás véleménye szerint lezárult, ezzel a továbbiak­ban nem kíván foglalkozni. A szakbizottság több tagja - pártállásától függetlenül - el­lentmondást fedezett fel a mi­niszter által vázolt állítólagos törvénysértések, valamint az Aradi Csaba elleni fegyelmi megszüntetésének indoklása között. Többen nehezményez­ték azt is, hogy a felelősséget teljes egészében át kivánta hárí­tani államtitkárára. Illés Zoltán, a testület elnöke azt emelte ki, hogy a tárca egy másfél évvel ezelőtti OKT-ülésen jóváhagyott, s a parkigazgatók ál­tal is támogatott vagyonkezelés­ről szóló tervezetből mind ez idá­ig még törvényjavaslatot sem ké­szített, nemhogy törvényt. Sajná­latosnak nevezte, hogy a környe­zetvédelmi tárca által lejárató­dott az egész szakma. Szabó Im­re, a bizottság MSZP-s tagja le­mondásra szólította fel a minisz­tert. Erre egyébként többen tet­tek burkolt célzást. A miniszter beszámolóját nem fogadta el a bizottság. Az elnök állásfoglalás-tervezetét pedig úgy hagyták jóvá, hogy december 31- ig a tárca köteles kidolgozni a va­gyongazdálkodásra vonatkozó törvénytervezetet, illetőleg vizs­gálatot indít annak kiderítésére, hogy a nemzeti parkoknál műkö­dő kht.-kra szükség van-e. Illés Zoltán ezen túlmenően felszólí­totta a minisztert, hogy hozzon létre egy másik vizsgálóbizottsá­got, amelynek a feladata a Doro­gi Szemétégető salakátminősité- se legyen. Várhatóan feljelentést tesz az üggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészségnél, mert is­meretei szerint a KÖM e terület­tel foglalkozó egyik főosztály- vezetője is érintett az ügyben. Szalóky Eszter (/&> Kommentár az 1. oldalon) Kisebbségek Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök sze­mélyes elrendelésére a cigánysá­got érintő középtávú intézkedési csomag kapcsán kimutatás ké­szült arról, hogy a jövő évi költ­ségvetési javaslat alapján összeg- szerűségében mekkora az eltérés a korábbi elképzelések és a való­di szükségletek között - ezt Hende Csaba, az igazságügyi tár­ca politikai államtitkára jelentet­te csütörtökön, Budapesten. A Kisebbségek Magyarorszá­gon 1999 című kötet sajtóbemu­tatója kapcsán elmondta, hogy a kimutatást tíz napja juttatták el a kormányfőhöz. Elhangzott, hogy a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal 2,9 milliárd fo­rintot javasolt az intézkedési cso­mag jövő évi feladatainak végre­hajtására. A politikai államtitkár szerint körülbelül egymilliárd fo­rint az, ami feltehetőleg hiányzik a programot illetően a. tárcák költségvetéséből. Bejelentette: az érintettek be­vonásával zajlott egyeztetés so­rán konszenzus született a ki­sebbségi önkormányzatok elő­irányzatának átcsoportosításá­ról. Ennek értelmében bizonyos összeget elvennének a helyi ki­sebbségi önkormányzatoktól az országos kisebbségi önkormány­zatok javára. Az ismeretlen katona Magyar és orosz katonai szakér­tők dolgoznak a Don-kanyarban a második világháborúban elesette­ket jelképező ismeretlen magyar katona hazahozatalának előkészí­tésén. Mint azt Erdős László ezredes, a Hadisírgondozó Iroda igazgatója elmondta, a doni hídfőcsatákban elesettek közül a tömegsírban ta­lálható felszerelési tárgyak alap­ján választják ki az egyik magyar katona földi maradványait. Az ex­humálást követően a csontok ok­tóber 30-án katonai repülőgéppel és diszkísérettel érkeznek Tököl­re, innen pedig a székesfehérvári ravatalozóba. Az érdeklődők az­nap 16 és 19, illetve másnap 10 és 12 óra között róhatják le kegyele­tüket. A szervezők kérik, hogy a pákozdi Mészeg-hegyen található doni kápolnában sorra kerülő új­ratemetésre utazók legkésőbb 31- én fél kettőig foglalják el helyü­ket. Az M7-es autópályáról az 50. kilométerkőnél letérve a KPM parkolóiban lehet hagyni az autó­kat, innen pár perces sétával érhe­tő el az emlékhely. A koporsó sírba eresztésekor hazánk összes templomában fel­zúgnak a harangok, miközben a végre hazai földben megpihenő harcosnak tisztelegve a temeté­sen jelenlévő köztársasági elnök, a miniszterelnök és a parlament elnöke is fejet hajt majd. T. M. Egyetértés a büntetés-végrehajtásról Az elítéltekre vonatkozó enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) megítélésében találkozott Solt Pál, a Legfelsőbb Biróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, vala­mint Orbán Viktor miniszterelnöknek az állás­pontja - derült ki a két közjogi méltóság csü­törtöki megbeszélését követően. A kormányfő elmondta, hogy a költségvetés bírósági fejezetével kapcsolatban csak az ösz­szes terület igényeinek megismerése után ala­kítja ki végleges álláspontját. Solt Pál az egyórás tárgyalást követően kö­zölte: az EVSZ szigorítását elsősorban a jog­szabályok módosításával lehet megvalósítani, ezzel kapcsolatban egyébként már egy, ez év májusi levelében jelezte a kormányfőnek egyetértését. Fotó: FEB/Kallus György Alternatív költségvetés készült Az MSZP másként osztana el 100 milliárdot Az agrárágazat, az egészségügy, az önkormányzatok és a nyugdíja­sok megsegítésére csoportosítana át 100-130 milliárd forintot a jö­vő évi költségvetésben rendelkezésre álló pénzből az MSZP - mond­ta Szekeres Imre, a parlament költségvetési bizottságának szocia­lista elnöke. A frakció szeretné, ha a tegnap végleges formába ön­tött alternatív javaslatát a kormánypártiak is megfontolnák. Tíz-tizenkét költségvetési, gaz­dasági, agrár-, egészségügyi és önkormányzati szakértő több­heti munkájának eredménye­ként tegnapra elkészült az MSZP alternatív költségvetési javaslata. Az összeállítást a kép­viselőcsoport Kovács László pártelnök aláírásával módosító indítványként nyújtja be a T. Háznak - mondta Szekeres Im­re, a tervezet egyik kimunkálója. A szocialisták a kormány ál­tal jóváhagyott jövő évi költség- vetés keretein belül négy célra csoportosítanának át kisebb-na- gyobb összegeket, körülbelül 100-130 milliárd forintot. Az agráriumnak adott plusz forin­tokból a magyar termékek ex­portpiacra jutását, illetve a me­zőgazdasági beruházásokat ösz­tönöznék, az egészségügybe pumpált többletet pedig a gyógyszerek ártámogatására, il­letve a kórházak működésének könnyítésére szánnák. A terve­zet szerint helytelen az önkor­mányzatok saját bevételeinek elvonása, legalább annyi pénzt kellene náluk hagyni, mint az idén. A frakció kiemelt figyel­met szánna az idősekre: a nyug­dijakat az inflációt meghaladó mértékben növelnék. Szekeres hangsúlyozta: nem kincskereső expedíciót akartak indítani, csupán rájöttek arra, hogy bizonyos presztízsköltsé­gek - például a Miniszterelnöki Hivatal kiadásainak 40 százalé­kos növelése vagy a kormányza­ti szférában tervezett 17 százalé­kos központi béremelés - el­hagyhatók, s lakossági körök­ben hasznosithatók. (tm) Egységes elbírálás az iskolákban A közoktatásban a minőségbiztosítási program elterjesztése, a fel­sőoktatásban pedig az integrációból adódó beruházások megvalósí­tása áll a feladatok homlokterében. Az Oktatási Minisztérium (OM) tervei szerint a következő öt-hat évben 100 milliárd forintot fordítanak felsőoktatási beruházásokra. A minőségbiztosítási rendszer bevezetését segítő program ko­ordinálására létrehozott CO- MENIUS 2000 Minőségfejlesz­tési Programiroda megkezdte működését. A program célja az átlátható, mérhető teljesítmé­nyű, folyamatosan javuló közok­tatási rendszer kialakítása, amely minőségelvű finanszíro­zás mellett működne - nyilat­kozta lapunknak Környei László, az OM közoktatási helyettes ál­lamtitkára. Az EU tagországai­tól a minőségbiztosítás terén egyáltalán nem maradtunk le, egyelőre külföldön is csak vita­anyagok készülnek, s gyakran felteszik a kérdést, hogy az okta­tás egyáltalán mérhető-e. Az oktatás állami finanszíro­zásában az utóbbi években egy­re nagyobb szerepet kapott me­gyei közoktatási közalapítvá­nyok, a tárca reményei szerint, az idei 3,6 milliárd forint helyett jövőre 5,2 milliárddal gazdál­kodhatnak. A pedagógiai, szak­mai támogatásra fordítható ősz- szegből 750 millióra számíthat­nak, a közoktatási intézmények 4 milliárd forintot fordíthatnak eszközfejlesztésre, a fennmara­dó pénzből pedig a nyertes pá­lyázatokat fizetik. A nagy vitá­kat kiváltó középiskolai beirat­kozási rendszert jövőre az okta­tási tárca közvetlenül kívánja fel­ügyelni. (horváth) Hírcsatorna Független frakció? A közel­múltban tartott megbeszélésü­kön parlamenti munkájuk kere­teinek lehetséges kiszélesítéséről tárgyaltak az Országgyűlés füg­getlen tagjai - közölte csütörtö­kön a négy érintett. Mint el­mondták, a megszólalási és az anyagi lehetőségek bővítése ér­dekében többen támogatnák egy képviselői csoport létrehozását. SZDSZ-stratégia. Az SZDSZ ügyvivői testületé vasárnap vitat­ja meg a párt új stratégiáját rög­zítő dokumentumot - nyilatkoz­ta csütörtökön Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, a párt ügyvivője. A politikus el­mondta: a Magyar Bálint párt­elnök felkérésére készült anyag fogja meghatározni a szabadde­mokraták politikáját a következő országgyűlési választásokig. Helyreállítás. Október 15-re az ország valamennyi településén befejeződik a vihar-, az árvíz- és a belvízkárokat szenvedett szoci­ális létesítmények helyreállítása, s esély van arra, hogy november 30-ig fedél kerüljön a feje fölé minden károsultnak. Ezt Bakondi György vezérőrnagy, az Országos Tárcaközi Bizott­ság vezetője jelentette ki csü­törtökön. Mentő recept. Az Európai Unió nem a nemzetállam meg­haladását jelképezi, hanem an­nak megmentésére kínál szinte kizárólagos receptet - mutatott rá az MTA Politikai Tudomá­nyok Intézetének igazgatója csü­törtökön azon - a konferencián, amelyen az intézet munkatársai beszámoltak a rendszerváltás óta született kutatási eredmé­nyekről. Kollektív szerződés. A tartós és kiszámítható munkaügyi kap­csolatok nélkülözhetetlen része a kollektív szerződési rendszer - hangsúlyozta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szö­vetségének társelnöke csütörtö­kön a kollektív szerződésekről tartott konferenciasorozat végez­tével, Budapesten. Nyílt levél. A Televíziós Dolgo­zók Szakszervezete (TVDSZ) szerint Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió Rt. elnöke megsértette a munka törvény- könyvét azzal, hogy a csoportos létszámleépítés második ütemé­ről nem tájékoztatta sem szó­ban, sem Írásban a szervezetet - derül ki a TVDSZ csütörtökön megfogalmazott nyílt leveléből. Tárgyalások. Két év után csü­törtökön újra magyar-orosz ke­reskedelmi, gazdasági, együttmű­ködési kormányközi bizottsági ülés kezdődik Budapesten - kö­zölte a Gazdasági Minisztérium (GM) csütörtökön. Ki figyel a rendőr lelkére? Egy két éve végzett ombudsmani vizsgálat megállapításai szerint na­gyon sok a betegeskedő rendőr. Mit tesz a fegyveres testület az ön- gyilkosságra hajlamosító lelki baj kiszűrése érdekében? - kérdeztük az illetékesektől. A Békés megyei olajügyeket, il­letve rendőr-öngyilkosságokat fő­kapitányi megbízásból újravizs­gáló testület arra jutott, hogy az 1996-99 közötti haláleseteknek semmi köze az olajhoz. Sz. A. törzsőrmesterről például kiderí­tették, hogy mielőtt szolgálati gépkocsijában főbe lőtte volna magát, idegosztályon kezelték, Kuzma Mihály alezredes öngyil­kosságának okát pedig „pszichés rövidzárlatként” minősítették a szakértők. Sz. J. főtörzsőrmester állítólag italozó életmódja és csa­ládi perpatvarai miatt vett be 40 szem gyógyszert, s VG. őrnagy halálának hátterében is pszichés zavar állt. Ha igaz, amit a békési ügyek kapcsán megtudtunk, felvetődik a kérdés: hogyan készítik fel lel­kileg a hivatásos rendőröket a szolgálatra, illetve ellenőrzik-e később pszichés alkalmasságu­kat? Németh Zsolt alezredes, a Rendőrtiszti Főiskola tanára sze­rint a hiba nem a képzésben, ha­nem a mindennapi gyakorlatban van. A rosszul fizetett és agyon­hajszolt egyenruhásokban felgyü­lemlett düh az érzékenyebbeknél agresszióba csap át, mások kor­rumpálódnak vagy bűnözővé vál­nak. Kevés a jó rendőrközösség, gyenge a parancsnoki kontroll. Az ORFK vezető pszichológu­sától megtudtuk: noha egy 1997­es rendelet a lelki szűrést is köte­lezővé teszi, pszichológushiány miatt sok megyében még el sem kezdődött a munka. A BRFK egyike a szűrésben élenjáróknak, bár itt sem megy minden simán - mondta érdeklődésünkre Kere­kes Tamás pszichológus. Néhány kerületben például azért szünetel a vizsgálat, mert a rendőrök zo­kon vették a személyiségjegyeket feltáró teszt bizonyos, főleg a szexuális szokásokra és a feszült­ség kiütközésére vonatkozó kér­déseit. Információink szerint a tesz­ten megbukott rendőrök egy má­sik teszttel újrapróbálkozhatnak, ha pedig ez sem sikerül, a BM- kórház alkalmasságvizsgáló inté­zete előtt kell bizonyítaniuk, hogy mégiscsak alkalmasak a hi­vatásukra. Takács Mariann MEGJELENT! cl női rejtvény- és viccmagazin 21 .száma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents