Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-12 / 280. szám

1999. október 12., kedd Kisebbségek Baranyában Dunántúli Napló 9 Megmenekülni a kilakoltatástól A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) hétfő esti la­kossági fórumán a város több vezető tisztségviselője és mintegy nyolcvan érintett megvitatta, hogy a tartozásait kiegyenlítve hogyan vehetné meg a lakását az önkormányzati bérlakások­ban élő 105 család. Az elfogadható megoldással a zömében ci­gány kisebbség megúszhatná az esetleges kilakoltatást, a város is megszabadulna a nem fizetők okozta súlyos anyagi terhektől. hány adós: Fila László a Móra Ferenc lakótelepről, Babos Jó- zsefné a Széchenyi utcából és Lukács István is elismeri, hogy ez a helyzet nem tartható így a végletekig. Ha az önkormány­zat elfogadja a kérésüket, min­den erejüket összeszedve azon 105 lakás egyre halmozódó tar­tozását is fedezni. Érthető, hogy megszabadulnának az ilyen ingatlanoktól. Már csak az a kérdés, hogy várhatóan az október 14-én tar­tandó rendkívüli képviselő-tes­tületi ülésen a városatyák elfo­SZIGETVÁR Az érintett családokat felkereső CKÖ elnöke, Gál József szerint a több mint 9 millió forint lak­bért, vízdíjat és egyéb tartozást felhalmozók számára elfogad­hatónak tűnik az a lehetőség, hogy a vételár 30 százalékáért, plusz a felhalmozott adósságaik összegéért, induló tőke nélkül, 5-10 éves részletfizetésre és 5 százalékos kezelési költséggel megvennék a lakásukat. De a havi törlesztés ne haladja meg az 5-10 ezer forintot.- Együtt akarunk működni az önkormányzattal - mondja Gál József. - Meg akarjuk előzni, hogy a lakók a lakbér, a vízdíj és más költségek nem fi­zetésével ellehetetlenítsék a vá­rost. Olyan önkormányzati ren­deletre várunk, amit az érintet­tek teljesíteni tudnak, hogy ne kerüljenek az utcára. A felkérések szerint a hosz- szú ideje nem fizető családok döntő többsége szociálisan va­lóban rászorult. A több mint 23 százalékos munkanélküliség A Munkás utcai lakók zöme is tartozik a városnak FOTÓ: MÜLLER a. eredendően őket hozta igen ne­héz döntési helyzetbe: vagy a lakbért és egyéb költséget fize­tik, vagy ezeket „elfeledve” a puszta létfenntartásra osztják be a kevés segélyt, egyéb jöve­delmet. Kényszerű okokból az utóbbi mellett döntöttek. Közülük né­lesznek, hogy a számukra még kifizethető havi törlesztéssel megvegyék a lakást, és aztán le­tudják a felhalmozott tartozá­sukat. A költségvetési szempontból amúgy is igen nehéz helyzetben lévő város viszont nem képes, ki tudja még mennyi ideig, a gadják-e a CKÖ ajánlatát. Ha nem, akkor az esetleg megszü­lető új javaslatuk teljesíthető-e. A már egyébként is jogcím nélküli lakónak nyilvánított családok rendezni akarják az adósságot. Nem szeretnének az utcára kerülni. B. M. L. A többség bevezetése a kisebbség kultúrájába A Pedagógus Önképző Műhely 1996 őszétől működik a Soros­alapítvány segítségével a JPTE 1. Sz. Gyakorló Általános Isko­lájában. Fő céljuk a társadalomismereti tananyag kidolgozása, először a 4-5-6., majd a 7-8-9-10. évfolyamokra. Az évek során szembekerültek a hátrányos helyzetű csoportok problémájával. Megvizsgálták ennek szociológiai és pszicho­lógiai aspektusait, közgazda- sági okait, mondja Dombiné Borsos Margit történelem szak­vezető (képünkön). Esettanul­mányokat készítettek olyan ta­nítványokról, akiket ebbe a csoportba tartozónak gondol­tak. Mindezek után óhatatlanul felmerült a baranyai cigányság problémája, melynek reményte­lennek látszó helyzetéből csak a tanulás jelenthet kitörési pon­tot. Az egyes kultúrák hasznot húzhatnak a más kultúrákkal való összehasonlításukból, ál­lítja a szakvezető, hiszen e fo­lyamat során felfedezik sajátos­ságaikat és különbözőségüket. Ezért lenne a többséghez tarto­zók számára is hasznos, ha be­vezetést nyernének a kisebb­ségi kultúrákba, a hozzájuk tar­tozókkal együtt a többiek is foglalkozná­nak a törté­nelmükkel, szellemi és anyagi kultú­rájukkal, ha­gyományőr­zésükkel, ha­gyományte­remtésükkel. A műhely új programjának té­máját a baranyai nemzeti és et­nikai kisebbségek (esetünkben a cigány, a német, a horvát és a szerb) általános iskolában használható népismereti anya­gának összegyűjtése, rendsze­rezése jelentené. Bár a program nem vállal­hatja fel egy ilyen jellegű tan­könyv elkészítését, de elindít­hat olyan folyamatokat, ame­lyek taneszközök megszületé­séhez vezethetnek. Meg lehetne vizsgálni példának okáért, hogy a cigány nyelvi és irodalmi is­meretek közül mi az, amit a magyar nyelv és irodalom, il­letve a cigány felzárkóztató ok­tatás keretein belül tanítani le­hetne. A szervezett oktatásnak a ta­nulók meglévő tapasztalataira építve a nem tudományos, hét­köznapi szemléletű „elméletek­től” kell eljutnia az ismeretek rendszerezéséig, a lényeglátás, az általánosítás és ítéletalkotás, tehát a tágan értelmezett megér­tés képességének fejlesztéséig. Az elképzelések szerint a me­gye különböző iskoláiban - ma éppen Felsőszentmártonban, Hideg Béláné igazgató szerve­zésében -, kihelyezett szakmai napokat kívánnak lebonyolí­tani. A tervezett további hely­színek: Szigetvár, Sellye, Sik­lós, Komló, Sásd, Baranyajenő, Szentlőrinc, Pécsvárad és Pécs. Mindezektől azt várják, hogy kialakul egy cigány népismereti tematika, amely természetesen nem fedi le a cigány kisebbségi oktatás népismereti követel­ményrendszerét, de azt alapul véve használható ismereteket ad egy többszörösen hátrányos helyzetű népcsoporttal szem­beni előítéletek leküzdéséhez. Elkészülhet a megye más nem­zetiségi csoportjait bemutató anyag is. Elfogadhatóvá válik a résztvevők körében az a tény, hogy a magyar társadalomban különböző kultúrákhoz tarto­zók élnek együtt, és békés együttműködésük közös érdek. A cigánysághoz tartozók önbe­csülését remélhetőleg növelni fogja az a körülmény, hogy tör­ténelmük, hagyományrendsze­rük az „iskolai tudás” részévé válik, és ez akár motiváló té­nyező is lehet iskolai eredmé­nyességük tekintetében. Didak­tikai, módszertani szemlélet­módosuláshoz járulhatnak hozzá, mégpedig a tanulóköz­pontú, tapasztalatokra épülő, kooperációs tanulási techniká­kat alkalmazó iskolai foglalko­zások népszerűsítésével. Dombiné Borsos Margit szerkesztésében, kutatók, törté­nészek, művészettörténészek, nyelvészek, tanárok, fotósok közreműködésével nemrégiben mutatták be a „Baranya. Hon- és népismereti ablaknyitogató” című CD-ROM-ot, amely tar­talmazza többek között a bara­nyai németek, horvátok és ci­gányok rövid történetét. Az „Art” komédia Október 15-én mutatkozik be a Pécsi Horvát Színház­ban a zágrábi színház, a Teatar U Gostima, Art című komédiájával. Roma kárpótlás PÉCS-NEW YORK A Cigány Kulturális és Köz- művelődési Egyesület Cigány Jog- és Érdekérvényesítő Iro­dája várja mindazon szemé­lyek (valamint azok örökösei és utódai) jelentkezését, aki­ket a II. világháború idején a náci rendszer üldözött, vagy üldözni rendelt azért, mert roma volt. Jelentkezhet az, aki 1945. május 9-e előtt bármilyen svájci bankban vagy más va­gyonkezelőnél elhelyezett vagyoneszközökkel rendelke­zett. Akik olyan jogi szemé­lyek részére végeztek kény­szermunkát, melyek az ebből származó bevételt svájci jogi személyeknél helyezték el, vagy azok útján forgalmazták. Akik a nácizmus általi üldöz­tetés elől sikertelenül kerestek menedéket Svájcban, vagy onnan deportálták őket. Akik, üldöztetésre való tekintet nél­kül, bármilyen svájci jogi személy tulajdonában lévő, általa ellenőrzött vagy mű­ködtetett létesítményben vagy munkahelyen kényszermun­kát végeztek. A jelentkezők a New York-i Keleti Kerületi Bíró­ság előtt folyó kárrendezési perbe jelentkezésükkel be­avatkozhatnak, és kárrende­zésre tarthatnak igényt, ha a kiírásnak megfelelnek, az igénybejelentő kérdőívet ki­töltik, és 1999. október 22-éig az illetékes bíróságra elkül­dik. Kérdőívek az irodában igényelhetők, ahol a kitöltés­ben is segédkeznek. Utolsó ügyfélfogadási nap: 1999. október 13., délelőtt, a Pécs, József utca 4. szám alatt. Horvát Fiatalok Egyesülete PÉCS Gazdag programot dolgo­zott ki a Horvát Fiatalok Egyesülete 1999/2000-re. Mától indul a Horvát Film­klub az August Senoa Horvát Klubban. Október közepén mintegy negyven fővel a Vas megyei Szentpéterfára utaz­nak a Naj Selo rendezvényre, ahol a gradistyei fiatalok ve­zetőivel tárgyalnak az együttműködés lehetőségei­ről, valamint előkészítik a pé­csi országos kongresszust. Ez utóbbira november elején ke­rül sor bárány- és malacsütés­sel, borkóstolóval, folklórmű­sorral az Egyetemi Klubban. Ugyancsak novemberben Eszékre utaznak, ahol talál­koznak az ottani egyetemi partnerszervezetekkel, majd este színházlátogatásra kerül sor. 2000 márciusától a film­klub új sorozattal indul, ápri­lis elején rendezik meg az Egyetemi Horvát Napokat, júniusban pedig a magyaror­szági horvát fiatalok napjait, 300 baranyai résztvevővel. Nemzetiségi tankönyvek BUDAPEST A nemzetiségi oktatás és tankönyvkiadás jelene és jövője hazánkban címmel rendeztek konferenciát ok­tóber elején Budapesten. A konferencián elhangzott: a kormány előterjesztése értel­mében jövőre az inflációt meghaladó mértékben növe­kedne a kisebbségi oktatás támogatása. A jelenlegi el­képzelések szerint kiemel­kedő támogatást kapnak majd a kistelepülések kisebbségi óvodái és iskolái. Ábrahám István, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazga­tója Nemzetiségi Tankönyv­tanács felállítását javasolta, amelynek tagjait a nemzeti­ségi önkormányzatok iskolái és az érdekelt hivatalok dele­gálnák. Úgy véli: a jelenlegi tankönyvrendeletét kibőví­tendő úgy, hogy a tankönyv­listára csak akkor lehessen felkerülni, ha a szerző és ki­adó egyaránt vállalja, hogy az adott kiadvány a nemzetisé­gek nyelvére lefordítható. 200 év múlva jelentkezik PÉCS Október 4-én jelent meg a Száműzetés kétszáz évre című riportunk az Etnikai Fórum pécsi szervezetének ellentmondásairól. Az el­múlt hét péntekén pedig saj­tótájékoztatót tartott a té­máról a Független Cigány Szövetség pécsi szervezete. Mint Körösi Ferenc városi titkár elmondta, a cigányság felháborodással vette tudo­másul, hogy olyan pénzeket herdálnak el egyes szerveze­tek, amelyekből munkahely- teremtést és képzést kellene finanszírozni. A nyár folyamán két, több­szörösen hátrányos helyzetű gyereket is javasolt a Fórum bélatelepi táborába, olyano­kat, akik még sohasem látták a Balatont. Még csak választ sem kapott, ugyanakkor a szervezet vezetőinek összes családtagja részt vett a szpon­zorok által finanszírozott nya­raláson. Nem tartja etikusnak azt sem, hogy a kezdő vállal­kozóknak szervezett tanfo­lyamon a szervező egyesület alelnöke, Nagy Béla is kapott közel félmillió forintot. Az egyik előadónak 21 napra ki­fizetett majd’ egymillió fo­rintja pedig felháborítóan sok, ennyit még a miniszterelnök sem keres - mondja -, a pénzt sokkal inkább a cigányság ér­dekében kellett volna fel­használni. De a 200 évre ki­zárt Körösi ironizált: a két év­század letelte után újra kéri majd felvételét a szervezetbe. Mindkét hazához méltó emlékmúzeum BACKNANG A Duna menti sváboknak vol­taképp két hazájuk van a tör­ténelem szeszélye (?) folytán. Noha időben és térben is tá­volságokról beszélhetünk, Németország és Magyaror­szág az otthonuk. Ez a mú­zeum élő példa erre. A Stuttgart melletti Backnang (egyébként Bácsalmás partner- városa) olyan múzeummal büszkélkedhet, amilyen bizony talán még idehaza sincsen. A Magyarországi Németek Mú­zeuma három szinten voltaképp mindent bemutat, ami a sváb­n (,:'j ; r.- . kezdve, hogy több, mint két­száz évvel ezelőtt hatalmas tu­tajokon lehajóztak a török pusz­títások után még mindig kietlen és néptelen Kárpát-medencébe. A tutajokat itt szétszedték, és a faanyagból építették első házaikat. Azt, hogy a hosszú évtize­dek, illetve évszázadok alatt szorgalommal és már-már vas­fegyelemmel milyen sokra vit­ték, arról a bemutatott szobák, használati tárgyak és a sokszor már polgári viseletbe hajló ele­gáns népviseletek is tanúskod­nak - amik között megtalálha­tóak a Dél-Dunántúlról szár­mazó tárgyi és írásos emlékek is. Méhes K. Echos szekéren érkeztek a kitelepítettek fotó: méhes k Cseri László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents