Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-12 / 280. szám
1999. október 12., kedd HÁTTÉR - RIPORT n ríiftnrimia i tt\ n nrrrrn rr n a rt a ir-j a n a ü inon nn / hetedik oldäl 39. rész A pártszakadás kongresszusa A Magyar Szocialista Munkáspárt 1989 októberében, a párt- kongresszuson kettészakadt. Vajon lehetett-e ezt előre látni vagy sem? Minderről dr. Vonyó Józseffel (kis képünkön), a kongresszus baranyai vezérszónokával, az MSZP első ideiglenes megyei elnökével beszélgettünk.- Beszélhetünk tervezett szakadásról?- A kongresszus előtt váltási és visszahúzási igény is megfigyelhető volt egyszerre. Hogy ez szakadást eredményezett, az ott a kongresszuson dőlt el.- Nem voltak előzetes jelek?- Arra számítani lehetett, hogy különböző erők szakadni fognak, de hogy mi lesz a vége, azt nem lehetett tudni. Egy csomó ember úgy ment oda, hogy radikális váltásra van szükség. Ez vagy úgy zajlik le, hogy a párt egésze vált, ami a tagság és a vezetés ismeretében nem volt elvárható, vagy azt mondja a váltást szorgalmazó kör, hogy többségbe kerülünk és váltunk, vagy kisebbségben maradunk, és akkor ellenzéki csoportosulásként tevékenykedünk tovább. Ezen múlt a rendszerváltás jellege. A reformo- sok többsége, még ha bizonyos ballasztokat magukkal is vittek, lehetővé tették, hogy a hatalmon lévő párt oldaláról biztosított legyen a békés átmenet. __ Ott, akkor éjszaka kimondatott a munkásőrséggel kapcsolatos álláspont, legalábbis félig- meddig, vagy az, hogy pártszervezés nem lehet a munkahelyeken. Egy sor olyan lépés megtörtént ott a kongresszuson, amely lehetővé tette, hogy egy éles, konfrontációk nélküli tárgyalásos átalakulásra kerüljön sor Magyarországon jogi, politikai eszközökkel, és nem polgárháborús megoldásokkal, mint Romániában vagy Csehszlovákiában.-A kongresszuson kiderült, hogy az addigi egy pártból kettő lesz?- Lényegében véve kiderült, hogy Bereczék, Grószék nyilvános vereséget szenvedtek a kongresszus vitáiban és a választásokat megelőző jelölések során is, és szóba kerültek egy másik párt csírái.- De ez nem mondatott ki.- Ott csak az MSZP megalakulása mondatott ki, hiszen az MSZMP-kongresszusa átalakult MSZP kongresszussá, s az már nem foglalkozott egy másik pártnak az ügyeivel.-Azt lehetett tudni, hogy a küldöttek közül kik vállalták az MSZP-tagságot?-Nem került sor regisztrálásra, de a szavazásból lehetett hetedik oldal holnap Riport „Az ott egy kis Magyarország lesz.” Egy pécsi kft. közvetítésével Spanyolországban, az Ovideóhoz közeli Leon bányájában vállalhat munkát februártól 28-30 zobáki bányász. Holnapi riportunkban hárman szólalnak meg a csapatból. Portré ____________ Fe lcser László építész. „A ‘horthysta tiszt’bélyeg kísért 56-ig, utána meg az, hogy szimpatizáltam az ellenforradalmárokkal. Soha nem tettek olyan munkakörbe, ahol önálló tervezést végezhettem volna. ” tudni az arányokat. Miután a küldöttségek hazautaztak, az otthoni pártszervezések során derült ki az, hogy kik csatlakoznak az MSZP-hez. Alyk nem csatlakoztak, azok maradtak az MSZMP tagjai, ez volt az első változat, s később alakult át Munkáspárttá ez a csoport.-De a párt tagságának nagy tömege egyik formációba sem lépett be.-Az óriási többség teljesen elvonult a politikától. A kongresszus után rendkívül kemény viták voltak. Az akkor még MSZMP-s közösségek tájékoztatókat kértek a kongresszusról, magyarázatot arra, hogy mi történt és miért úgy történt, ahogyan történt. A párttagság egy részére viszont az volt a jellemző, hogy elégedetlenek voltak az eredménnyel, azt várták, hogy teljes szakítás, teljes szembenállás történik az MSZMP-vel, mindenféle kontinuitásnak a megszakítását szerették volna.- Ez elképzelhető lett volna?-A kongresszuson is megfogalmazódott ez igényként informális beszélgetéseken. A reformkörök külön tanácskozásain, melyeken én is részt vettem, megfogalmazódott fölszó- lalás formájában is, végül én magam is azt támogattam, hogy azokkal az erőkkel, amelyek a változtatás alapvető kérdéseiben egyetértenek velünk, azokkal együttműködve, összefogva többséget kell elérni. Mert ha ez az összefogás a különböző csoportosulások között nem jön létre, akkor ez a csoport körülbelül egyharmados kisebbségben maradt volna a kongresszuson, melynek az lett volna a következménye, hogy marad az MSZMP várhatóan egy Grósz- vagy Berecz-féle vezetéssel, és a reformerők Pozsgayval, Németh Miklóssal, Hornnal együtt kiszorultak volna ebből a pártból, és létrejött volna egy, az ellenzéki pártokhoz fölsorakozó kis baloldali reformpárt. Véghezvihető lett volna a radikális váltás, de úgy, hogy ez a csoport Grósz Károly a kongresszuson kivonul és kisebbségben marad. Abban a pillanatban teljesen más politikai szituáció alakult volna ki, s bár csak föltételezéseink lehetnek, de egy biztos: másként zajlott volna le minden ’89 októbere után, mint ahogyan lezajlott.-Lelassultak volna a változásfolyamatai.- És esetleg élesebb konfliktusok is kialakultak volna. Az biztos, hogy a társadalom szemében, a társadalom változást akaró részében egy ilyen módon létrejött, és ellenzékbe kerülő baloldali pártnak a megítélése teljesen más lett volna. Az ellenzéki erők és szimpatizánsai nyilván pozitívabban ítélték volna meg ezt a pártot, de ugyanakkor nem valószínű, hogy akkora támogatottsága lett volna, mint amilyen az MSZP-nek. Volt olyan csoportosulás is a kongresszuson, amelyik a párt elárulásának tekintette a történteket.-Ez a baranyaiakra is igaz?- Igen. Voltak, akik azt mondták, hogy nem megváltoztattátok a párt irányultságát, hanem kiléptetek az MSZMP- ből.- Komoly vita volt tehát arról, hogy az MSZP jogutódja-e az MSZMP-nek.- Ennek a vitának volt egy elvi oldala és egy praktikus oldala is. Az akkor még érvényes alkotmány azt mondta ki, hogy az MSZMP a társadalom vezető ereje. A közjogi pozíciók szempontjából sem volt ez mindegy. Ameny- nyiben nem reformprogramot fölvállaló párt jön létre a kongresszuson, az erőteljesebb konfrontáció veszélyével járt volna. Aztán a kádári politikát helyeslő erők egy része is bent maradt fotó: cs. l. az MSZP- ben, s megpróbálta az álláspontját érvényesíteni. Ez nem feltétlenül azt jelentette, hogy pozícióba jutva meghatározó szerepet kívánt játszani. Nagyon érdekesen alakult a tagság összetétele, Baranyában legalább ötven százaléka az idősebb korosztályhoz tartozó volt, akik azért maradtak ott, mert saját folytonosságukat csak úgy tudták elképzelni, hogy az akkor még hatalmi pozícióban maradó, és egyértelműen a legütőképesebb baloldali párthoz csatlakoztak még akkor is, ha az ő nézeteik nem teljesen egyeznek annak politikájával.- Miképpen alakult meg az MSZP helyi vezetése?- A kongresszus lezajlásának idején még pozícióban volt az MSZMP régi vezetése, exlex állapot keletkezett. Aztán sor került az ideiglenes vezetés, voltaképpen egy ideiglenes elnök és irodavezető megválasztására. Az elnök én lettem, az irodavezető pedig Szirtes Gábor. Ennek az ideiglenes vezetésnek az volt a feladata, hogy lebonyolítsa a tagregisztrálást, azt, hogy tisztázza, tulajdonképpen kik lépnek át az új pártba. Ez október második felében megtörtént, s december 22-én, karácsony előtt került sor az új, állandó vezetés megválasztására. Cseri László Portré Túl az íróasztalon A Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal osztályvezetője, vadászati és halászati felügyelője éppen hogy kikerült a vadászati törvény születésének örvényéből, s már készülhet a halászatot rendező jogszabály viharaira. Ha békét akar, felül egy csendes éjen a magaslesre. Azt mondja, mintha a génjeiben hozta volna magában a vadászat iránti vonzódást. Nem az ősi zsákmányszerző ösztönre gondol. Nagyapja puskájára emlékezik, s saját kiskölykös-csúzlis korszakára. Mégis évtizedeket várt a lehetőségre, s vállalta hosszú időn keresztül azt is, hogy jelöltlistán szerepeljen a neve, amíg bejuthat egy vadásztársaságba.- Később, amikor a földtulajdonhoz kötött jogosultság nyomán nagy átszervezések voltak a vadászati életben, pozíciómból eredően választhattam volna egy kiváló területet is. Maradtam azonban a ká- tolyiaknál. Ezt csak azért mesélem el, mert azt akarom mondani, hogy nem a vad elejtése miatt volt fontos nekem a vadászat. Széchenyi Zsig- mond és Fekete István szép gondolatai voltak a kalauzaim. Nem szeretnék azonban olyan szerepben tetszelegni, hogy nekem a zsákmányszerzés nem okoz örömet. Azért, amikor elmeséli legutóbbi vadászatát, a történetet azzal zárja: akár lőhettem is volna. De nem lőtt. Jegyzet A világ végéig Még a nyár közepén jelent meg egy kiváló sajtóorgánum hasábjain: jó lesz megbarátkoznunk a gondolattal, hogy Nostradamus próféciái értelmében hamarosan földönkívüliek veszik birtokba bolygónkat. És eljövének a végítélet napjai, megfújják azokat a bizonyos harsonákat, csak lesünk majd. Mindezt augusztusra, de legkésőbb szeptemberre datálták a titkok fejtői. Na, erre összenéztünk né- hányan. Én ugyan mondtam a haveroknak, hogy láttam a témában egy dokumentumfilmet, mely bebizonyította, hogy az összeomlás és a végnapok felé tartunk, meg hogy az egész igaz az utolsó szóig idegenestül-mindenestül, de a többiek lehurrogtak. Szerintük sokat nézem a mozicsatornát, és különben is, az említett műben Charlie Sheen volt a főszereplő, mely az alkotás dokumentum-voltát némiképp megkérdőjelezi. (Utólag elárulom: ez egyébként engem is zavart eleinte, de nem mutattam.) Erre most tessék. Földrengések Toppantják össze a földet, megnyílik az ég is, kijön az atom az ólomfalak mögül; autók-moto- rok összemennek, a nadrágomra vér fröccsen, írta a profetikus képességekkel megáldott Nagy Feró annak idején. Hajlamosak egyébként tanult kollégáim is elfogadni a megkérdőjelezhetetlen tényeket, és himnikus magasságokba emelkedve beolvasni mindezt egy esti híradóban. Akinek szeme van a látásra, látja. Hát ez a nagy helyzet. Közöttünk járnak tehát az idegenek, szerveződnek a titkos társaságok, a Rózsakeresztesek, a jehovisták, az Ordo Templii Oriensis szintén: aki csak számít. Hogy véget vessenek a dolgoknak, mert a kétezres olyan szám, hogy vége amúgy is az egésznek. Egy szilveszter, ami után nem lesz másnapos senki. De mi azért se féljünk. Ez egyszer kapóra jöhet, ha elfogadjuk az emberi hülyeség univerzális állandóságát. Tibay Gábor Eichmann és Paulina Nem panaszkodhatnak a tévésorozatok kedvelői, egyre nagyobb a választék a különböző csatornákon, elsősorban persze dél-amerikai szappanoperákból. Többnyire azért csak a „vájt szeműek” tudják megállapítani, mikor melyiket is látják, ugyanis a színészek egy része több sorozatban is szerepel, a kavarodás tehát teljes. Léteznek igényesebb, kisebb szériában készülő sorozatok, ilyen például az elmúlt vasárnap kezdődött amerikai Holocaust, amely első, 137 perces részével sokkolta a közönséget. S bár a fenti szappanoperáknál lényegesen jobb minőségű filmről van szó, a távolság Európától és a régvolt holokauszttól erősen észlelhető volt. Azt mondja például az egyik főszereplő, az ifjú SS- tiszt egy bécsi napsütötte pádon üldögélve a kisgyerekének, hogy ha megbetegszik, majd barátja, Eichmann doktor megvizsgálja. Úgy látszik, a rendező nem tudta azt, hogy Adolf Eichmann annak idején nem volt képes befejezni a reáliskolát, s később nem sikerült letennie a záróvizsgát sem a politechnikumban. Aztán a Vacuum Oil Company utazó ügynöke lett, majd az Oberös- terreichise Elektrobau AG eladója. Tanulmányait két SS- táborban fejezte be, ahol scharfüreri (szakaszvezető) rangot ért el. A doktori cím tehát igen távol állt tőle, ő csupán a zsidóevakuáció és -deportálás szakértője volt, aki a végső megoldás, az End- lösung végrehajtásában vállalt tevékeny szerepet. Képes volt ugyan megvizsgálni egy gyereket, de annak eredménye nem a gyógyulás, hanem a pusztulás felé vezetett. Amerikából nézve persze az ilyen részletkérdések nem fontosak, lényeg, hogy a jó legyőzze a rosszat. Visszatérve a szappanoperákhoz, a Paula és Paulina végső megoldása is közeleg, a sorozat befejezés előtt áll. Reméljük, a jó Paulina győzedelmeskedik a rossz Paula felett. Cseri László sek, feljelentgetések. Baj van az etikával. Régen egy trófeás vad jutalom volt, ma egy tegnap vizsgázott vadász holnapra megveheti a jogot az elejtésére. Hallom a sok panaszt, kevés a vad. Meg szoktam kérdezni: mikor szalonkázott, mikor vadászott szarkára? A vad a Fáik Kondrád tanyasi gyereknek mondja magát, bár 1944-ben lzményben született. Rövidesen Pécsre került, a gimnáziumot is itt kezdte, majd Szentlőrincen a technikumban tanult. Mezőgazdasági Akadémiát végzett Gödöllőn. Utóbb számos diplomával egészítette ki „gyűjteményét”. Nős, felesége közgazdász,, két lánya van.- A hivatal a vadászatnak az árnyoldalait közvetíti felém. Visszaélések, törvényszegémagyar erdők-me- zők kincse. Ezzel kapcsolatban egy panaszos félmondatot ő is megenged magának.- Sok ennek a kincstárnak a bejárata... Válaszol a kimondatlan kérdésre is:- Nem, idén szarvasbikára nem lőttem. A vaddisznókról mesél. Gondosan vezeti naplóját, s ebben a terítékre hozott disznók száma közelít a 180-hoz.-A legokosabb ellenfél! - mondja elismerően. Mészáros Attila > 1
