Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-09 / 277. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. október 9., szombat Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából DÉNES nevű kedves olvasóinkat Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 A KAPCSOLAT Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hírcsatorna A Rajna-Pfalz tarto­mányból (Németország) húsz település polgármes­tere érkezett megyénkbe a hét közepén tapasztalatcse­rére. A külföldi vendégek Harkány, Boly, Mohács ön- kormányzati munkájával ismerkedtek. (cs) Súlyos baleset helyszíne volt Pécsett a Kisdaindoli út tegnap reggel: egy négy gyereket szállító autó fron­tálisan ütközött egy vele szemben szabályosan köz­lekedő járművel. Az autót vezető hölgyet és 11 éves fiúutasát súlyos, míg a má­sik három gyereket köny- nyebb sérülésekkel szállítot­ták a mentők kórházba. (tg) Baranyai forró nyarak. Az 1942. évi pécsi melegre­kordot - (ez 22 fok volt, s akkor országos csúcs szep­tember végén) - közelítette meg a megyeszékhelyen és a pogányi meteorológiai fő­állomáson a szeptember 26- án mért 30 fokos hőmérsék­let. Ezzel búcsúzott az idei ny ár B aranyától. (cs) A regenyei szőlőhegyben a gazdák közösségi mun­kában most újítják fel a há­rom kilométeres úthálóza­tot. Naponta csaknem ötve- nen dolgoznak. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 293 cm, változatlan, 15,3, Őrtilos 78 cm, apadó, 10,7, Barcs 164 cm, apadó, 12,8, Drávaszabolcs 295 cm, apadó, 13,5 fok. Pontosítás. A lapunk teg­napi számában megjelent Segítik a pályakezdőket c. írás egyik mondatának pon­tosítását kérte dr. Sponga Margit, a szigetvári munka­ügyi kirendeltség helyettes vezetője. A mondat helye­sen: „A pályakezdő... kü­lönféle szolgáltatások igénybevételére jogosult.” Írott malaszt az új Oktatási Törvényben Fölrobbantott fizikaóra A kémiaóráról néha a vegyszer, a fizikai kísérlethez az optikus pad hiányzik. Az iskolák utoljára 1978-ban kaptak jelentó'sebb összegeket taneszközök vásárlására. A mai gyerekek közül ezért aztán akad olyan, aki például nincs tisztában bizonyos kémiai alapreakciók, a nehézkedés vagy az olvadás fogalmával. A tanárok leleményessége sem mindig tudja pótolni a megje­lelő szemléltető eszközöket illusztráció: wéber t. BARANYAI KÖRKÉP Régen potom pénzért szemlél­tető eszközöket vásárolhattak az egykori „Tanért” pécsi bolt­jában - panaszolja Farkasné Seregélyes Ildikó, a Vokányi Általános Iskola fizikatanára. - Most régi „elektrovaria”-cso- mag szolgálja ki a fizikaórát - új készülékekre nem telik. Ma egy optikai pad ára jóval száz­ezer fölött kezdődik. Az állam által támogatott gyártó és a bolt a kilencvenes évek elején vál­lalkozásokra hullott szét, az igénytelenebb, de elérhető árú keleti termékeket megfizethe­tetlen osztrák, amerikai kínálat váltotta fel. Például vegyszert egy nagy­kőrösi kft.-től, eszközöket Deb­recenből ren­del a siklósi Hajdú Imre Általános Is­kola - tudom meg Am- bachné P erics Iréntől, az in­tézmény fizi­katanárától. Ugyanakkor az új Oktatási Törvény a készülő kerettan- tervhez megfelelő taneszköz-ál­lományt is előír a minőségbiz­tosítás jegyében. A papírra ve­tett álomnak 2002-re kellene teljesülnie. Eszközfejlesztésre a költségvetési keretből legjobb esetben is csak a maradék jutna, mondja Jéhn Istvánné, a komlói Szilvási Általános Iskola igaz­gatója. Csodálatos módszertani tárlatokat látni, minden kap­ható, csak megfizethetetlen. De hál’istennek a tanárok lelemé­nyesek - állítja az igazgatónő. A hitük nélkül, egy-egy pályá­zat nélkül még elkeserítőbb lenne a helyzet. Kiss Jenó' fizikatanár, megyei szaktanácsadó (képünkön), a közelmúltban 220 intézményt kérdezett arról, hogy milyennek találja fizikaszertára felszerelt­ségét. 105 általános és 18 kö­zépiskolából érkezett válasz. A többség - 65 százalék - szemé­remből is megfelelőnek minősí­tette, 29 százalék kevésnek, egy elégtelennek, és csak 5 százalé­kuk tartotta jónak. Az eszközök közel egyharmada már csak kora miatt is muzeális, nagy többsége egyszerűen régi, el­avult. A szaktanácsadó szerint az általános iskolákban a tanárok a technikus kollégák segítségével sokat tesznek azért, hogy a klasszikus, nélkülözhetetlen alapkísérletek ne váljanak vir­tuálissá, képernyő-élménnyé. A középiskolákban ellentmondá­sosabb a helyzet, s kérdés, hogy a szaktárcának mennyi pénze lesz a fejlesztéshez. B. R. Lakásépítés: állami segítség kellene Szándékban sehol sincs hiány, de a megvalósulás lassan halad Az igény nagy, erre a célra pénz is akad az önkormányzatok­nál. A települések egy része várakozó állásponton van,' mert abban reménykednek, hogy jövőre a kormányzat is segítséget nyújt a fiatalok lakásvásárlásához. BARANYAI KÖRKÉP Pécsett úgy hírlik, le kell állí­tani azt a programot, amely a fiatalok első lakáshoz jutását oldotta volna meg. Állítólag azért nem lesz a tervekből semmi, mert a jelentősen eladó­sodott város minden szabad pénzét az adósságtörlesztésre fordítja. Toller László polgár- mester cáfolja ezt az értesülést, szerinte a program az elképze­lésnek megfelelően halad, jö­vőre elkészülnek a lakások. A pénzhez nem nyúlt hozzá senki - nyugtatja meg a lakásra vára­kozókat Bókái Endre (képün­kön), a testület lakásfejlesztési bizottságának elnöke. Azért nem kezdték még el a 80 laká­sos garzonház alapozását a kertvárosi Aidinger ut­cában, mert az építkezés­hez szükséges valamennyi hatósági en­gedélyt eddig nem tudták beszerezni. Ha minden papír a rendelkezé­sünkre áll - mondja a bizottság vezetője -, a kivitelezőt a köz- beszerzési törvény értelmében pályázaton kell kiválasztanunk. Az idén - számításaink szerint - az alapozást elkezdhetjük, s a jövő nyáron már be is költöz­hetnek az első lakók az új épü­letbe. Mohácson 10 lakás felépíté­sét tervezik, ám még az engedé­lyezési eljárás kezdetén sem tartanak. Á Budai Nagy Antal utcában egy romos épületet tennénk lakhatóvá, erre 29 mil­lió kellene - mondja Pinczei József, a polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetője. Arra várnak, hogy a kormány dönt­sön a fiatalok lakáshozjutási támogatásáról. Ha ez megszüle­tik és számukra kedvező lesz a konstrukció, azonnal hozzálát­nak az épület felújításához. A szándékban Siklóson sincs hiány, hiszen 50 lakásigényt kellene kielégíteni. A sorház terveit is elkészítették, ám ami­kor a testület tagjai meglátták a költségeket, nemet mondtak az elképzelésre. Máté János pol­gármester azon a véleményen van, a kormányzatnak segíteni kellene az önkormányzatok la­kásépítési törekvéseit, mert sa­ját forrásaikból ezt nem tudják megoldani. B. G. Nyílt levél csütörtöki cikkünk nyomán Miért ír a miniszternek a Somogy megyei elnök? KAPOSVÁR-PÉCS Csütörtöki számunkban „Vita az új elnök körül” címmel megjelent cik­künkre kívánt reagálni dr. Gyenesei István (képünkön) a Somogy Megyei Közgyű­lés elnöke. A fax kézhezvé­tele után természetesen megkerestük az írás másik szereplőjét, dr. Kékes Fe­rencet is, azt tudakolván, mit szól a somogyi elnök ál­tal leírtakhoz, de ő ezúttal csak annyit nyilatkozott: „nem kívánok reagálni rá, de nyitott vagyok a további egyeztetésekre.” íme a levél: Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kedves Zsolt! Kifogáso­lom, hogy K. E. újságíró­val történt te­lefonbeszél­getésemnek egy része - amelyet fontosnak tartottam -, egyáltalán nem jelent meg a tudósításban, a másik része pedig nem úgy je­lent meg, ahogy elmondtam. A cikkben leírtak - többek között a dr. Kékes Ferenc el­nök által elmondottak - nem fedik a valóságot. Az április 8-án Kaposváron tartott ré­giós találkozón, amelyen So­mogy, Tolna és Baranya me­gye elnökei vettek részt, egyik fontos téma volt a régió idegenforgalma. A találkozón dr. Kékes Ferenc is egyetér­tett azzal, hogy a Regionális Idegenforgalmi Bizottság székhelye Somogyba kerül. Erről a megbeszélésről emlé­keztető is készült, melyet dr. Kékes Ferenc aláírt. Ennek ellenére kénysze­rűen tudomásul vettük, hogy más jellegű döntés született, és a RIB székhelye mégis Pé­csett maradt, mindezt annak a logikus reményében, hogy a változatlanság a RIB-elnök személyére is vonatkozik. Egyetlen együttműködést szolgáló megbeszélést és fel­kérést sem hagytam válasz nélkül, valamennyi, közös sorsunkat érintő találkozón részt vettem. A régiós össze­fogással és az együttműkö­déssel kapcsolatos álláspon­tom Baranya megyében is közismert. Dr. Farkas Tibort jó szak­embernek tartom, személye el­len semmilyen kifogásom nincs. Az eljárást kifogásolom. Nem fedi a valóságot a cikk azon állítása sem, amely szerint dr. Farkas Tibor sze­mélyét illetően szavazásra került sor a három megye el­nökei között. így természete­sen semmilyen szavazati arány sem alakulhatott ki. Ugyancsak nem fedi a való­ságot az írásnak az a része, amely szerint a kinevezésről és a RIB-elnöki megbízóle­vél átadásáról levélben kap­tak értesítést az érintettek. Mind ez ideig semmiféle hi­vatalos értesítést sem Ham­vas Péter, sem én nem kap­tam. Információm a Magyar Turizmus Rt. hivatalos lap­jából és a Somogyi Hírlapból származnak. Ezek után gon­dolom érthető, miért írtam levelet Chikán Attila gazda­sági miniszter úrnak. Kérem a fentiek nyilvános­ságra hozását az Új Dunántúli Naplóban, amellyel minded­dig korrekt kapcsolata volt a Somogy Megyei Önkor­mányzatnak, és személy sze­rint nekem is. Barátsággal: Dr. Gyenesei István * Nem számítottam rá, hogy ilyen - mindenkinek kínos - vita akaratlan szereplőjévé válik csütörtöki tudósításunk. Annál is inkább nem, mert kollégám, aki az egymásnak feszülő véleményeket tolmá­csolta, korrektül járt el. In­formációit dr. Gyenesei Ist­vánon kívül dr. Kékes Ferenc- től és a Gazdasági Miniszté­rium egyik munkatársától kapta, s azt írta meg, amit az urak elmondtak neki. Tudom, hogy dr. Kékes Fe­rencnek - csakúgy, mint dr. Gyenesei Istvánnak - megvan a maga véleménye a történ­tekről, s azt is tudom, hogy ő is idézhetne korábbi megálla­podásokat és általa ismert in­formációkat igaza alátámasz­tására. Az, hogy ezúttal nem szólal meg, semmi mást nem jelez, mint - ami dr. Gyenesei István leveléből is kiérződik jó lenne már a viták helyett végre vállvetve azon dolgozni, hogy minél jobb helyzetbe ke­rüljön régiónk az uniós csat­lakozásig. A magunk részéről - annak ellenére, hogy egy lapnak nyilvánvalóan csak jót tehet, ha valam >7 „ügy” kereke­dik - a fenti álláspontot sze­retnénk erősíteni. Van bajunk éppen elég itt a Dél-Dunántú- lon, a jövőben ne szaporítsuk őket újabb vitákkal. Pauska Zsolt Az áldozatos munka meghozta gyümölcsét Tegnap fennállásának hetvenöt éves jubileumát ünnepelte a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikája. A szoboravatással egybekötött megemlékezésen többek között az intézmény neves professzorai tartottak előadásokat a kli­nika és a gyermekgyógyászat múltjáról, jelenéről, jövőjéről. PÉCS- A tökéletes szakmai ismere­tek és készségek mellett a gyó­gyításhoz elengedhetetlen or­vosi szemléletet is elsajátíthat­tuk a pécsi egyetemen - hang­súlyozta megnyitó beszédében dr. Gógl Árpád (első képün­kön) egészségügyi miniszter, aki a hatvanas évek elején a Pécsi Orvostudományi Egye­temen (POTE) végzett. Dr. Bellyei Árpád, a POTE rektora köszöntőjében a gyer­mekklinika eddig elért kiemelkedő eredményeit, országosan is elismert pro­fesszorainak munkáját méltatta. Ki­emelte, hogy az intézmény további sikeres működéséhez szükséges felté­teleket az egyetem a jövőben is biztosítja. A rektor hozzátette, hogy lehetőségeikhez mérten az elkövetkezendő években még hatéko­nyabban tá­mogatják a klinikát, hogy az továbbra is méltó helyet foglaljon el a hazai gyer­mekgyógyá­szatban. Az elmúlt hetvenöt év törté­netét Soltész Gyula professzor (második képünkön), a gyer­mekklinika tanszékvezetője mutatta be. - Az 1924-ben, az országban az elsők között megalapított intézmény rend­kívül nehéz körülmények kö­zött kezdte meg működését. Fejletlen infrastruktúra és zsú­foltság jellemezte. Az évek so­rán az áldozatos munkának, és a kiváló szakképzésnek kö­szönhetően óriási fejlődésen ment keresztül az intézmény. Ma az ország egyik legneve­sebb intézeteként tartják szá­mon - mondta a tanszékvezető. A történeti áttekintést köve­tően Fekete Miklós és Pintér András professzorok tartottak - a fennállás óta eltelt időszakot bemutató - szakmai jellegű előadást. A megemlékezés szoborava- tóval zárult. Kerpel-Fronius Ödön 1946-tól 1967-ig volt a klinika tanszékvezetője. A há­ború utáni legnehezebb idő­szakban vette át a vezetést. Ki­váló személyisége és tökéletes szakmai tudása a klinika hír­nevét öregbítette. Bronzból ké­szült szobrát dr. Hámori Jó­zsef, a nemzeti kulturális örök­ség minisztere leplezte le. Be­szédében hangsúlyozta, hogy a pécsi egyetem szellemében megalapítása óta az európaiság meghonosítására törekedett. Ennek jeles képviselője volt a professzor, akinek szobra méltó helyet kap a klinika épü­lete előtt. Wald K. Orvosok kongresszusa Pécsett A POTE-n tegnap kezdődött a vasárnapig tartó Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének nyolcadik vándorgyűlése és a tizedik, jubileumi Baranyai Háziorvosi Fórum. A háromna­pos országos kongresszuson többek között az orvosok szakmai továbbképzési lehetőségeiről, a háziorvosi privatizációval kap­csolatos problémákról, az egészségmegőrzés illetve egészségne­velés fontosságáról és a gyógyítással kapcsolatos jogi illetve eti­kai kérdésekről tartanak előadást hazai szakemberek. Az idei ren­dezvényen a fiatalokat is bevonják a kongresszus munkájába, ha­gyományteremtő szándékkal külön fórumot szerveznek szá­mukra. Á tudományos programok után a résztvevők kikapcsoló­dásként szombat este a villányi borútra is ellátogatnak. i 4 <

Next

/
Thumbnails
Contents