Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-01 / 269. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1999. október 1., péntek Hírcsatorna Elfogadhatatlannak ítéli Izrael azokat a követeléseket, amelyeket Szíria a két ország közti béketárgyalások felújításának feltételül szabott - közölte Haim Ramon, az izraeli minisztertanács elnökségéhez delegált miniszter. Szíria elvárná, hogy Izrael a több mint három éve megszakadt párbeszéd újrakezdésének fejében kötelezze el magát az 1967. évi háborúban elfoglalt Golán-fennsik egészének visszaszolgáltatására. Reményét fejezte ki William Cohen amerikai védelmi miniszter csütörtöki jakartai tárgyalásain, hogy az indonéz vezetők komolyan akarják a kelet-timori békét. Az amerikai politikus Jusuf Habibie indonéz elnökkel folytatott megbeszéléseit követően úgy vélekedett: Indonézia sikeresen halad a demokrácia felé. Csaknem feladta az utolsó kenetét is egy római katolikus pap Augusto Pinochetnek, amikor a tábornok wentworthi kijelölt otthonában két nappal az ügyében megindult kiadatási tárgyalás előtt rosszul lett és összeesett. Günther Grass német írónak ítélte oda az idei irodalmi No- bel-díjat Stockholmban a Svéd Akadémia csütörtökön. Grass a hír hallatán „büszkeségét és meghatottságát” hangoztatta. Halálra ítélte a tokiói körzeti bíróság az Aum Sinrikjo (Legfelsőbb Igazság) nevű szekta egyik tagját a japán főváros metrójában 1995-ben végrehajtott mérgesgáz-támadásban való részvételért. A 35 esztendős Jokohama Maszato a szekta első tagja, akire halálbüntetést szabtak ki a 12 halálos áldozatot és több száz sebesültet követelő támadásért. Részben rehabilitálta halála után az orosz legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma Vaszilij Sztálint, felére mérsékelve az egykori szovjet diktátor fiára 44 évvel ezelőtt kiszabott nyolcévi börtönt, s ezzel az akkori amnesztiarendelet szerint el is engedte a büntetést. Vaszilij Sztálin altábornagyot apja halála után, 1955 szeptemberében ítélték nyolcévi börtönbüntetésre szovjetellenes propagandáért és hivatali hatalommal való visszaélésért. Letartóztatott a francia rendőrség csütörtök reggel három spanyolországi baszk személyt, és lefoglalt 2,5 tonna robbanóanyagot a délnyugat-franciaországi Pau város közelében. A robbanóanyag a plévini székhelyű Titanite SA nevű magánüzemből származik, amelyet kedden egy fegyveres csoport rabolt ki. Putyin szerint Csecsenfóld az Orosz Föderáció elszakíthatatlan része Küszöbön a szárazföldi támadás Az orosz légierő csütörtök reggel is csecsen célpontokat támadott Szerzseny-jürt, Avtura, Nozsaj-jürt és Itum-Kalinszkij települések, valamint a vegyenói szoros körzetében. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő csütörtökön Szentpétervárott megerősítette, hogy a szövetségi erők a Csecsenföld körüli kordon létrehozása érdekében a számukra legkedvezőbb pozíciókat foglalják el a jövőben is. A pályaudvarokat is ellenőrzik FOTÓ: FEB/REUTERS Az orosz vezérkar gyakorlatilag minden hadra fogható egységét a csecsen határra irányította, ahol a belügyi csapatokkal együtt csaknem 60 ezer fős haderő áll készen a bevetésre. A mostani akciók során többször hatoltak be csecsen területre, fontos magaslatokat foglaltak el, majd visszavonultak - mondta az orosz vezető, emlékeztetve arra, hogy itt nincs határ: Csecsenföld az Oroszországi Föderáció része volt, s az is marad, így az orosz csapatok ott foglalnak el állásokat, ahol akarnak. Nyilatkozatában Putyin sejteni engedte, hogy a Csecsenföld körüli védelmi zónát úgy alakítják ki, hogy az szükség esetén csecsen területekre is átterjed majd. Véleménye szerint ezzel meg lehet majd előzni, hogy egy csecsen betörés esetén például dagesztáni falvakat vegyenek tűz alá. Mohamed Hambijev csecsen védelmi miniszter a grozniji tévében elhangzott nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy „orosz támadás esetén a csecsen erők Oroszország területén lépnek akcióba”. Szavai szerint a különlegesen kiképzett csecsen egységek az orosz erők hátországában fognak tevékenykedni. Hambijev a politikai megoldást szorgalmazta, de azt is hangsúlyozta, hogy 50 ezer kitűnően kiképzett és tapasztalt harcos kész fegyvert fogni Csecsenföld védelmében, és „nem lesznek híradójelentések az orosz tévécsatornákon, az orosz polgárok a maguk bőrén fogják érzékelni a háború szörnyű képeit, rokonaik és hozzátartozóik elvesztésének keserűségét”. Aszlan Maszhadov csecsen államfő, a hadsereg főparancsnoka a hadurakkal együttműködve a várható három támadási irányban három frontot hozott létre. Figyelemre méltó, hogy a keleti front parancsnoka Sámil Bászájev, a dagesztáni betörések szervezője lett. Az orosz egységekkel szemben jelenleg 20 ezer csecsen fegyveres néz farkasszemet, de a már szinte általános mozgósítás nyomán még 30 ezer ember felfegyverzése várható. A csecsenföldi akciókkal párhuzamosan egész Oroszországban ismételten megszigorították a biztonsági intézkedéseket. A rendőrség rendszeresen ellenőrzi a repülőtereket, a pályaudvarokat és az autóutak városi bevezető szakaszait, mert attól tartanak, hogy a néhány héttel ezelőtti, elsősorban a békés polgárok lakóházai ellen irányuló, több száz halálos áldozatot követelő terrortámadásokat újabb merényletek követik. A hatóságok elsősorban iszlám szélsőségesekre gyanakodnak. A hírügynökségek jelentései meglehetősen ellentmondásosak. Miközben ugyanis az orosz kormányfő szavait világszerte úgy idézik, mint egyfajta fenyegetést a csecsen lázadók számára, addig épp az Itar-Tass orosz hír- ügynökség Vlagyimir Putyinra hivatkozva azt közölte: az orosz szárazföldi csapatok a csütörtökre virradó éjszaka során többször is behatoltak csecsen területekre, majd visszavonultak. Akcióik célja az volt, hogy kipuhatolják a lehetőségeket, s megtalálják azokat a pozíciókat, ahonnan a végső támadást elindíthatják. Németország, Franciaország és Olaszország közös nyilatkozatban hívta fel a Kaukázusban egymással szemben álló feleket, hogy politikai megoldásra törekedjenek. Mindhárom ország kifejezte elkötelezettségét az Orosz Föderáció területi integritása mellett. Ez az állásfoglalás Moszkva szándékait erősíti, hiszen a Kreml mindig is hangsúlyozta, hogy Csecsenföld - saját meghatározása szerint „Csecsnia” - Oroszország szerves és elidegeníthetetlen része. Oroszország 1994 és 1996 között polgárháborút folytatott a függetlenségéért küzdő Csecsen-föld ellen, anélkül, hogy sikerült volna visszaszereznie ellenőrzését a tagköztársaság felett. Moszkva „Csecsnia” szemére veti, hogy a szomszédos és ugyancsak muzulmán többségű Dagesztánt is magával rántva, ki kíván tömi a föderációból. (gyulay) „Egy rendszer végének kezdete” A szerb rendőrség megtámadta a Milosevics ellen tüntetőket A rendőrség gumilövedékekkel is támadott fotó: feb/reuters B elgrádban szerda éjjel vége szakadt a másfél hete tartó ellenzéki tüntetések békés jellegének: a nagy erőkkel felvonuló rendőrség helyszíni beszámolók szerint durván szétverte a legalább húszezer fős tüntetést, és tucatnyi ellenzéki aktivistát őrizetbe vett. Az ellenzéki pártok képviselői úgy tudják, hogy a kevesebb mint egy óráig tartó összecsapásban legalább kéttucat személy, köztük 5 újságíró és 3 rendőr sebesült meg. Az Index független belgrádi rádióadó arról számolt be, hogy több mint 60-an sebesültek meg, közülük négy embert kórházba kellett szállítani. A könnyebb sérülést szenvedett újságírók között volt a CNN amerikai és a Sky News brit tévé egy-egy operatőre, két fotóriporter és a Beta belgrádi hírügynökség egyik újságírónője. A rendőrök összetörték a két tévés kameráit. A tüntetők a Szövetség a változásokért (SZP) ellenzéki tömörülés és a Demokratikus Pártok Szövetségének felhívására a főváros szívében álló Köztársaság térről a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek is otthont adó déli Dedinje negyedbe kívántak felvonulni. A rendőrkordon útját állta a tömegnek. A Knez Milosa sugárúton felállított első akadályon a tüntetők még áttörtek, ám a NATO-csapások nyomát máig magán viselő jugoszláv vezérkar épületénél már megerősített rendőrkordon, vízágyúkkal felszerelt járművek várták a menetet. A tömeg egy ideig farkasszemet nézett a karhatalommal, többen kövekkel dobálták a rendőröket. Ez utóbbiak végül fél tízkor beavatkoztak: a helyszínen tartózkodó újságírók szerint durván gumibotozva, a vízágyúkat bevetve több csoportra verték szét, majd a környező utcákban tovább ütlegelték a tüntetőket. Az incidenst követően a rendőrség az SZP tizennégy aktivistáját őrizetbe vette, köztük a Vük Obradovics vezette Szociáldemokrácia egyik alelnökét és több tisztség- viselőjét. A tömörülés több tagpártjának székháza előtt is rendőrségi terepjárók álltak. Az összecsapás után tüntetők ezrei ismét összegyűltek a Köztársaság téren, ahol Zoran Djindjics, a Demokrata Párt elnöke beszédében a megtorlások kezdeteként értékelte a történteket, de hibának mondta, ha a tüntetők összecsapnak a rendőrökkel. Vladan Batics, az SZP koordinátora „egy rendszer végének kezdetét” vélte felfedezni az összetűzésben, amely bumerángként üthet vissza a belgrádi vezetésre. Az SZP múlt kedd óta szervezi a Milosevics elnök távozását, átmeneti kormányt és „tisztességes” választásokat követelő megmozdulásait Belgrádban és több szerbiai városban, ám most először történt jelentős összecsapás a tömegek és a rendőrség között. Az incidens ellenére a fővárosban újabb felvonulásokat szerveznek. Újvidék utcáin naponta elégedetlen tömegek ezrei vonulnak föl, a többi között a Vajdaság autonómiájának visszaállítását követelve. Rendszerint az egykori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság dunai bánságának épülete előtt gyülekeznek. Az épület csupán két évtizedig töltötte be eredeti funkcióját, hiszen a háború után megszűnt az intézmény, azóta a Vajdaság képviselőházának adott otthont, s egyben a terület autonómiájának szimbólumává vált. Pontosan tíz éve játszódott le a „joghurtforradalom”, amikor is az épületet Szerbia más részeiből ideszállított lázongok joghurtos dobozokkal dobálták meg. Közülük egyesek belülről is megismerhették a házat, a szerencsésebbek ennek köszönhetően a belgrádi miniszteri bársonyszékek kényelmét is kipróbálhatták: ez volt a jutalmuk, hogy megmozdulásaik nyomán a Vajdaság elveszítette viszonylagos függetlenségét. Bordás Árpád (Újvidék) A bronzba öntött Sherlock Holmes A világ leghíresebb, kitalált detektívje végre szobrot is kapott: állítólagos irodájától, a Baker street 221/B-től egysaroknyira. Több mint egy évszázada jelent meg a legelső olyan detektívtörténet, amelynek Sherlock Holmes volt a főhőse. A rövid elbeszélés akkora sikert aratott, hogy az elkövetkező 40 évben 59 további története jelent meg. Egyes irodalomtörténészek szerint Sherlock Holmes leghíresebb áldozata nem volt más, mint kiötlője és világra hozója, az író Sir Arthur Conan Doyle. Aki a későbbiekben hiába próbálkozott bármivel a szépirodalom tájékán, az olvasók már semmi mást nem fogadtak el tőle, csak Sherlock Holmes újabb és űjabb rejtélyes eseteit. Sőt: 1893-ban hiába „pusztította el” híressé vált szülöttjét, az olvasók követelésére 10 évvel később fel kellett támasztania. A későbbiekben Sherlock Holmes népszerűbbé vált külföldön, mint saját szülőhazájában. A szigetországban az ötvenes években éledt újjá: 1951-ben megalakult a Sherlock Holmes Társaság, amely már akkor céljául tűzte ki, hogy bronzszoborban örökítse meg a detektív elképzelt, klasszikusan nemes arcvonásait. Csak az anyagi források hiányoztak. Szerencsére a történetbeli, de a valóságban is létező rezidencia szomszédságába egy bank, az Abbey National költözött, amely ma már Britannia ötödik legnagyobb pénzintézete. Az Abbey National vállalta Holmes régen esedékes szobrának költségeit. A világ minden tájáról idesereg- lett Sherlock Holmes-rajongók gyűrűjében a bank elnöke, Lord Tugendhat avatta fel a mester- detektív két méter magas bronzszobrát. FEB Már szombaton kérje az újságárusoktól! csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió - és rádióműsorok részletes, képes Ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti Időjárás- előrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz.
