Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-06 / 244. szám
1999. szeptember 6., hétfő Háttér - Riport Olcsó tanárt vegyenek! A „régi motorosokat” nem a pénz csábítja vissza a pályára A napokban Pécsett a Zrínyi utcai kirendeltségén állásbörzét rendezett a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. A rendszerváltás óta ez már a sokadik - jelentősége két okból is megnőtt a kilencvenes évektől. Egyfelől a megyékhez már nem futnak be kötelezően az iskolák állásajánlatai, ezért aki el akar helyezkedni, az hirdetéseket böngész, telefonálgat, vagy személyesen kilincsel. Másfelől az intézménymegszüntetések és a pénz pórázára fogott pedagógiai programok korában szemrebbenés nélkül kötnek útilaput nagy gyakorlattal rendelkező pedagógusok talpára is. Nem kell sokat lépcsőzni, a paravánokon sorakozó állásajánlatokba már a földszinti folyosón beleütközünk. Ezek vezetnek az üvegfalú terembe is, ahol az asztaloknál munkaközvetítők és az iskolák képviselői ülnek, tárgyalófelekre várva. Ha a kövezetre, asztallapokra nézek, sápadt színek váltják egymást - szürke és fehér. Mintha orvosi rendelőben járnánk. Az igazságtól sem járunk messze, közoktatásunk, bárhogy szépítenénk, beteg. Déltájra jár az idő.- Középiskolákban egyszakosnak nincs állás - húzza fel méltatlankodva a szemöldökét egy rövid hajú fiatalember az egyik paraván előtt. - Feleségem biológia-fizika szakosként benn van a POTE-n, fizika szakosként a postán dolgozom. Ha ugyanannyit fizetnének mint a postán, akkor én is elmennék tanítani. A régóta kopogtatók, noha keserűbbek, mintha jobban kiadnák magukat. Illés Zsuzsa barna szemű, mosolygós nő. Nehéz elhinni, hogy már a negyvenes éveiben jár.-Huszonöt évig tanítottam alsó tagozatban, a gyerekek nagyon szerettek. Azt, hogy az állásomat elvesztettem, két falu ellentétének köszönhetem. Emiatt nem indult kisegítő osztály, pedig a gyógypedagógiai szakot is fölvettem. Jobb, ha nem részletezem. A kicsik meg egy rémhír hallatára elfogytak az óvodából is. Jelenleg az aba- ligeti teleházban dolgozom - „ügyintézek”, söprögetek bruttó 30 ezerért. Most, hogy bruttó 60 ezer járna, nem kellek sehol, pedig szívesen vállalnám hátrányos helyzetű cigánygyerekek nevelését is. Mondja, hova jut az ország, ha válogatás nélkül alkalmaz kezdőket? Az egyik szemem sír, a másik nevet: a lányom most végzett a nagykőrösi kántortanítóban és sikerült állást szereznie.-Itt csak a fiatalok rúgnak labdába - sóhajt föl T. A. A gyűrött arcú 51 éves férfi Hidasról utazott ide. Népművelés-könyvtár szakos diplomával volt már művelődésiház- vezető, rendőr, legutóbb nevelőtanár. Az első „racizásokkal” vált állástalanná. Felesége a bonyhádi OTP-ben dolgozik, egyik fiuk már a talpán áll, a másik a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanul. T. Á. most mégis valami biztosat akar.- Nevelőtanári állás volna jó, de végeznék bármi más munkát is - mondja inkább töredelmes, mint megtört arccal. - Fuvaroznék is jogosítvánnyal. Otthon van egy kis gyümölcsös - az ember él ahogy tud. A népművelés? Tudja, az ma már egészen más világ . .. Ahogy elnézem repedezett körmű, vaskos ujjait, látni, hogy otthon igyekszik megszolgálni azt a pénzt, ami állás- talansága miatt esik ki a családi kasszából. Az egyik asztalnál egy fiatalasszony hajol a munkaügyi központ kérdőíve fölé. Hosszú fekete haja a felsőkarját is betakarja. A csinos jelenség Horváth Henriette óvónő Bakócá- ról, az elhunyt neves fazekas, Sáfrány Géza faluvégi házának lakója.- Géza bácsi felesége, Annus néni, dédnagyanyám testvére volt. A nagyapám vette meg a házát. Ötéves kisfiámmal élek itt. Megszűnt az iskola, megszűnt a gyermekotthon és a 14 óvodásból már tavaly iskolába mehetett volna a fele. A faluban szinte csak öregek laknak. A féijemtől külön élünk, 1998 óta nincs állásom. Addig Komlón, Szilvásban laktunk albérletben, onnan jártam át a magyarszéki óvodába. A rezsi és a bérleti díj az egész fizetésemet fölemésztette. Nem mondom, hogy könnyű egyedül, de nagyapámnak erdeje van, onnan fűtünk; vannak szárnyasaim, kecském; boltban csak kenyeret veszek. Négy-öt éve, amikor egy ideig Budapesten laktunk, felnőtteket tanítottam kézműves szakmákra - 30-35 ezret kerestem. Ennél többet ma sem tudnék összehozni. Ha nem találok a közelben állást és emiatt el kell adni a házat, félmilliónál nem kapok többet érte. Annyiért milyen lakást vehetek másutt? Igaz, ha állást kapnék, a kézművesdiplomáért is járna pótlék - 1500 forint! - neveti el magát. - A diplomát Petrás Anna iskolájában szereztem 3,5 éves tanulással. Tímárné Sulyok Rózsa negyvenes éveiben járó, halk szavú asszony. Mintha egy kis ijedtség lenne a szemében és egy indulni készülő könnycsepp.-Higgye el, nem volt szakmai oka, hogy a Kertvárosi Iskolából el kellett jönnöm még az első összevonások idején. Matematika-kémia szakos vagyok, órarendi okok miatt ez a szakpár nem illeszkedett. De nem akarok senkit okolni. . . Később Szolláth Mihály harcolt értem. Állásajánlatom is volt azóta, de akkor munkaszerződés kötött egy maszek céghez. Tudja, a férjem vállalkozó, neki segítettem. Az állást nem tölthettem be, de a két kicsi gyerekem miatt vidékre se járhatok ki. Nagyszülők sincsenek, akik a segítségünkre lehetnének. De nem tudok meglenni tanítás, gyerekek nélkül! Higgye el engem az Isten is a pályára teremtett!-Reggel 87 pedagógus, illetve óvónői állásajánlattal indultunk, ebből 22 volt pécsi - fogad készségesen Vonyó János kirendeltségvezető. Ehhez társul még 25 egyéb lehetőség szellemi foglalkozásúaknak. A programozói, humán szervezői állásoktól az ügyintézőig a mostani az utóbbi évek legnagyobb kínálata. A biztosító kifejezetten magyar szakost keres, üzletkötőit oktatni kommunikációelméletre! Álláskeresőkből a reggeli kezdésre 90- 100-an tódultak be, de még most is jönnek folyamatosan. Az idén két ingyenes telefon- vonal is az álláskeresők rendelkezésére áll, de látja ezt a cédulát? Valaki, miután telefonált, ezen a fecnin tesz szemrehányást nekünk, hogy miért nincs több vonal. Persze a mi dolgunk megtenni mindent azért, hogy a munkaközvetítés sikeres legyen. A börze végén vissza kell ellenőriznünk, hogy az állásokat betöltötték-e. A teremből leválasztott kis irodában Sólyom Emma a telefonhívásokra válaszol, lejegyzi az új ajánlatokat. A kagyló mögé bújók közt mindig akad, aki szórakozik. Valaki például marxista oktatót keres külföldre, fizetségét dollárban ígéri.- Csak az irodát járatja le - bosszankodik Bedó' Zsuzsanna pályaválasztási szakember, a központ munkatársa - kérlel, hogy ilyen rosszindulatú beszólásaikról ne írjak, mert az olvasó ennek alapján ítéli meg munkájuk értelmét. Viszont - mondja - közel húsz intézményből személyesen is eljöttek - még a Tolna megyei Győréből is.- Pályakezdőket keresnek, mondja Moskóné Novák Ildikó munkaközvetítő kesernyés mosollyal - de inkább azok érdeklődnek, akik mái tíz-húsz évet lehúztak a pedagógusi pályán. Számukra egyszerűen nem tudnak elég pénzt kínálni az iskolák. Bóka Róbert Hiányoznak a gyerekek, az osztályterem illusztráció: Tóth l. 5Phetedik oldal tm 11 »I wi i1 ii i " ni ..I rniTn—mhwiíh Je gyzet A füstté vált Biblia A napokban őrizetbe vettek egy „urat” és élettársát, mert megvásároltak és prostitúcióra kény szentettek egy 18 éves lányt. A vételár negyvenezer forint volt. Az üzle,t azzal a szándékkal jött létre, hogy a lányt prostitúcióra kényszerítsék, aki azért nem tudott megszökni, mert éjszakánként összekötözve tárolták egy szekrényben, nappal meg kiküldték az országútra, hogy pénzt keressen új gazdáinak. A lánynak az volt a szerencséje, hogy egy motoros rendőr is arrafelé járt, aki végül is megmentette. Hogy miképpen lehet valakit negyvenezerért megvásárolni, nehéz megmondani, miként azt is, hogy a vételár sok volt-e vagy kevés, mert az emberek adásvétele az utóbbi időkben kiment a divatból, így a napi árfolyam nehezen értelmezhető. Az viszont valószínűsíthető, hogy az elkövetők börtönbe kerülnek, kevéske mentség lesz, ha azzal védekeznek, hogy a lány éjszakánként önmagát kötözte össze. Arra azért van remény, hogy némi raboskodás jó útra téríti az elvetemült párocskát. Bent tisztességes munkát is végezhetnek, olvasgathatnak is szabad idejükben szépirodalmat, hogy valami kultúra ragadjon rájuk, vagy akár a Bibliát, hogy egy kis szeretet költözzön a szívükbe. Nem is olyan messze, a cseh fegyházakban ugyanis minden korábbit meghaladó méretekben igényeltek a rabok Bibliát. De mielőtt még a börtönőrök és az egyházak képviselői vörösre sírták volna szemeiket a meghatottságtól, kiderült, hogy nem olvassák a börtönökben a Bibliát, hanem szívják. Mert a leheletfinom lapok nemcsak arra jók, hogy arra betűket nyomtassanak, hanem hogy belőlük cigarettát sodorjanak. Hogy sodrás előtt a rabok elolvasták-e, mi is áll ott leírva, nem tudni, de az biztos, hogy kevesebb energia kell egy oldal elszívásához, mint elolvasásához, sőt, míg az utóbbitól fel-, előbbitől inkább csak leépülni lehet. Cseri László Utoljára Egy nappal Lőrinc után oda a dinnye. De vajon kit érdekel? Lelki szemeinkkel már előrébb tekintünk, a szőlőhegyek lankáit pásztázzuk a szüreti napokra készülődve. Kimosott hordókkal, szétkapott és újból összerakott préssel, valamint metszőollókkal vátjuk az őszt, hogy aztán ha csurran a must, kiderüljön, elegendő-e a cukorfok. Amilyen gyorsan mennek a napok, olyan gyorsan fordul a figyelem. Ilyen az ember. Ami elmúlt, annak annyi. A ' mesében is az dermed kővé, aki hátratekint. És közelít az év vége is; már alig van vissza valami belőle. Nemcsak a párizsi Eiffel-toronyra biggyesztett világító visszaszámlálón peregnek könyörtelenül a napok. Bár a matematikusok apellálnak ellene - mondván, hogy 2000 még ehhez az évezredhez tartozik -, számunkra formai szimpátiából mégiscsak itt az évezred vége. Ami egy újabb, eleddig nem megélt viszonylatba helyezi mindennapjainkat. Hiszen rövidke emberéletünkben ritka az ilyen (kerek- ded) esemény. Minden ami volt és jön, ennek a szokatlanul kerek évfordulónak a viszonylatában értelmezhető. Mögöttünk az utolsó nap- fogyatkozás, az utolsó rockkoncert, az utolsó iskolakezdés, s mögöttünk az évezred utolsó nyara is. Az elmúlás majdnem minden esetben (kivéve, talán ha börtönbüntetésről van szó) szomorúsággal jár. Mert a jövőbeni reményeink lehetőségét foszlatja semmivé, ismételten megélés élményéből rekesztve ki az érintettet. Bár a körülmények igyekeznek hozzá szoktatni bennünket, a vég sohasem lehet szimpatikus. Mert kikerülhetetlen. Az „utoljára” szót ezért nem szeretem. Mégis gyanítom, hogy reklámfogásként egyre többször fogjuk hallani e hátralévő időben, egészen addig, amíg az évezred utolsó csepp pezsgőjét is ki nem hörpinti az ember a poharából. Kozma Ferenc------------------------------------------ Portré Ha valaki nem lehet a fény Dr. Százados Imrét még Wéber néven anyakönyvezték, de édesapja - aki katonatiszt volt korábban - a családi nevet Századosra magyarította, ezzel is tüntetve a negyvenes évek elején magyarsága mellett. Ez volt az ő sajátos hűségesküje. Százados Imre azon emberek közé tartozik, akik szakmájukat hivatásként művelik. Harminchét éve egy munkahelyen, a pécsi nagyvágóhídra telepített élelmiszer-higiéniai kirendeltségen dolgozik, annak vezetője. Húsz munkatársával ügyel arra, hogy csak egészséges állat kerüljön a vágóvonalra, hogy a feldolgozás közben a higiéniai követelmények betartassanak. Statisztikai szempontból ez annyit jelent, hogy tavaly például 282 000 sertés közül 392 darabot betegség miatt a szalagról leemeltek, 800 darabot a hatósági húsboltba irányítottak át (egyébként fogyasztható), s 462 darabot lefőzettek. (Állateledelnek.) Ugyanis a vágóállat szétdarabo- lása közben kiderülhet, valamilyen daganatos, rejtett betegsége volt. Tolnay Sándor nevét viseli az a díj, amelyből két állatorvost tüntet ki évente a szakma 1995 óta. Nos, Százados Imre e kitüntetést a napokban vehette át szakmai és emberi tulajdonságaiért, de amint gratulálnék hozzá, kollégáiról, a csapatról beszél; övék az érdem. A Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás csapatáé.- A kitüntetést teljes konspiráció előzte meg, s a meghívólevelet kézbe véve sokat töprengtem azon, hogy mivégre érhetett engem, egyszerű vágóhídi állatorvost ez a megtiszteltetés. Aforizmagyűjteményemben találtam meg a segítő gondolatot, miszerint ha valaki nem lehet a fény forrása, akkor legalább lámpa- vivó'ként világítsa meg mások útját. Nos, Százados úr lámpavivő. Két szakkönyvet írt, az Élelmiszer-higiénia című egyetemi tankönyv szerzői kollektívájának tagja, külföldi és hazai szaklapokban tudományos értekezései jelennek meg, szenvedélyes állat- pathológus és szakfotós. Talán kevesen tudják, hogy egy Ox- fordban kiadott szakkönyvben is jegyezték. Legnagyobb szakmai sikerének mégis azt tekinti, hogy a pécsi vágóhíd termékeit át tudták vezetni a szigorú egészségügyi feltételeket szabó Közös Piac kapuján. Kozma F. hetedik oldal holnap Rendszerváltás A „négy-igenes” népszavazás. Az SZDSZ választási kampánya ugyan felduzzasztottá a választók körét, de meglehetősen megosztotta az alapítókat. Vajon miért? Portré Irány a 24 órás televízió. Keresnyeijánosnak gyermekkori álma volt, hogy valaha tévébemondó legyen, mégsem tűnik számára természetes következménynek, j hogy most egy városi televíziót vezet. Dr. Százados Imre 1937-ben született Budapesten. C. egyetemi docens, állatorvos, szakterülete az élelmiszer-higiénia. 1962 óta Pécsett él, tudományos munkásságának része több szakkönyv, köztük „Az emlős vágóállatok vizsgálata”. Felesége dr. Jeges Eszter orvos, gyermekeik Éva és Miklós.
