Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-01 / 239. szám

1999. szeptember 1., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Gazdahírek Kétszer oltanak. Érdekes újdonságra figyelt fel egy Franciaországban járó ma­gyar szakmai delegáció. Saint Romans Cobarieu gyümölcsfaiskolájában két­szer oltják a szilvafákat. Először a gyökémyakba olyan fajtát helyeznek, amely egyenes törzset ne­vel. Amikor az már elérte a 140 centiméteres magassá­got, akkor a megfelelő ko­ronát, később ízes termést biztosító nemes oltványt al­kalmaznak. (k) A paradicsomról. A kis­termelők és nagyüzemek felkészítését is szolgálja a SYCA Szakkönyvszolgálat gondozásában megjelent, a Paradicsom és termesztése című kötet. A szerző, dr. He­lyes Lajos a szabadtéri ter­mesztéstől a haj tatásig, a támrendszeres technológiá­tól a növényvédelemig min­denre kitér. Ismerteti a piaci viszonyokat is: az utóbbi tíz évben a termőterület kétszer, a hozam három és félszer lett nagyobb a világon. (k) A málna védelme. A jövő évi termés megalapozása érdekében fontos a málna szüret utáni védelme. A le- termett, betegséggel fertő­zött vesszőket el kell távolí­tani, mert azok elszívják a tápanyagot a friss hajtások­tól. A mechanikai munkák után 2-3 vegyszeres kezelés is szükséges. A vesszőfol­tosságok ellen használjunk gombaölő szereket. (k) Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király útja 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) A régi mesterségek mű­helyét alakítják ki Csá- nyoszrón a parókián, míg Zengővárkonyban, egy vízi­malomban. A két önkor­mányzat együtt pályázik, hogy az ősi szakmákat idéző tárlatot berendezzék az év végére. Az említett falvakban élnek még a református ha­gyományoktól is meghatáro­zott népi művességek, így a famegmunkálás, a bábkészí­tés és a csuhézás. (cs) Idén főszerepet kaphat a szőlő bogyőzása, válogatása Bock József a szüretről, az időszerű tennivalókról a kistermelőknek A fajélesztők használata elősegítheti a bor aromásabbá tételét Az idei esztendő veszélyes év volt a szőlőtermesztők számára. Rendkívül sok csapadék jellemezte, és az esős időszakokat rendre meleg, párás idő követte, ami különösen kedvezett a kü­lönféle betegségek - a szürkerothadás, a peronoszpóra és a lisztharmat - kialakulásának. Mindennek tükrében a szüret előtti időszerű tennivalókról Bock Józsefet (képünkön), a neves villányi szőlész-borászt kérdeztük. rülhet a lébe, és ez bamatö- résre, illósodásra hajlamos bort eredményez. A puha héjúaknái különösen figyelni kell a beteg­ségre, a késői fajtákat védeni kell a fakőrothadás ellen.- Aki sikeresen meg tudta védeni szőlőjét, annak az' 1999 jó évjárat lehet. A számításaink szerint az érést tekintve 10-14 VILLANY A betegségek számára kedvező időjárás miatt egész évben a ha­tékony védekezésre kellett be­rendezkedni. A termés alakulá­sát a szüretig figyelemmel kell kísérni, előfordulhat, hogy még ezekben a napokban is szükség lehet perme­tezésre. A sok csapadék kö­vetkeztében kialakuló duzzadt bo­gyók miatt el­sősorban a darázsve­szélyre hívom fel a gazdák figyelmét, a kiszúrt szőlő­szemekből kicsordul a csepp, a sérült szemek haj­lamosak a be­tegségre - mondta Bock József. Az ismert villányi szakember hangsúlyozta, hogy a termés szüretelésénél idén a rohadt szőlő különösen kártékony le­het. A beteg bogyókkal ecet ke­nappal járunk az 1998-as esz­tendő előtt, ilyen módon a vil­lányi hegyközség szeptember 4-étől engedélyezte a szüretelés megkezdését - tájékoztatott a legfrissebb döntésről Bock József. Szerinte nemcsak a szüret napja, hanem azon belül az időzí­tés is nagyon fontos. A szedéshez a hűvösebb napszak a jobb, ugyanis a nagy meleg­ben azonnal megindulhat az er­jedés, ami kártékony lehet a ké­szülő bor szempontjából. Aján­lott a tiszta, műanyag edények használata, azokban kevésbé sérül a szőlő.- Szép, finom borok elkészí­téséhez a kistermelők számára is ajánlom a bogyózást, illetve a különböző fajélesztők haszná­latát. A kocsányból, illetve az elővigyázatlanul szétroppantott szőlőmagokból olyan savak, il­lóolajok kerülhetnek a lébe, amelyek rontják a bor élvezeti értékét. A fajélesztőkkel irányí­tottá válhat az erjedési folya­mat, el lehet kerülni a bor szá­mára ugyancsak kártékony gyors felmelegedést. A szaküzletekben megtalál­ható élesztők esetében ponto­san tartsuk be a használati uta­sítást mind az adagolás, mind az időzítés és más körülmények dolgában. így elősegítjük az aromák érvényesülését a bor­ban. Fontos a kénnek a haszná­lata mind a fehér, mind a vörös lé esetében - mondta végül Bock József. Kaszás Endre Bálint György Rovata Lapok a kertész noteszából A kertészek számára is most van az uborkasze­zon, ám nekik az uborkaszüret, az ültetvények ápolása, vé­delme sok feladatot ad. Az uborkatermesztés a családi vál­lalkozások egyik legjövedel­mezőbb válfaja lett; az uborka biztonságosan értékesíthető, tisztes jövedelmet nyújtó kerti növénnyé lépett elő. A gyümölcstermesztő orszá­gokban igen gyorsan növeke­dett az utóbbi években a nekta­rin (kopasz barack) jellegű őszibarack-ültetvények aránya; jelenleg Nyugat-Európában a piacra kerülő őszibarack 70%-a nektarin. Nálunk a fogyasztók nehezen barátkoznak meg ezzel a gyümölcstípussal, pedig az íze, zamata, felhasználásának lehetőségei nem maradnak el a molyhos héjú őszibarackok mögött. Az újabb fajták fagy­tűrő képessége is felveszi a ver­senyt a hagyományoséval. A fejessaláta-fajták között több fagytűrő, áttelelő fajta is van: Téli vajfej, Nanesen. Ezeknek a magját most kell el­vetni, gondosan előkészített szabadföldi ágyásba. A magok viszonylag gyorsan kelnek ki és a szeptemberi meleg napokon erőteljesen növekedve szep­tember végén, október elején ültethetők ki. Figyelem! A pa­lántákat nem szabad mélyen ül­tetni, mert akkor a gombabe­tegségek megfertőzik és a nö­vény nem fejleszt fejet! A meggyökeresedett ■ palántákat télen ajánlatos lekászált fűvel, szalmával, lombbal védeni a fagy ellen. Az áttelelt salátanö­vények tavasszal gyorsan fejlő­désnek indulnak, és április ele- jén-közepén betakaríthatók. Gazdag szilvatermés ígérke­zik. Érdemes idejében felké­szülni a lekvárfőzésre és az aszalásra. Legelterjedtebb szil­vafajtánk, a Besztercei igen al­kalmas mindkét konzerválási módra. Feldolgozásra akkor megfelelő, ha a kocsánya körül a gyümölcs töppedni kezd. Lekvárfőzésre csak az ép, egészséges, kézzel szedett szilva alkalmas. Az éretten le- hullottottakat is gyűjtsük össze, a kierjedt cefréjéből igen kiváló pálinka (szilvórium) főzhető. A gránátalma kertünk szép dísze lehet FOTÓ: MÜLLER A. Gránátalma- a termékenység jelképe A gránátalma termesztése több ezer éves múltra tekint vissza. Latin neve Pun al­mát jelent. A termése a sze­retet, a szerelem, a termé­kenység és a hatalom jel­képe. Az uralkodók ország­almáját is a gránátalmából származtatják. Dél-Ázsiá- ból a XVII. században ke­rült Közép-Európába a le­anderrel együtt. A gránátalma a mediterrán tá­jat idézi. Déli, védett, meleg fekvésben érzi jól magát. Ott mutatja gránátvörös virágait s néha termését is. Két-három méternyire is megnőhet, törpe változata 60-80 cm-es. Leve­lei lándzsásak, hajtásvége pi­rosas. Levelei ősszel arany­sárgára színeződnek, majd le­hullanak. Ágai tövisesek. Vi­rágai általában a hajtáson je­lennek meg, júliustól szep­temberig. Egyszerűek vagy teltek, 5-7 cm átmérőjűek. Fajtái között sárga és fehér­tarka is van. Egyszerű virágú fajtája nálunk néha terméke- nyül is, ez esetben 5-10 cm átmérőjű termés fejlődik, igen sok - néha 1000 - apró, húsos burkolatú maggal. A húsos igburok édes-savanykás. A termés héj színe piros, zöldes vagy lila lehet. Termése ala­csony hőmérsékleten sokáig eltartható. Fogyasztható nyer­sen, vagy üdítőitalban. Szaporítása többféle mó­don is lehetséges. A termésé­ből kiszedett magról a mag­burkot lemosva, elvetve, né­hány nap múlva kikel a kis csíranövény. így nevelve 4-6 év múlva virágzik. Szaporít­hatjuk dugványozással. Ta­vasszal, kihajtás előtt 1-3 éves vesszőt, vagy júniusban hajtását ha dugványozzuk, az 3-4 év múlva virágzik. Leg­gyorsabban kapunk virágzó növényt, ha ősszel, lombhul­lás után gyökeres tősarját vá­lasszuk le, ami már 1-2 év múlva megmutatja virágját. Számolnunk kell azzal, hogy a fiatal növény két-há- rom éves koráig fagyérzé­keny. A kiültetett növény tö­vét télre lombbal takarjuk, az edényes növényt fagymentes helyen teleltetjük - akár sötét pincében is. Szárazságtűrő, de edényben-dézsában nevelve nyáron rendszeresen öntözni kell. Aszályos időben a szí­vókártevők károsíthatják, ami ellen permetezzünk. Búzás László A borsmenta Mérsékelt égövi növény, de szerte a világon mindenhol termesztik. Igaz, gyógynö­vényként ismertebb, de a fű­vészek között is rangos helye van, főleg az ürühús, pulyka­sült, más egyéb sült húsok ízesítésénél, de például a gyümölcssalátának is kelle­mes ízt ad néhány levelecske. A növény magot nem érlel, föld alatti sarjjal (sztólóval) telel át, ezzel is szaporítható. Levelei fűrészes szélűek, to- jásdad alakúak, sötétzöld szí­nűek. Szaporítása egyszerű: októberben kb. 10 cm mély barázdácska aljára zsínórsze- rűen lefektetjük a sztólókat, talajt taka­runk rá és enyhén tö- mörítjük. Egy helyen 3-4 évig ter­meszthetjük. Az első évben csak a nyár végén, a további években há­romszor (jú­niusban, augusztusban, októ­berben) vágjuk, a levelet a szárról fosszuk le, szárítsuk, majd morzsoljuk. Cserépben, balkonládában is nevelhető. Buzássy Lajos MOTORFŰRÉSZEK ŐSZI ÁRENGEDMÉNYES Pécsett, a Rácvárosi út 15-ben! R-AGRIKOL KFT. Tel.: 72/252-545,252-602 Részletvásárlási lehetőség helyszíni ügyintézéssel, kedvező feltételekkel! Csák-Agro Kft. Mezőgazdasági gépek és kisgépek 7800 Siklós, Zombori u. 46. Tel.: 72/479 397 Csélr4|K Kft. őszi kínálata • Japán felújított traktorok 15-25 LE-ig • Szlovén AGT-830 35 LE vízhűtéses mg. vontató 2.100.000 Ft-e-áfa • Orosz MTZ 320 30 LE mg. vontató 1.500.000 Ft+áfa MTZ 82 mg. vontató súlyokkal, garanciával 2.300.000 Ft+áfa LTZ 55/A mg. vontató garanciával 1.200.000 Ft+áfa Vladimex 38 összkerékhajtósú mg. vontató 1.270.000 Ft+áfa Valamint ezekhez tartozó Kühne és Voogel munkaeszközök, illetve alkatrészeik. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Korán bámul a vadgesztenye levele Olvasónk kérdezte, miért kezdtek bámulni már a nyá­ron a vadgesztenyefák levelei. A szakember szerint sajnos 1993 óta fokozódik a levélat- kázómoly inváziója. Különösen veszélyes időszak­nak indult az idei év, amikor a kártevő tevékenysége a teljes lombkoronát érintette, már az első rajzást követően (ez ko­rábban soha nem jelentkezett). Olyan fákon is tömegessé vált a kártétel, ahol korábban lepke­rajzást sem tapasztaltak. A kényszerű lombhullás a ko­rábbi erősen fertőzött pontokon - sok ilyen van megyénkben - már július első dekádjában be­következett. Itt a lombvesztés olyan mértékű, mint az októberi fagyok után. Lehangoló a zörgő levelek látványa, a védekezéssel szemben tá­masztott kö­zöny. Ahol az utóbbit mégis megtették mindenütt volt eredmény. A ke­zeléssel teljes mentességet ugyan nem lehet elérni, viszont a fák életereje megmarad, nincs kényszerérés, újra lombosodás, augusztusi virágzás. Sajnos, az állati kártevő mel­lett a lombozaton vörösbama száradásként a guignardiás le­vélfoltosság is jelentkezik, amit a csapadékos időjárás csak fo­koz. Úgy véljük, kertész-nö­vényvédős szemmel nézve fá­ink az ismétlődő fertőzések eredményeként jelentősen ve­szítettek életerejükből, tartalé­kaik kimerültek, helyenként fa­pusztulás is bekövetkezett. Teendőnk az elkövetkezendő időszakban a lehullott lomb összegyűjtésével, komposztálá­sával az áttelelő alakok meg­semmisítése. Tóth Béla STIHL MÁRKABOLT ÉS SZERVIZ 15% ŐSZI AKCIÓ!!! STIHL A világon az első Pécs, Megyeri út 4. tel.: 72/210-920 Miklósvári Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents