Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-04 / 242. szám

10 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. szeptember 4., szombat Magyarul magyarán A szavak becsülete Karinthy Frigyes írta annak idején: „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megron­tották a szavak becsületét.” Bizonyára megvolt az oka erre a keserű kifakadásra. De ez a folyamat mind a mai na­pig tart. Elég csupán arra gondolnunk, milyen nagy fel­fogásbeli különbség nyilvá­nult meg a polgár, polgárság szavaink értelmezésében két vezető politikusunk szópárba­jában. Az elmúlt évtizedek­ben megjelent szótárak jó né­hány címszavának értelme­zése magán viseli a rendszer ideológiai felfogását, ezért ki­igazításra szorul. Most csak egy-két olyan szót veszünk szemügyre, amelyek az embe­riség egyetemes műveltségé­nek fogalmait jelölik. Jelenté­sük napjaink magyar nyelv- használatában egyszerűen szólva elsekélyesedett. Ilyen a filozófia. Hosszú időn keresztül a tudományok tudománya. A természet és a társadalom, a gondolkodás és a megismerés legáltaláno­sabb törvényeit kutató és rendszerező tudomány. Ma­gyar neve: bölcselet. A tudo­mányegyetemek egyik kara ma is a bölcsészettudományi kar. Ez már leszűkíti a foga­lom körét az ún. humán tu­dományokra. Vele párhuza­mosan működik ugyanis a természettudományi kar. A legáltalánosabb törvények ku­tatásából és rendszerezéséből következik, hogy világnéze­tet, életfelfogást is jelent (élet­filozófia). Ezzel szemben mit hallunk, mit látunk ma? Leg­gyakoribb a politikai felfogás értelemben való használata. „O. V. programja elorozza a modem szociáldemokrácia fi­lozófiáját.”; „A modern szo­ciáldemokrácia E. Bernstein politikai filozófiájára alapo­zódik.” (a proletárt polgárrá kell tenni). „Mi az önök üzleti filozófiája?” - teszi föl a kér­dést a riporter. A válasz na­gyon gyakorlati: „Megfelelni a legmagasabb igényeknek.” - „Ez a gyönyörű és ízléses doboz egyébként sejtet vala­mit a cég üzletfilozófiájából is.”; „A Misszió teljesen új fi­lozófiát képvisel a magyar egészségügyben.” - De van iskolafilozófia, területfejlesz­tési filozófia, agrárfilozófia, a talajművelés filozófiája (a té­vében). Bodnár Lajos zsoké­nak „az a filozófiája, hogy so­sem kell erőltetni a lovat”. Ha így haladunk, a fogmosásnak, a cipőtisztításnak is lesz filo­zófiája. A retorika szavunk is sokat vesztett eredeti, emelkedett jelentéséből és hangulatából. Magyarul szónoklattan: hatá­sos csoportosított érvek, gon­dolatok előadása. „Lehet-e radikálisnak és nemzetinek lenni a parlamentben? Lehet, csak a hangsúly nem a retori­kán van, hanem a megalapo­zott érveken ...”, „... nem­csak Torgyán, hanem Orbán retorikája is a tömegkultúrát képviseli”; „... olyan pártok is vannak, amelyek csak a re­torika szintjén keresztények”; „... a régi-új tsz-elnökök in­kább a MOSZ, ill. N.T. reto­rikájára kíváncsiak.” Van „szociáldemokrata, neoliberá­lis, populista retorika”, sőt „retorikai hókuszpókusz”. Vagyis a retorika és művelője bizony messze került eredeti jelentésétől, amit Arisztote­lész és Cicero így fogalmazott meg: „A szónok vir bonus, jó ember és csak így és ilyen ér­telemben mond szép szót, azaz igaz szót hallgatóinak.” Egyszerűbben: a szavak elvál­tak a tettektől. Erre mondták valamikor: üres retorika, ma frázisművészet. Most az üres jelző nélkül ugyanezt jelenti. Rónai Béla Siketek film- és videófesztiválja „Movisual” címmel másod­szor rendezik meg a siketek nemzetközi film- és videó­fesztiválját szeptember 9. és 11. között Budapesten. Az első seregszemlét 1996 szeptemberében rendezték meg. A siket és nagyothalló amatőr filmesek debütáló mustráján negyvenkét alko­tást mutattak be, az alkotók tizenhárom országot képvisel­tek. A háromnapos eseményt szervező Siketek és Nagyot­hallók Országos Szövetségé­nek előzetes tájékoztatása szerint érkeztek nevezések Angliából, Dániából, Len­gyelországból, Olaszország­ból, Észtországból, Finnor­szágból, Svédországból, Oroszországból, Litvániából, Jugoszláviából, Kanadából, és természetesen részt vesz­nek a fesztiválon magyaror­szági filmesek, videósok is. A zárónapon ismerhetik meg a versengők a nemzetközi zsűri minősítését. A Szindbád mo­ziban tartandó ünnepélyes eredményhirdetésre és díjki­osztásra szintén várják a kö­zönséget. A filmklub több, mint csupán vetítőhely Pécs legrégebbi s a nehézségek ellenére mindmáig hősiesen életben maradt filmklubja idei szezonját kezdi. Csak remélni lehet, hogy a belvárosi mozik bezárása után nem a legutolsót, s hogy a Micimackó Filmklubnak lesz még helye a városban. Valamikor, a hetvenes évek második felében POTE Film­klubként indult, végül a Mici­mackó nevet kapta, hiszen mint ahogyan a vezető, dr. Stark András pszichiáter (képünkön) elmesélte, hamar kiderült: ro­konok, barátok és üzletfelek lá­togatták, mint Milne hőseit. A közel 80 pedagógus, orvos és egyéb értelmiségi hivatásban működő tag között többen a kezdetek óta kitartanak, a taná­rok az iskolákban maguk is di­ákfilmklubokat csinálnak, a pszichológusok pedig a munká­jukban is hasznosítják mindazt, amit a filmek révén az önisme­retről, a személyiség rejtett ré­tegeiről megtudtak. Dr. Stark András maga is úgy tartja, hogy a film az emberi kapcsolatok megértésének és tanulásának pótolhatatlan eszköze, de klub­vezetői húszegynéhány éve alatt a gondosan válogatott fil­mek segítségével a kultúra, a társadalmi, filozófiai, szocioló­giai gondolkodás átalakulását is nyomon követhette. A film mint műfaj erre is alkalmas volt, hiszen más művészeti ágakhoz képest áttekinthetőbb képet fest az ezredvég felé ha­ladó világról és benne az em­beri lét problémáiról.-A klub igazi közösséggé lett - emelte ki a vezető -, ahol a város véleményformáló ér­telmiségének egy része meg­őrizhette fontos kapcsolatát a filmművészet klasszikusaival. Ez a 40-50 év körüli generáció már nem zuhan be egy-egy ve­títésre, mint egyetemista korá­ban, amikor egy életre szóló szerelembe esett a filmmel, az idő kiszámított, s csak a legér­tékesebb alkotások fémek bele. A sok mindent túlélt klub most veszélybe került, hiszen művészmozit üzemeltetni alig lehetséges, márpedig Pécs kul­turális színképéhez hozzátarto­zik, márcsak azért is, mert egy­általán nem mindegy, egy város leírja-e a filmművészetet vagy nem. Egyelőre annyi biztos, hogy szeptember 6-án az Apolló moziban Woody Allen Agyament Harry-nek fordított filmjével kezdődik az évad, amelyben olyan filmeket is lát­hatnak a tagok, mint az Oscar Wilde szerelmei, Az ősz me­séje, a Központi Pályaudvar, a Good Will Hunting és az Eliza­beth. Hodnik I. Gy. Csalikancsók és édesek A magyar néphagyományt, a tisztes mesterségbeli tudást sokfé­leképpen lehet őrizni. Csendesen, szorgosan, igazi emberi és művészeti értékeket keresve, hittel és őszintén. így él és dolgo­zik Bedő Anikó fazekas és férje, Dányi Tibor is. A postavölgyi ház otthon és műhely is egyszerre. Itt még a telefon is agyagtól maszatos, a polcokon a kész mázas cserép, máshol pró­bálkozások, kísérletek eredményei, na és a mére­tes kemence, melynek bel­sejében ezer fokon égnek a korsók, bög­rék, tálak, mécsesek. Bedo Ani­kót világéle­tében von­zotta a rajzo­lás, a festés, s bár a képző- művészeti, il­letve az ipar- művészeti fő­iskolára ké­szült, végül Kaposváron sajátította el a kerámiakészí­tés műhelytitkait. Iparművé­szek tanították, de a népi faze­kasságot épphogy csak érintet­ték. Ehhez pécsi városi lány­ként személyes kötődése neki sem volt sok, mégis megtetszett neki az őrségi, a csákvári faze­kasság. Azt mondja, érzi, hogy a megőrzés, a régi motívumok, a formavilág átörökítése fontos, ezért van, hogy munkáiban ezeket a motívumokat hasz­nálja.- Nagyon is hozzászoktunk a porcelántisztasághoz - mondja,- a régi fazekas azonban még otthagyta az ujjnyomát az agyagon, s nem volt baj, ha a cserép kicsit csempe lett. Ma a stílusokban is nagy a kevere­dés, de az igazán autentikus tárgyakat most is a formahűség és a használhatóság jellemzi. A Népi Iparművészeti Ta­nács és az Iparművészeti Lek­torátus rendszeresen zsűrizi munkáit, de az is boldogság, ha az övé lesz a „legszebb stand”, mint most a Pécsett rendezett XXI. Országos Szőttes- és Cse­répvásáron. A feladat mindig izgatja, ezért szereti a pályáza­tokat is. Férjével, Dányi Tibor­ral szívesen emlékeznek többek között a németországi Anna- bergben tartott találkozóra, me­lyen a „Hazám és a korsó” volt a téma, s amelyre Anikó egy koronás változatot készített a csalikorsók családjából. A négyfülű edény oldalaira a ma­gyar sorsfordulókat mintázta meg. Régi vágású iparostól, műbú­torasztalostól ta­nulta el a tisztes munkát Tibor, aki végül az asz­talosság helyett maga is kerámia­készítő felesége mellé társult. Mégis, legutóbbi nagy sikerét „kemencében süjt népi édesek” készítésével érte el Nagyszakácsi­ban, ahol az osto­ros rétessel ér­demelte ki a dí­szes oklevelet, meg a zsák cuk­rot. Tibor azt ál­lítja, a kelt tész­tánál békésebb dolog kevés van, s hogy a nyuga­lom mennyire fontos a rohanó, egymásra is alig figyelő világ­ban, arra az is példa, ők milyen értékeket találtak maguknak.-A hit, az egyszerűség, a mértékletesség, az őszinteség mellett azt is tudnunk kell, honnan jövünk - állítja Anikó. - A gyerekeknek nem szabad elfelejteniük, mit őrzünk. Erre törekszik a Kézműves Egyesület titkáraként is, hiszen nem mindegy az sem, milyen fazekas-utánpótlás nevelődik ki. Hodnik Ildikó Gy. Vértanúink ünnepére A Magyarok Világszövet­sége kezdeményezésére az idén a pécsi Aradi vérta­núk Sétányon rendezik meg a tizenhárom hős vér­tanúra emlékező országos ünnepséget, amelyre meg­hívták a mártírhalált halt hősök osztrák, horvát, szerb, szlovák, magyar szülőföldjének a képvise­lőit is. Ez alkalomból a pécsi Leőwey gimnázium közép- iskolás szavalóversenyt hirdet, amelyre már most jelentkezhetnek az intéz­mények iskolánként leg­alább három szavalóval. Az iskolákban az ünnep­ség már október 5-én megkezdődik. B. R. Világsztárok az Operában A Világsztárok az Operában című nemzetközi balettgálát nyolcadik alkalommal ren­dezik meg szeptember 11- én a dalszínházban, amely­nek bevétele a hagyomá­nyokhoz híven idén is jóté­konysági célt szolgál. Az idei gála kedvezményezettje az „Életért, a csontvelőbete­gekért” Közhasznú Alapít­vány. A kétrészes műsorban közreműködnek amerikai, orosz, svájci, spanyol, kínai, valamint a magyar táncmű­vészet nemzetközi hírű ki­válóságai is, így Ladányi Andrea, Kováts Tibor, Nagy Zoltán és Delbó Balázs. Mestere a vesszőfonásnak Kiskunfélegyházáról, a Kis­kun Múzeum kiállítótermé­ből pont egy hét múlva hoz­zák el a vesszőből font hasz­nálati tárgyakat, kisbútoro­kat, a csuhé- és szalmafigu­rákat, aztán a tetszetős és egyben divatos lakásdíszek gyűjteményét kiegészítve a hazai közönség az év utolsó hónapjában láthatja őket. A Mohácson három évvel ez­előtt alakult Altinum Közös­ségi és Művelődési Egyesület vezetője, Minorics Tünde a pici műhelyben egy köteg fűz­vesszőt, meg néhány még be nem fejezett kosárszerű tár­gyat kotor félre, hogy hellyel kínálhasson.- Hetek óta csak kapkodok, arra már végképp nincs időm, hogy rendet is tartsak - mondja magyarázatul, miköz­ben letelepedik egy székre, ölébe kapja a bozontos vesz- szőkből formálódó művét, és „megszelídítve” hajlítgatja egymásba a szálakat.- Ősszel a negyventagú egyesületünk közgyűlését tart­juk. Decemberben a csopor­tunk munkáit bemutató kiállí­tást nyit a mozi emeleti termé­ben a művelődési központ, arra is készülünk. Emellett a pályázatokat sorozatba nyúj­tom be, mert jövőre egy janu­ártól augusztusig tartó gazdag programsorozattal kívánunk hozzájárulni a város millenni­umi eseményeihez. Ahhoz pe­dig nagyon kellene az anyagi segítség. Berta Mária Hagyományos technikával készül vesszőből a dísztárgy Alapítványi díjak A napokban Pécsett a Mű­vészetek Házában adták át a Kolbe-alapítvány két­évente odaítélt ösztöndíjait alkotók támogatására. A Kolbe Mihály mohácsi fes­tőművész nevét viselő, 1991- ben létrehozott alapítvány, amely 900 ezer forintos alap­tőkével jött létre, képzőművé­szek, művészettörténészek munkáját kívánja segíteni. A pályázat nyitott - egy alka­lommal általában 300 ezer fo­rint körüli összeget oszt szét négy-öt alkotó között. Az idén kilencen pályáztak az alapítványi ösztöndíjra, közülük négyen kaptak támo- s gatást. A nyertes pályázók közt először találunk mohácsi al­kotót Bosnyák Mihály grafi­kusművész-pedagógus sze­mélyében. A diákok számára szakkört vezető, nagy oda­adással dolgozó művész a mohácsi tájnak szentelt grafi­kai mappa elkészítését vál­lalta. Díjazott Mendöl Zsuzsa művészettörténész is, aki Bécsben végzendő munkájá­hoz kapott segítséget, ahol a XIX-XX. századi iparművé­szetet és művészettörténetet - elsők közt a szecesszió vilá­gát kutatja. Ösztöndíjat nyert Lantos Ferenc festőművész két tanítványa is; Zseni And­rea fiatal gobleinművész há­rom faliszőnyegtervét sze­retné kivitelezni, a formaana­lízissel foglalkozó Benedek Barna grafikusművész az ará­nyok képzőművészetben be­töltött szerepéről ír nagyobb lélegzetű tanulmányt. B. R. Bedő Anikó és Dányi Tibor otthonukban fotó: TóTt

Next

/
Thumbnails
Contents