Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-04 / 242. szám
10 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. szeptember 4., szombat Magyarul magyarán A szavak becsülete Karinthy Frigyes írta annak idején: „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét.” Bizonyára megvolt az oka erre a keserű kifakadásra. De ez a folyamat mind a mai napig tart. Elég csupán arra gondolnunk, milyen nagy felfogásbeli különbség nyilvánult meg a polgár, polgárság szavaink értelmezésében két vezető politikusunk szópárbajában. Az elmúlt évtizedekben megjelent szótárak jó néhány címszavának értelmezése magán viseli a rendszer ideológiai felfogását, ezért kiigazításra szorul. Most csak egy-két olyan szót veszünk szemügyre, amelyek az emberiség egyetemes műveltségének fogalmait jelölik. Jelentésük napjaink magyar nyelv- használatában egyszerűen szólva elsekélyesedett. Ilyen a filozófia. Hosszú időn keresztül a tudományok tudománya. A természet és a társadalom, a gondolkodás és a megismerés legáltalánosabb törvényeit kutató és rendszerező tudomány. Magyar neve: bölcselet. A tudományegyetemek egyik kara ma is a bölcsészettudományi kar. Ez már leszűkíti a fogalom körét az ún. humán tudományokra. Vele párhuzamosan működik ugyanis a természettudományi kar. A legáltalánosabb törvények kutatásából és rendszerezéséből következik, hogy világnézetet, életfelfogást is jelent (életfilozófia). Ezzel szemben mit hallunk, mit látunk ma? Leggyakoribb a politikai felfogás értelemben való használata. „O. V. programja elorozza a modem szociáldemokrácia filozófiáját.”; „A modern szociáldemokrácia E. Bernstein politikai filozófiájára alapozódik.” (a proletárt polgárrá kell tenni). „Mi az önök üzleti filozófiája?” - teszi föl a kérdést a riporter. A válasz nagyon gyakorlati: „Megfelelni a legmagasabb igényeknek.” - „Ez a gyönyörű és ízléses doboz egyébként sejtet valamit a cég üzletfilozófiájából is.”; „A Misszió teljesen új filozófiát képvisel a magyar egészségügyben.” - De van iskolafilozófia, területfejlesztési filozófia, agrárfilozófia, a talajművelés filozófiája (a tévében). Bodnár Lajos zsokénak „az a filozófiája, hogy sosem kell erőltetni a lovat”. Ha így haladunk, a fogmosásnak, a cipőtisztításnak is lesz filozófiája. A retorika szavunk is sokat vesztett eredeti, emelkedett jelentéséből és hangulatából. Magyarul szónoklattan: hatásos csoportosított érvek, gondolatok előadása. „Lehet-e radikálisnak és nemzetinek lenni a parlamentben? Lehet, csak a hangsúly nem a retorikán van, hanem a megalapozott érveken ...”, „... nemcsak Torgyán, hanem Orbán retorikája is a tömegkultúrát képviseli”; „... olyan pártok is vannak, amelyek csak a retorika szintjén keresztények”; „... a régi-új tsz-elnökök inkább a MOSZ, ill. N.T. retorikájára kíváncsiak.” Van „szociáldemokrata, neoliberális, populista retorika”, sőt „retorikai hókuszpókusz”. Vagyis a retorika és művelője bizony messze került eredeti jelentésétől, amit Arisztotelész és Cicero így fogalmazott meg: „A szónok vir bonus, jó ember és csak így és ilyen értelemben mond szép szót, azaz igaz szót hallgatóinak.” Egyszerűbben: a szavak elváltak a tettektől. Erre mondták valamikor: üres retorika, ma frázisművészet. Most az üres jelző nélkül ugyanezt jelenti. Rónai Béla Siketek film- és videófesztiválja „Movisual” címmel másodszor rendezik meg a siketek nemzetközi film- és videófesztiválját szeptember 9. és 11. között Budapesten. Az első seregszemlét 1996 szeptemberében rendezték meg. A siket és nagyothalló amatőr filmesek debütáló mustráján negyvenkét alkotást mutattak be, az alkotók tizenhárom országot képviseltek. A háromnapos eseményt szervező Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének előzetes tájékoztatása szerint érkeztek nevezések Angliából, Dániából, Lengyelországból, Olaszországból, Észtországból, Finnországból, Svédországból, Oroszországból, Litvániából, Jugoszláviából, Kanadából, és természetesen részt vesznek a fesztiválon magyarországi filmesek, videósok is. A zárónapon ismerhetik meg a versengők a nemzetközi zsűri minősítését. A Szindbád moziban tartandó ünnepélyes eredményhirdetésre és díjkiosztásra szintén várják a közönséget. A filmklub több, mint csupán vetítőhely Pécs legrégebbi s a nehézségek ellenére mindmáig hősiesen életben maradt filmklubja idei szezonját kezdi. Csak remélni lehet, hogy a belvárosi mozik bezárása után nem a legutolsót, s hogy a Micimackó Filmklubnak lesz még helye a városban. Valamikor, a hetvenes évek második felében POTE Filmklubként indult, végül a Micimackó nevet kapta, hiszen mint ahogyan a vezető, dr. Stark András pszichiáter (képünkön) elmesélte, hamar kiderült: rokonok, barátok és üzletfelek látogatták, mint Milne hőseit. A közel 80 pedagógus, orvos és egyéb értelmiségi hivatásban működő tag között többen a kezdetek óta kitartanak, a tanárok az iskolákban maguk is diákfilmklubokat csinálnak, a pszichológusok pedig a munkájukban is hasznosítják mindazt, amit a filmek révén az önismeretről, a személyiség rejtett rétegeiről megtudtak. Dr. Stark András maga is úgy tartja, hogy a film az emberi kapcsolatok megértésének és tanulásának pótolhatatlan eszköze, de klubvezetői húszegynéhány éve alatt a gondosan válogatott filmek segítségével a kultúra, a társadalmi, filozófiai, szociológiai gondolkodás átalakulását is nyomon követhette. A film mint műfaj erre is alkalmas volt, hiszen más művészeti ágakhoz képest áttekinthetőbb képet fest az ezredvég felé haladó világról és benne az emberi lét problémáiról.-A klub igazi közösséggé lett - emelte ki a vezető -, ahol a város véleményformáló értelmiségének egy része megőrizhette fontos kapcsolatát a filmművészet klasszikusaival. Ez a 40-50 év körüli generáció már nem zuhan be egy-egy vetítésre, mint egyetemista korában, amikor egy életre szóló szerelembe esett a filmmel, az idő kiszámított, s csak a legértékesebb alkotások fémek bele. A sok mindent túlélt klub most veszélybe került, hiszen művészmozit üzemeltetni alig lehetséges, márpedig Pécs kulturális színképéhez hozzátartozik, márcsak azért is, mert egyáltalán nem mindegy, egy város leírja-e a filmművészetet vagy nem. Egyelőre annyi biztos, hogy szeptember 6-án az Apolló moziban Woody Allen Agyament Harry-nek fordított filmjével kezdődik az évad, amelyben olyan filmeket is láthatnak a tagok, mint az Oscar Wilde szerelmei, Az ősz meséje, a Központi Pályaudvar, a Good Will Hunting és az Elizabeth. Hodnik I. Gy. Csalikancsók és édesek A magyar néphagyományt, a tisztes mesterségbeli tudást sokféleképpen lehet őrizni. Csendesen, szorgosan, igazi emberi és művészeti értékeket keresve, hittel és őszintén. így él és dolgozik Bedő Anikó fazekas és férje, Dányi Tibor is. A postavölgyi ház otthon és műhely is egyszerre. Itt még a telefon is agyagtól maszatos, a polcokon a kész mázas cserép, máshol próbálkozások, kísérletek eredményei, na és a méretes kemence, melynek belsejében ezer fokon égnek a korsók, bögrék, tálak, mécsesek. Bedo Anikót világéletében vonzotta a rajzolás, a festés, s bár a képző- művészeti, illetve az ipar- művészeti főiskolára készült, végül Kaposváron sajátította el a kerámiakészítés műhelytitkait. Iparművészek tanították, de a népi fazekasságot épphogy csak érintették. Ehhez pécsi városi lányként személyes kötődése neki sem volt sok, mégis megtetszett neki az őrségi, a csákvári fazekasság. Azt mondja, érzi, hogy a megőrzés, a régi motívumok, a formavilág átörökítése fontos, ezért van, hogy munkáiban ezeket a motívumokat használja.- Nagyon is hozzászoktunk a porcelántisztasághoz - mondja,- a régi fazekas azonban még otthagyta az ujjnyomát az agyagon, s nem volt baj, ha a cserép kicsit csempe lett. Ma a stílusokban is nagy a keveredés, de az igazán autentikus tárgyakat most is a formahűség és a használhatóság jellemzi. A Népi Iparművészeti Tanács és az Iparművészeti Lektorátus rendszeresen zsűrizi munkáit, de az is boldogság, ha az övé lesz a „legszebb stand”, mint most a Pécsett rendezett XXI. Országos Szőttes- és Cserépvásáron. A feladat mindig izgatja, ezért szereti a pályázatokat is. Férjével, Dányi Tiborral szívesen emlékeznek többek között a németországi Anna- bergben tartott találkozóra, melyen a „Hazám és a korsó” volt a téma, s amelyre Anikó egy koronás változatot készített a csalikorsók családjából. A négyfülű edény oldalaira a magyar sorsfordulókat mintázta meg. Régi vágású iparostól, műbútorasztalostól tanulta el a tisztes munkát Tibor, aki végül az asztalosság helyett maga is kerámiakészítő felesége mellé társult. Mégis, legutóbbi nagy sikerét „kemencében süjt népi édesek” készítésével érte el Nagyszakácsiban, ahol az ostoros rétessel érdemelte ki a díszes oklevelet, meg a zsák cukrot. Tibor azt állítja, a kelt tésztánál békésebb dolog kevés van, s hogy a nyugalom mennyire fontos a rohanó, egymásra is alig figyelő világban, arra az is példa, ők milyen értékeket találtak maguknak.-A hit, az egyszerűség, a mértékletesség, az őszinteség mellett azt is tudnunk kell, honnan jövünk - állítja Anikó. - A gyerekeknek nem szabad elfelejteniük, mit őrzünk. Erre törekszik a Kézműves Egyesület titkáraként is, hiszen nem mindegy az sem, milyen fazekas-utánpótlás nevelődik ki. Hodnik Ildikó Gy. Vértanúink ünnepére A Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére az idén a pécsi Aradi vértanúk Sétányon rendezik meg a tizenhárom hős vértanúra emlékező országos ünnepséget, amelyre meghívták a mártírhalált halt hősök osztrák, horvát, szerb, szlovák, magyar szülőföldjének a képviselőit is. Ez alkalomból a pécsi Leőwey gimnázium közép- iskolás szavalóversenyt hirdet, amelyre már most jelentkezhetnek az intézmények iskolánként legalább három szavalóval. Az iskolákban az ünnepség már október 5-én megkezdődik. B. R. Világsztárok az Operában A Világsztárok az Operában című nemzetközi balettgálát nyolcadik alkalommal rendezik meg szeptember 11- én a dalszínházban, amelynek bevétele a hagyományokhoz híven idén is jótékonysági célt szolgál. Az idei gála kedvezményezettje az „Életért, a csontvelőbetegekért” Közhasznú Alapítvány. A kétrészes műsorban közreműködnek amerikai, orosz, svájci, spanyol, kínai, valamint a magyar táncművészet nemzetközi hírű kiválóságai is, így Ladányi Andrea, Kováts Tibor, Nagy Zoltán és Delbó Balázs. Mestere a vesszőfonásnak Kiskunfélegyházáról, a Kiskun Múzeum kiállítóterméből pont egy hét múlva hozzák el a vesszőből font használati tárgyakat, kisbútorokat, a csuhé- és szalmafigurákat, aztán a tetszetős és egyben divatos lakásdíszek gyűjteményét kiegészítve a hazai közönség az év utolsó hónapjában láthatja őket. A Mohácson három évvel ezelőtt alakult Altinum Közösségi és Művelődési Egyesület vezetője, Minorics Tünde a pici műhelyben egy köteg fűzvesszőt, meg néhány még be nem fejezett kosárszerű tárgyat kotor félre, hogy hellyel kínálhasson.- Hetek óta csak kapkodok, arra már végképp nincs időm, hogy rendet is tartsak - mondja magyarázatul, miközben letelepedik egy székre, ölébe kapja a bozontos vesz- szőkből formálódó művét, és „megszelídítve” hajlítgatja egymásba a szálakat.- Ősszel a negyventagú egyesületünk közgyűlését tartjuk. Decemberben a csoportunk munkáit bemutató kiállítást nyit a mozi emeleti termében a művelődési központ, arra is készülünk. Emellett a pályázatokat sorozatba nyújtom be, mert jövőre egy januártól augusztusig tartó gazdag programsorozattal kívánunk hozzájárulni a város millenniumi eseményeihez. Ahhoz pedig nagyon kellene az anyagi segítség. Berta Mária Hagyományos technikával készül vesszőből a dísztárgy Alapítványi díjak A napokban Pécsett a Művészetek Házában adták át a Kolbe-alapítvány kétévente odaítélt ösztöndíjait alkotók támogatására. A Kolbe Mihály mohácsi festőművész nevét viselő, 1991- ben létrehozott alapítvány, amely 900 ezer forintos alaptőkével jött létre, képzőművészek, művészettörténészek munkáját kívánja segíteni. A pályázat nyitott - egy alkalommal általában 300 ezer forint körüli összeget oszt szét négy-öt alkotó között. Az idén kilencen pályáztak az alapítványi ösztöndíjra, közülük négyen kaptak támo- s gatást. A nyertes pályázók közt először találunk mohácsi alkotót Bosnyák Mihály grafikusművész-pedagógus személyében. A diákok számára szakkört vezető, nagy odaadással dolgozó művész a mohácsi tájnak szentelt grafikai mappa elkészítését vállalta. Díjazott Mendöl Zsuzsa művészettörténész is, aki Bécsben végzendő munkájához kapott segítséget, ahol a XIX-XX. századi iparművészetet és művészettörténetet - elsők közt a szecesszió világát kutatja. Ösztöndíjat nyert Lantos Ferenc festőművész két tanítványa is; Zseni Andrea fiatal gobleinművész három faliszőnyegtervét szeretné kivitelezni, a formaanalízissel foglalkozó Benedek Barna grafikusművész az arányok képzőművészetben betöltött szerepéről ír nagyobb lélegzetű tanulmányt. B. R. Bedő Anikó és Dányi Tibor otthonukban fotó: TóTt
