Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-30 / 268. szám
1999. szeptember 30., csütörtök Jogszabály-ismertetés Dünántúli Napló 11 Oldalszerkesztő: Dunai Imre Jog-Forrás Kereskedelmi képesítések. A gazdasági miniszter 50/1999. (IX. 10.) GM rendeleté az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges szakmai képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendeletet módosítja. Védett állatfajok. A kormány 139/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendeletet módosítja. A közbiztonsági érdek és az üzlet Az üzletek működésével összefüggő új közrendvédelmi szabályokat is meghatározott az 1999. évi LXXV. törvény, amely a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól, és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szól. A nyomozó, illetőleg a szabálysértési hatóság javaslatára a települési önkormányzat jegyzője az üzletet közbiztonsági érdekből a büntető- vagy szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben az üzlet üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben ön- bíráskodás, csalás, rablás, kifosztás, zsarolás elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult. A nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság javaslatára a jegyző meghatározott érdekből és időtartamra az üzletet ideiglenesen akkor is bezárathatja, ha az üzlet működésével összefüggésben emberrablás, emberkereskedelem, ember- csempészés, üzletszerű kéjelgés elősegítése, kitartottság, kerítés, kábítószerrel való visszaélés, kóros szenvedélykeltés vagy a tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma miatt indul büntető- vagy szabálysértési eljárás. A jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja a szabálysértési, illetve a nyomozó hatóság javaslatára, ha bűncselekményt, illetve szabálysértést a bírósági vagy hatósági határozat jogerősen megállapította. Az üzlet bezárását, valamint a működési engedély visszavonását elrendelő határozat - a fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható. A rossz hírű üzletek akár be is zárathatok FOTÓ: Läufer L jogi fogalmak praktikusan: A haszonélvezeti jog Haszonélvezeti jog alapján a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja a rendes gazdálkodás szabályai szerint. Ugyanakkor viseli a dolog fenntartásával járó terheket. Szerződés alapján haszon- élvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlannyilvántartásba bejegyzik. Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, ezt az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. Ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű, vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem kapott. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezet fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha a haszonélvező a tulajdonosnak az ingatlan használatát átengedte, az még nem jelenti azt, hogy haszonélvezeti jogáról lemondott. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A haszonélvezet megszüntetése csak a haszonélvező hozzájárulásával lehetséges, akarata ellenére sem a megszüntetésre, sem annak korlátozására nem kényszeríthető. Iskoláztatási támogatás Az iskoláztatási támogatás az után a gyermek után jár, aki tanköteles, illetőleg már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója. Tanköteles az a gyermek, aki 6. életévét betöltötte és az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri. A tankötelezettség kezdetéről az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti. Azoknak gyermekeknek, akik az általános iskola első évfolyamán a tanulmányaikat az 1998/1999. tanévben kezdték, illetve ezt követően kezdik meg, a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a 18. életévet betöltik. Fogyatékos tanuló esetében a tankötelezettség felső korhatára 2 évvel meghosszabbítható. Annak az évnek október 1- jén, amelyben a gyermek általános iskolai tanulmányait megkezdi, a gyermekre tekintettel megállapított családi pótlékra jogosultság megszűnik, és helyette iskoláztatási támogatásra való jogosultság keletkezik. A kétfajta nevelési ellátás párhuzamosan, egyidejűleg nem folyósítható. Ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultságot megállapítják, úgy a családi pótlékra való jogosultságot meg kell szüntetni. Szűkebbre vett letartóztatás Az Alkotmánybíróság 26/1999. (IX. 8.) AB határozatában megállapítja, hogy a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 92. § (1) bekezdés c) pontjának „újabb bűncselekményt követne el” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt 2000. március 31. napjával megsemmisíti. Az 1973. évi I. törvény 92. § (1) bekezdés c) pontjának a megsemmisítése után hatályban maradó szövege: (Szabadságvesztéssel büntetendő bűn- cselekmény miatt a terhelt előzetes letartóztatásának akkor lehet helye, ha) ,,c) az eljárás alatt szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követett el, illetőleg alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné.” Rendbírságkiszabás a büntetőeljárás során Az új büntetőeljárási törvény csak 2000. január 1-jén lép hatályba, de egyes részeit - például a tanúvédelemmel összefüggőket - a még érvényben lévő 1973-as büntetőeljárási törvénybe egy külön módosító törvény - az 1998. évi LXXXVIII. - már beiktatta. A változások körébe tartozik a rendbírságok kiszabásának változása is. A rend fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése miatt a nyomozó hatóság ezer forinttól százezer forintig, az ügyész és a bíróság ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben a nyomozó hatóság kétszázezer, az ügyész és a bíróság ötszázezer forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság összegének megállapításánál a kiszabásra okot adó cselekmény súlyát és következményét kell figyelembe venni. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van. A törvénymódosítás nem vette át azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek tagjaival szemben rendbírság nem alkalmazható. Ezáltal e személyek indokolatlan privilegizálá- sát megszüntette a törvényhozó. Hallgass* * RAW#T’ B§ fel a DANUBIUS Cappuccino Triplában, reggel 7-tol 9-10! ÉKlí HÁZTARTÁSI IN SZÓRAKOZTATÓ ELEKTRONIKAI FELSZERELÉSEKET 11A HOLNAP TELEFONON FELHÍV MINKET A MŰSOR IDEJE ALATT * \ 4 i r
