Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-04 / 242. szám

1999. szeptember 4., szombat Baranyai Tükör Bünántúli Napló 5 Lakossági hulladékudvart nyitott a Biokom Kör­nyezetgazdálkodási Kft. Pécs határában, a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartásával kialakított Hulla­dékkezelő Központban. Felvételünkön a veszélyes háztar­tási hulladékokat gyűjtik biztonságosan, elkülönítve. Megvívtak a székházért is MOHÁCS Ketten is elnöknek vallják magukat a cigány kisebb­ségi önkormányzatnál, az­tán egymás között még a székházért is megvívtak. Egy „elkóborolt” Matáv- számla keltette föl a gyanúját a nyár elején Fodor László­nak, a cigány kisebbségi ön­kormányzat akkori alelnöké- nek, hogy valami nincs rend­jén a házuk táján. 360 ezer fo­rintos tartozásról szólt ugyanis az a fizetési felszólí­tás, amelyet Kovács István el­nök távollétében véletlenül felbontottak. Később kiderült, hogy gyakorlatilag üres a kasszájuk. Június 8-ai ülésükön választ szerettek volna kapni a talá­nyos kiadásokról, ám Kovács István e plénumot nem tisz­telte meg a jelenlétével. Ekkor visszahívták az elnököt, majd e teendővel Fodor Lászlót bíz­ták meg. Ennek ellenére a nemzetiségek házában a szá­mukra kialakított irodába teg­napig nem jutottak be.-A német és a horvát ki­sebbség vezetőinek jelenlété­ben „betörtünk” az épület­részbe - mondta Fodor László. - A második félévi normatívá­ból kifizettük tartozásainkat, így mindössze nyolcvanezer forintunk maradt. Kovács Istvánt június óta lapunk is hiába próbálja utol­érni, nem ad módot a találko­zásra. B. M. Megnyílt a Komlóért Expo KOMLÓ Nagyszámú látogató jelle­mezte a Komlóért Expo ki­állítást és vásárt. A hagyo­mányos bányásznapi meg­emlékezések és kitüntetések mellett intézményavatókat tartottak és szórakoztató programok kínáltak kikap­csolódást tegnap, a Komlói Napok rendezvényein. A csepergő eső ellenére is so­kan voltak kíváncsiak a leg­nagyobb eseményre, az első városi expóra. - Kilábalásunk egyik fontos lépcsőfokát lát­juk a vásár megrendezésében - mondta megnyitó beszédé­ben Páva Zoltán polgármes­ter. - Nagyon fontos a beru­házások megvalósulása, ami újabb munkahelyeket jelent. A Kőszénbánya bányász­napi ünnepélyén dr. Kamarás Béla, a PE Rt. műszaki igaz­gatója jelentős eredménynek tartotta, hogy Zobák lett a Mecsek utolsó bányája. A komlói Teleházat - az ország első ilyen városi in­tézményét - Nagy István, a Magyar Teleház Szövetség alelnöke nyitotta meg. A ház internetezési lehetőséggel, irodai szolgáltatásokkal áll a lakosság rendelkezésére. Az ünnepi testületi ülésen díszpolgári címet kapott Rácz Sándor nyugalmazott alpol­gármester, mellette több díjat adtak át azoknak, akik a váro­sért dolgoztak vagy maradan­dót alkottak. N. L. Sok földtulajdonos nem engedi lefektetni a vezetéket - Kevés a jelentkező Hitel nélkül nem lesz gáz A gázbekötésre jelentkezők száma egy-két kivételtől eltekintve szinte mindenhol elmarad az elvárttól, ezért hitelt kénytelen felvenni több dél-baranyai önkormányzat. Igencsak lassítja a beruházást, hogy a fővezeték tervezett vonala mentén fekvő mezőgazdasági területek gazdái gyakran fityiszt mutatnak a kivitelezőknek, nem járulnak hozzá a cső lefektetéséhez. SIKLÓS ÉS TÉRSÉGE A dél-baranyai gázvezeték- rendszer kiépítése során - az előzetes megegyezésnek meg­felelően - többször történik törzstőkeemelés a Tenkesgáz Kft.-ben (lásd keretes írásun­kat), ugyanis ez a beruházás folytatásának alapja. Azok az önkormányzatok, amelyek nem tudják befizetni időben a rájuk eső részt, kiesnek az első ütem­ből, ami azt jelenti számukra, hogy a közeljövőben nem tud­nak rácsatlakozni a főveze­tékre. A néhány nap múlva esedé­kes törzstőkeemelés még a leg­kisebb településeknek is sok millió forintba kerül. Informá­cióink szerint több község - például Egyházasharaszti, Sik- lósnagyfalu - egyszerűen kép­telen lesz kifizetni a tőle várt összeget, hiszen kevés a veze­tékre csatlakozni kívánó lakos, hitelt pedig nem tudnak fel­venni. A helyzetet rontotta az is, hogy a megyei területfejlesz­tési alapból nem kapott a kistérség a beruházásra egy fillért sem. A munkála­tokat nagy­mértékben lassítja, hogy a fővezeték tervezett vonala mentén fekvő földek tulajdono­sai gyakran nem járulnak hozzá a cső lefektetéséhez. Egy né­hány nappal ezelőtt született bí­rósági végzés tűrésre kötelezi a renitenseket, ám van „utánpót­lás”: két diósviszlói gazda a napokban úgy döntött, nem en­gedi a földjére a csövet. Kele József (első képünkön), a DDGÁZ Rt. munkatársa a Du­nántúli Naplónak elmondta: az ellenálló földtulajdonosok álta­lában előre akarják megkapni az egyébként automatikusan járó kártalanítást (négyzetméte­renként 20-100 forint), erre azonban nincs lehetőség.-A föld alatt körülbelül másfél méter mélyen futó veze­ték fektetése során optimális vonalvezetésre törekszünk, és amit lehet, kikerülünk - állítja Kele József. A szakember ígéri, október végére mindenhol üzembe helyezik a rendszert, ahol elkészül. Több önkormányzatnál úgy döntöttek, hogy függetlenül a jelentkezők számának alacsony voltától, mindenképpen kell a gáz, ezért hitelt vesznek fel kü­lönböző pénzintézetektől. Sik­lóson például, bár folyamatosan nő a csatlakozni kívánók száma, még legalább kétszáz je­lentkezőre szükség lenne. A törzstőkeemelés miatt az ön- kormányzat most hitelt kényte­len felvenni, és tulajdonképpen megelőlegez 200 befizetést. A később csatlakozóknak már a hitel kamatával terhelt összeg­gel kell beszállniuk. A villányi önkormány­zat szintén hi­tel felvételére kényszerül - tudtuk meg Takács Gyu­lától, a köz­ség polgár- mesterétől (második képünkön), aki arról is tájékoztatta lapunkat, hogy sajnos nemigen növekszik a je­lentkezők száma, aminek első­sorban az az oka, hogy a kö­zelmúltban több olyan beruhá­zás is folyt a településen, amely a családi kasszákat igencsak megcsapolta. Beremenden sem várhatók újabb befizetések, hiszen jelen­leg 110 ezer forint a beugró, korábban viszont az önkor­mányzat támogatásának kö­szönhetően csak 50 ezer volt. Talán Harkány az egyetlen, ahol nincsenek problémák, az új város minden utcájában ott lesz a gáz, hiszen ezer fölött van a jelentkezők száma. Nimmerfroh F. A szomszédokon is múlik, jön-e a gáz A szóban forgó térség szolgáltatója a Dél-dunántúli Gáz- szolgáltató Rt., amely egyben tagja és tulajdonosa a beruházó Tenkesgáz Kft.-nek. Ez utóbbi cég alapító tagjai az érintett ön- kormányzatok is. A kivitelezést végző fővállalkozó és a Ten­kesgáz harmadik tulajdonosa az Arinext Kft. A beruházás megindításához a gázhálózatra rácsatlakozni képes lakosság 30 százalékának jelentkeznie kell és a költségek legalább negyven százalékát elő kell teremteni. # A fővezetéktől távolabb fekvő helységek csak akkor kerül­hetnek hátrányba, csak akkor növekednek meg lényegesen a költségeik, ha a fővezeték és a köztük lévő település(ek)en meghiúsul a gázprogram. Városmonográfia, ami nincs Lesz-e végre nagymonográfiája Pécsnek? A tegnap kezdődő kétnapos helytörténeti konferencia ugyan nem erre, hanem a kutatás módszertanára keresi a választ, de adódik a kérdés, hogy Pécs miért kullog ebben az utolsók között? PÉCS Bécsből, Pozsonyból, Nagyvá­radról is érkeztek tudósok a Pé­csi Kulturális Központban zajló eseményre, amelyet dr. Font Márta történész, a Janus Pan­nonius Tudományegyetem dé­kánja nyitott meg és dr. Újvári Jenó'alpolgármester köszöntött. Túl a módszertanon, a kérdést Vonyó Józsefnek, a Janus Pan­nonius Tudományegyetem tör­ténész docensének tettük fel, aki elmondta, a 90-es években induló konferenciákról eddig négy kötet jelent meg, több fon­tos, kiadvány látott napvilágot. A monográfiának a kutatások eredményeit összegezve kel­lene megszületnie, de a Pécs Története Alapítvány csak 4,8 millióval és az OTKA-tól nyert 4,1 millióval gazdálkodhatott. A Pécshez hasonló városokban- a nagymonográfiával régóta rendelkező Szegeden, Debre­cenben és a kiadására készülő Miskolcon, Szombathe­lyen a költ­ségvetésből járultak a nyomdakölt­ségek miatt is magas 35-40 . milliós kia­dáshoz. Pé­csett ez az alapítvány gondja, a kutatás „grátisz” folyik, egyéni ambíciókra épül. Biztos támo­gatás mellett is még 5-7 év kel­lene létrehozásához. B. R. Hírcsatorna Hatszáz előfizető több napon keresztül nem tudta használni telefonját Pécsett, mert az Ágoston téri építkezésnél munkagé­pek elvágtak egy telefonká­belt. Az eset a hét elején tör­tént, a hibát csütörtök éjjel helyreállították. Ez még nem a végleges megoldás, a környéken lakók további kellemetlenségekre számít­hatnak. (wk) Komlói diáklány Bara­nya szépe. Csütörtökön a Komlói Napok keretében éjszakába nyúló szépség- versenyen választotta meg a zsűri a benevezett hölgyek legszebbikét. A korona Hohmann Katalin komlói harmadikos gimnazista fe­jére került, két udvarhölgye Láng Judit pécsi és Nyitrai Roberta komlói szépség lett. Lépésről lépésre. Pécsett a Fehérhegyi Általános Is­kolában szeptember 6-án 17 órakor iskolaelőkészítő ér­tekezletre várják a szülőket, amelyen a hátrányos hely­zetű gyerekeket segítő ,,Lé- pésre-lépésre” program fő­városi képviselői is itt lesz­nek. Az iskola az idén a program keretében pályázati úton 450 ezer forintot nyert az iskolaelőkészítő osztály támogatására. (m) A pécsi POTE-park Zrí­nyi szobránál az 1566. évi szigetvári ostromról és a várvédők kirohanásáról em­lékezik meg a Honvéd Ha­gyományőrző Egyesület Ba­ranya Megyei Szervezete szeptember 5-én 11 órakor. Koszorúznak a volt Hadap­ród és Katonai Felső Reál­iskola bajtársai is. (cs) Autófeltörőt fogytak el Pécsett. Csütörtökön késő este egy autófeltörőt fogtak el a Pécsi Határőr Igazgató­ság ügyeletes határőrei. A férfi az igazgatóság bejára­tával szemben, fahusánggal feszegetett egy autót, ami­kor a kapus szolgálatosok felfigyeltek rá, elfogták és átadták a rendőröknek, (sn) Alapítvánnyá alakul a kisújbányai faluszépítő baráti kör, amely most pénzt ajánlott fel a település erő­sen megrongálódott kétszáz méteres útszakaszának a megjavításához. Az akciót a hosszúhetényi anyaiközség is segíti. Az együttműködés­ről szeptember 4-én telepü­lésrész-gyűlést tartanak. Az üdülőhelyen az árkokat is kitisztítják a lakók közre­működésével. (cs) A tulaj gyújtotta fel a presszót A kertvárosi Ibolya presszóban az év elején történt milliós tűz­vészről kiderült, hogy nem más, mint maga a tulajdonos okozta. Bár a nyomozók már a kezdetben erre gyanakodtak, a gyújtogatás bebizonyítása sok nehézségbe ütközött. A sikeres rendőrségi eljárás után az épületet biztosító társaság most pénzjutalmat adott a nyomozóknak, akiknek köszönhetően el­állhat a kár megtérítésétől. PÉCS Február elején teljesen leégett a kertvárosi Ibolya presszó. A szemtanúk két égő embert lát­tak kirohanni az épületből, akik aztán kocsiba szálltak és el­hagyták a helyszínt. Nem sok­kal később jelentkezett a sebe­sültek családtagja és vallomást tett a rendőrségen. A férfi azt állította, hogy orosz vagy ukrán maffiózók megfenyegették a rokonait, akik a szórakozóhely üzemeltetői, majd miután nem tudtak pénzt kicsikarni belőlük, a presszóba hurcolták őket és rájuk gyújtották az épületet.-Mivel a szemtanúk a két égő emberen kívül senkit nem láttak a helyszínen, már a kez­detben gyanús volt a vallomás - mondta Gulyás József őrnagy (képünkön), a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság nyomo­zója. - A vegyész- és orvos­szakértői vélemények csak megerősítet­ték a gyanút és végül arra a következte­tésre jutot­tunk, hogy a tulajdonosok maguk gyúj­tották fel a presszót. A két gyújtogató azonban el­számította magát, mert a sokáig tartó benzinlocsolgatás alatt a levegő megtelt a párolgó üzem­anyaggal, és szinte berobbant, amikor meg akarták gyújtani. A megsebesült férfi később a kór­házban belehalt a sérüléseibe, társa, a feleség pedig komoly plasztikai műtéteken esett át.- Mi lezártuk a nyomozást és bár még nem került bíróságra az ügy, mi biztosak vagyunk a dolgunkban - mondta az őr­nagy. - Az áldozattá vált férfi ellen megszüntettük az eljárást, felesége ellen pedig csalás és közveszélyokozás miatt indít­ványoztuk a vádemelést. A tulajdonosok, akik azért gyújtották fel az üzletüket, mert nem tudtak már hasznot ki­húzni belőle, az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt.-től vár­ták, hogy a több mint tízmilliós kárt megtérítse. A sikeres nyo­mozásnak köszönhetően azon­ban a biztosító nem köteles fi­zetni, és ezért hálás is a rendőr­ségnek. Dr. Somssich Gabriella századost és Gulyás József őr­nagyot munkájuk elismeréséül a napokban jutalmazta meg a részvénytársaság. S. G. A lakóké a felelősség PÉCS A város társasházainak többségében tűzvédelmi szempontból katasztrofális állapotok uralkodnak. A társasházak privatizációja előtt az épülettel kapcsolatos teendőket a házmesterek lát­ták el. A kilencvenes évek elején ez a funkció anyagi okok miatt megszűnt. A több emeletes házakban azóta sern a liftügyelet, sem pedig a tűz­védelmi rendszer karbantar­tása nem megoldott.-Az épületek többségéből a száraz tűzi vezetéket - ami a tűzoltók munkájához nélkü­lözhetetlen - ellopták vagy teljesen tönkretették - közölte Nagy Emil, a Jókai lakásszö­vetkezet elnöke. További problémát jelent, hogy a la­kók nem tudják, hol van az épületben a gázfőelzáró csap, vagy az elektromos Rákap­csoló. Ezenkívül áltálában nem ismerik a tűzvédelmi elő­írásokat, így nem tudják:, tűz esetén mit kell tenniük. Pfeiffer Márton, a Baranya Megyei Tűzoltóság parancs­noka elmondta, hogy a füstel­vezető berendezéseket S2:inte sehol nem tartják karban, a közös helyiségekben is min­denki azt tárol, amit akar. Az emberi felelőtlenségek m iatt manapság kétszer annyi a tűzeset, mint néhány érvel ezelőtt. A tűzoltóság szíves en tartana felvilágosító előadá­sokat, ehhez azonban a lakos­ság érdeklődése elengedhetet­len. W. K. I

Next

/
Thumbnails
Contents