Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-30 / 268. szám
1999. szeptember 30., csütörtök Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 A régiók és az információ A régiók és az információáramlás fontosságáról is szó esett az Országgyűlés tegnapi vitanapján. A pártok összefogását hangsúlyozta dr. Kurucsai Csaba (képünkön), az FKgP baranyai képviselője.- A magyar középszint jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a partnerség elve mellett valós szereplője legyen a fejlesztési céloknak - utalt a megyék jelentőségére a honatya.- Meg kell oldani a regionális források nagyobb méretű decentralizációját. Dr. Kurucsai Csaba lapunknak kifejtette: alapvető, hogy a pártok összefogjanak a vidék és a régiók támogatásában, hiszen ez az uniós csatla- kozásunk szempontjából létfontosságú. Komoly szerep hárulhat a közigazgatási középszintre az Európai Unió népszerűsítésében, az uniós jogok és kötelezettségek nyilvánossá tételében. Az állami támogatásra a régióknak itt is szükségük van, amellett, hogy ezt a munkát az EU is segíti - meglehetősen nagy összegekkel. Ny. Sz. / A Fidesz pert indít az ES ellen Miniszterelnökként nem szokott valótlan állításokra reagálni, most azonban meg kell védenie magát, illetve bírósághoz kell fordulnia a családja bányavállalkozásaival összefüggő támadások miatt - jelentette ki szokásos szerda reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő. Megtudtuk: az Élet és Irodalomban (ÉS) megjelent írás kapcsán a Fidesz ügyvédje már benyújtotta a keresetet. Szalay Péter ügyvéd most arra kérte a bíróságot, hogy két - a Fidesz elnöksége, illetve a pártigazgató aláírásával korábban az ÉS-nek elküldött, de csupán olvasói levélként leközölt - helyreigazítás utólagos közlésére kötelezze a lapot - mondta Farkas Attila, a Fidesz sajtófőnöke. Horváth László pártigazgató, valamint a pártelnökség tagjai szeptember 14-én helyreigazítást kértek, mondván: a lap hamis színben tüntette fel a Fideszt, amikor pártcégeknek titulálta például a Századvég és a Centum Kft.-t, illetve amikor azt állította, hogy ezek segítették az Orbán család gazdasági terjeszkedését. A miniszterelnök által is aláírt helyreigazítási kérelemben az elnökségi tagok visszautasítják, hogy anyagi jólétüket a székházból származó pénzek alapozták volna meg. Kovács Zoltán főszerkesztő érdeklődésünkre elmondta: tény- riportjuk valóságtartalmáról meggyőződtek, ezért bizonyítékaikkal felvértezve bármikor készek bíróság elé állni. Szerinte hetilapja nem tett mást, mint ami a kötelessége: ráirányította az olvasók figyelmét a köz szereplőinek viselt dolgaira, illetve arra, hogy etikátlan a közpénzek akármilyen csekély arányú magáncélú fel- használása. Jogász szakértőnk szerint könnyen előfordulhat, hogy a bíróság elutasítja a Fidesz keresetét, mert a helyreigazítási kérelembe formai hibák csúsztak. Igaz, a lap is hibázott, amikor olvasói levéllé minősítette a kérelmet, s még kommentálta is azt, ami a sajtótörvény szerint tilos. (takács) Esély a kistelepüléseknek Európai uniós csatlakozásunk szempontjából is fontos kérdés, hogy az önkormányzatok a települések üzemeltetési feladatait milyen színvonalon és milyen áron látják el - mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára szerdán, egy szakmai konferencián. A politikus szerint a polgároknak az önkormányzatokról alkotott véleményében is döntő súllyal esik latba a kommunális szolgáltatások megfizethetősé- ge és gazdaságossága. Gumik Agnes, a BM főosztályvezetője elmondta: az ön- kormányzatok kiadásai 8 százalékkal nőhetnek majd 6-7 százalékos infláció mellett. A közszférában 8,25 százalékkal emelkedhetnek a bérek. Az emelés 5 százalékához központilag biztosítják a pénzt, a többi pedig 3 százalékos létszámleépítéssel teremthető elő. A dologi kiadások 2-3 százalékos növekedéséhez saját bevételből kell forrásokat biztosítani. Dinamikusan, 9 százalékkal emelkedik a fejlesztésekre fordítható keret is. Változatlan marad a szabályozó rendszernek az az eleme, hogy a személyi jövedelemadó 40 százalékát kapják az önkormányzatok. Ez hátrányosan érinti a nagyvárosokat, de kedvező a kistelepülések számára. Martonyi: 2002-re készen állunk a csatlakozásra EU-vitanap az Országgyűlésben Magyarország alapvető érdeke és célkitűzése, hogy a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legkedvezőbb feltételekkel az Európai Unió tagjává váljon - hangoztatta Martonyi János külügyminiszter szerdán, az EU-csatlakozásról rendezett politikai vitanapon. A csatlakozásra való felkészülés meghatározó tényezője, hogy a stratégiai célokban nemzeti konszenzus áll fenn, a parlamenti pártok túlnyomó többsége egyetért azokkal, mondta a miniszter. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jogharmonizációs program részeként elfogadandó törvények egy része kétharmados többséget igényel, és csatlakozási esélyeinket hátrányosan befolyásolná, ha ezek a törvények - összekötve politikailag érzékeny kérdésekkel - nem születnének meg időben. A külügyi tárca vezetője megerősítette, hogy Magyarország a csatlakozás lehetséges időpontjának továbbra is 2002. január elsejét tekinti. Ez az az időpont, ameddig Magyarországnak a felkészülési folyamatot be kell fejeznie és készen kell állnia a közösségi vivmányok átvételére. Megtörtént a középtávú gazdasági stratégia elfogadása és elkészült a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja. Martonyi kitért arra, hogy az uniós felkészülés össztársadalmi vállalkozás, amely folyamatos eszmecserét, párbeszédet és együttműködést igényel. A kormány ennek érdekében szoros együttműködést alakított ki a szociális partnerekkel, a nem kormányzati szervezetekkel, oktatási intézményekkel, az önkormányzatokkal, és folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. Zárszavában a magyar diplomácia irányítója beszámolt arról, hogy becsült adatok szerint 2000-től Magyarország mintegy 250 millió euró, tagként pedig várhatóan 1,1 milliárd euró támogatást kap majd, utóbbit csaknem 400 millió eurós befizetési kötelezettség mellett. (s. á.) Aradi a vádlottak (?) padján Immáron 28. napja folyik a vizsgálat a Hortobágyi Nemzeti Parknál, de mind ez ideig nem értesítették az igazgatót arról, hogy mit is keres a Környezetvédelmi Minisztérium - mondja Orosz János, Aradi Csaba jogi képviselője. Eddig csupán arról kaptak egy rövid levelet, hogy a vizsgálatok szerint a nemzetközi hírű tudós megszegte kötelezettségeit. Mint ismeretes, szeptember 2- án egy névtelen bejelentés nyomán a környezetvédelmi tárca vizsgálóbizottságot küldött a Hortobágyi Nemzeti Park gazdasági ügyeinek tisztázására. Akkor felfüggesztették, ám azóta visszahelyezték állásába az igazgatót. A Környezetvédelmi Bizottság október 13-ai ülésén hallgatja meg Pepó Pál minisztert és Aradi Csabát, addig is létrehoz egy ellenőrző albizottságot. Hétfőn Pepónál tárgyalt Aradi Csaba, ma pedig Kiss Edit vizsgálóbiztos hallgatja meg őt. Orosz Jánost, az igazgató jogi képviselőjét arról kérdeztük, hol tart most az ügy.- A vizsgálat egy meglehetősen kétes iromány nyomán indult meg - kezdi Orosz János. - Az általam látott névtelen bejelentés ugyanis olyan konkrétumokat tartalmazott, amelyek a vizsgálatnak csak egy bizonyos fázisában derülhettek ki. Túl ezen az apróságon, sérelmezzük, hogy lassan egy hónapja vizsgálják a park ügyeit, de sem én, sem pedig ügyfelem nem tudja, miért. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a fegyelmi okát meg kell jelölni. A tárca rovancsával párhuzamosan egyébként két másik szerv vizsgálata is folyik, s ismereteim szerint nem kizárt, hogy az eredmények eltérőek lesznek. Pepó és Aradi hétfői megbeszéléséről Horváth József, a tárca sajtófőnöke lapunknak a következőt mondta: „A miniszter úr és Aradi Csaba megbeszélésének középpontjában a Nemzeti Park körül kialakult probléma humánus megoldása szerepelt. A felek több pontban is egyetértettek, hiszen mindkettejük érdeke az, hogy a hazai természetvédelmet a leghatékonyabban szolgálják. Aradi Csaba felajánlotta segítségét a hiányosságok felszámolásában.” (szalóky) Változások a lakáspolitikában A kormány meghatározta a lakáspolitika főbb irányait, és döntött a támogatási rendszer finanszírozásáról. Ezután jobb lehetőség nyílik az egyes családok számára, hogy igényüknek és jövedelmüknek megfelelő megoldást - építést, vásárlást, bővítést vagy felújítást - válasszanak. Sebestyén Ágnes, a Gazdasági Minisztérium főtanácsadója elmondta, hogy a hosszú lejáratú lakáshitelezés érdekében a kormány a lakáscélú hiteleket szolgáló jelzáloglevelekhez mintegy 3 százalék költségvetési támogatást ad. A hitelezés szerepének növelésével elsősorban a lakosság középrétegeit kívánja a kormány a fejlesztési programba bevonni. Jelentős támogatással a kamatszintet 6-8 százalékra kívánja csökkenteni. A főtanácsadó elmondta, hogy létrehozzák az otthonteremtési támogatási rendszert. Ennek keretében lakásépítéshez, új és használt lakás vásárlásához, lakásbővítéshez és korszerűsítéshez, valamint mozgássérültek lakásépítéséhez is nyerhető támogatás. Ha a települési önkormányzat rendeletet alkot az otthonteremtési programra, akkor költségvetési forrásra is jogosult. Minden e célra kifizetett 30 forintjához 70-et kap az állami kasszából, a hátrányos helyzetben lévő települések 20 forinthoz kapnak 80- at, de egy család részére legfeljebb kétmillió forint igényelhető a központi költségvetésből. Igazgatási kiadásaik fedezésére 2000-ben 4 százalék, később 2 százalék kezelési költséget is kapnak az önkormányzatok. A szociáüs lakásgazdálkodás fejlődését a kormány a Nemzeti Lakás Célelőirányzat (NCL) létrehozásával kívánja elősegíteni. Ez a bérlakásállomány növelését, a nyugdíjas házak, a mozgáskorlátozottak otthonháza (a „fecskeházak”) építését, valamint az „életjáradékot lakásért” program megvalósítását szolgálja. (koós) Hírcsatorna Jön a húszezres. Megkezdődött a Pénzjegynyomdában a húszezer forintos bankjegy sorozatgyártása, a jegybank az új papírpénzt tartalék címletnek szánja - mondta Radó Ákos, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályvezetője. A jegybanknak az a célja, hogy optimális címletösszetétel alakuljon ki, minthogy az új, nagyobb címlet általában kiszorítja a kisebbeket. Stratégia békére. Több területen többféle elképzelést vázolt fel stratégiai felülvizsgálatában a Honvédelmi Minisztérium (HM); az anyag a jövő héten a nemzet- biztonsági kabinet, illetve a kormány elé megy - nyilatkozta Wachsler Tamás. A közigazgatási államtitkár elmondta: a honvédség feladatköréhez nem tartozó funkciók más tárcák fennhatósága alá kerülnek, vagy gazdasági társaságokká alakulnak, illetve meg is szűnhetnek. MIÉP-követelés. Csurka István szerint le kellene mondania tisztéről Révész T. Mihálynak, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökének, miután bebizonyosodott, hogy két évvel ezelőtt a pályázatban vállaltnál és a testület által jóváhagyódnál kedvezőbb feltételeket tartalmazó szerződést írt alá a tv2 tulajdonosaival. A MIÉP elnöke hozzátette: emiatt az ORTT nem fogadta el a tv2 féléves beszámolóját, ami példátlan a hazai kereskedelmi televíziózás történetében. Szakszervezeti aggály. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete reméli, hogy a parlamenti döntéshozók a költségvetési tervezetben szereplő összegnél több pénzt juttatnak az egészségügynek. Gulyás Judit elnök szerint e szférában - tartalék munkaerő híján - nem lehet eleget tenni annak a kikötésnek, hogy a 8,25 százalékos béremelésből 3-at létszámcsökkentéssel gazdálkodjanak ki az intézmények. Csipog a csip. Elektronikus forgalmi engedélynek nevezik tervezői azt a nemzetközüeg egyedülálló rendszert, amellyel szinte teljesen kiszűrhetőek a forgalomból a lopott vagy körözött gépkocsik. A Tromf névvel illetett, bélyegnél alig nagyobb csipet - amely tartalmazza a jármű összes fontos adatát - a gépjármű eredetiségvizsgálata után ingyenesen helyezik el a gépkocsi szélvédőjére. Öngyilkos rabok. Az öngyilkosságok aránya a magyar börtönökben még mindig az országos átlag körül van vagy alacsonyabb annál, bár az esetek száma tavaly az 1997. évihez képest duplájára nőtt - derült ki az Öngyilkosság a börtönben című konferencián szerdán, Budapesten. Beszélgetőpartnerünk: dr. Lampé Zsolt, az OEP főigazgatója Vidéken az orvosokat is jobban tisztelik Harminchat évesen az állami költségvetés legnagyobb tételének gazdája. Dr. Lampé Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemrég kinevezett főigazgatója 700 milliárd forint sorsáért felel. Lampé Zsolt előzőleg a főigazgató-helyettesi posztot töltötte be. Mikó Tivadar menesztését követően nevezték ki az intézmény élére. Először a pályakezdésről kérdeztük.- Szemészként kezdtem Debrecenben. Amikor a kilencvenes években beindult az egészségügyben a teljesítményarányos finanszírozás, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen minden klinika önálló gazdasági egységgé alakult. Ekkor egy-egy orvost bíztak meg mindenütt azzal, hogy kövesse az elszámolást. Feltehetően jól végeztem a dolgom, ezért felfigyeltek fel rám.- Netán közgazdászvér is csörgedezik az ereiben?- Nem. A józan ész többet segített.- Otthon a családban is önnél van a kasszakulcs?- A költségvetésre bizony oda kell figyelni magánemberként is. Feleségem szintén orvos, három gyerekünk van. Hiába van az OEP-nél a 700 milliárd forint, én akkor is a közalkalmazotti bértábla szerint kapom a béremet.- Fárasztó lehet a Debrecen és Budapest közötti ingázás.- Egyelőre nem tervezzük, hogy Budapestre költözünk. S bár én szeretném, ha stabil lenne a székem, az elmúlt évek tapasztalatai óvatosságra intenek. A feleségem most készül második szakvizsgájára és az egész család gyökerei Debrecenhez kötődnek. Szeretem a vidéki életet, mert nyugodtabb és barátságosabb, mint a fővárosi lét. Talán ott még az orvosokat is jobban tisztelik.- Az OEP főigazgatójának jár-e valamilyen különleges egészségügyi ellátás?- Dehogy. Ha beteg vagyok, magamat gyógyítom. A többi orvoshoz hasonlóan a legolcsóbb betege vagyok a társadalombiztosításnak.- Egyedi kérelmekre, saját hatáskörben mekkora összeg felett rendelkezik?- Régen valóban volt ilyen főigazgatói keret. Ma már csak szigorúan szabályozottan költhető el minden fillér. Időnként egyes kórházak is próbálkoznak külön támogatást kérni, és nehezen értik meg, hogy az ellátásra havonta, teljesítményarányosan kell felosztanunk a kasz- sza tizenketted részét. A betegek számára ugyan létezik egy 100 milliós nagyságrendű, egyedi méltányossági keret, de ennek felhasználásáról sem egyedül döntök. Kizárólag szakmailag indokolt esetben - jogszabályi keretek között - adhatunk pénzt a szociálisan rászorulókA legolcsóbb beteg fotó: feb/diósi nak külföldi gyógykezeléshez, gyógyszerek egyedi importjára, fejlődési rendellenességgel született gyermekek plasztikai műtétjére.- Az utóbbi években a betegek nagy része azt sem tudja követni, hogy biztosítottként mi jár neki. Például miért kell fizetni, vagy éppen jogosan várakoztatják-e hónapokig bizonyos vizsgálatokra?- Jogos a felvetés. Ahhoz, hogy tisztába tehessük a helyzetet, jelenleg arra várunk, hogy minden orvosi szakterület meghatározza, milyen ellátásokat kell tb-alapon nyújtani, illetve mi az, ami egyénileg megfizetendő.- Várható-e, hogy a biztosító a jövőben a betegellátás színvonala szerint is különbséget tesz majd az intézmények finanszírozásában?- Egyelőre nincs lehetőségünk megkülönböztetni a magasabb színvonalon gyógyító intézményeket. Különösen a betegápolás területén vannak kirívó különbségek, ami nem is feltétlenül pénzkérdés. Ha sikerül elérnünk, hogy valódi biztosítóként működjünk, akkor ez a helyzet is megváltozik. Szakembereink már most végeznek betegelégedettségi vizsgálatokat, de az intézményeknél az egészségügyi dolgozók munkafeltételeit is igyekszünk feltérképezni. Németh Zsuzsa r A fi
