Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-04 / 242. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. szeptember 4., szombat Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ROZÁLIA nevű kedves olvasóinkat IHpa Mobil hívószámunk: SÍI 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hírcsatorna Kozármislenyben a fo­gyatékos embereknek lakóotthont alakítottak ki a szülők, akik gazdálkodó közösségbe tömörülve mű­ködtetik a létesítményt. A gondozottak gombát fognak termeszteni és kézműves­termékeket állítanak elő. Az Élet-esély Egyesület szep­tember 4-én ünnepélyes megnyitót szervez. (cs) Ófaluban a leégett táj­ház felújításához adomá­nyokat gyűjt a kisebbségi te­lepülési önkormányzat. Ezért szeptember 4-én 20 órától jótékonysági zenés összejövetelt tartanak. Mint azt korábban megírtuk, a legutóbbi felhőszakadás ide­jén villám csapott a műem­léki épületbe. (cs) Bicsérd új taván közös­ségi munkát szervez a hét végén a horgászegyesület. A tájszépítő és egyben tagto­borzó akcióra várják a lakó­kat is. Partot védő nádat és sást telepítenek. (cs) Tanúkat keresnek. A pé­csi Rendőrkapitányság kéri azok jelentkezését, akik lát­ták, hogy augusztus 19-én 11 óra 05 perckor Pécsett, a Sik­lósi út 1. szám előtt, a távol­sági autóbusz-pályaudvar kihajtó ágánál egy sárga színű Ikarus 266-os típusú autóbusz jobbra kanyarodva elütötte a tőle jobbról az Ipar utca felől a Nagy L. király útja irányába gyalogosan közlekedő idős hölgyet. A je­lentkezőket hivatali munka­időben Pécsett, a Vargha Daruján 3. 1/122. számú he­lyiségében, valamint a 311- 666/15-26-os és a 15-60-as telefonon várják. (sn) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 398 cm, áradó, 14,0, Őrtilos 152 cm, apadó, 15,1, Barcs 229 cm, áradó, 15,9, Dráva- szabolcs 333 cm, áradó, 16,2 fok. Kilábalófélben: nőtt az ipari termelés Kimozdult a mélypontról az építőipar, az ipari termelés is nö­vekedésnek indult, a búza átlagtermése viszont nem éri el az elmúlt évi szintet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Ba­ranya Megyei Igazgatóságának elmúlt félévi jelentéséből. BARANYAI KÖRKÉP A megye gazdaságát is sújtotta a struktúraváltozás, az idei év első félévi adatai viszont már azt bizonyítják, kilábalófélben vagyunk a „gödörből” - jelen­tette be tegnapi tájékoztatóján dr. Novak Zoltán (kis képün­kön), a KSH megyei igazgató­ságának vezetője. A mezőgaz­dasági termelés például örven­detesen alakul. A búzatermés­ben nem értük el ugyan a tava­lyi átlagot (5 tonna/ha), viszont a 4,4 tonnás eredménnyel is meg lehetünk elégedve. Ugyanis az ország nagy búzatermelő területein is alig haladták túl ezt a ter­mésátlagot. A földhaszná­latban az országos tendenciával szemben a megyében a gazda­sági társaságok vezetnek, a termőterület csaknem 40 száza­lékán gazdálkodnak. Az egyéni gazdaságok országos aránya 57, a megyében viszont csak 44 százalék. Jelentősen nőtt a ta­karmányozáshoz szükséges szója vetésterülete, a 17 600 hektár közel 40 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Örvendetesen javultak az 50 feletti dolgozót foglalkoztató vállalkozások . eredményei. Termelésük 6 százalékkal, ér­tékesítésük viszont 15 száza­lékkal növekedett. Az országos helyzettel ellentétben a megyé­ben nemcsak a külpiaci része­sedés, hanem a belföldi szállí­tások mennyisége is növeke­dett. A foglalkoztatás javításá­ban viszont az 50 alatti dolgo­zói létszámot alkalmazó vállal­kozások vezetnek. Az építőiparban az első ne­gyedévben tapasztalt élénkülés folytatódott. Az építési-szere­lési tevékenység nagyságrendje a négynél több dolgozót foglal­koztató vállalkozásoknál a ta­valyi ugyanezen időszakhoz képest 16 százalékkal növeke­dett. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a megyei kivitelező építő­ipar volt az átalakulás egyik legnagyobb kárvallottja, terme­lése még 1997-ben is csökkent. Az országos tendenciának megfelelően a megyében is csökkent a népesség. Az igaz­Név nélküliek lesznek a kérdőívek A következő népszámlálás kérdőívein nem kell feltüntetni az állampolgárok nevét. Attól sem kell tartani, hogy a felmérés in­formációi a statisztikai hivatalból illetéktelen kezekbe kerül­nek, ugyanis a szervezet az erre vonatkozó törvények szerint az adatokról senkit sem tájékoztathat. A népszámlálás újdonsága lesz, hogy a kérdezőbiztosok érdeklődnek majd a felekezeti ho­vatartozásról, valamint az egészségi állapotról is. Ezekre a kér­désekre azonban nem kötelező válaszolni. A szarvasmarha-állomány változása Baranyában | gazdasági társ. szövetkezetek # egyéni gazd. 1999 1998 gató szerint elsősorban nem az a baj, hogy a i születésszám csökkent, sokkal inkább az a gond, hogy a halálozási szám növekedett. Az első félévben 2833-an hunytak el, számuk 2 százalékkal haladta meg a ta­valy január-júniusit. Dr. Novák Zoltán arról is be­számolt, hogy a jövő évben ál­talános mezőgazdasági össze­írásra kerül sor, 2001-ben pedig ismét lesz népszámlálás. Az ag­rárgazdaság feltérképezése már csak azért is fontos, mert erre lehet építeni a következő év­század termelési struktúráját. A majdani EU-s tagságunk egyik követelménye lesz a pontos ag­rárstatisztikai rendszer létreho­zása. B. G. (^Kommentár az 1. oldalon) Kacsa volt a bulvárlap állítása - Kevés a korszerűtlen altatógép Nincsenek veszélyben a betegek Egy bulvárlap állításaival ellentétben nincs ok pánikra: az al­tatógépek korszerűségét tekintve megyénk egy ideje már elő­kelő helyet foglal el a képzeletbeli toplistán. BARANYAI KÖRKÉP- Veszélyben a baranyai bete­gek, a megye altatógépeinek több mint 80 százaléka elöre­gedett és rossz állapotban van - kürtölte világgá a minap egy bulvárlap. Dr. Bogár Lajos (képünkön), a Pécsi Orvostudományi Egye­tem docense úgy véli, az újság informátora túlságosan sötéten látja az országos, s azon belül a baranyai helyzetet.- Öt-tíz évvel ezelőtt talán igaz lett volna az, amit mon­dott, de egy három évvel ez­előtt, dr. Tekeres Miklós, a POTE egye­temi tanára ál­tal kezdemé­nyezett or­szágos vizs­gálat után je­lentősen ja­vult a gépek állapota - ál­lítja a szak­ember. Az elmúlt években több mil­liárd forintot fordítottak arra, hogy a 15 évnél idősebb, már nem biztonságos, a nyugat-eu­rópai szabványoknak nem meg­felelő altatógépeket lecseréljék. A bulvárlap állításaival ellen­tétben Baranya a korszerűségi toplistán nem az utolsó (tehát a 19.), hanem az ötödik helyen áll - tájékoztatta a Dunántúli Naplót Bogár Lajos. A negye­dik helyet Pest megye (Buda­pesttel együtt) foglalja el, a leg­jobb helyzetben pedig a nyugati megyék kórházai vannak.- Baranya megyében el­enyésző a 15 évnél idősebb gé­pek száma, ha beteg lennék, én a megyében bárhol vállalnám az altatást - fejtegeti a POTE docense. A kisebb városok kór­házai ebben a tekintetben nin­csenek lemaradva a „pécsi technikától”. Kissé leegyszerűsítve: egy modem altatóberendezés léle­geztetőgépből és vizsgáló mo­nitorokból áll, összesen 9-14 millió forintba kerül. Me­gyénkben 50-70 gép működik jelenleg. A műtétek döntő több­ségénél - még akkor is, ha csak regionális érzéstelenítést vé­geznek - szükség van az altató­orvos és a gép segítségére. Dr. Bogár Lajos úgy tudja, az el­múlt években közvetlenül mű­szaki problémák miatt nem ala­kult ki életveszély Baranyában. Ha az orvosok úgy látják, hogy a regionális érzéstelenítés és az altatás kockázata ugyan­akkora, akkor a beteg természe­tesen dönthet arról, melyiket választja. Nimmerfroh F. Ma már nem étert használnak A műtőben a fő feladat a műtéti érzéstelenség biztosítása, a be­teg életfunkcióinak műtét alatti követése és megőrzése, vala­mint az operáció utáni megfelelő állapot elérése. Az altatáshoz manapság már nem étert, hanem rendszerint oxigént, nitrogén-oxidult és sűrített levegőt használnak. A gáz­ellátó rendszer lehet központi, vagy gépre telepített palackos. Az altatógép szerves része a monitorrendszer, amely nemcsak a beteg állapotát figyeli, hanem a gép működését és a gázellátás folyamatát is. Hiányzik az öntevékenység így szépült BARANYAI KORKÉP Számos helység hiába pá­lyázott, hogy járda és belte­rületi út felújításához anyagi segítséget kapjon. Érthető, hogy az önkor­mányzatok mindinkább arra számítanak, hogy a la­kók közösségi munkában is csinosítják a porta előtti ut­carészt. Kicsit nosztalgiának és már- már reménytelen próbálko­zásnak tűnik ez a törekvés. Ugyanis az öntevékenység egyik hajdan oly elterjedt szokása, amikor a telek gaz­dája magától besegített a jár­daépítésbe és -javításba, va­lamint az útpadkarendezésbe, - visszaszorulóban. Elké- nyelmesednek az emberek, és arra számítanak, hogy min­dent rendbe tesznek majd a közmunkások, akik ráadásul árkolnak, sőt átereszt is tisztí­tanak. Mellesleg ehhez a tele- püléscsinosítási tevékenység­hez is egyre keservesebb do­log támogatást szerezni. Már Szentlőrincen sem oly lelkesek az egykori község- szépítők, pedig megyénkben épp itt készült a legtöbb járda úgy, hogy az anyagot a tele­pülés vezetősége biztosította. meg többek között a Vö­rösmarty és az Attila utca. Az Er­zsébet utcá­ban és a vá­rosközpont­ban napja­inkban is szinte mindenki gondozza a köztéri virágtar­tókat, ám városképformáló civil szerveződés most sem alakult. Hasonló a helyzet Sellyén is, ahol az északnyu­gati lakótelepen még emlé­keznek a kalákás járdaépíté­sekre. Most is adna cementet, sódert és homokot az önkor­mányzat, de senki sem jelent­kezik, hogy a szolgáltatást igényelje. Arra egyébként megyénkben nincs példa, hogy az önkéntes járdaépítő esetleg kevesebb kommunális adót fizetne. A sásdi képviselő-testület alaposan előkészítette mind­egyik pályázatát, mégsem ju­tott karbantartási tőkéhez. így sem adták fel, hogy tovább csinosodjon a város, tudtuk meg Kovács Sándomé pol­gármester asszonytól (képün­kön). Van mire alapozni, hisz egykor a Hársfa utca lakókö­zössége saját pénzen alakított ki utcai járórészt. Csuti J. Emlékeznek és ünnepelnek SZIGETVÁR A várvédő hős Zrínyiék 1566- os kirohanására emlékezve tegnap kezdődtek és hétfőn zárulnak a városban a Zrínyi­napok ünnepi rendezvényei. Tegnap a Vigadó Galériában Zúgón Gyula, Zúgón Bertalan és Zúgón Zsófia kiállításával kezdődött a négynapos rendez­vény, a belvárosi templomban a Pécsváradi Női Kamarakórus, a Mohácsi Bartók Béla Vegyes­kar és a Szigetvári Tinódi Ve­gyeskar adott hangversenyt. A kulturális és sport rendez­vényekre, tűzijátékra, mozsara- zásra idén 1,3 millió forintot költ a város fele-fele részben költségvetési és támogatói pén­zekből. A kirohanás napján, hétfőn a Zrínyi-napok program­jában először szerepel a 19 óra­kor a vár bejáratától a hősi ke­reszthez tartó gyertyás körme­net. Fejet hajtva a hősöknek, megkoszorúzzák Horváth Márk várkapitány, Juranics Ló'rinc, a belső várban Zrínyi Miklós szobrát és az Oroszlán-emlék­művet. Nemzetközi sportesemény­nek is házigazdája a város, szombaton kézilabdatornát, va­sárnap úszóversenyt rendeznek. Megtartják a várbaráti körök ta­lálkozóját, a helyiek a vár­dzsámiban nyitják meg az ün­nepi közgyűlésüket és kiállítá­sukat. Az érdeklődőket szabad­téri néptáncbemutató, térzene, tánc és operettgála is szórakoz­tatja. A meghívottakat szombat este a Zrínyi-lakoma ínyes fo­gásai várják. B. M. L. Vadvízi patakként kömpölygött csőtörés miatt a víz a JPTE arborétumának egyik meredek útján végig, egészen az intézmény Ifjúsági úti kerítésig Pécsett tegnap délután. A meghibásodott vezetéket időben lezárták, s így az egyetem épületeiben nem keletkezett komolyabb kár, csak egy belső útszakasz aszfaltja púposodott fel. fotó: tóth l. Több a zeneiskolás SZENTLŐRINC Lezárult a pótbeíratás, hétfő­től az előző tanévi 128-nál is többen ismerkedhetnek a ze­nével az Ifjúság úti Általános Iskola és Zeneiskolában. A zeneiskolai tagozat a tavaly kialakított épületéből a városi intézménycserék miatt a vissza­fogadó anyaintézmény két tan­termében és vendégként a gim­názium tantermeiben kezdi az új tanévet - tudtuk meg Rékai János tagozatvezetőtől. A szentlőrinci zenészpalánták kö­zül legtöbben a rézfúvós, vala­mint a zongora tanszak diákjai, létszámban őket a fafúvósok, valamint a vonósok követik. Sokat várnak idén az elmúlt tanévben újra megalakult fú­vószenekaruktól. B. M. L. > ■(

Next

/
Thumbnails
Contents