Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-27 / 265. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. szeptember 27., hétfő Röviden Több sertés. Az elmúlt egy év alatt mintegy ezer darab­bal emelkedett a Baranyá­ban tartott sertések száma (373 e). Hasonló mennyi­ségben nőtt az anyakocák száma is, amelyekből 29 ez­ret tartottak nyilván idén augusztusban. Ez utóbbiak gyarapodása pozitív hatás­sal lehet az állomány ké­sőbbi alakulására is. (k) Vége a főjavításnak. Be­fejeződtek a paksi atom­erőmű négy blokkjának éves 153 napon át tartó fő­javítási munkálatai. A beje­lentéssel egy időben beszá­moltak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség paksi felülvizsgálatáról is, amelyet a szervezet öt szak­értője végzett el, s mindent rendben talált. (k) Adómentes csekk? Az or­szággyűlés idegenforgalmi bizottsága támogatja az üdü­lési csekk adómentes érté­kének emelését. A turiszti­kai szakemberek szerint ez a lépés komoly bevételnöve­kedést jelenthet az idén ko­moly eredményjavulást produkáló belföldi turiz­musban. (k) Növekedés és infláció. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a GDP az idén várhatóan 3,7, jövőre 4,5 százalékkal nő Magyar- országon, míg az infláció 1999-ben 9, 2000-ben pedig 8 százalék lesz. A jegybank szakértőinek számításai ugyanakkor jóval alacso­nyabb - akár 1-2 százalék- ponttal kisebb - inflációt je­leznek előre 2000-re vonat­kozóan. (k) A beruházások fejlődésében már versenyképesek vagyunk / Elén az ipar és az oktatás Az esztendő első hat hónapjában lebonyolított beruházások fej­lődése Baranyában meghaladta az országos átlagot. Megyénk­ben különösen az ipari fejlesztések, illetve az oktatás terén kezdeményezett beruházások haladták meg az előző év hasonló időszakának eredményeit. ból. A tavalyi volument meghá­romszorozó idei arány főként a Janus Pannonius Tudomány- egyetem intézményi bővítései­ben és rekonstrukciós munkála­taiban öltött testet. A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke Baranyában (1999, l. félév - millió Ft) 11 183 , rh ifi- Ipar _ Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás Mezőgazdaság, erdő- gazdálkodás, halászat- Oktatás _ Kereskedelem, járműjavítás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Építőipar Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb közösségi és személyi szolgáltatás Pénzügyi tevékenységek BARANYAI KÖRKÉP Míg tavaly az első félévben mindössze 13 milliárd forintnyi volt a megyei beruházások ér­téke, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igaz­gatóságának legfrissebb felmé­rése szerint idén a különböző szektorok mintegy 20 milliár- dot költöttek fejlesztésre ugyanebben az időszakban. Ez azt jelenti, hogy térségünk ezen a téren jóval az országos átlag felett teljesített, ahol mindössze 6,6 százalékos volt a fejlődés az elmúlt év első hat hónapjához képest. Ami az egyes területek meg­oszlását illeti, az idei 20 milli- árdból Baranyában az ipar mintegy 55 százalékban része­sedik. Az ágazat teljesítése kü­lönösen az első három hónap­ban volt kiemelkedő, amikor még ennél is magasabb (66%) részesedést tudhatott magáé­nak. Az iparon belül - a bányá­szat fokozatos leépülése óta - az energiatermelés szektorai, a villamosenergia-termelés, a gázgyártás, a gőz- és melegvíz­előállítás jár élen a beruházá­sokban. Nagyságrendekkel ki­sebb, ugyanakkor szintén jelen­tős fejlesztéseket eszközöltek a dohánytermék-előállítás, a hús- és tejfeldolgozás, illetve az italgyártás terén. A pécsi és a bólyi ipari park révén a gépipar és a számítógépgyártás emel­kedik ki az ipar fejlesztéseinek átlagából. A mezőgazdaság mindössze 7,3 százalékkal részesül a me­gyei beruházások teljes volu­menéből. Bár ez az arány is több mint duplája az országos átlagnak, a szektorban legin­kább csak a gabonafélék ter­mesztése céljában megvalósí­tott fejlesztések - szántók, táro­lók, gépbeszerzések - továbbá néhány állattartó-telepi re­konstrukció emelhető ki. Jelentősen növekedett a köz- igazgatás, a társadalombiztosí­tás és a védelem terén eszközölt beruházások aránya, ami első­sorban a számos baranyai tele­pülésen megvalósított gázveze­ték- és csatornaépítésnek kö­szönhető. A korábbi évekhez képest kiemelkedő az oktatás részese­dése a baranyai beruházások­A beruházások várható ala­kulása szempontjából érdekes adalékot nyújt a statisztikai mu­tatókhoz a Pécs-Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamara kon­junktúrafelmérése. A dokumen­tum tanúsága szerint a gazdál­kodók több mint kétharmada a szükségszerű korszerűsítést tartja a jövőben tervezett fej­lesztések mozgatórugójának. Ugyancsak jelentős motivációs tényező a kapacitásbővítés szándéka, ugyanakkor szembe­tűnően kevés cég foglalkozik a termékinnováció és a munka­helyteremtés gondolatával. A készülő beruházások kö­zött - az új bevásárlóközpontok révén - a második félévben is­mét jelentős lehet a kereskede­lem aránya. Kaszás E. Öröm és gond is lehet a kukoricarekord Akár a 7 millió tonnát is el­érheti az idén a kukorica- termés - adta hírül a Gabo­naszövetség. Becslések sze­rint az 1,14 millió hektáron átlagosan hektáronként 6 tonna feletti terméssel lehet számolni. Az idén ugyanis kedvező volt az időjárás a kukorica számára. A kukorica betakarítása a ko­rai fajtáknál már megkezdő­dött, ám a munka dandárja ok­tóberben várható. Jelenleg mind a hazai, mind az export­piac nyugodt. A vételi ajánla­tok a garantált ár körül van­nak, ami most 14 ezer forint. Ugyanakkor az exportőrök 14-15 ezer forintos tonnán­kénti ajánlatért sem kapnak árut, mert a termelők kivár­nak, magasabb árra számítva. Tekintettel arra, hogy a ki­sebb búza- és árpatermés egy részét is a kukoricával kell pótolni belföldön, mintegy 2 millió tonnányi export-áru­alap áll majd rendelkezésre. A a kukoricakivitel az idén ne­hézkesebb lesz, mint a múlt évben. A szakemberek ennek elsősorban abban látják az okát, hogy az olcsó dunai szállítás lehetősége az idén gyakorlatilag megszűnt a szerbiai bombázások miatt. A MÁV pedig legjobb esetben is havonta mintegy 300 ezer tonna exportra szánt kukori­cát tud kivinni az országból. A termelők és a kereskedők egyaránt arra számítanak, hogy a minisztérium ugyan­azokat a piacélénkítő intézke­déseket vezeti be idén is, mint tavaly. Akkor támogatták a közraktározás költségeit. Remény szinten fogalmazó­dik meg a fuvarozás költsé­geinek támogatása, és mivel idén exporttámogatásra nincs lehetőség, ösztönözni kellene a takarmánygyártók felvásár­lásait. Nők munkahelyi hátránya Ismét elindította a hazai nőket érő hátrányos mun­kahelyi megkülönböztetések orvoslását segítő, ingyenes telefonos tanácsadó szolgál­tatását a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium Nő- képviseleti Titkársága. A tavaszi próba tapasztalatai alapján döntöttek úgy, hogy év végéig egész nap elérhe­tővé teszik az említett szolgál­tatást. Az érdeklődők délelőtt 10 és délután 15 óra között a 06 (80) 630-020-as, 15 és este 20 óra között pedig a 06 (80) 630-070-es telefonszámon kérhetnek tanácsot a munka­jogászoktól. A szakemberek segítségét igényelhetik mind­azok a nők, akiket nő voltuk miatt ér hátrányos megkülön­böztetés a munkahelyükön. A Nőképviseleti Titkárság tapasztalatai szerint a próba- időszakban főként nők kérték a szakértő munkajogászok ta­nácsát, de többször előfordult az is, hogy nős férfiak felesé­geik ügyében hívták a tele­fonszámot. Piacfelügyelet Európában Az európai gyakorlatban az egyes termékeket nem minősí­tik piacra kerülésük előtt. Ezt maguk a gyártók végzik, és CE jelöléssel tanúsítják, hogy ter­mékeik színvonala megfelel az európai szintnek. Ehhez azon­ban tisztában kell lenniük a'kö- vetelményekkel. Ezek megis­merésére szervezett szeminári­umot a kamara. A CE minősítés, amely nél­kül nem lehetséges a piacra lé­pés az EU-ban, komoly felelős­séget is ró a gyártóra. Á konkrét tanúsító okiratokat ugyanis tíz éven belül bármikor számon kérhetik, és ha nincs meg a mi­nőségbiztosítási rendszerben szereplő dokumentum, az ha­misításnak számít. A szigorú szabályzás már nem idegen az európai piaci kapcsolatokkal rendelkező cégeknek, az EU- csatlakozást követően viszont általános érvényű lesz. Kormányzati támogatás a környezetvédő gazdáknak A kormányzat feltehetően a közeljövőben elfogadja a Nemzeti Agrár-környezetvé­delmi Programot (NAKP), amely januártól már a támo­gatási rendszerbe illeszkedve járul hozzá a mezőgazdaság fellendüléséhez - tájékozta­tott Tarr Ferenc, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) agrár­környezetgazdálkodási főosz­tályának munkatársa. Az 1996 óta készülő program környezetbarát mezőgazdasági ’ termelési módszerek támogatá­sára szolgál majd. Beindítása az EU-csatlakozás előfeltétele, másrészről fontos eszköz az ag­rárgazdaság modernizálására. A program bevezetése az ed­digi uniós gyakorlat alapján 3-4 évbe is beletelhet. A szakembe­rek szerint megfelelő előkészí­téssel, a társfinanszírozás bizto­sításával és a program kiterjesz­tésével akár évi 250 milliárd fo­rintos támogatás megszerzésére is esélyesek a gazdák. A magyarországi fejlesztési lehetőségekhez igazodó prog­ram szerint a minisztérium a gazdálkodóknak ötéves szerző­déseket ajánl. A támogatás fe­jében a földhasználóknak gaz­dasági, környezetvédelmi és szociálpolitikai szempontok alapján kialakított gazdálkodási módot kell alkalmazniuk. A támogatás tartalmazza a gazdák struktúraváltás miatt kieső jö­vedelmét, a felmerülő többlet- költségeket, és ösztönzőként e két összeg 20 százalékát. Az agrár-kömyezetvédelmi programok hatékonyságát bi­zonyítja, hogy Ausztria agrár­kiadásainak egyharmadát ez a támogatási rendszer alkotja. A tapasztalatok szerint az EU pénzügyi forrásainak bővülésén kívül a környezetkímélő terme­lési módszerek sikeresen terjed­tek, a gazdálkodók jövedelem- pozíciója erősödött, a piaci za­varok és a túltermelési válsá­gok megelőzhetővé váltak. A kelet-európai országok közül Magyarországon a leg- előrehaladottabb a program. A minisztérium szakembereinek véleménye szerint várhatóan jövőre a költségvetés 6,5 milli­árd forintot fordít a támoga­tásra, s ezt évente növelik. PIKKER: menekülés eló're A mohácsi kft. jelentős beruházással korszerűsítette húsüzemét A mohácsi PIKKER Hús­ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1992-ben alakult az Új Barázda Ter­melőszövetkezet vágóhíd- jának vezetőiből, dolgozói­ból. Az akkoriban 14 főt fog­lalkoztató, évi 6000 sertést és 300 marhát feldolgozó üzem menedzsmentje nem a vagyon felélésében gon­dolkodott, hanem a piaci ki­hívásoknak való megfele­lésben. Miskolczi Imre (kis ké­pünkön) ügyvezető igaz­gató szerint ennek első lé­pése volt, hogy kizárólag nagyüzemi sertéseket vet­tek át és dolgoztak fel, fo­lyamatosan bővítették ter­mékeik piacát. Kilépve Mo­hácsról, a PIKKER a pécsi FEMA hipermarketben és a Konzum szupermarketben, majd a fővárosi Rekord üz­letláncban is megjelent ki­váló minőségű tőkehúsai­val. Ezzel párhuzamosan korszerű, az európai uniós előírásoknak mindenben megfelelő szállítási hátteret hoztak létre, s nem kevés pénzt fordítottak az embe­rek továbbtanulására. Pél­dául nem sok cég dicse­kedhet azzal, hogy olyan nemzetközi sertés- és mar­haminősítő oklevéllel ren­delkező szakembert alkal­maz, akinek képzését a cég vállalta! Ugyancsak fontos­nak tartották a saját bolthá­lózat bővítését: a korábbi egy húsbolt helyett ma már három várja a mohácsi vá­sárlókat, a legutóbbi, klima- tizált üzletet a közelmúltban adták át a piacon ki­alakított üz­letsoron. Miskolczi Imre a PIK­KER Kft. tör­ténetének jelentős ál­lomásai közé sorolja, hogy 1996- ban a METRO, majd tavaly a SPAR, INTERSPAR áru­házláncok beszállítói közé kerültek. Ez egyrészt bizo­nyította, hogy a termékek a kereskedelem nemzetközi moguljainak tetszését is el­nyerték - azaz kiváló minő­séget állítanak elő -, más­részt a PIKKER biztos és megbízható piacra talált. Az ügyvezető igazgató nem titkolta, a „menekülés előre” elv alapján nem volt kérdés, hogy szükséges-e fejleszteni avagy sem. En­nek szellemében kezdtek hozzá és valósították meg azt a 80 millió forintos beru­házást, amelynek eredmé­nyeként júliusban átadták az évi 50 ezer sertés és 2000 marha vágására al­kalmas, az európai élelmi­szer-higiénés és környezet- védelmi normáknak megfe­lelő üzemet. A beruházás­hoz jelentős mértékű támo­gatást nyertek el a Földmű­velési és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Baranya Megyei Területfej­lesztési Tanács pályáza­tain. Miskolczi Imre kiemel­te, a létesítmény megvalósí­tásában főszerepet kapott ráckevei KORAX Kft. mun­katársaiban nem csupán jó szakemberekre, hanem ba­rátokra is leltek. A jelenleg 33 főt foglal­koztató társaság a napok­ban kezdi a további fejlesz­tést: jövőre készül el a csontozó, daraboló, cso­magoló és expediáló üzem­rész, amelyre a minisztéri­umon és a területfejlesztési tanácson kívül az FM HACCP-programjától is nyertek pályázati támoga­tást. Az ISO 9001 minőség- biztosítási rendszer kialakí­tásához pedig a Gazdasági Minisztérium pályázatán szerepelt sikeresen a PIK­KER Kft., de az ügyvezető igazgató bízik abban, hogy a SAPPIARD-program is tar­togat számukra kellemes meglepetéseket. Nem tit­kolta, a munkahelymegtartó és a munkahelyteremtő be­ruházásoktól nem zárkóz­nak el a jövőben sem: bízik ugyanis abban, hogy a hús­ipar kievickél a jelenlegi mély válságából, s a minő­ségi termékeknek hosszabb távon hazánkban és külföl­dön is lesznek vásárlói. A PIKKER Kft. exporttö­rekvéseit a minőségi áru­alap mellett az a kapcsolat is segíti, amely a horvátor­szági Kandit édesipari cég­gel alakult ki az elmúlt években. (Érdekesség, hogy a PIKKER a Kandit ki­zárólagos magyarországi forgalmazója, s többek kö­zött a Bonbon Hemingway boltjait látja el finom cukor­kákkal, csokoládékkal.) Ez a kapcsolat jó hátteret biz­tosíthat ahhoz, hogy Hor­vátországba, Bosznia-Her­cegovinába, Makedóniába is szállítson tőkehúst a PIKKER Kft. - bizonyí­tandó, hogy a „Húsban a Siker PIKKER!” mottó nem­csak itthon, hanem külföl­dön is igaz lesz. (hirdetés) «5 baroméi hentesáru SERTÉS, MARHA TŐKEHÚSOK; A PIKKER Kft. új húsboltja Mohácson

Next

/
Thumbnails
Contents