Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-26 / 264. szám

1999. szeptember 26. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-PUNÁNTÚL ★ 5 Ólnak indul a pécsi bírság-kommandó Megelégelték a pécsi vá­rosházán a számtalan en­gedély nélküli építkezést. Várhatóan két héten belül útra kel a „bírság-komman­dó”, és keményen lesújt. Október első hetében várha­tóan bekeményít a pécsi ön- kormányzat. A városházán ugyanis megunták, hogy ren­getegen nem tartják be az épí­tési előírásokat, és vagy min­denféle engedély nélkül épít­keznek, vagy a meglévő enge­dély tartalmát hagyják figyel­men kívül, és valami egészen mást csinálnak, mint amiről a kiadott papír beszél. A városházán várhatóan két ember foglalkozik majd az ellenőrzéssel. Egyelőre még nem dőlt el, hogy melyik vá­rosrészben kezdik a munkát, afelől azonban senkinek sem lehet kétsége, hogy év végéig egész Pécset ellenőrzik majd. Amint lapunknak dr. Papp Ju­dit jegyző elmondta, a leg­több gond a Mecsek-oldalon van, így valószínűleg ez lesz az első célpont. A „kompian- dó” nem felkészületlenül ér­kezik majd, a meglévő enge­délyeket magukkal viszik, s ha azt látják, hogy valami egész más épült, már bírsá­golnak is. Oda természetesen papírt sem visznek, ahol nyilvánva­ló, hogy nincs engedély. Sze­rencsére a területileg illetékes városházi dolgozók képben vannak, azaz nagyjából tud­ják, hol és kik építkeznek en­gedély nélkül. A büntetés összege nem piskóta - a szabálysértés mér­tékétől függően elérheti a több százezer forintot is. Hogy gyorsan hozzájut-e a bírságokhoz a város, még kér­dés, a megbüntetettek ugyan­is fellebbezhetnek a Közigaz­gatási Hivatalnál. L. D. A várfelújításra még várni kell Siklóson A „siklósi vár műemléki ingat­lan hosszú távú vagyonkeze­lési jogának megszerzésére” kiírt pályázaton Siklós Önkor­mányzata lett a győztes, ám az azóta eltelt háromnegyed évben nem sikerült tető alá hozni a szerződést. Siklósnak elfogadhatatlan, hogy a vár felújításából a vagyonkezelő­re jutó rész 6 év alatti teljesítésére kötelezettséget vállaljon, miköz­ben a Kincstári Vagyoni Igazgató­ság - költségvetési szerv lévén -, nem tudja megmondani, hogy évről évre mennyi pénzt tud adni hozzá. Az előzetesen számított összköltség 449 millió forint. Az önkormányzat azt kérte, hogy az eredetinél hosszabb időszakra dolgozzák ki a felújítás és finan­szírozás ütemezését, és a várható többletköltségek viselésének ará­nyát is szerződésben rögzítsék. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság méltányolta a siklósi óvatossagot, elvégre a vagyonkezelési szerző­désből az önkormányzatnak ka­pásból tízmilliós nagyságrendű kiadása származik. A tervezés megrendelése és a biztosítás leg­alább ennyibe kerül. D. I. Méreten felüli fonások jegyzéke A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága megkezdte Dél- Dunántúl vízforrásai kataszterének elkészítését. A munka feltehetően több éven át tart. Az értékek most készülő nagy összegzésében nem maradhat­nak mostohán azok a természe­ti képződmények sem, amelyek kívül esnek a törvényi szinten szabályozott védelmi körön. A dél-dunántúli források katasz­terbe foglalását most végzi a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. A szakemberek még nem merészkednek előzetes becslé­sekbe sem bocsátkozni arról, hogy Baranya, Somogy és Tol­na megye területén hány forrás lehet. Az erre vonatkozó szám mindenképpen négyjegyű, még az előírt megszorítás alapján is, hogy a természetvédelmi ható­ságnál nyilvántartásba csak azok a források kerülnek, ame­lyeknek a vízhozama eléri a percenkénti 5 litert. A források­ban leggazdagabb terület ter­mészetesen a Mecsek, ahol több, mint 200 „méreten felüli” forrás ismert. Mintegy 50-re te­hető a Villányi-hegységben ta­lálható források száma, de ez a karsztos hegyvidék az előbbi­nél kevésbé megkutatott. A kataszter azt a célt szolgá­ja, hogy egy-egy terület beépíté­sénél vagy egyéb jellegű hasz­nosításánál a természetvédelmi hatóság a forrásokra is tekintet­tel lehessen az engedélyek megadásánál vagy a korlátozá­sok megszabásánál. D. I. A heveny részegeket nem izgat­ja, hogy 1997. augusztus 1-től az önkormányzat Pécsett meg­szüntette a kijózanítóállomást. Teljesen mindegy nekik, hogy azóta a mentők vagy rendőrség a belgyógyászati sürgősségi ellá­tást végző intézményekbe viszi őket. Alkoholmérgezésük keze­lését - a szállítással együtt - így is, úgy is nekik kell fizetniük. A számla 8-12 ezer forintra is rúg­hat, ám az effajta részegek zö­métől ezt behajtani képtelenség. Az érintett egészségügyi in­tézmények azonban felzúdul­tak: az ambulanciákra szállított részegek - akár randalírozásuk- kal, akár testváladékaikkal - ve­szélyeztetik a betegellátást, sőt az egészségügyi dolgozók és a betegek személyes biztonságát is. Pécs önkormányzata 18 mil­lió forint kiadást takarított meg a kijózanító állomás megszünteté­sével. Arra hivatkozott, hogy ez a tevékenység nem kötelező ön- kormányzati feladat, a részegek ellátása nem része az egészség- ügyi alapellátásnak. Fű alatt olyan érv is felmerült, hogy az egészségügyi intézmények a ré­szegek vizsgálatakor felfedezhe­tik olyan betegségüket is, amely­nek az ellátásáért már az egész­ségbiztosítási pénztár is hajlan­dó fizetni. Az ÁNTSZ kezdeményezésé­re a Baranya Megyei Közigazga­tási Hivatal a pécsi döntés tör­vénysértő voltát állapította meg. Ezt azonban Pécs Közgyűlése nem fogadta el, és így perre ke­rült sor. ítélet azonban még nincs, mert Pécs Önkormányza­ta többek között azzal érvelt, hogy az a kormányrendelet, amelyből a város kötelezettségét levezették, alkotmányellenes. Jogszabály alkotmányellenes voltáról dönteni egyedül az Al­kotmánybíróság illetékes. Csak éppen nagyon elfoglalt. A per te­hát még függőben van. Pedig időben ennek lezárásához kö­tötte 1997-ben a város és megye közgyűlésének egyeztető bizott­sága, hogy a detoxikáló ügyében további lépéseket tegyen az, aki­nek a feladatkörébe tartozik a megoldás. Mert hogy ki a hu­nyó, az is kérdéses. Bár az egészségügyi intézmé­nyek tiltakozása - a hatástalan­ság miatt - egy időre elcsendese­dett, sérelmük és gondjaik válto­zatlanok maradtak. Ám a vá­lasztások után az új városveze­tés ismét ostromuk alá került. Arra hivatkoznak, hogy a napi 2-5 alkoholmérgezésben szen­vedő egyén ellátását csak nagy nehézségek árán sikerül megol­daniuk. Szerintük a kijózanító intézet működtetése a polgárok védelmét szolgálja, tehát a gaz­daságossága csak másodlagos kérdés. Űj fejlemény, hogy Pécs Köz­gyűlésének legutóbbi ülésen fél­mondatnyi utalással bejelentet­ték: a városvezetés szükséges­nek látja a kijózanítóállomás működtetésének újragondolá­sát. Pécs megint a megyével kí­ván erről egyeztetni. Ennél sok­kal többre még nem jutottak. Olyan kósza ötletről hallottunk, hogy Pécsről esetleg a szigetvári kórházba kerülnének a totál­részegek. Nemrég egy egészség- ügyi jellegű gazdasági társaság is érdeklődést mutatott a kijóza- nítás ellátására. Forgalmi statisz­tikát kértek a polgármesteri hi­vataltól, és megkapták - a volu­menében idén is helytállót - a detoxikáló utolsó „békeévéről”. Akkor 451 beteget szállítottak oda, közülük 133 a megye más településnek lakosa volt - java­részt Pécs vonzáskörzetéből -, 33 más megyét reprezentált ná­lunk, és 4 volt külföldi. Állítólag a gazdasági társaság úgy szá­mol, ha nullszaldósra ki tudja hozni a vállalkozást, akkor neki már megéri. Meglepő kalkuláció. D. I. Komlói piros lámpás gond Az is baj, ha nincs, az is, ha van. A régi „bölcsességet” ezúttal a legújabb közleke­dési lámpa kapcsán emle­getik Komlón. A központ­ban július elsején üzembe helyezett villanyrendőr ugyanis sokak szerint csak­is arra jó, hogy forgalmi du­gókat okozzon a Városház téren. A lámpát három hónapja azért szerelték föl, mert a kereszteződésben túlságo­san sok baleset történt. Mi­vel koccanások most is van­nak, viszont eddig nem vol­tak dugók, sokan úgy gon­dolják, majdhogynem fö­lösleges volt a lámpa. Lehet vitatkozni. (Id) Nagy mohácsi linkelések Ritka, hogy egy ekkora vá­rosnak ennyire komoly internetes oldala legyen, ar­ról nem is beszélve, hogy elegáns megoldással, a www.mohacs.hu beütésével már el is „repülhetünk” a városba. A dizájn lehetne szebb, de az információkra aligha panaszkodhat a láto­gató. A linkek között ismert mohácsi emberek életrajzát is megtalálni, de megrendel­hető a busójárásról készült CD, és persze a fontosabb programok is. A készítők nem ülnek babérjaikon, rendszeresen frissítik az in­formációkat, utoljára három napja tették rendbe az ol­dalt. (Id) Még nincs pécsi megadiszkó Egyelőre várat magára a nagy diszkóbiznisz, a hírekkel el­lentétben továbbra sincs egy kézben a B'52 és a Boccac­cio. Illetve egy kézben vannak, de mégis konkurenciát je­lentenek egymásnak. A helyzet nem egyszerű. landóan a különböző fellépők gázsijára - egymással konkurál­va - ráígérniük, csökkennének a költségek. Igaz ugyanakkor, A városban elterjedt, hogy a két legnagyobb diszkó egy kézbe került, ami alapvetően igaz is, de mégsem igaz. Egészen rövi­den: a B'52 tulajdonosa kibérel­te a Boccacciót, azonban az előbbi helyen nem ő az üzemel­tető, így egyelőre hiábavaló volt a tranzakció. A B'52 üzemeltetője Vagyon Tibor, aki bt.-je révén bérli a he­lyet a tulajdonos kft.-tői. A bér­lő szerint finoman fogalmazva „sem felhőtlen a viszony” a bér­beadóval, ennek ellenére Va­gyon úgy véli, a szerződés mi­att még két évig nem tudja őt a tulajdonos Piski János kitenni a diszkóból. Az üzemeltető által zavarosnak minősített jogi helyzetet Piski másként látja, szerinte hamarosan ő veszi kéz­be a dolgokat a B'52-ben. A tu­lajdonos érthető célja, hogy ne legyen konkurenciája, mivel nemrég kibérelte a belgáktól a Boccacciót, a múlt hét végén már meg is nyi­totta a szórakozó­helyet. Piski sze­retné, ha rendbe tudná rakni a B'52-t, mivel sze­rinte alapos fel­újításra lenne szükség. Majd, ha minden a ter­vei szerint alakul, akkor - rövid, né­hány hónapos szünet után - úgy üzemeltetné a két diszkót, hogy a szórakozni vágyó közönséget ne ossza meg. Ez­zel gyaníthatóan nem csak ő járna jól, de talán a diszkók lá­togatói is. Mivel nem kellene ál­hogy egy helyes kis árkartell azért létrejöhet, ha megszűnik a valódi versenytárs. Lendvai D. A tévénél senki nem tudja, lesz-e még Szigetvár Kisváros Nem egyszerű az élet manapság a Magyar Televízióban, lassan a dolgozók felét elbocsátják - hogy finoman fogal­mazzunk, meglehetősen nagy a bizonytalanság. Azt sem tudja senki, képernyőre kerül-e még valaha a Szigetváron forgatott Kisváros című sorozat. Pedig a szigetváriak a forgatás­sal járó felfordulások ellenére szerették a sorozatot. Örültek annak, hogy legalább így hírt adnak városukról. Persze, ha annyi komoly bűncselekmény történne a városban és környé­kén, mint a sorozatbeli Végvá­ron, az újságíróknak sem lenne más dolguk, mint ezekről tudó­sítani. Nem is olyan régen szó­ba került, hogy a forgatócsoport szedi a sátorfáját, és másik tele­pülést keres magának, ami azért - lássuk be - meglehető­sen furcsa lett volna. Aztán a stáb maradt, és a sorozat is újra jelentkezett a képernyőn - még mindig meglehetősen nagy népszerűségnek örvendve. Az utóbbi időben azonban semmi hír a Kisvárosról. La­punk a Magyar Televízió több illetékesénél is próbált tudako­zódni arról, lesz-e még folyta­tás, vagy lesz-e pénz a produk­ció megvásárlására. Mivel külső gyártású műsorról van szó, a té­vénél egyik kollégától irányítot­tak bennünket a másikhoz, de végül az ég egy adta világon senki nem akadt, aki bármi ér­demit is tudott volna mondani a jövőről. A műsorpolitikai osz­tály egyik munkatársa például csak annyit jegyzett meg: „Azt sem tudjuk, két hét múlva ki fog dolgozni az irodánkban”. L. D. Szexis csomagolásban A közelmúltban mutatták be Londonban a jövő évezred női ruhadivatját. A meghök­kentő stílus törekvései kö­zött a szexis hatás is szere­pel, és valóban keveset ta­kar a testből. De vajon ezzel eléri-e a célját? A szexológusok szerint a férfiak többségét valójában egyáltalán nem érdekli, hogy szívük höl­gye milyen ruhát visel. Az igazi férfi a ruhát talán nem is érzéke­li, csak amit láttatni enged. Azt a szerepét ismeri a mhának, hogy mielőbb ki kell csomagol­nia belőle a nőt. A ruhának azonban közvetett szerepe mégiscsak jut a férfivágyak fel­keltésében, mert a szép burok biztonságérzetet kölcsönöz a nőnek: magabiztosabb és oldot­tabb lesz tőle. Különösen igaz ez a fehérneműre, amely a szokványos forgatókönyv sze­rint ugyan csak akkor kerül fér­fiszem elé - vagy legalábbis na­gyobb részt -, amikor az ismer­kedés kiteljesedésének szándé­ka már elvégeztetett. Ráadásul a felső ruháktól el­térően a csomagolás belső, rej­tett burkai már önmagukban is meglódítják a férfiak erotikus fantáziáját. A szexológusok sze­rint azonban a lényeg mégis­csak az, hogyha a nő - vagy fér­fi - tudatosan lép bele egy hely­zetbe, akkor felfigyelnek rá. Ha alulértékeli magát, ha kívül re­ked a szituáción, ha elzárkózó- an viselkedik, akkor lehet akár­mennyire szép, nem vonz, ész­re sem veszik. Dunai Imre Millenniumi parkfelújítás Millenniumi pályázat segít­ségével korhű, eredeti álla­potába állítják helyre Ka­posváron Rippl-Rónai József villájának kertjét. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága úgy tervezi, hogy 2000-re eredeti szépségében re­konstruálja a Somogy híres fes­tője kaposvári villájának kert­jét. A terveket az Állami Műem­lék- helyreállítási és Restaurálá­si Központ táj- és kertépítészeti osztályának szakemberei ké­szítették el. A park korhű megújításához a tervezők a Rippl-Rónai fest­ményeinek tanulmányozásából merítettek nemcsak ihletet, ha­nem konkrét támpontokat is a hajdani kert látványáról. Több, mint két tucat elöregedett fát ki­vágnak a százéves fasorból, és helyükbe újakat ültetnek. Egy szoborkompozíciót is létrehoz­nak a parkban szétszórtan lévő alkotásokból. Ezek értékét jelzi, hogy Medgyessy-szobrok is vannak köztük. A rekonstrukció mintegy 2,7 millió forintba kerül. A múze­um az összeg egy részét a mil­lenniumi történelmi parkok, emlékhelyek felújítására kiírt pályázaton nyerte el, ámbár az csak az egyharmada annak, amennyit kértek. A munka költségesebb része, a kerítés felújítása jövőre marad. Ehhez is remélnek pályázati támoga­tást. Dunai I. spaaiMi OjMjD^toate QSKSgOa öiffliLuQ

Next

/
Thumbnails
Contents