Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-23 / 261. szám
1999. szeptember 23., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 11 Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Szélvíz Gyorsabb ügyintézés. A megyei területfejlesztési tanács titkársága október 1 -jé- től - a gyorsabb ügyintézés érdekében - új ügyfélfogadási rendet vezet be. Hétfó'n és szerdán 8-11.30., illetve 12.30-16 óra között, csütörtökön 8-tól 12 óráig várják az érdeklődőket. (aa) Tótakarítás. A Herman Ottó Horgász Egyesület idén ősszel is megrendezi szokásos évi második, a tó környezetének rendbe tételét célzó társadalmi munkaakcióját. A horgászokat október 2-án, reggel 8 órától várják a csónakkikötőben. (aa) Véradó bringások. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub tagjai és a Környezetünkért Alapítvány szeptember 25-én a Dischka Győző utcai véradóállomáson várja reggel fél 8 és 10 óra között tagjait, hogy önkéntes véradással segítsenek a gyors orvosi ellátást igénylőkön. (aa) Komlói természetjárók Pécsváradon, a Halászpatak völgyében rendezik a téli hónapokban és a viharok által tönkre ment erdei turis- tautakat. Közösségi munkájukat helyi gyalogtúrázók is segítik. (cs) Mérlegen a környezetvédelem Vaskos összeállítást készített a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség az elmúlt bő egy évi munkájáról. A régiónak számos olyan sajátos problémája van e területen, amelyek fokozott figyelmet érdemelnek - például a balatoni térség, a határfolyó, és természetesen itt is meg kell birkózni az EU-csatlakozáshoz igazodó elvárásokkal. A jelentést tegnap tárgyalta az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága. felügyelőség kiemelt faladatként kezeli ezek minőségének javítását. Legalább ekkora figyelmet kell szentelnie a települési szennyvíztelepeken keletkező iszap előírásoknak megfelelő elhelyezésére, erre azonban szinte képtelenek az Helyenként az ipari szennyvíz kezelése is megoldásra vár BUDAPEST-PÉCS A görögök négy alapeleme közül egyedül a tűzzel nem foglalkozik a környezetvédelmi felügyelőség. Bőven van gondja a levegővel, a vízzel és a talajjal is. A feladatok nagyságának érzékeltetésére néhány példa: Baranyában számos illegális, vagy régen kijelölt - ma már a minimális környezetvédelmi követelményeknek sem megfelelő - hulladéklerakót kellene felszámolni, rekulti- válni; megoldásra vár a 2000 lakosnál nagyobb lélekszámú települések, illetve a jelentős ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvizének kezelése; működési területén 78 üzemelő, sérülékeny vízbázist kell biztonságba helyezni. Mindezt most már azzal a háttérrel, hogy az ipari termelés visz- szaesése következtében jelentősen csökkent a megyében a veszélyes hulladék mennyisége. Mégis vannak olyan üzemek, amelyek rendszeresen visszatérnek a nagy szennyezők felsorolásánál, például a Mohácsi Farost- lemezgyár, a Pécsi Hőerőmű, a beremendi cementgyár, a pécsi bőrgyár. Közöttük nem egy olyan is van, amelyet akár víz-, akár levegőszennyezés, vagy zajvédelem oldaláról közelítenek a környezetvédelmi szakemberek, mindegyik esetben lesújtó eredményeket kapnak. Ebből a szempontból talán a mohácsi gyár áll a lista élén. A jelen és a jövő veszélyes hulladékaival szembeni harc mellett még mindig sok feladatot ad a szakembereknek a gazda nélkül maradt veszélyes hulladékok ártalmatlanítása. Költségigényes, ezért lassan halad. A fedezet hiányában végleg hátrahagyott veszélyes hulladékok sorsa pedig bizonytalan, a megoldás néha kilátástalan. A megye felszíni vizei közül néhány kifogásolható állapotban van. A környezetvédelmi üzemeltetők. S miközben a talajra, a vizekre nézünk, talán nem jut eszünkbe, hogy a baranyai környezetszennyezési „toplistán” ott van maga Pécs is, a szmogveszéllyel. Vannak a felügyelőségnek olyan „alanyai”, amelyek működésére kiemelt figyelmet fordít, környezetre káros hatásuk miatt. Itt a sort a beremendi cementgyár, illetve a BVM ga- réi hulladéklerakója vezeti. Tiderenczl József (kis képünkön) igazgatótól származó tegnapi információnk szerint az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elfogadta felügyelőségünk beszámolóját. Utoljára ilyen ellenőrzés öt évvel ezelőtt volt. Egy fa meséje PÉCS, MECSEK Új tanösvényt avatnak október 1-jén a Mecseken. A hegység egyik leglátogatottabb részén, a Dömörkapu és Kisrét között az utolsó simításokat végzik a 1,3 kilométer hosszúságú, okos magyarázótáblákkal ellátott erdei „osztályteremben”. A Mecseki Erdészeti Rt. valamit mindig kitalál, hogy beavassa munkájába a civileket, közelebb vigye a természethez a városlakókat. A tanösvény - amilyeneket kialakít egyébként a megye más területein a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is - erre nagyon alkalmas eszköz. A cél nemcsak a túrázókat, kirándulókat szolgáló infrastruktúra fejlesztése, hanem az ismeretek bővítése is. Adorján Rita, az Árpádtetői Erdészet Természetismereti Központjának vezetője a Mecsek számos pontján tudna elképzelni ilyen tanösvényeket. Szóba került például Melegmány is, de a természet- védelem szempontjaira tekintettel inkább e terület nagyobb nyugalma mellett döntöttek. Az új tanösvényen számos magyarázótáblát találnak majd a kirándulók. Megismerkedhetnek az erdő megújulásának folyamatával, a magtól a terebélyes fáig, tájékoztatást kapnak a Mecsek állat- és növényvilágáról - külön az apró állatokról, a nagyobb vadfajokról, a lágyszárú növényekről -, elolvashatják, miről mesél egy fa, ha hozzáértő szemmel vizsgáljuk évgyűrűit. A. tanösvény végpontján - hossza alapján bárki végigsétálhat rajta, apró gyerekkel együtt -, a Kisréten különös hangszer várja az érkezőket: a faxilofon. Különböző fafajták adnak egymástól eltérő bongó hangot az ütésre. Ugyancsak különlegesség lesz majd a mezítlábas ösvény. A 20 méter hosszúságú szakasz burkolatát fahasábokból, kéregből, kavicsból és döngölt földből csinálták, 5 méterenként váltva. Csakis cipő nélkül lehet rajta végigmenni. Az avatásra várhatóan elkészül az új esőbeálló is a Kisréten. Remélhetőleg az erre járók „rosszabbik változatai” nem használják majd el tüzelőnek, mint tették az építmény elődjével. Elsejétől „tanít” az új ösvény
