Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-21 / 259. szám
1999. szeptember 21., kedd Hazai Tükör Dlinántúli Napló 3 Formálódó agrárstratégia Politikusok, tudósok, gazdasági szakemberek részvételével hétfőn kora délután Gödön ülést tartott a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium stratégiatervezési szakértőbizottsága. A tanácskozásra meghívottak között ott voltak a parlament mezőgazdasági, környezetvédelmi, gazdasági és pénzügyi bizottságának képviselői, a Magyar Tudományos Akadémia számos tagja, kutatóintézetek szakemberei, az Agrárkamara és más szervezetek küldöttei. Részt vett a fórumon Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke, s az FKGP több más vezető politikusa - köztük Boros Imre, a Phare-ügyekért felelős miniszter és Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára valamint Szekeres Imre, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának szocialista elnöke. A nyitást megelőzően Tornyán József elmondta: a tanácskozástól azt várja, hogy a tudósok kiállása a magyar nemzet- gazdaság meghatározó fontosságú ága, az agrárium és a vidékfejlesztés mellett ráébreszti a politikusokat, hogy mit kell tenniük. Elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy a mezőgazdaságot olyan hátrányos helyzetbe szorítsák, ami már a nemzet megélhetését veszélyezteti. Az agrártudósok külön termelési ágazatonként részletesen is ismertették a szükséges forrásokat, ami szerint az egész ágazat ideális fejlődési szintjéhez 680 milliárdos támogatást tartanának szükségesnek. Ezzel lehetne olyan fejlődési pályára állítani az agrárgazdaságot, amellyel a csatlakozás után nem kerülne hátrányba a magyar mezőgazdaság. A tárca - fogalmazott később a miniszter - számolt a költségvetés helyzetével, amikor csak 413 milliárdot igényelt a büdzséből. Szerinte a miniszterelnöknek és a koalíciós partnereknek is be kell látniuk a számítások megalapozottságát, és együtt fognak szavazni e kérdésben a kisgazdákkal. Ha mégsem? A pártelnök egyéni módositó indítványként fogja beterjeszteni a költségvetéshez korábbi javaslatát. A Magyar Szocialista Párt akár együtt is szavaz a kisgazdákkal, amikor az agrárgazdaság mértékéről szavaz a parlament, de az együttműködés csak erre az egyetlen kérdésre vonatkozhat - nyilatkozta tegnap Kovács László pártelnök. Szegény lottónyertes A pszichiáter szerint egészségi állapot és vérmérséklet kérdése, hogy a több mint egymilliárdos lottófőnyeremény boldog birtokosa hogyan éli túl az őt ért nagy szerencsét. Egy biztos: teljes biztonságban ezután sosem lehet. A felhőtlen örömtől az elsápadá- son és a vérnyomás-emelkedésen át az infarktusig igen széles a hir- telfen jött pozitív stressz kiváltotta tünetek skálája - tudtuk meg Csizmadia Mariann pszichiátertől, aki néhány éve pár százezer forintnyi Totónyereményéről hírt szerezve maga is megtapasztalta a szerencse mellékhatásait. Csak erős szívdobogást érzett, meg a pénzt leszámoló hölgy utálatát. Másoknak alaposan megemelkedhet a vércukorszintjük, hiszen az izgalom mobilizálja a szervezetben az adrenalint. Az eleve valamilyen szervi betegségben szenvedő emberek esetében tragédiával is végződhet a kezdeti öröm: a szívbetegeknél például olyan hatást vált ki a hatalmas stressz, még ha az pozitív is, mintha megkergették volna őket.- Feltételezve, hogy a múlt héten kihúzott öttalálatos szelvény tulajdonosa átlagos anyagi helyzetű, egészséges, s legalább közepes intelligenciájú ember - mondta Csizmadia -, szinte biztos, hogy az új milliárdos nagyon riadt. A fokozatosan dúsgazdaggá vált egyénnel szemben ő még nem szerezhetett rutint ekkora összeg forgatásában, nemigen tudhatja például, hogy hol lesz biztos helyen a pénze. Tipikus reakció ilyenkor a kapkodás és a költekezés, még ha visszaüt is, hiszen a féltve őrzött titok így könnyebben kiderül. Kölcsönt kérők, zsarolók jelenhetnek meg, sőt a potenciális gyermekrablóktól is tartani kell. A pszichiáter úgy véli: a titokzatos személlyel kapcsolatba kerülő Szerencsejáték Rt. tehet a legtöbbet e káros következmények megelőzése érdekében. Befektetési jó tanáccsal láthatja el a nyertest, s lelkére kötheti azt is, hogy néhány milliónál többet nem ajánlatos hazavinnie. A pszichiáter tapasztalatai szerint - bármilyen furcsán is hangzik - a gyász és általában a rossz hír egy idő után feldolgozható, az efféle stressz azonban nem, mert a töméntelen pénzzel folyamatosan foglalkozni kell. Gondot okozhat a közeli hozzátartozók esetleges támogatása, vagy hogy az összeg bizonyos hányadát karitatív szervezeteknek illene adományozni. A hátrányok ellenére sokan rettenetesen irigylik azt a bizonyos személyt. Igaz, olykor megjegyzik: feleannyi pénzzel köny- nyebben boldogulnának. (takács) Az elektronikus gyógyszerpénztárca bevezetését fontolgatják Modernizálják a közgyógyellátást A tervek szerűit októberben kerül a kormány elé a társadalombiztosítás új gyógyszerár-támogatási rendszerének tervezete, amelyen belül a közgyógyellátás reformjáról a mai napig vita folyik a szakemberek között. A rászorulók térítésmentes patikaszer-ellátásával a jövőben várhatóan egy szociális különbizottság foglalkozik majd. Dr. Szabó Sándor gyógyszerügyi miniszteri biztos a Ferenczy Europressnek elmondta, hogy a közgyógyellátással kapcsolatosan alapvetően két változatról kell mihamarabb döntésre jutni. Az egyik megoldási javaslat a már meglévő, csaknem 600 tételből álló közgyógyellátási lista modernizálása. Ennek keretében minden betegségre legalább két gyógyszert vennének fel a listára. Természetesen az így összeállított választékot rendszeresen frissítenék, amennyiben jobb hatású és olcsóbb készítményekkel bővül a gyártói kínálat. A másik verzió szerint a köz- gyógyellátottak mind az 5600, Magyarországon kapható, törzskönyvezett gyógyszerből térítés- mentesen részesülnének, de nem korlátlan mértékben. A miniszteri biztos szerint ez a megoldás szakmailag és etikailag is orvosolná azt a kifogást, amely szerint a közgyógyellátottak kezelésében csak korlátozott gyógyszerválaszték áll rendelkezésre. Az egy-egy köz- gyógyellátottra jutó keretet a kezelőorvos javaslata alapján a helyi önkormányzatok határoznák meg, ugyanis a gyógyszerekre fordítható pénzügyi támogatást a szociális ellátások körébe utalnák. Valamennyi közgyógyellátott- nak saját elektronikus gyógyszerpénztárcája lenne, amely a telefonkártyához hasonlítana, és folyamatosan feltölthető lenne. Magyarországon évente átlagosan 18 ezer forintot költ egy beteg gyógyszerekre, ezért a miniszteri biztos szerint átlagosan 20 ezer forint kellene egy-egy elektronikus pénztárca feltöltésére. Kivételt képeznének természetesen azok, akiknek az állapota ennél magasabb összeget indokol. Szakértői vélemények szerint egymilliárd forintból megoldható a települési önkormányzatoknál az ehhez szükséges számítógépes fejlesztés, valamint a patikákban nélkülözhetetlen elektronikus leolvasók felszerelése. A külföldi tapasztalatok alapján a rendszer bevezetése 10 százalékos megtakarítást eredményezne. Ez azt jelenti, hogy a közgyógyógyellátásra fordított 10 milliárd forintból a bevezetés költségei egy év alatt megtérülnének. Németh Zsuzsa Változik-e a Szent Korona jogállása? Nincs egyetértés a pártok között az alkotmánymódosításról A 2000. év tiszteletére változzon meg az Alkotmány neve, szerkezete, és preambulumában emlékezzen meg a Szent Koronáról, mint a magyar államiság egykori jelképéről - javasolja az igazságügyi tárca. A parlamenti pártok képviselői eltérően vélekednek arról, hogy az ezredforduló közeledtével csupán formai változtatásokat hajtsanak-e végre az 1949-es megszavazása óta agyonfoltozott alaptörvényen, vagy folytassák az évek óta tartó alkotmányozási folyamatot. Bár az Alkotmány megváltoztatásáról tartott múlt heti hatpárti tanácskozáson a MIÉP mellett a Fidesz sem képviseltette magát, a házelnök sietett kijelenteni: a kormányzó párt támogatja az Igazságügyi Minisztérium (IM) javaslatát, vagyis a millenniumi alkotmánymódosító javaslatot, amely szerint a jelenlegi rövid preambulumot felváltaná egy, a történelmi múltat taglaló bevezető. Ezen túl a szabadságjogokat tartalmazó XII. fejezetet előbbre sorolnák, jelezve ezzel is: a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. A Fidesz ugyancsak támogatja a Szent Korona jogállásáról szóló elképzelést. E témában Dávid Ibolya igazságügy-miniszter javaslata mellett ismert Torgyán József már benyújtott törvényjavaslata is. Kormányzati elképzelések szerint a Nemzeti Múzeumban őrzött Szent Korona, valamint a koronázási ékszerek (palást, jogar, országalma) méltó helye az Országházban lenne, s felállítanák a régebben ismert koronaőrség intézményét is. A szabad demokraták visszautasítják a szerintük csupán formai változtatásokat tartalmazó alaptörvény-módosítást, ám az évek óta zajló alkotmányozási folyamat eredményeképpen megváltoztatandó Alkotmányszöveg egységbe foglalásával egyetértenének. Az SZDSZ nevében nyilatkozó Hack Péter azonban a kormánypártok és ellenzék között fennálló feszült helyzetben nem lát esélyt a kétharmados törvény megváltoztatására. A MSZP nem veti el a Szent Korona preambulumbeli megemlítését, ám azt igen, hogy az egykori monarchia szimbólumát most mint a mai magyar államiság, az alkotmányos rend szimbólumaként üdvözöljük. A hatpárti egyeztetést követően az igazságügyi tárca képviselője nem árulta el, vajon a minisztériumban fontolgatják-e az eredeti elképzelés módosítását. Arról Hende Csaba politikai államtitkár hétfőn sem tudott nyilatkozni, mi lenne a tárca következő lépése. Horváth Magdolna Seuso-kincsek - tulajdonos nélkül A műkincspiac 1990 elején szerzett tudomást a Seuso-kincsleletről. Egy angol lord ekkor szerette volna árverésre bocsátani a bizonytalan eredetű ötvösremekeket. Libanon és Horvátország mellett Magyarország is bejelentette igényét a 14 ezüsttárgyat tartalmazó régészeti leletre, ám az 1993-ban lezajlott eljárás során meggyőző bizonyítékok híján az amerikai bíróság nem talált jogos tulajdonost. A Seuso-kincsek eredetét kutató perben az említett államok azt kívánták bizonyítani, hogy az ezüsttárgyak az ő területükről kerülhettek lord Northampton bűtokába. Az angol arisztokratához eredetileg libanoni kiviteli engedéllyel jutottak a felbecsülhetetlen értékek, ám a tárgyalás előtt Libanon képviselője visszavonta keresetét. A tárgyak magyar származását alátámasztani kívánó szakértői csoport egyik tagja, Nagy Mihály régész meg van győződve arról, hogy a műkincslelet csak a Dunántúlról kerülhetett elő. Mint mondta, ezt a meggyőződését azonban hitelt érdemlően kellene bizonyítania, ám a bizonyítékok sorából számos láncszem hiányzik. Legelőször is nem tudni ki, mikor, és milyen körülmények között találta meg a Seuso-kincseket, és azok hogyan kerülhettek ki az országból. A kincs létezéséről a magyar hatóságok csak akkor szereztek tudomást, amikor a tárgyakat a lord árverésre kívánta bocsátani. Ekkor, hogy a tárgyak eredete tisztázódjék, értesítették a római birodalom területén létrejött 29 ország külképviseleteit, és azt tudakolták, hogy nyilvántartásba vett gyűjteményeikből nem hiányoznak-e a tárgyak. Kiderült, hogy noha a leletet titokban tartották, egy magyar régész mégis tudott a kincsekről, és erről szóló tanulmányát évekkel korábban publikálta is. Van egy elvarratlan, felderítetlen bűnügyi szála is az eseményeknek. E szerint egy Polgárdiban élő kiskatona találta volna meg a kincseket, akit rejtélyes körülmények között felakasztva találtak egy olyan borospincében, amely akár a Seuso-kincsek lelőhelye is lehet. A kincseket ugyanis egy akkora rézüstben ásták el mintegy másfélezer évvel ezelőtt, amekkora lyukat ebben a pincében később felfedeztek. Az üstön és a pincében talált földminta egyezik, és vannak szemtanúk, akik vallják: látták, sőt kézbe is vették ezeket az ezüsttárgyakat. A régész további bizonyítékokat is fel tud sorakoztatni amellett, hogy a Seuso nevű, előkelő római úr tárgyai hazai földből származnak. Az egyik tálon olvasható Pelso felirat a Balaton ókori neve, és a régészek szerint a tárgyaknak védelmet biztosító nagyméretű rézüst is csak ezen a földrajzi területen volt használatos. A kincs tulajdonjogi vitája máig nem fejeződött be, márpedig ekkora értékről egyetlen állam sem mond le önszántából. A magyar kormány 1997- ben miniszteri biztost nevezett ki, aki az ügyben összefogja a rendőrségi, régészeti és tudományos szálakat. Horváth Magdolna Kinek előnyös? A hét önkormányzati szövetség elutasítja a kormánynak azt a javaslatát, hogy jövőre 15-ről 5 százalékra csökkent- sék a személyi jövedelemadónak az önkormányzatoknál maradó részét - nyilatkozta Demszky Gábor hétfőn. Budapest főpolgármestere elmondta, hogy ez a lépés az önkormányzatiság felszámolását, a tanácsrendszer újjáélesztését jelenti, s csődhullámot indíthat el. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a nagyvárosok számára kétségtelenül hátrányos a kormány javaslata, a szociális gondokkal küszködő, illetve az iskolákat fenntartó önkormányzatoknak azonban előnyös lesz. Öngondoskodók előnyben Az új lakástámogatási rendszernek segítenie kell a fiatalokat és az öngondoskodásra képes középrétegeket a lakáshoz jutásban, illetve ösztönöznie kell a gyermekvállalást - mondta Szájer József hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz frakcióvezetője közölte: az új rendszer alappillére a részben vagy egészben az ön- kormányzatok által folyósított otthonteremtési támogatás és a hosszú lejáratú, alacsony kamatozású jelzáloghitel-rendszer. Elhangzott: a jelenlegi lakás- támogatási rendszer nem működőképes, pazarló és megérett a reformra. Az új koncepció, amelyet a Fidesz-frakció szerdai tanácskozásán vitat meg részletesen, megszünteti az alanyi jogon járó szociálpolitikai támogatást. Szájer József közölte, hogy az önkormányzatok majd helyi rendeleteket adnak ki arról, hogy az otthonteremtési támogatást milyen rászorultsági elv alapján folyósítják. Az elképzelések szerint a jelzáloghitelezés új rendszerével a kamatokat támogatnák, amelyek - mint hangsúlyozták - már jövőre öthat százalékkal csökkennének. Szájer József azt is elmondta, hogy a jelzáloghitelezést bonyolító pénzintézet a tervek alapján kizárólag lakáshitelezéssel foglalkozna. Végül elhangzott: a Fidesz-frakció annak a híve, hogy az új koncepció bevezetésével ne szűnjön meg az áfa-visszaigénylés rendszere sem. G& Kommentár az 1. oldalon) Hírek röviden Elnökök találkozója Orbán Viktor miniszterelnök és Surányi György, a jegybank elnöke a keddi kormányülésen mindenképpen találkoznak, s nem kizárt, hogy aznap négyszemközti megbeszélésre is sor kerül - nyilatkozta hétfőn Borókai Gábor kormányszóvivő. Elmondta, hogy mivel a keddi kormányülésen a költségvetésről lesz szó, azon a jegybankelnök amúgy is jelen lett volna. Bírálnak az önkormányzatok A hét önkormányzati szövetség elutasítja a kormánynak azt a javaslatát, hogy jövőre 15-ről 5 százalékra csökkentsék a személyi jövedelemadónak az önkormányzatoknál maradó részét - nyilatkozta hétfőn Demszky Gábor budapesti főpolgármester, aki szerint a terv a tanácsrendszer újjáélesztéséhez vezetne. Járai Zsigmond véleménye szerint összességében nemhogy csökkenne, hanem a terv szerint az inflációt meghaladó mértékben, 8,2 százalékkal növekszik az önkormányzatok jövő évi állami támogatása. Visszahívták Paszternákot A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja hétfőn visszahívta a foglalkoztatási bizottságból Paszternák László képviselőt, szakszervezeti vezetőt - jelentette be Kovács László pártelnök. A képviselőcsoport etikai bizottsága szerint Paszternák etikai vétséget követett el, amikor részt vett a balatonlellei szakszervezeti üdülő privatizálásában. A szocialista frakció hétfői ülésén Sándor László képviselő, szakszervezeti vezető közölte: lemond a foglalkoztatási bizottság elnöki posztjáról, ha a képviselőcsoport visszahívja Paszternák Lászlót a bizottságból. Sándor László lemond? Sándor László szocialista képviselő, az Ország- gyűlés Foglalkoztatási Bizottságának elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében megerősítette: az MSZP képviselőcsoportjának hétfői ülésén kilátásba helyezte lemondását a parlamenti testület elnöki posztjáról. Sándor László ezt a Paszternák-ügy frakción belüli kezelési módjával indokolja.
