Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-18 / 256. szám

2 Dtinántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1999. szeptember 18., szombat Robbantás Szentpétervárott is Putyin szerint hiba volt az orosz-csecsen békemegállapodás Négy-öt kilogrammnyi robbanóanyagot helyeztek el ismeretlenek egy szentpétervári lakóházban, majd a pokolgépet működésbe hozták. Az orosz nagyváros kikötői negyedében lévő nyolcemeletes épület hete­dik szintjén csütörtök késő este történt detonáció következtében egy nyugdíjas férfi és nő vesztette életét, négy másik lakó is megsebesült. Két halottat követelt a merénylet fotó: feb/reuters A Vremja című lap jelentése szerint az oroszországi pokol­gépes merényletek első számú gyanúsítottja egy muzulmán szélsőséges, aki a dagesztáni vahabitákhoz tartozik. A Mu- hit Lajpanov névre kiállított ha­mis útlevéllel utazó férfit egy videokazettáról azonosították. A film Karamahi - közép-da- gesztáni - településen készült, amely már egy éve a vahabiták ellenőrzése alatt állt, és ame­lyet az orosz erők vasárnap fog­laltak vissza. A kazettát egy vahabita ünnepen vették fel, és az orosz hírszerzés felismerte rajta az ál-Lajpanovot, akit je­lenleg Oroszország összes rendőre keres. A férfi üzlethe­lyiségeket bérelt abban a két moszkvai épületben, amelyben szeptember 9-én, illetve 12-én pokolgép robbant. Ezzel szemben az orosz ható­ságok nem hozzák összefüggés­be a korábbi merényleteket a szentpétervári robbanással. „Tökéletesen kizárható a kap­csolat, az egyik helyi lap főszer­kesztője ellen irányulhatott a tá­madás” - jelentette ki Vlagyimir Rusajlo orosz belügyminiszter. Ugyanakkor bejelentette: már több tettest is őrizetbe vettek. A belügyminiszter szavai szerint a bujnakszki merénylet három el­követője már rendőrkézen van, másik hármat pedig köröznek. A moszkvai házrobbantások nyomán két csecsen terroristát fogott el a rendőrség, akiket a lefortovói börtönben őriznek. A moszkvai palesztin diplo­máciai képviselet vezetője pén­teken határozottan elítélte a terrorizmus minden formáját. Hajri Abdel Fattah al-Oridi kije­lentette, hogy a dagesztáni har­cosok csak jelmezként öltik magukra az iszlám eszméit. A Dagesztánba betört fegyveres bandák finanszírozásával kap­csolatban a moszkvai palesztin képviselet vezetője kijelentette, hogy „azok olyan csoportoktól és személyektől kapnak támo­gatást, amelyek saját országuk­ban is törvényen kívül állnak”. Vlagyimir Patyin szerint sú­lyos hiba volt a haszavjürti orosz-csecsen békemegálla­podás; Groznij nem teljesíti vál­lalásait, s ezért az orosz társada­lom minden erejének összefogá­sára van szükség a terrorista­bandák ellen. Erről az orosz kor­mányfő a felsőház pénteki, rend­kívüli, zárt ülésén számolt be. Értesülések szerint beszámoló­ját a muszlim harcosok dagesz­táni bűncselekményeiről készült filmbeszámolóval is illusztrálta. A kemény és határozott kor­mányfői beszéd egyes hírek sze­rint azt is tartalmazta, hogy a csecsenföldi terroristák bázisai ellen nem zárható ki a hadsereg akciója sem, s ennek érdekében megerősítik a Dagesztánban ál­lomásozó egységeket. Az orosz felderítés szerint az iszlám szakadárok jelenleg Kizljar irányában készítenek elő betörést. A korábbi harcok­ban a 0666. számú, közvetle­nül Aszlan Maszhadov csecsen elnök alá rendelt egység kato­nái is részt vettek. Grozniji for­rások szerint az orosz légierő pénteken is több csecsenföldi célpontot támadott. Sötét árnyat vet az amúgy sem rózsás orosz belpolitikai viszonyokra a robbantások sorozata, a zűrzavaros dagesztáni helyzet. Igor Szergejev szerdán már a szélsőséges iszlám fegyveresek fölölti győzel­met ünnepelte, másnap azonban kénytelen volt visszakozni. „Tervszerű előrenyomulásról” beszélt, amely „megteremti a feltételeket” a szóban forgó területek visszafoglalásához. Az ellent­mondó nyilatkozatok jól példázzák, mennyire „jól értesült” a védel­mi miniszter a hadsereg operációiról. A mély oroszországi válságra mi sem jellemzőbb, mint hogy talál­gatások láttak napvilágot: vajon nem használják-e föl a különböző hatalmi csoportosulások a kényes - lényegében polgárháborús - szi­tuációt saját céljaik eléréséhez? Bár a moszkvai törvényhozás vezetői tegnap is cáfolták, hogy rendkívüli állapot bevezetését terveznék, s mérlegelnék idő előtti választások kiírását, az ilyen és ehhez hason­ló sajtóhíresztelések naponta jelennek meg a lapokban. Az ország ugyanis - nem utolsósorban az államfő tartós betegsége miatt - gyakorlatilag irányítás nélkül maradt, Jelcin azonban mindent elkövet, hogy - beváltva ígéretét - a jövő júniusi elnökválasztásig hivatalában maradhasson. Az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács vi­szont szívesen napirendre tűzné annak a felhívásnak a megvitatását, amely lemondásra szólítaná föl Jelcint. Ezt az államfő azzal hiúsíthatná meg, ha egészségi állapotára hivatkozva maga mondana le, vagy rendkívüli állapotot hirdetne ki. Ez utóbbit talán még indokolná is a romló közbiztonság. Most már csak az a kérdés, lesznek-e további robbantások? (t, a.) Kémfészeknek nevezték a magyar főkonzulátust Provokáció Kolozsvárott Péntekre virradó éjjel nagyalakú táblát helyeztek el Kolozsvár fő­terén, a magyar főkonzulátus épülete előtt azzal a felirattal, hogy „Itt található a magyar kémfészek”. A hat méterszer egy méteres táblát a rendőrség a kora regge­li órákra eltávolította. A durva provokáció hátterében Gheor- ghe Funar, Kolozsvár szélsősé­gesen nacionalista polgármes­tere áll, aki napok óta valósá­gos hadjáratot folytat a kineve­zett új magyar főkonzul, Alföldi László személye ellen. Funar arra hivatkozik, hogy a kolozs­vári magyar konzulátust 1988 júliusában a volt kommunista diktátor egyebek között azért záratta be, mert a képviselet „kémtevékenységet” folytatott. Akkor a konzulátus teljes sze­mélyzetét felszólították, hogy 48 órán belül hagyja el Romá­nia területét. Alföldi László 1988-ban alkonzulként dolgo­zott Kolozsvárott. A román külügyminisztérium nem lát okot arra, hogy hagyja magát bevonni a politikai célo­kat szolgáló izgatásba - közölte pénteken Simona Miculescu kül­ügyi szóvivő. Alexandru Farkas, Kolozs megye prefektusa pénte­ken rendeletben tiltotta meg, hogy szeptember 17-21. között bármiféle utcai demonstrációt rendezzenek Kolozsvárott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felszólítja a koalíciós partnereket és az illetékes intéz­ményeket, hogy a lehető legsür­gősebben járjanak el a kolozsvá­ri polgármester ellen - jelentet­te ki pénteken Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Titkos találkozó éjjel Senki nem tudott Arafat és Barak megbeszéléseiről Ehud Barak izraeli miniszter- elnök csütörtök éjjel titkos meg­beszélést folytatott Jasszer Arafat palesztin elnökkel a pa­lesztin területek végleges jogál­lására vonatkozó tárgyalásokról. Palesztin források nagyon sike­resnek minősítették a többórás megbeszélést, amelynek tényét David Ziszo miniszterelnöki szó­vivő is megerősítette, de részle­teket nem árult el. A paleszti­nok előzőleg bejelentették, hogy küldöttségüket Jaszir Abd ar-Rabbo tájékoztatási miniszter vezeti a hosszú szünet után hét­főn újra megnyílt béketárgyalá­sokon. Izrael még nem nevezte ki a maga fődelegátusát. Dávid Lévi izraeli külügymi­niszter, akit Barak az izraeli tár­gyalóküldöttség felügyeletével bízott meg, maga is a rádióból értesült a találkozóról. Lévi ne­hezményezte ugyan, hogy „nem egyeztettek” vele, de azért támo­gatta azt az elképzelést, hogy a két csúcsvezető gyakran talál­kozzék, és nem csupán válság- helyzetekben. Az izraeli rádió mindenesetre arra gyanakszik, hogy Barak „összezördült” Lévivel. A sarm-es-sejki megállapodás­ban a két fél vállalta, hogy feb­ruárig keretmegállapodást dol­goz ki, jövő szeptemberig pedig tető alá hozza a teljes békeszer­ződést. Hírek röviden A Szocintem a Balkánért A balkáni térség politikai és gazdasági újjá­építése az egyik fő témája a Szocialista In- ternacionálé Közép- és Kelet-európai Bi­zottsága kétnapos ülésének, amely pénte­ken kezdődött meg Varsóban. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, a bizottság társelnöke hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a demokratikus változá­sokat Szerbiában, ami mindenekelőtt a Milosevics-rezsim megdöntéséért küzdő el­lenzéki pártok támogatását jelenti. Békefenntartók Kelet-Timorra Peter Cosgrove, a Kelet-Timorra készülő többnemzetségű erő ausztrál parancsnoka már szombaton Dilibe utazik, hogy talál­kozzék az indonéz Kiki Syahnakrival, aki a szigeten érvényben lévő rendkívüli állapo­tot felügyeli. Az indonéz hadsereg meg­kezdte a kivonulást Kelet-Timorról. A dzsakartai parlament ugyanakkor arra ké­szül, hogy magyarázatot kérjen Jusuf Habibie elnöktől: kormánya miért engedé­lyezte a többnemzetiségű erő kelet-timori telepítését. Esküt tett az Európai Bizottság Letették a hivatali esküt pénteken az Euró­pai Bizottság új tagjai. Romano Prodi el­nök és a tizenöt főbiztos az Európai Unió luxemburgi bírósága előtt tett hitet a közös­ség polgárainak szolgálata mellett. További négy tagnak nem kellett esküt tennie, mert ők korábban is tagjai voltak a bizottságnak. A váltás menetrendje Október 19-én veszi át Javier Solanától a NATO-főtitkár hivatalát George Robertson. A spanyol politikus október 6-án távozik, és nem egészen két héttel később megkezdi munkáját az Európai Unió külképviselő- jeként. Átmenetileg Sergio Balanzino főtit­kárhelyettes irányítja majd a NATO, ponto­sabban a szövetség legfontosabb döntésho­zó szerve, az Észak-atlanti Tanács munkáját. Félmilliárdot kap Törökország Törökország 500 millió dolláros hitelt kap a Nemzetközi Valutaalaptól a földrengés sújtotta területek újjáépítéséhez, a terve­zett 330 millióval szemben. Az augusztus 17-ei, Törökország nyugati részén pusztító földrengés több mint 15 ezer ember életét követelte. A közvetlen gazdasági károkat a Világbank 3-6,5 milliárd dollárra becsüli. A veszteség a hazai össztermék 1,5-3,3 százalékának felel meg. Diplomataháború A chilei kormány hazarendelte madridi nagy­követét a Pinochet-ügy miatt. Sergio Pizarro nagykövetnek azután kell elhagynia a spa­nyol fővárost, hogy Spanyolország elutasítot­ta a nemzetközi döntőbíráskodást Augusto Pinochet volt chilei diktátor ügyében. Ingyen bankkártya a német képviselőknek Berlini VIP-lista A határainkon túl sem ismeret­len a jelenség: bizonyos intézmé­nyek igyekeznek a hatalom birto­kosainak a kedvében járni. A berlini takarékpénztár előállt a nagy ötlettel, az ottani „VIP- listával”. Most, hogy a régi-új fő­városba költözött a törvényho­zás és a kormány, a bank levelet küldött a 669 parlamenti képvi­selőnek, amelyben arról értesíti őket, hogy kedvező feltételekkel átutalási számlát nyithatnak a Sparkassénál. E feltételeket persze a hétköz­napi németek nem kaphatják meg, de néhány száz VlP-szám- latulajdonost még elbír a pénz­intézet. A hírt megszellőztető német újság azt is tudni véli, hogy a Reichstagban dolgozó képviselők számára külön „fővá­rosi irodát” is nyitott a takarék- pénztár. A politikusoknak sem­mi más dolguk nincs, mint hogy két fölszólalás közben átsétálja­nak a Brandenburgi kapun, és már intézhetik is pénzügyeiket. S hogy mi illeti meg a berlini VIP-listásokat? A politikusok kontóját a nyitástól számított egy évig ingyen kezelik, emellett két EC- és egy hitelkártya is megilleti őket - grátisz. A ka­matfeltételek is szerfölött csábí­tóak: ha az átlagpolgár pihente­ti márkáit a „közönséges” átuta­lási számlán, egy fillér nyeresé­ge sincs belőle, ám ha képvise­lő, akkor 1,5 százalék üti a mar­kát. Most már csak az a kérdés: készül-e majd lista a kedvezmé­nyeket igénybe vevő honatyák­ról, s közli-e nevüket valamelyik német újság? (kulcsár) Maffiózók az Adrián A montenegrói Bar kikötőjéből éjjelente gyors motorcsónakok indulnak, hogy rövid idő alatt átszeljék az Adriát. Az olasz parton vakító fény­szórók mögött páncélozott, erős motorokkal felszerelt te­repjáró autók várnak. A csem­pészett cigarettát, s mellette gyakran a kábítószert hamar átrakják, majd a gépkocsik nagy sebességgel elhagyják a partot. Irány valamelyik kiet­len tanya, ahol ismét átrakod­ják az árut, majd továbbszál­lítják. Nem csak az olasz nagyvárosokba, hanem Fran­cia- és Spanyolországba, Por­tugáliába, Nagy-Britanniába is eljut az „áru”. Az olcsó, csempészett cigarettát min­denhol óriási haszonnal lehet továbbadni. Az adriai csempészbandák hajói éjjelente húsz fordulót is megtesznek, így a forgalom - és a nyereség - óriási. Az olasz hatóságok kevés sikerrel járnak a bűnbandák megfékezésében, amelyek éves tiszta nyeresége a csempészeten - átszámitva - 270 milliárd forint. Elfogni a fő­ként albán és macedón bitan­gokat annál is nehezebb, mert könyörtelenek. Terepjáróikkal gátlás nélkül okoznak halálos baleseteket, hogy továbbjussa­nak, és a tűzharctól sem riad­nak vissza. Érthető, ha az olasz „rosszfiúk” közül egyre keve­sebben dolgoznak velük, mert ha lebuktak, eddig csempész­ként pénzbüntetéssel megúsz- hatták, most akár gyilkosságo­kat is nyakukba varrhatnak a hatóságok. Ferenczy Europress Rendőrnek túl okos Ostoba rendőr - legalábbis Ame­rikában - nem létezik. A Con­necticut állambeli New London város ugyanis a minap elutasítot­ta Robert Jordan kérelmét, aki rendőrnek jelentkezett. Hiába igazolta, hogy börtönőrként pél­dásan teljesítette szolgálatát, s hogy megvan a szükséges kép­zettsége. Sőt, éppen az utóbbi volt baj. A város vezetése ugyan­is jogszabályt fogadott el, amely szerint azt a személyt, akinek in­telligenciahányadosa 104 felett van, nem veszik fel a rendőrség kötelékébe. Az indokolás szerint a „túl okos” ember unatkozni fog a hatóságnál, és ezért el fogja hagyni a szolgálatot. Jordan per­re vitte a dolgot, ám keresetét a bíró azzal vetette el, hogy ha va­lakit igen intelligensnek ítélnek, az nem megkülönböztetés, ha­nem elismerés. FEB k k

Next

/
Thumbnails
Contents