Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-16 / 254. szám

1999. szeptember 16., csütörtök Hitélet Dlinántúli Napló 11 Emlékeztető Örökfogadalmat tesz szep­tember 17-én este 6 órakor Mi­riam nővér (Losich Lívia) Ko- zármislenyben, az Assisi Szent Ferenc betegápoló nővérek temp­lomában. Négy nővér egy évre megújítja fogadalmát. Az ünnepi szentmisét Mayer Mihály me­gyés püspök mutatja be. Szombaton 9 órakor lesz a Kántorképző ünnepi megnyi­tója a pécsi bazilikában püspöki nagymisével. Siketek miséje lesz vasárnap délután fél 3 órakor a Zárda templomban. A Belvárosi templomban va­sárnap a fél 11-es szentmisén Propszt Evelin énekli Balatoni Mátyás A ve Mariáját, amivel Moszkvában különdíjat nyert. A Pécsi Egyházmegyei Jus­titia et Pax Bizottság konfe­renciát rendez A keresztény és a baloldali értékek napjainkban szeptember 20-án, hétfőn dél­után 4 órakor az Alapítványi Székházban (Pécs, Janus Pan­nonius u. 11.). Új református lelkészek. Dr. Hegedűs Lóránt, az egy­házkerület püspöke Botykape- terdre Gilicze Tamást, a Tú- rony-Bisse-Csarnóta társegy­házközség élére Gacsály Józse­fet, a Pécsi Református Kollé­gium hitoktató vallástanárának pedig Dani Lászlót állította. Keresztény értékrend az if­júság körében címmel prog­ramsorozat indul a pécsi Pálos templom hittantermében. Az első összejövetelre 21-én 19 órakor kerül sor, amikor And- rásfalvy Bertalan professzor a Szent István-i állameszméről szól. Templomfelújítások. A kis- szentmártoni református temp­lom felújítására pályázati pénzt nyertek el a helybeliek, az ipacsfai és a kovácshidai temp­lom felújítása pedig a műem­lékvédelmi hatóság engedélyé­vel megkezdődhet. Körzeti csendes nap Mohá­cson. Az elmúlt hét vasárnap­ján közel félezren jöttek össze a református csendes napon Mo­hácson, majd Kölkedre utaztak, ahol a helyiek szeretetvendég- sége várta a résztvevőket. Ige­hirdető Kecskés Márta villányi lelkésznő volt, aki bejelentette: rövidesen megkezdődhet az első villányi református temp­lom építése. Püspökszentlászlón az Élet­rendezés Házában 17-e és 19-e között lelkigyakorlat Máriával. Vezeti Vácz Jenő S.J. Hitoktatói találkozó. A ba­ranyai református hitoktatók évadnyitó összejövetelt tarta­nak szombaton délelőtt 10 órá­tól a Pécsi Református Kollégi­umban. Tájékoztatót tart Be- reczky Ildikó, az egyházközség vezető hitoktatója. Keresztény értelmiségi fó­rum. Szeptember 24-én dél­után 5 órakor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében megkezdődik a fórum millenniumi programja. A kulturális örökségünk ezer évéről dr. Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere tart előadást. Gyülekezeti kirándulás. A szokásos őszi, áhítattal egybe­kötött, sokféle játékot és közös éneklést ígérő családi kirándu­lást szervez a pécsi evangélikus egyházközség szombaton a Ma­lom-tóhoz. Találkozó vagy a távolsági autóbusz-állomáson délelőtt 10 órakor, vagy kint a Malomvölgyben az alsó tónál. „Vissza kéne vonulni már, a gyülekezetbe” Különleges jelenség Kr 'áhling Dániel evangélikus lelkész, Bara­nya és Tolna megyék esperese. Termetes alkata a derűt sugá­rozza. ízig-vérig közéleti ember, s ahol megjelenik, azonnal a figyelem középpontjába kerül. A közelmúltban közösségi munkájáért átvehette a Tolna Megyei Önkormányzat által alapított Bezerédj-díjat. A Bonyhádon élő esperest a vá­rosban tisztelet övezi. Képvi­selő, több civil szervezet tagja, az Elternhaus Német Nyelv­ápoló Egyesület elnöke, a helyi evangélikus gimnázium igazga­tótanácsának tagja. Kézenfekvő volt, hogy meg­kérdezzük:-Minek tulajdonítja ezt az elismerést, a Bezerédj-díjat, melyet az első tolnai megyena­pon vehetett át?- Lehetek őszinte? Fogal­mam sincs.- Nehezen hiszem.-Nézze, az ember sohasem vár semmiféle kitüntetést, elis­merést, főleg ha csak annyit tesz, hogy elvégzi a munkáját. Való igaz, hogy sokféle hiva­tásban élek, amire a nyáron em­lékeztetett is a szívem. Éppen ezért lassan már azon morfon­dírozom, hogy vissza kéne vo­nulni már, a gyülekezetbe. Na­gyon sokkal adósa vagyok a hí­veimnek.- Miért adós?- Meglehetősen kevés időt szenteltem rájuk, miközben más feladatokat láttam el. Öregszem is. Ötvenhárom éves lettem, s észreveszem, hogy fe­ledékeny vagyok. Vallom, hogy addig csinálja az ember azt, amit fölvállalt, amíg mara­déktalanul helytállhat a posz­ton. Éppen ezért például úgy gondolom, hogy nem lenne fon­tos a következő ciklusban - immáron a negyedikben - ön- kormányzati képviselőnek len­nem. De esetleg az esperesi fel­adatok űjravállalását is megfon­tolom. Jövőre az egyházme­gyében választás lesz.- Esperes úr, a régió­ban élő evan­gélikusokról mit mondana el?- Kevesen vagyunk. Mindent ösz- szevetve, úgy tizenegyezer ember él Baranya és Tolna megyében, akiknek az evangélikus egyházhoz valami­lyen kötődésük van. De az utóbbi években a hitüket meg­váltók száma gyarapodott, s akad már sok olyan fiatal, aki a lelkipásztorságot felvállalja. A bonyhádi gimnáziumunk a ré­gió vonzásában munkálkodik, s öröm, hogy a hatosztályos sza­kon kétnyelvű az oktatás, s hogy németből sokan felsőfokú nyelvvizsgával távoznak.-Nem követek el indiszkré­ciót, amikor megkérdezem: Krühling Dánielnek melyik az anyanyelve.- A magyar. De apai ágról mekényesi németek vagyunk, s nagyanyámtól a nagyon szép, hesseni nyelvjárást örököltem. Innen a kétnyelvűségem, s örömöm, ha az idősek, a kör­nyékbeli németek nyelvén is prédikálhatok.- És édesapja mesterségét folytatja.- Való igaz. Ő volt az elő­döm Bonyhádon. Bár szá­momra nem örömteli e lassan már múltba vesző kapcsolatot feleleveníteni, hiszen meglehe­tősen szomorú időszakban él­tem meg a váltást. Hatvanki- lencben avatott lelkésszé Káldy Zoltán püspök úr, s háromne­gyed év pécsi segédlelkészi szolgálat után édesapám súlyos betegsége miatt kerültem ide Bonyhádra, majd amikor elve­szítettük szegényt - éppen any- nyi idős volt, mint most én - a gyülekezet az ő helyére válasz­tott engem. Vigaszt ha nyújt, hogy a nyomdokain járhatok.- Családjáról mondana né­hány szót?- Az idei esztendőben éppen harmincéve feleségem Boros Piroska, s négy gyermekünk van.-Beszéljünk néhány szót a baranyai evangélikusokról.- Ma Pécsett él egy nagyobb gyülekezet, bár valamikor Ma- gyarbóly volt az egyik, híve­inkben leggazdagabb település a háborút követő kitelepítése­kig. Sokan éltek még szórvány­ban Gerényes, Ág, Téseny, Egyházaskozár, Mekényes községekben és a környékükön is. Bár szép történetük a török hódoltság idejére datálódik, pontosabban 1576-ra, amikor a reformáció szétválik, s annak lutheránus ága mentén erősöd­nek meg az evangélikus közös­ségek. Siklóson például Perényi Péter birtokán a lutheránus Sik­lósi Mihály tör utat az evangé­liumnak, de való igaz, a ma­gyarországi evangélikusok nem élik túl a hódoltság időszakát, s megszakad a történet.- Mikor és hogyan folytató­dik tovább ?- Amikor németországi tele­pesek érkeznek Ulm környéké­ről. Tudjuk pontosan, hogy 1804-ben épít Magyarbólyban házat az első evangélikus tele­pes, s ugyanebben az évben kap Pécsett letelepedési engedélyt Nendtvich Tamás gyógysze­rész, ki a Szepességből érkezett a városba. Az ő szorgos mun­kája nyomán alakul meg a pécsi gyülekezet. Kozma Ferenc Egy százalék A személyi jövedelemadóból felajánlható egy százalékok összegéből idén a katolikus egyház 309 ezer fő rendelke­zése alapján 834 millió forintot kapott, a reformátusok 100 ezer adózó 287 millió, az evangéli­kusok pedig 29 ezer állampol­gár 91 millió forintjában része­sültek. A negyedik legnépsze­rűbb egyháznak idén is a Hit Gyülekezete bizonyult: szá­mukra 8800 rendelkező közel 18 millió forintot juttatott. Őket követik a Krisna-tudatú hívők, s hatodikként következik a Ma- zsihisz. Újra lesz missziói lelkésze az ifjaknak A Magyarországi Református Egyháznak a múltban voltak ifjúsággal foglalkozó úgyne­vezett missziói lelkészei; az elmúlt negyven évben e posz­tot nem töltötték be. Éppen ezért az újdonság erejével hat, hogy a Dunamelléki Refor­mátus Egyházkerület püs­pöke, dr. Hegedűs Lóránt visszaállítja e tisztséget. A baranyai reformátusság ehhez az egyházkerülethez tartozik. Számukra is fontos információ tehát, hogy szep­tember 24-én, a budapesti Kálvin téri templomban ifjú­sági konferencia kezdődik, melyre minél több résztvevőt várnak. Itt fogják beiktatni Sárosi Gábort ifjúsági misz- sziós lelkészt, aki egyben a százhalombattai református gyülekezet lelkésze. K. F. Gondban - Gondviselővel Általános tapasztalatunk az, hogy tele va­gyunk gonddal. Addig nem is borzasztó a do­log, amíg átlátjuk és kezelhetőnek érezzük a ránk nehezedő terheket. A baj akkor kezdődik, amikor roskasztóvá, elhordozhatatlanná vál­nak a gondjaink. A kezdeti nyugtalanságot idegesség váltja föl, majd gyűlik a feszültség bennünk, és vagy kiborulunk, vagy összerop­panunk. Ki-ki a maga élete tapasztalatával egészítheti ki a fenti gondolatokat. Egy bizonyos: nehéz időkben nagyon jól jön a biztató szó, az erősítés, a megértő támogatás. Szükségünk van megbízható társra, megértő partnerre. Valakinek elmondani a szégyent, könnyíteni a lelkűnkön, ez bizony valódi életszükséglet. Akinek leghűségesebb társa a gondja, az sajnálni valóan megkesere­dik. A lélek bánata, gondja roskasztja a testet. A kitárulkozás azonban mindig rizikóval jár. A négyszemközti, titokban el­mondott legtitkosabb gondolat vajon nem köszön-e vissza a szomszédasszony pletykájában? Ez a dilemma nagyon sokakat kísért. Ezért őrlődik sok ember a lelki terhével. Hordozni nehéz, szabadulni próbálni meglehetősen rizikós. Istenről a Szentírásban többek között azt olvassuk, hogy gondviselő. Úgy is mondhatom, hogy a gondjainkat felveszi. Még egyszerűbben, az imádkozó ember Istennel megoszthatja minden terhét. A megosztott teher pedig már fél teher. Az oda­adott teher pedig a Gondviselőé. A lelki egészségünkért írta Péter apostol: „Minden gondoto­kat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. ” (lPt 5,7) Varsányi Ferenc A siklósi Mária-szobor Szép ünnepség keretében került vissza Magyarország védőszentjének, Máriának szobra Siklóson eredeti he­lyére, a város központjába. S ami még szebb: helyi ösz- szefogás eredményeképpen, a parola jegyében. A szobrot megszentelő Mayer Mihály megyés püspök is ezt emelte ki a beszédében. Mondván, hogy oly sokszor hiányzik a mai társadalomban az egymás iránti megbecsü­lés, az az erkölcsi tartás, amely értelmet ad az életnek. A siklósi szoborállítók erre gondolva határozták el: szep­tember 12-ét, a szoborállítás napját az Összefogás napjá­nak nevezik el, s minden év­ben megünneplik azt. Tény, hogy Mária szobrá­nak története a régmúltba nyúlik. Egy pestisjárvány után, hálaadásként állították a helybéli polgárok, s hosszú ideig a város egyik szimbó­luma volt. A második világ­háborúban szovjet tankok le- döntötték, de 1946-ban már ismét állt - ugyancsak köz­adakozásból. De nem sokáig, mivel 1961-ben az akkori ha­talom - politikai megfontolá­sokból - úgy vélte, hogy Má­ria szobrát el kéne rejteni va­lahová a térről, s elszállíttat­ták, hogy lehetőleg senki se lássa. A város eldugott pont­járól a nyolcvanas évek végén a Siklósi Római Katolikus Egyházközség a szobrot a templom előtti térre vitte, s ott állította fel. Ma is ott áll a templom előtt. Szomorú kálváriát járt te­hát Mária Siklóson. Éppen ezért a szobor újbóli kimozdí­tása helyett a siklósiak úgy döntöttek - az MDF-esek, a szocialisták, a Polgári Kör és még sokan mások -, hogy an­nak hű mását fogják felszen­telni a régi helyén. így is tör­tént. Kezdeményezésükkel egyben üzenni szerettek volna az egész magyar táradalom­nak: a legkülönbözőbb pártál­lású és világnézetű emberek képesek összefogni egy ne­mes ügy érdekében. K. F. Ismerni, érteni A keresztény hitvestársak szentségi házasságukkal látható jelei és részesei a titoknak: Krisztus és az Egyház egységé­nek és termékeny szeretetének. Az azonban csak akkor igaz, ha a családban valóban jelen van a kölcsönös odaadás, hűség és áldozatosság. A házasság szentségi ke­gyelme erőt és segítséget ad annak megvalósításához, de nem zárja ki a mindennapi élet­tel együtt járó nehézségeket, betegségeket, feszültségeket. A családi élet nem mentes a ke­reszthordozástól. A feszület a falon arra figyelmeztet, hogy nincs reménytelen helyzet, megoldhatatlan probléma, ha igazán akarunk szeretni. Csak a hit és a szeretet teszi a keresztény házasságot Krisztus Egyháza iránti szeretetének képmásává. A házastársak sze- retetközössége hozza létre, és a kölcsönös adás és elfogadás, a szolgálat és a szeretet megnyil­vánulásai által válnak a házas­társak és a családok az élet hor­dozóivá, Isten szeretetének ta­núivá a világban. Hivatásuk tel­jesítése közben segítik egymást napi teendőikben, terveik meg­valósításában, miközben ma­guk is tökéletesednek a szeretet légkörében. „A házastársak sajátos külde­tését az emberi élet továbbadá­sában és a gyermekek felneve­lésében kell látnunk. Feladatuk teljesítésével a házastársak a te­remtő Isten szeretetének mun­katársai és mintegy tolmácso- lói. Tisztüket tehát emberi és keresztény felelősséggel töltsék be.” (II. Vat. Zsin. GS50) Hardi Szilvia S zeptember. Új évszak, az ősz köszöntött be ismét. Az idén efelől az időjárás sem hagyott sok kétséget, mikor hűvös, esős napokkal elbúcsú­zott a nyár. Bár reménykedünk még egy kis jó időben is, a naptárt nem forgathatjuk visz- sza; Érdekes évszak az ősz. A gyümölcsérés, a betakarítás, a szüret egy időszak végét jelzi. Azt hirdeti, nem volt hiába­való az egész évi munka, fára­dozás. Isten áldása, melyet az Özönvíz után mondott, még mindig tart: „Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás ...” Másrészt elkezdődik a tanév. Iskolába indulnak gyermekeink először, vagy „sokadszor”. Könnyebbedik a pénztárcánk - hiszen nem ol­csó dolog ma egy gyerek beis­kolázása (sem). Ugyanakkor Új kezdet nehezedik a szívünk, ha arra gondolunk, hogyan fognak megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek, elvárásoknak. De új kezdetet jelent az ősz gyülekezeteinkben is. Szep­tembertől intenzívebbé válik a Jelki élet is. Beindulnak a rendszeres ifjúsági és klubal­kalmak az énekkari próbák, a különböző igetanulmányozó csoportok. Megjelennek a diá­kok, akik tanulmányaikat vá­rosunkban folytatják, és nem­csak értelmük csiszolására akarnak gondot fordítani, ha­nem lelkűk, szellemük táplálá­sára is. Van azonban egy olyan „új kezdet”, amely nem illeszthető be a hétköznapok megszokott ritmusába. Ez egy lehetőség azok számára, akik nem akarnak úgy élni, ahogy ed­dig, Isten nélkül, hanem va­lami újat keresnek: kiegyen­súlyozottabb, harmoniku­sabb, a problémákat, a stresszt jobban elviselni ké­pes, teljesebb életet. Ez az új élet létezik. Jézus beszél róla: „Jöjjetek énhoz- zám mindnyájan, akik megfá­radtatok és meg vagytok ter­helve, és én megnyugvást adok nektek ...” Ez az új élet megragadható. Aki igazat ad Istennek, meg- vallja és elhagyja bűneit, vagyis megtér Hozzá, elfo­gadja Krisztus áldozatát ma­gára vonatkozóan is, az része­sül ebben. J ó lenne, ha még többen, személyes tapasztalatként élnénk át Istennek ezt a nagy ajándékát. Balogh Barnabás baptista lelkipásztor * T t k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents