Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-15 / 253. szám

1999. szeptember 15., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazpahírek Levélbarnnlás. A paradi­csom, a cukkini és az uborka alsó levelei bámu­lásba kezdtek, elszáradnak, ami részben a gombabeteg­ségek és a szívókártevők el­terjedése következtében áll elő, részben pedig az időjá­rás hatására következik be. A pusztuló levelek leszedé­sével (és megsemmisítésé­vel) néhány héttel meghosz- szabbíthatjuk a zöldségfélék termőidőszakát - tanácsolja Kistermelők rovatunk ál­landó szerzője, Bálint György. Díszfaültetés a kertben. Most van a szabadgyökerű örökzöld fák és díszcserjék ültetésének ideje. A cseme­ték számára ássunk jókora gödröt és a talajt lehetőleg javítsuk fel tőzeggel, kom- poszttal, továbbá érett istál­lótrágyával. A növények olyan mélyen kerüljenek a taíajba, ahogyan a faiskolá­ban álltak. Darázskárok. Az elszapo­rodott darazsak sok kárt okoznak az érlelődő szőlő­fürtökben: a bogyók héját kirágják és kiszívják a levét úgy, hogy csak az összetöp- pedt, ráncos héj marad visz- sza. Az értékes csemegesző­lőfürtöket zacskózással le­het a legbiztosabban meg­védeni a darazsaktól. Erre a tflittt papír-' yhgtiüll zacskón; használjunk,--------mranyag za kóban a bogyók gyor- rothadni és penészedni kezdenek.' A támberende- zésre felaggatott és cukros­ecetes vízzel félig megtöl­tött darázscsapdák igen sok káros rovart képesek össze­fogni és elpusztítani. A módszert Bálint György ajánlja kertészkedő olvasó­ink figyelmébe. Husqvarna láncfűrészek 20% engedménnyel Fűnyírók, kapálógépek, motoros kaszák, permetezők AKCIÓS ÁRON! AGRO-KISGÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 arátokat! KŐttesb a lehetőségek vonalán! Lányoknak a hívás alapdíjas: a 488-5603-as telefon szára on Fiúknak: 06 90 230-557 A hívás díja 99 Ft+á.fít/perc+&,€>Q Ft* áfa Ä t»I»íw(Híj5átt nem fcívtwifcó a 21, 28, 62, 63-as kőraefc&kb#!,xádiótalöfcaról, nyilvános utcai .j Éjjel-nappal hívható! Psxá £prmgßp-Bj>. Kft, tójotext Mrt8&$ő1S A virágok királynője - a rózsa A rózsa több ezer éve került a kultúrába. Sok művészt, költőt ihletett meg szépségével. Legkedveltebb virágunk, így méltán érdemelte ki a virágok királynője címet. Kertjeinkben a legelterjedtebb virágzó cserje, amely igen vál­tozatos. Több fajtacsoportja és sok ezer fajtája ismert. Legel­terjedtebb vágórózsáink a nagy virágú teahibridek. A flori- bunda rózsák csoportosan hoz­zák virágaikat, a nagyobb virá- gúak közül több vágásra is al­kalmas. A polyantha és polyantha hibrid rózsák ugyancsak cso­portos virágúak, egyszerűek, vagy félig tel­tek. A kúszó­rózsák két- négy méter hosszú hajtá­sokat fejlesz­tenek. A mi­niatűr rózsák 20-30 cm magasak, a ta­lajtakarók a talaj felszínén szétterülő haj- tásúak. A parkrózsák magas termetűek, csoportos vi­rágaik félteitek, vagy teltek. Vannak egyszer és többször vi­rágzó rózsafajták. Szabadföl­dön május végétől az őszi fa­gyokig láthatunk nyíló rózsát. A rózsa tápanyag- és vízigé­nyes növény. Ültetéskor és ké­sőbb is gondoskodjunk a tápdús földről. Csak napos helyen érzi jól magát, ott virágzik bőven. Talajban nem válogat, megél a laza, könnyű talajon és a köves, meszes, kötött talajon is. A mély fekvésű, hideg, vizenyős talajt nem szereti. Legelterjed­tebb szaporítása a vadrózsa- magoncra szemzés. Júniusban a hajtószemzés még az évben megmutatja a virágát, de haj- tásbeérése bizonytalan, elfagy­hat. Elterjedtebb az augusztusi alvószemzés, amely csak a kö­vetkező év tavaszán hajt ki, ezért biztonságosabb is. Dug­ványról is lehet szaporítani jú­nius-júliusban, legjobb ered­ménnyel a floribunda és minia­tűr fajtákat, de a többi fajtacso­portnál is próbálkozhatunk. A rózsatövet ősszel, vagy tavasz­szal ültethetünk szabadgyökér­rel - nyugalmi állapotban. Az őszi ültetés - a fagyok előtt - biztonságosabb. Konténeres rózsát nyáron is lehet ültetni. Csak megbízható helyről vá­sároljunk rózsát, hogy elképze­lésünknek megfeleljen. Ültetés előtt néhány órával tegyük vízbe, majd gyökerét agyag­pépbe mártva ültessük el és ku­pacoljuk fel földdel. Ősszel csak a hosszabb vesszőket metsszük rövidre, tavasszal minden ágát három-négy rü­gyig. Későbbi metszésnél a tő­ből előtörő vadhajtásokat - eredési helyükig kibontva - vágjuk le. A citromfű Inkább gyógynövényként is­mert nálunk ez az Elő-Azsiából származó, a Dunántúlon is elő­forduló növény. Ám ha valaki fűszerként kipróbálja, biztos, hogy rendszeresen alkalmazni fogja. Ősi fűszernövénynek te­kinthető, már az ókori görögök is használták. Felálló szárú, hatvan-száz centiméterre növő, tojásdad le­velű (fűrészes széllel), sárgás­fehér virágú növény, amely ki­váló méhlegelő is. A növény minden része kellemesen cit­romillatú, fűszernek a levelét használjuk, megszántva, mor­zsolva. Kedveli a középkötött, jó szerkezetű talajt, a szárazsá­got nehezen tűri. Magvetéssel is szaporíthatjuk, de egysze­rűbb és biztosabb a két-három éves növények tőosztása szep­tember végén. Öntözzük rend­szeresen. Évente kétszer-há- romszor vágható. Saláták, gyümölcslevesek ízesítésére kiváló, erre a célra inkább nyersen használjuk. Szárítva gombaétel, vadas éte­lek, szárnyasok, savanyúságok fűszerezésére használjuk. Buzássy Lajos Sárral lefedett törkölykalap Villányi szőlősgazdák köré­ben komoly hagyománya van annak, hogy vékony sárréteggel tapasztják le a vörös szőlő törkölyét. A törkölykalap megpacskolá- sát követően 1-1,5 centimé­teres tiszta agyagos sárréteg kerül az anyagra. Fontos, hogy a réteg ne legyen túl vastag, mert a nehéz sár le­nyomhatja a törköly tetejét. A fedél megszikkadása után az zárt tartályt eredményez, amely különösen kedvez az intenzív íz- és illatanyagok, a szép bor kifejlődéséhez. A művelet pontos elvég­zéséhez nem árt kikérni gyakorlott szakember taná­csát. A hagyomány szerint az így készült bor meghá­lálja a törődést. K. E. íztárlat Elkészült Magyarország íz­gyűjteménye. Ä tanulmány­ból - amelyet tegnap mutattak be a Központi Élelmiszerku­tató Intézetben (Kéki) a ma­gyar ízekről rendezett kama­rakiállításon kiderül, hogy az északi régiót a savanyú, az Alföldet a sós, Dél-Magyar- országot a fűszeres, a Dunán­túlt pedig az édes ízek jellem­zik. A szakemberek vélemé­nye szerint a magyar ízkol­lekció olyan érték, amely az uniós csatlakozáskor sokat érő „hozomány” lehet. A ku­tatás előzményéhez tartozik, hogy a program elindításához a francia Kulináris Művésze­tek Nemzeti Tanácsa módsze­reit átvéve és segítségével igyekeztek a szakemberek fel­tárni a magyar élelmiszeripari hagyományokat. Futó- és parkrózsáknál csak az öreg részeket távolítsuk el. A talajtakaró és miniatűr rózsákat nem kell rendszeresen met­szeni. A polyantha és polyantha hibrideknél csak az elvirágzott részeket vágjuk le, a floribunda fajtákat hosszabbra, a teahibri­deket rövidebbre metsszük. Könnyebb kezelni a rózsatöve­ket, ha a sűrű bokrok belsejét kitisztítjuk, katlan formára ala­kítjuk. Több rügyre (hosszabb) metszésnél hamarabb kapunk virágot, de azok kisebbek lesz­nek, rövid metszésnél erőtelje­sebb hajtáson nagyobb virág lesz, de később. A rózsa tavasszal korán fa­kad, ezért az őszi földkupacot kibontva már márciusban metszhetünk. Ha az elvirágzott rózsát a virág alatti legfejlet­tebb rügyre metsszük, hama­rabb hoz újabb virágot. Met­szésnél közvetlen rügy felett vágjuk le, hajtást, csonkot ne hagyjunk. A nemes rózsáknak gyakori betegsége a lisztharmat, a fe­kete csillagfoltosság, a rozsda. Kártevői közül a levél- és pajzstetű, a levéldarazsak lár­vái, amik ellen szükséges a rendszeres védekezés. A jó helyre ültetett, erőteljesen fej­lődő rózsatövet ritkábban káro­sítják a kártevők és betegségek. Vágott virágnak a délutáni órákban szedjük a feslő-bimbós rózsát, elágazás felett a máso­dik levélnél vágva. Szárvégét hosszú metszéslappal vágjuk és azonnal tegyük mélyen vízbe, sötét, hűvös helyre. Másnap nyugodtan tehetjük vázába az alsó levelektől megszabadítva, és ha naponta cseréljük vizét, megújítjuk vágásfelületét, ak­kor 7-10 napig is dísze lehet la­kásunknak. Búzás László Vethetjük a petrezselymet Szeptemberben ismét vet­hetjük a gyökérpetrezsely­met és a pasztinákot. A hazánkban vadon is termő, kellemes, fűszeres íze miatt leginkább bablevesbe való pasztinák gyökere édeskés. Fogyasztható nyersen is, leve­lét fűszerként hasznosíthat­juk. Hasonlít hozzá a gyökér­petrezselyem, de ennek az utóbbinak a gyökérfeje vala­mivel vékonyabb és rövidebb. Mindkettő kitűnő téli zöld­ségféle. Hidegebb vidékeken ősszel ki kell szednünk a földből, hiszen gyökere érzé­keny a kemény fagyokra. A magok plusz 12 Celsius- fok talajhőmérséklet alatt na­gyon lassan kelnek. Ezért jó, ha a még meleg, szeptemberi talajba vetjük. Amennyiben a tavaszi vetés mellett döntünk, váljunk vele áprilisig. Áz apró magvakat 30 cen­timéterenként kihúzott, lapos barázdákba, egymástól 15 centiméterre, előre megtisztí­tott zöldségágyba vessük. A vetőágyat tehát két héttel a kultúrnövény vetése előtt la­zítsuk fel és hagyjuk üresen. Ez elegendő idő ahhoz, hogy a gyommagvak kikeljenek. Közvetlenül vetés előtt kapál­juk meg a vetőágyakat. Szór­juk be komposzttal. Ha kell, locsoljuk be alaposan, majd kézi magvetővel vessük el a petrezselymet. Ha kézből ve­tünk, keverjük el a magokat kétharmadrész dunai homok­kal. Sokan cselhez folyamod­nak. A petrezselyem közé a hó­napos retek magját keverik. Ugyanis a retek hamarabb ki­kel, és kapáláskor jól jelöli a sorokat. Mind a petrezsely­met, mind pedig a pasztinákot gyakran kell gyomlálni és gazdagon öntözni, hogy elke­rüljük a gyökerek megrepedő - sét. Bár mindkét növény igénytelen, kevés szerves trá­gyát igényel, ám a tömött ta­lajban elágazhat, megnyomo- rodhat. Ha kedvezőtlen a ta­laj, készítsünk magasított ágyat. Legfőbb károsítója a répa­légy és a pasztinákrák. A kór­okozók közül a gyökémyakon vörösesbarna foltokként je­lentkező rothadást helyes termesztéssel, ellenálló faj­tákkal kivédhetjük. Ősszel ajánlatos a hosszú tenyész­idejű, ellenálló fajtákat vetni. Király László i i i

Next

/
Thumbnails
Contents