Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-15 / 253. szám
1999. szeptember 15., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazpahírek Levélbarnnlás. A paradicsom, a cukkini és az uborka alsó levelei bámulásba kezdtek, elszáradnak, ami részben a gombabetegségek és a szívókártevők elterjedése következtében áll elő, részben pedig az időjárás hatására következik be. A pusztuló levelek leszedésével (és megsemmisítésével) néhány héttel meghosz- szabbíthatjuk a zöldségfélék termőidőszakát - tanácsolja Kistermelők rovatunk állandó szerzője, Bálint György. Díszfaültetés a kertben. Most van a szabadgyökerű örökzöld fák és díszcserjék ültetésének ideje. A csemeték számára ássunk jókora gödröt és a talajt lehetőleg javítsuk fel tőzeggel, kom- poszttal, továbbá érett istállótrágyával. A növények olyan mélyen kerüljenek a taíajba, ahogyan a faiskolában álltak. Darázskárok. Az elszaporodott darazsak sok kárt okoznak az érlelődő szőlőfürtökben: a bogyók héját kirágják és kiszívják a levét úgy, hogy csak az összetöp- pedt, ráncos héj marad visz- sza. Az értékes csemegeszőlőfürtöket zacskózással lehet a legbiztosabban megvédeni a darazsaktól. Erre a tflittt papír-' yhgtiüll zacskón; használjunk,--------mranyag za kóban a bogyók gyor- rothadni és penészedni kezdenek.' A támberende- zésre felaggatott és cukrosecetes vízzel félig megtöltött darázscsapdák igen sok káros rovart képesek összefogni és elpusztítani. A módszert Bálint György ajánlja kertészkedő olvasóink figyelmébe. Husqvarna láncfűrészek 20% engedménnyel Fűnyírók, kapálógépek, motoros kaszák, permetezők AKCIÓS ÁRON! AGRO-KISGÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 arátokat! KŐttesb a lehetőségek vonalán! Lányoknak a hívás alapdíjas: a 488-5603-as telefon szára on Fiúknak: 06 90 230-557 A hívás díja 99 Ft+á.fít/perc+&,€>Q Ft* áfa Ä t»I»íw(Híj5átt nem fcívtwifcó a 21, 28, 62, 63-as kőraefc&kb#!,xádiótalöfcaról, nyilvános utcai .j Éjjel-nappal hívható! Psxá £prmgßp-Bj>. Kft, tójotext Mrt8&$ő1S A virágok királynője - a rózsa A rózsa több ezer éve került a kultúrába. Sok művészt, költőt ihletett meg szépségével. Legkedveltebb virágunk, így méltán érdemelte ki a virágok királynője címet. Kertjeinkben a legelterjedtebb virágzó cserje, amely igen változatos. Több fajtacsoportja és sok ezer fajtája ismert. Legelterjedtebb vágórózsáink a nagy virágú teahibridek. A flori- bunda rózsák csoportosan hozzák virágaikat, a nagyobb virá- gúak közül több vágásra is alkalmas. A polyantha és polyantha hibrid rózsák ugyancsak csoportos virágúak, egyszerűek, vagy félig teltek. A kúszórózsák két- négy méter hosszú hajtásokat fejlesztenek. A miniatűr rózsák 20-30 cm magasak, a talajtakarók a talaj felszínén szétterülő haj- tásúak. A parkrózsák magas termetűek, csoportos virágaik félteitek, vagy teltek. Vannak egyszer és többször virágzó rózsafajták. Szabadföldön május végétől az őszi fagyokig láthatunk nyíló rózsát. A rózsa tápanyag- és vízigényes növény. Ültetéskor és később is gondoskodjunk a tápdús földről. Csak napos helyen érzi jól magát, ott virágzik bőven. Talajban nem válogat, megél a laza, könnyű talajon és a köves, meszes, kötött talajon is. A mély fekvésű, hideg, vizenyős talajt nem szereti. Legelterjedtebb szaporítása a vadrózsa- magoncra szemzés. Júniusban a hajtószemzés még az évben megmutatja a virágát, de haj- tásbeérése bizonytalan, elfagyhat. Elterjedtebb az augusztusi alvószemzés, amely csak a következő év tavaszán hajt ki, ezért biztonságosabb is. Dugványról is lehet szaporítani június-júliusban, legjobb eredménnyel a floribunda és miniatűr fajtákat, de a többi fajtacsoportnál is próbálkozhatunk. A rózsatövet ősszel, vagy tavaszszal ültethetünk szabadgyökérrel - nyugalmi állapotban. Az őszi ültetés - a fagyok előtt - biztonságosabb. Konténeres rózsát nyáron is lehet ültetni. Csak megbízható helyről vásároljunk rózsát, hogy elképzelésünknek megfeleljen. Ültetés előtt néhány órával tegyük vízbe, majd gyökerét agyagpépbe mártva ültessük el és kupacoljuk fel földdel. Ősszel csak a hosszabb vesszőket metsszük rövidre, tavasszal minden ágát három-négy rügyig. Későbbi metszésnél a tőből előtörő vadhajtásokat - eredési helyükig kibontva - vágjuk le. A citromfű Inkább gyógynövényként ismert nálunk ez az Elő-Azsiából származó, a Dunántúlon is előforduló növény. Ám ha valaki fűszerként kipróbálja, biztos, hogy rendszeresen alkalmazni fogja. Ősi fűszernövénynek tekinthető, már az ókori görögök is használták. Felálló szárú, hatvan-száz centiméterre növő, tojásdad levelű (fűrészes széllel), sárgásfehér virágú növény, amely kiváló méhlegelő is. A növény minden része kellemesen citromillatú, fűszernek a levelét használjuk, megszántva, morzsolva. Kedveli a középkötött, jó szerkezetű talajt, a szárazságot nehezen tűri. Magvetéssel is szaporíthatjuk, de egyszerűbb és biztosabb a két-három éves növények tőosztása szeptember végén. Öntözzük rendszeresen. Évente kétszer-há- romszor vágható. Saláták, gyümölcslevesek ízesítésére kiváló, erre a célra inkább nyersen használjuk. Szárítva gombaétel, vadas ételek, szárnyasok, savanyúságok fűszerezésére használjuk. Buzássy Lajos Sárral lefedett törkölykalap Villányi szőlősgazdák körében komoly hagyománya van annak, hogy vékony sárréteggel tapasztják le a vörös szőlő törkölyét. A törkölykalap megpacskolá- sát követően 1-1,5 centiméteres tiszta agyagos sárréteg kerül az anyagra. Fontos, hogy a réteg ne legyen túl vastag, mert a nehéz sár lenyomhatja a törköly tetejét. A fedél megszikkadása után az zárt tartályt eredményez, amely különösen kedvez az intenzív íz- és illatanyagok, a szép bor kifejlődéséhez. A művelet pontos elvégzéséhez nem árt kikérni gyakorlott szakember tanácsát. A hagyomány szerint az így készült bor meghálálja a törődést. K. E. íztárlat Elkészült Magyarország ízgyűjteménye. Ä tanulmányból - amelyet tegnap mutattak be a Központi Élelmiszerkutató Intézetben (Kéki) a magyar ízekről rendezett kamarakiállításon kiderül, hogy az északi régiót a savanyú, az Alföldet a sós, Dél-Magyar- országot a fűszeres, a Dunántúlt pedig az édes ízek jellemzik. A szakemberek véleménye szerint a magyar ízkollekció olyan érték, amely az uniós csatlakozáskor sokat érő „hozomány” lehet. A kutatás előzményéhez tartozik, hogy a program elindításához a francia Kulináris Művészetek Nemzeti Tanácsa módszereit átvéve és segítségével igyekeztek a szakemberek feltárni a magyar élelmiszeripari hagyományokat. Futó- és parkrózsáknál csak az öreg részeket távolítsuk el. A talajtakaró és miniatűr rózsákat nem kell rendszeresen metszeni. A polyantha és polyantha hibrideknél csak az elvirágzott részeket vágjuk le, a floribunda fajtákat hosszabbra, a teahibrideket rövidebbre metsszük. Könnyebb kezelni a rózsatöveket, ha a sűrű bokrok belsejét kitisztítjuk, katlan formára alakítjuk. Több rügyre (hosszabb) metszésnél hamarabb kapunk virágot, de azok kisebbek lesznek, rövid metszésnél erőteljesebb hajtáson nagyobb virág lesz, de később. A rózsa tavasszal korán fakad, ezért az őszi földkupacot kibontva már márciusban metszhetünk. Ha az elvirágzott rózsát a virág alatti legfejlettebb rügyre metsszük, hamarabb hoz újabb virágot. Metszésnél közvetlen rügy felett vágjuk le, hajtást, csonkot ne hagyjunk. A nemes rózsáknak gyakori betegsége a lisztharmat, a fekete csillagfoltosság, a rozsda. Kártevői közül a levél- és pajzstetű, a levéldarazsak lárvái, amik ellen szükséges a rendszeres védekezés. A jó helyre ültetett, erőteljesen fejlődő rózsatövet ritkábban károsítják a kártevők és betegségek. Vágott virágnak a délutáni órákban szedjük a feslő-bimbós rózsát, elágazás felett a második levélnél vágva. Szárvégét hosszú metszéslappal vágjuk és azonnal tegyük mélyen vízbe, sötét, hűvös helyre. Másnap nyugodtan tehetjük vázába az alsó levelektől megszabadítva, és ha naponta cseréljük vizét, megújítjuk vágásfelületét, akkor 7-10 napig is dísze lehet lakásunknak. Búzás László Vethetjük a petrezselymet Szeptemberben ismét vethetjük a gyökérpetrezselymet és a pasztinákot. A hazánkban vadon is termő, kellemes, fűszeres íze miatt leginkább bablevesbe való pasztinák gyökere édeskés. Fogyasztható nyersen is, levelét fűszerként hasznosíthatjuk. Hasonlít hozzá a gyökérpetrezselyem, de ennek az utóbbinak a gyökérfeje valamivel vékonyabb és rövidebb. Mindkettő kitűnő téli zöldségféle. Hidegebb vidékeken ősszel ki kell szednünk a földből, hiszen gyökere érzékeny a kemény fagyokra. A magok plusz 12 Celsius- fok talajhőmérséklet alatt nagyon lassan kelnek. Ezért jó, ha a még meleg, szeptemberi talajba vetjük. Amennyiben a tavaszi vetés mellett döntünk, váljunk vele áprilisig. Áz apró magvakat 30 centiméterenként kihúzott, lapos barázdákba, egymástól 15 centiméterre, előre megtisztított zöldségágyba vessük. A vetőágyat tehát két héttel a kultúrnövény vetése előtt lazítsuk fel és hagyjuk üresen. Ez elegendő idő ahhoz, hogy a gyommagvak kikeljenek. Közvetlenül vetés előtt kapáljuk meg a vetőágyakat. Szórjuk be komposzttal. Ha kell, locsoljuk be alaposan, majd kézi magvetővel vessük el a petrezselymet. Ha kézből vetünk, keverjük el a magokat kétharmadrész dunai homokkal. Sokan cselhez folyamodnak. A petrezselyem közé a hónapos retek magját keverik. Ugyanis a retek hamarabb kikel, és kapáláskor jól jelöli a sorokat. Mind a petrezselymet, mind pedig a pasztinákot gyakran kell gyomlálni és gazdagon öntözni, hogy elkerüljük a gyökerek megrepedő - sét. Bár mindkét növény igénytelen, kevés szerves trágyát igényel, ám a tömött talajban elágazhat, megnyomo- rodhat. Ha kedvezőtlen a talaj, készítsünk magasított ágyat. Legfőbb károsítója a répalégy és a pasztinákrák. A kórokozók közül a gyökémyakon vörösesbarna foltokként jelentkező rothadást helyes termesztéssel, ellenálló fajtákkal kivédhetjük. Ősszel ajánlatos a hosszú tenyészidejű, ellenálló fajtákat vetni. Király László i i i
