Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-14 / 252. szám
1999. szeptember 14., kedd Kisebbségek Baranyában Dünántúli Napló 9 JWtóNQA A szeretetcsomagtól a fejbe vágásig Dinnyeberkiben nincsenek se pártok, se pártharcok. A falut inkább az etnikai ellentétek osztják ketté azóta, mondják a lakók, amióta a cigány kisebbségi önkormányzat megalakult. A feszültség leginkább a kisebbség vezetője, Orsós Márton, és a polgármester, Szilvási András között csúcsosodik ki.-A fát aztán becserélte egy hízóra - folytatja Popovicsné s azt híresztelte, hogy szétosztja a rászorulók között. De nem osztotta szét, hanem kiárulta, pénzért. panaszos levelet írt a közigazgatási hivatalnak, melyben a polgármester viselkedését kifogásolja. „Most egy 10 éves gyereket lepofozott, melyet tanúval lehet bizonyítani, a szülők haAz elmúlt télen úgy vágták fejbe, hogy 16 öltéssel varrták össze-Látja, mi ilyen szegényesen élünk itt hatan. Rajtam kívül két felnőtt lányom és fiam, meg a két unoka. Itt öten alszunk - tessékel befelé özv. Hoffer Gyu- láné a fekhelyekkel zsúfolt Szobába. - Mi föl voltunk háborodva azon, amit a Márton nyilatkozott a nyáron az újságnak. Hogy ők végezték itt a társadalmi munkát, a magyarok meg csak úgy tessék-lássék dolgozgattak. Hát ez pont fordítva volt, mi kaszáltunk, raktuk fel a teherautóra a gazt, most iskola- kezdéskor is mi meszeltük ki a bükkösdi iskola ránk eső részét, ők ebben sem vettek részt. Úgy kezdődött a társadalmi munka, hogy a cigányság már korán, mindenkit megelőzve tevékenykedett a napközi körül, de nagyon hamar abbahagyták az egészet és hazamentek, mondja Popovicsné Majorosi Szilvia képviselő. Kilenc órára volt megbeszélve a kezdés, egészíti ki Rózsahegyi Jánosné képviselő, de ők már nyolckor elkezdték, aztán fél tízkor be is fejezték.-Üdítőt és bort az ott dolgozó magyaroknak nem adtak, ezt ki is mondták, pedig mi, akik délutánig dolgoztunk, ilyen kivételt nem tettünk senkivel. Nekünk cigány, nem cigány egyforma, csak azóta vannak ilyen megkülönböztetések, amióta szervezetten működnek. 553 ezer forintot biztosít az önkormányzat a kisebbségnek, mondja a polgármester. Hogy ebből miért küldtek az Erdélyben élő szegény magyaroknak pénzt, nem tudja megérteni, hiszen a falu lakosságának fele cigány származású, s közülük csak egy áll munkaviszonyban, van tehát elég rászorult itt is. Azt is tudni kell, hogy a tizenhárommilliós gyűrú'fűi útépítésre, melyen napi kétezer forintot lehet keresni, csak egyetlenegy jelentkezett közülük. Az az Orsós Attila, aki annak ellenére nem kapott a kisebbségi önkormányzattól élelmiszercsomagot, hogy semmi jövedelme nincs, merthogy a „polgármesterhez húz”.- V alamilyen pályázaton nyert pénzt, abból vásárolt élelmiszert a Márton, s a csomagokat szétosztotta a rászorulók között - magyarázza a polgármester -, akik között volt tényleg rászorult is, de volt többszörös milliomos, vagy olyan, akinek százezer forint a nyugdíja. A kávét azonban mind hazavitte, azt mondta, hogy ez neki megjár, mert amúgy sem veszi fel a tiszteletdíját. A tiszteletdíj föl nem vételéről azonban senkinek sincs tudomása, hiszen a költségvetés szerint a kisebbség pénzének felét személyi juttatásra fordítja, e szerint az elnöknek 72 ezer, az alel- nöknek és egy képviselőnek 60 ezer az éves tiszteletdíja. 36 ezer forintot fordíthat Orsós Részlet a július 21-én tartott testületi ülés községi önkormányzati jegyzőkönyvéből Orsós Imre Cigány Ön- kormányzat képviselője: Az a tény, hogy nem idevaló, elismerem, összevágtam 3 db útjelző' táblát, bevallottam, hogy nálam van. Magánemberként rongáltam: miért úgy került az újságba, hogy Kisebbségi Önkormányzat tagjaként? Én ezért 8000 Ft-ot fizettem. Ez sem lenne illendő', hogy nyilvánosságra került. Az önkormányzati képviselők úgy neveznek minket, hogy kopasz, buta, bunkók. Miért kell ez? Márton otthoni telefondíjának finanszírozására ebből a pénzből, s ezen túl még a költség felét fizeti a települési önkormányzat.- Azt kérdezte egyik nap a Márton, hogy akarunk-e fát csinálni - meséli Kovács István alpolgármester. - Az erdész ugyanis kijelöli a parcellákat, ahonnan hulladékfát lehet hozni, az önkormányzat meg kifizeti. De kiderült, hogy ez nagyon sokba került volna nekünk, akkor azt mondtuk, hogy álljon meg a menet, lefújtuk az egészet. így csak néhányan mentek ki, a Márton pedig telehordta az udvarát fával. A közúti táblák ellopása óta még feszültebbé vált a hangulat, a polgármester nem hajlandó a kisebbségi önkormányzat tagjaival egy asztalhoz ülni.-A testületi ülések nyilvánosak, bejöhetnek, ide az asztalhoz nem, de oda leülhetnek - mutat a helyiség sarkába. - Az ellopott táblákat pedig az ön- kormányzatnak kell kifizetnie. Egyik pincetulajdonos jött hozzám, hogy nézzem meg, három útjelző tábla hever az út mellett. Felhívtam az útkarbantartót, ők kiküldtek egy ellenőrt, de közben eltűntek a táblák. A Márton fiának az udvarán találtuk meg, ő egyébként szintén kisebbségi képviselő. Akkorra már szét voltak darabokra fűrészelve, s összekalapálva, csak így veszik ugyanis át a MÉH-ben. A táblák hiánya azonban rendkívüli veszélyt jelenthet, a szomszéd faluban már történt halálos közlekedési baleset ellopott tábla miatt. Azt mondják a faluban, hogy a polgármester, bár hirtelen haragú, de jó ember. Hozzá még éjszaka is be lehet szólni, hogy jöjjön valamiben segíteni. Karácsonykor minden gyerek kapott csomagot, s családonként kiosztottak kétezer forintot is, melyet a polgármester előlegezett meg saját pénzéből, mert akkor már az önkormányzatnak nem volt. Nincsenek előítéletei a cigánysággal kapcsolatban, mondja, annak ellenére sem, hogy tavaly télen úgy vágták fejbe egy pezsgőspalackkal, hogy tizenhat öltéssel varrták össze az idegklinikán. Pedig csak annyit tett, hogy szólt néhány cserdi lakosnak: ne lopják el a poharakat a kocsmából. Orsós Márton nemrégiben tósági feljelentést nem mernek tenni ellene, mert félnek” - írja többek között.-Egy távirányítású autóval játszott az unokám - mondja Aranka néni -, erre odabiciklizett az a gyerek, s elkezdte csúfolni, lebádogozni az autót. Aztán odaugrott, „Na, mit bámulsz?”- kérdezte, és ököllel fölvágta az állát. „A jó istenedet, bántott téged az a gyerek?” - kiáltottam rá, erre azt ordítozta, hogy vén kurva vagyok, és fogjam be a pofámat. Hallotta ezt a polgármester is, kiszaladt, s lekevert neki egy pofont. Jól tette. Én már négy unokát segítettem fölnevelni, de ilyen pimaszságot még nem tapasztaltam. Cseri László Részlet a július 21-én tartott testületi ülés kisebbségi önkormányzati jegyzőkönyvéből ... a helyi testületi önkormányzat mind a Polgármester, mind a képviseló'tagok viselkedésüket leocsmájol- ják, együttműködni nem kívántak velünk. Azon igyekeztek, hogy megalakulásunkat meggátolják, de mivel ezt nem tudták, így nem, hogy munkánkat elősegítették volna, hanem gátolták. A helyi önkormányzat testületi tagjai kopasz, bunkó, hülyének nevezik az Elnököt. Ilyen hozzáállással, állítással a kisebbségi önkormányzat bármennyire szeretne a Testülettel együttműködni, a falu gondját, problémáját megoldani, nem hiszem, hogy képes lenne a testülettel együtt, mert állításaik hazugok, s nem illenek be a képletbe. A Pécs Cigányságáért-díj idei kitüntetettjei: Th.A.M.A. van der Ver, a holland alapítványok fő koordinátora, Wemer Edit házi szociális gondozó és a Cigány Kulturális Egyesület. Oldalszerkesztő: Ingyenes továbbképzés Németországban Otthoni betegápolás A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Szociális és Egészségügyi Bizottsága a Német Belügyminisztériummal közösen továbbképzési lehetőséget hirdet meg ápolók, idősek otthonában dolgozók, otthoni ápolást végzők számára. A tanfolyam tervezett tartalma: 1. Otthoni és ambuláns idős- és betegápolás. 2. Tervezés szervezés. 3. Mobilizálás, rehabilitáció. 4. Aktuális ápolási, szakmai témák. 5. Az ápolásra szoruló védelme, általános megelőzés. Idő: 1999. szeptember 22., december 5. Helyszín: Evangelische Berufsfachschule für Altenpflege Ulm, Németország, vagyis az ulmi Evangélikus Idősápolási Szakiskola. Megfelelő német nyelvtudás szükséges. A továbbképzés költségeit (tanfolyamdíj, szállás, étkezés) a Német Belügyminisztérium fedezi. Jelentkezés: Formanyomtatványon 1999. október l-jéig a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatánál, 1537 Budapest, Pf.: 348. A jelentkezési laphoz csatolandó: szakmai önéletrajz, szakmai célok rövid ismertetése, a szakképesítést, gyakorlatot, és ha van, a német nyelvtudást igazoló okirat fénymásolata. A jelentkezéshez szükséges formanyomtatványok a Magyarországi Németek Regionális Irodájában, Pécs, Munkácsy u. 8. T.: 72/327- 110. kaphatók. Roma nők a közéletben A roma nők számaránya a roma közéletben 15-25 százalék közötti, de a nők leginkább csak helyi szinten tevékenykednek, állítja Kozma Blanka, a Közéleti Roma Nők Egyesületének elnöke. A szervezet elnöke szerint a nők nagyobb odafigyelést tanúsítanak, precízebb munkát képesek végezni, szociálisan érzékenyebbek, emellett kitartóbbak, inkább elfogadják a hierarchiát és vállalják a képzést, mint a férfiak. Ebből adódóan úgy véli: reálisabb az esély arra, hogy a nők tudnak tenni a hozzájuk fordulókért. A sajtó előítéletes a nőkkel, köztük a roma nőkkel szemben, többnyire negatív módon jeleníti meg őket. Meglátása szerint a nőket általában úgy ábrázolja a média, mint a fogyasztói és konzumkultúra tárgyait. Az egyesület vezetője mindemellett hiányolja, hogy máig nincs egyetlen roma származású bemondó sem a televíziókban. ________HÍREK RÖVIDEN _______ A Frankfurti Világkiállításon októberben mutatják be Tám László pécsi fotóművész könyvét a magyarországi német egyházi kultúra egyik területéről Keresztek, szentek, szobrok, temetők címmel. Szeptember 28-án 18 órakor a Lenau Házban lesz a hazai bemutató, diaporámával. Máiiaremetén les* az idén a magyarországi német egyházi kórusok fesztiválja október 9-én, szombaton fél 11 órakor. A. sorozat Pécsett a Bazilikában indult 1996-ban. Dél-Dunántúlt a mohácsi és bonyhádi énekkar, a palotabozsoki diákkórus és a majsi női kar képviseli. A pécsváradi Művelődési Házban találkoznak szeptember 25-én 10 órakor a baranyai nemzetiségi nyugdíjasklubok az idősek nemzetközi éve alkalmával. 15 csoport jelezte részvételét. Minden együttes műsorral lép fel. A Pécsi Horvát Színház vendégeként zágrábi művészek mutatták be tegnap Pécsett az Alma Mahler című produkciót, amely ma este a Thália Színházban kerül közönség elé. Európai kisebbségi önkormányzati modellek Az Európai kisebbségi önkormányzati modellek a XXI. század küszöbén elnevezésű nemzetközi kutatási program megnyitója zajlott le az elmúlt hét végén Budapesten. A koszovói válság után rá kell ébrednünk, hogy az emberi, kisebbségi problémák megoldása nélkül nincsen Európai Unió - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Glatz Ferenc. Kifejtette, hogy az EU politikai, gazdasági és biztonságpolitikai konstrukciója készen áll, de a kisebbségi kérdésekkel sokkal többet kellene foglalkozni.- Én a XXI. század Európáját az etnikai sokszínűség Éu- rópájának tudom elképzelni, ahol nemcsak a nagy nemzeti kultúrák, hanem a kisebbségek is kiélhetik a maguk hagyományvilágát - fogalmazott. Hozzátette: a kisebbségi kérdéseket nekünk, európaiaknak kell rendeznünk úgy, hogy ebbe magukat az érintetteket is bevonjuk. Az Akadémia elnöke szólt továbbá arról is, hogy véleménye szerint az Európai Unió nem támogatja kellőképpen a kisebbségi társadalomkutatásokat. Kaltenbach Jenó', a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosá angol nyelvű előadásában összegző áttekintést adott az európai kisebbségek kérdéseinek kezeléséről. Rámutatott: a demokrácia csak akkor tud fennmaradni, ha a társadalom minden csoportját integrálni tudja. Az erőszakos asszimilációs törekvések azonban idejétmúltak - figyelmeztetett. Kaltenbach Jenő szerint Európa egyre inkább multietnikai jelleget ölt, és a nagy nemzetállamok kezdenek megszűnni. Megjegyezte: még nem jutottunk el a kisebbségek problémájának megoldásához, amelynek egyik módja az Európai Unióhoz történő csatlakozás lenne. Menekülttáborban a Balkánon. Az elmúlt évtizedben nemzetiségiek sokasága kényszerült időszakosan elhagyni otthonát. fotó: laufer László Cseri László
