Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-01 / 239. szám

1999. szeptember 1., szerda Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Simicska lemondott A személyét ért támadásokra hivatkozott Lemondott Simicska Lajos, az APEH elnöke - jelentette be a tegnapi kormánytájékoztatón Borókai Gábor kormányszóvivő. Az előzményekhez tartozik, hogy Simicska hétfőn telefonon konzultált Orbán Viktor minisz­terelnökkel, majd tegnapra tőle és Járai Zsigmond pénzügymi­nisztertől személyi találkozót is kért. A megbeszélésen a család­jában történt tragikus esemé­nyekre és a személyét ért soroza­tos támadásokra hivatkozva kö­zölte, hogy idegileg kimerült, el­fáradt, ezért lemond posztjáról. Borókai szerint Járai Zsig­mond kifejezetten elégedett volt Simicska Lajos munkájával, és nagyon fájlalja, hogy az elnök nem kívánja tovább folytatni te­vékenységét, ám a találkozón mégsem került szóba, hogy más posztot ajánljanak neki. Az utód szeptember elsejétől dr. Vida Ildikó, az APEH eddigi elnökhelyettese. Információink szerint Simics­ka úgy érezte, hogy édesapja és apósa egymást követő hirtelen halálában nagy szerepet játszot­tak a személyét ért támadások. Különösen Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus „rágalom­hadjárata” borította ki az APEH elnökét, ezért egyik nyi­latkozatában közvetetten gyil­kossággal vádolta meg a képvi­selőt. Ez a nyilatkozat az ellen­zéki pártok heves felháborodá­sát és tiltakozását váltotta ki. Borókai úgy fogalmazott: „nem volt szükség arra, hogy a miniszterelnök kezdeményezze az APEH elnökének távozását”. Bejelentették: Simicska nem kért és nem kap végkielégítést. Több mint 30 milliárd jut a fogyatékosok támogatására Csonka volt a kiskabinet első ülése Egyebek mellett az okmánycsereprogramról, a fogyatékosok támo­gatásáról, a foglalkoztatás elősegítéséről, valamint az árvíz- és vi­harkárok helyreállításáról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány, ám a miniszterek ezúttal inkább a döntések előkészítésével foglalkoztak. A kabinet ülését követő tájékoz­tatón a Szociális és Családügyi Minisztérium három előterjesz­téséről Harrach Péter szakmi­niszter adott információkat. A minisztérium az Országos Fogyatékosügyi Program végre­hajtásának mikéntjéről, a támo­gatás mértékéről, valamint a fog­lalkoztatási törvény módosításá­ról kérte a kormány döntését. A kabinet 30 milliárd 700 mil­lió forintot szán a program első szakaszának végrehajtására. A pénzt a szociális minisztériumon kívül nagyrészt az oktatási és a közlekedési minisztérium költhe- ti el jövőre, máshová csak akkor jut belőle, ha azt a fogyatékosok közlekedésének könnyítésére, akadálymentesítésre fordítják. Finomításra visszaadta a kor­mány a foglalkoztatás elősegíté­sét célzó javaslatokat, ám az már biztosnak tűnik, hogy -egy évről kilenc hónapra szállítják le a munkanélküli-járadék fizetésé­nek időtartamát. A tervek sze­rint a 9 hónap letelte után az érintetteknek nem járna jövede­lempótló támogatás, helyette közmunkát ajánlana fel a helyi önkormányzat. A kabinet ülésén nem került szóba az úgynevezett VIP-lista, mert a kormány szerint olyan banki ügyletekről van szó, amelyeknek kivizsgálására az il­letékesek már megtették a szük­séges lépéseket - válaszolta a Ferenczy Europress kérdésére Borókai Gábor. Elmondta azt is, hogy Bártfay Béla és Bogár László, a MÉH két érintett államtitkára visszafizeti a kedvezményes és a piaci kamat közötti különböze- tet. Mint kiderült, a miniszterel­nök kérésére a Kormányzati El­lenőrzési Hivatal vezetője felol­dotta a Postabank 150 milliárdos veszteségeinek okait részletező KEHl-jelentés titkosságát, így egy rövidebb összefoglaló nyilvá­nosságra kerülhet. Még kedden reggel megtartot­ta első ülését a kormányzati egyeztetés új fóruma, az úgyneve­zett kiskabinet - jelentette be a kormányszóvivő. Az öt állandó résztvevő - Orbán Viktor minisz­terelnök, Torgyán József földmű­velésügyi miniszter, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, Kövér László titkosszolgálatokat fel­ügyelő miniszter és Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszter - közül csak a kisgazda elnök nem jelent meg a megbeszélésen.- A miniszter úr szerint nyil­ván nincsenek olyan koalíciós fe­szültségek, amelyek okot adná­nak arra, hogy részt vegyen egy ilyen egyeztetésen - tolmácsolta Borókai. Takács Mariann Közérdekű a VIP-lista? A Postabank VIP-hiteleinek nyil­vánosságra kerülésével kapcsola­tosan egyelőre nem érkezett in­dítvány az adatvédelmi biztos­hoz, és maga sem tervezi, hogy hivatalból vizsgálatot indítson az ügyben. Majtényi László közölte: ameny- nyiben az eset kapcsán egyszer­re több intézmény, hatóság is vizsgálódni kezd, hatásköri problémák vetődhetnek fel. Em­lékeztetett arra, hogy a VIP- hitelek publikálásáról egy indít­vány nyomán már júliusban ki­alakította jogi álláspontját. Eszerint személyes adatnak te­kinthetők az egyes személyek vagyoni helyzetére vonatkozó adatok, így a kedvezményes hi­telekkel kapcsolatos informá­ciók is. Ezek közzététele csak törvényi felhatalmazás, illetve az érintettek beleegyezése alap­ján lehetséges. Ugyanakkor az Alkotmánybí­róság több állásfoglalásában is megfogalmazta, hogy a politikai közszereplést vállalók esetében a választópolgároknak a közér­dekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez a közszereplők személyes adatai­nak védelmével szemben. Majtényi szerint azonban az adatok közzététele művészek, sportolók és más magánszemé­lyek esetében a nyilvánosság ér­veivel nem támasztható alá. Nem tesz különbséget szegény és gazdag között Számítógéppel a jólétért A címbéli megfogalmazás első hal­lásra költői túlzásnak, vagy leg­alábbis hatásvadász kijelentésnek tűnhet. Pedig sem ez, sem az, tud­tuk meg azon a négynapos nemzet­közi konferencián, amely ma ér véget Budapesten. A számítógépes informatika és a szociális jólét sajátos találkozási pontjait 33 országból érkezett ér­deklődők 6 szekcióban, 117 elő­adás keretében taglalták. A HUSITA - Human Services Information Technology Applica­tions - rendezvénysorozat Nagy- Britannia, az Egyesült Államok, Hollandia és Finnország után most a magyar fővárosban fogad­nia mindazokat, akik a szociálpoli­tikában alkalmazott információ­technológiai megoldások eredmé­nyeivel foglalkoznak. Pulay Gyula, a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára szerint e találkozók hasznos tapasztalatcserék fóru­mai. A konferenciák, szemináriu­mok látogatói és az ezeken felso­rakoztatott kiadványok olvasói fő­ként olyan oktatók, közéleti sze­mélyiségek, önkormányzati tiszt­ségviselők, és a civil szféra azon szakemberei, akiknek hivatása a szociálpolitika. Munkájukhoz, naprakész tájé­kozottságukhoz immár nélkülöz­hetetlenek a számítógépek. Fon­tosnak tartják, hogy a techniká­hoz, az általa elérhető informá­ciókhoz a lakosság közvetlenül is hozzáférhessen, mert így legalább e téren felszámolható a társadalmi szakadék. A gép ugyanis nem tesz különbséget gazdag és szegény, egészséges és fogyatékos között. Az elektronikus tájékoztató egyebek mellett ismertetheti a leg­újabb munkalehetőségeket, a munkanélküli ellátásokat, a szoci­ális biztonsággal kapcsolatos se­regnyi közérdekű tudnivalót, (cs) Bizottsági nagyüzem az őszi ülésszak előtt Tegnap a parlament több állandó bizottsága is ülést tartott, amelye­ken elsősorban az előkészítés alatt álló törvények javaslatait vitat­ták meg a képviselők. A törvényjavaslatok nagy részét a bizottságok alkalmasnak találták az általános vitára. A mezőgazdasági bizottság ülé­sén a testület nem találta általá­nos vitára alkalmasnak a szövet­kezetek gazdálkodásával kap­csolatos ideiglenes szabályozás­ról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szerint a kormány a szövetkezetek átalakulásának átmeneti felfüggesztését kezde­ményezné, és azt, hogy a szövet­kezeti ingatlan tulajdonjogát 2000. június 30-ig ne lehessen átruházni. A bizottság szocialis­ta képviselői szerint a törvényja­vaslat könnyen kijátszható, és elfogadása esetén alkotmányel­lenes helyzetet hozna létre, így nem kizárt, hogy ebben az eset­ben az Alkotmánybírósághoz fordulnának. A bizottság megvitatta a terü­letfejlesztésről és területrende­zésről szóló törvény módosítá­sához benyújtott 128 javaslatot is, amelyeknek túlnyomó több­ségét nem támogatták. A bizott­ság - szemben a kormány kép­viselőjével - elfogadásra java­solta Kis Zoltán szabad demok­rata képviselő kiegészítő indít­ványát, amely arra irányul, hogy a területfejlesztési önkormány­zati társulások kistérségi taná­csot hozhassanak létre. Általános vitára alkalmas­nak találta az adó- és járulékbe­fizetések módosítására beter­jesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága. A be­nyújtott indítvánnyal kapcso­latban a Magyar Szocialista Párt törvényhozói kifogásol­ták, hogy elmarad a kormány­programban 2000-re ígért adó­reform. A Pénzügyminiszté­rium előterjesztése szerint azonban az 1999. évi gazdasági környezet olyan terhelést oko­zott a gazdaság szereplői szá­mára, amely miatt elsődleges szemponttá a folyamatosság és a stabilitás vált. Mádi László (Fidesz) szerint az Országgyűlés elé benyújtott módosítás semmivel sem rosz- szabb az elmúlt évekénél. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a táppénzfizetéssel kap­csolatos változások jövőre más­fél milliárd forint kedvezményt jelentenek a munkáltatóknak. A bizottság egyhangúlag ál­talános vitára alkalmasnak ta­lálta a kis- és középvállalkozá­sok fejlesztéséről szóló tör­vényjavaslatot. Az ülésen arról is döntöttek, hogy határozati javaslatban kérik majd annak vizsgálatát: az egyéni és a tár­sas vállalkozási kört miként le­hetne munkanélküli-segélyben részesíteni. Az Egészségügyi Minisztéri­umhoz érkezett adatok alapján megállapítható, hogy a 13 szá­zalékos bérnövekedés nem va­lósult meg az ágazatban - kö­zölte Pusztai Erzsébet, a tárca politikai államtitkára az Or­szággyűlés egészségügyi és szo­ciális bizottságának ülésén. A testület az egészségügyi dolgo­zók bérhelyzetéről és a kórhá­zak adósságállományának ala­kulásáról tájékozódott. A kulturális bizottság ülésén általános vitára alkalmasnak minősítették az adókról és járu­lékokról szóló törvény módosí­tására benyújtott előterjesztést. Az MSZP-s képviselők nem­mel szavaztak, mert a 25 tör­vény módosítását igénylő elő­terjesztést áttekinthetetlennek tartják, és nem ismerik az „esetleg elkészült” hatásvizsgá­latok eredményét sem. Hírek röviden MSZP-s nem A Fidesz - választási ígéreteivel szemben - jövőre sem hajt végre egyszeri és nagyará­nyú adócsökkentést - jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke pártja keddi el­nökségi ülését követően. Az elnökség egyetértett a frakcióval abban, hogy egy hét kevés az adó- és járulékváltozásokat tartalmazó törvénycsomag általános vitájá­ra való felkészülésre. Ezért az MSZP frak­ciója nem fogja támogatni, hogy a parla­ment szeptember 6-án megkezdje a tör­vénycsomag vitáját. Forgalmi fennakadások A Kelenföldi pályaudvaron kedden reggel elszakadt a felső vezeték, emiatt a délelőtti órákban 30-40 vonat csak tetemes késéssel indulhatott útjára - mondta el a MÁV fő­diszpécsere. A szerelők azonnal megkezd­ték a hiba kijavítását, amit a kora délutáni órákban be is fejeztek, ennek ellenére a forgalom rendje csak a késő délutáni órák­ra állt helyre. Elismerték erőfeszítéseinket A nemzetközi üzleti világban jól ismert, hogy a magyar kormány komoly erőfeszí­téseket tesz a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítására - mondta Peter Tufo, az Egyesült Államok buda­pesti nagykövete a Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetsége (VOSZ) keddi kibővített elnökségi ülésének vendégeként. Drágul a kenyér? A liszt szeptember elejére várható mintegy 20-25 százalékos drágulása, illetve a január óta bekövetkezett alapanyag- és energiaárak emelkedése miatt a pékek a fehér kenyér árának 10-15 százalékos emelését tartják in­dokoltnak - közölte Bánki László, a Ma­gyar Pékek Ipartestületének elnöke kedden. Folyósítják a kártérítéseket A nyári rendkívüli időjárás által országszer­te okozott 6,4 milliárd forintos út-, híd- károk helyreállításához napokon belül meg­kezdik az állam által nyújtott 50 százalékos támogatás folyósítását - jelentette be ked­den a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcakö­zi Bizottság szóvivője, Schieber József. Párbeszéd a kormányzattal A Civil Fórum több millió polgár nevében lép fel Közös dolgaink alakulásával kapcsolatban a társadalmi szerveze­tekbe tömörült több millió magyar állampolgár közösen is meg­fogalmazza elvárásait. Az önszerveződő csoportok folyamatos párbeszédet javasolnak a mindenkori kormányzattal. Ezt Hanti Vilmos, a 15 szövetsé­get, szervezetet összefogó Civil Fórum soros elnöke hangsú­lyozta lapunk érdeklődésére. Elmondta: együttműködést kezdeményező levelükre eddig az ifjúsági, a külügyi, a szociá­lis, a földművelésügyi, a környe­zetvédelmi és a honvédelmi tár­cától érkezett válasz. Készség­gel fogadta jelentkezésüket több parlamenti párt - elsőként a Fidesz és az FKGP -, vala­mint parlamenti bizottság is. A Civil Fórum még e hónap­ban szakbizottságokat hoz lét­re. Ezekben összesítik majd a kormányzati megbeszélések­hez szánt véleményeket, javas­latokat. A témakörök sokré­tűek, minthogy soraik közt egyebek mellett a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Társa­dalmi Egyesülések Szövetsége, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács, a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és még sokan má­sok megtalálhatók. A civil szervezetekben leg­alább 15-20-szor annyi igazolt tag van, mint az összes magyar­országi parlamenti és parla­menten kívüli pártban együtt­véve. Ezért is sérelmezik a költ­ségvetési támogatás évről évre csökkenő összegét. Az odaíté­lés rendjét szintén csaknem va­lamennyien kifogásolják. Hanti ez utóbbiról szólva hozzátette: az lenne a demokra­tikus, ha nem a kormányzat és a parlament döntene a pénzek sorsáról. A T. Ház csupán azt szavazná meg, mekkora összeg jusson a büdzséből a társadalmi szervezetek támogatására. A ci­vilek saját szervezeteik soraiból delegált bizottsága osztaná fel a forrásokat. Ezt egészítené ki to­vábbra is az állampolgárok civil szervezetnek, egyháznak címez­hető 1 százaléknyi jövedelem- adója. (cs. benkő) Az agrárium problémáit csak közösen lehet megoldani Asztalhoz ültek a „mezőgazdák” Szakértői tárgyalásokat folytattak kedden a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetői - jelentette be közös közleményében a két fél. A közlemény szerint a megbeszé­lésen, amely a MAGOSZ kezde­ményezésére jött létre, a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy az agrárágazat jelenlegi problé­máit csak valamennyi érintett részvételével, tárgyalásos úton le­het és kell rendezni. A megbeszé­lésen több konkrét kérdést is megvitattak, a MAGOSZ ismé­telten kezdeményezte a mezőgaz­dasági katasztrófaalap létrehozá­sát, amelyet az FVM is indokolt­nak tart és támogat. A felek meg­állapodtak arról is, hogy a mi­nisztérium a helyreállítási és újjá­építési tárcaközi bizottságban szorgalmazza a kárt szenvedett gazdák számára járó kártérítések sürgős kifizetését. A gazdakörök képviselői kez­deményezték, hogy a raktárral nem rendelkező kukoricaterme­lők a betakarítás kezdetétől köz­raktárakba szállíthassák a ter­ményt. A beszállítás feltételei­nek változtatása, ahogyan a gáz­olajnorma 50 százalékos emelé­se is, további gyors szakértői egyeztetéseket igényel - derül ki a közleményből. A felek között egyetértés ala­kult ki „a hazai piac jelentőségé­nek és védelmének ügyében, kü­lön kiemelve az élelmiszeripari termékimport szabályozott és szi­gorú ellenőrzésének szükségessé­gét”. A földművelésügyi tárca el­fogadta a garantált árak valós ön­költség alapján való számítását, és kezdeményezi, hogy a támoga­tási keretösszeget az érdekképvi­seletek és szakmai szövetségek szempontjai alapján osszák fel. A tárgyaláson egyetértettek ab­ban is, hogy a szövetkezet alapítá­sához és a fiatal gazdák tevékeny­ségéhez nyújtott támogatások ki­fizetését biztosítani kell, s az elbí­rálásba a jövőben be kell vonni az érdekképviseleteket is. Egyetér­tettek abban is, hogy az Agrár­piaci Rendtartási Törvény módo­sítása során tekintettel kell lenni a termékpályák szereplőinek elté­rő érdekeire.

Next

/
Thumbnails
Contents