Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-12 / 250. szám
1999. szeptember 12. ★ MAGYARORSZÁG-PÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Hány biciklit loptak el Mohácson? A címben feltett kérdésre alighanem senki sem tud válaszolni. De arra sem, hogy a napokban fülön csípett tolvajbanda számláján hány kerékpárlopás van. Dél-Baranya sík vidékének, Mohács és környékének bevett közlekedési eszköze a bicikli, s tény, hogy a környéken tipikus és gyakori bűn- cselekmény a kerékpárlopás. A napokban a helyi rendőrök bravúros nyomozással csíptek fülön öt fős kerékpártolvaj-bandát a városban, köztük fiatalkorút és idősebbet is. Drága példányok eltulajdonítására szakosodtak, s aztán sikerült is továbbadni az elkötött portékákon néhány ezer forintért. De nem is ez a történet lényege. Mint azt megtudtuk, a kihallgatások során mindegyik tolvaj mást mond, más színű és fajtájú kerékpárokról, más helyszínekről mesél az őket kihallgató nyomozónak, s napról napra több bicikli ellopását vallják be. így aztán igazából azt sem lehet megjósolni, hogy mi lesz a végeredmény. Akár a kriminalisztikai tankönyvekben a példa: a biciklitolvaj memóriája elég gyenge, ha például a lopott kerékpár színére, típusára kiváncsi a nyomozó. Kozma F. Tízesztendős Magyarországon a lombikbébiprogram, s a valószínűsíthető adatok szerint ma közel háromezer lombik-gyermek él az országban. Pécsett a kezdetektől a POTE szülészeti klinikája a centrum. Mint azt dr. Mánfai Zoltán, a POTE szülészeti klinikájának adjunktusa, az IVF-centrum vezetője (in vitro fertilisatio - testen kívüli megtermékenyítés) elmondotta, a kezdetektől a mai napig 179 sikeres szülést jegyeztek fel Pécsett a lombikprogram keretében. Nem csak a dél-dunántúli régióból érkeznek hozzájuk gyermektelen házaspárok nagy reményekkel, hanem szinte az ország minden pontjáról, bár jelenleg az országban nyolc centrum működik (a budapesti öt mellett Pécsett, Szegeden, Debrecenben) és a hírek szerint rövidesen Győrben nyit kaput a kilencedik. E tíz év fejlődésének köszönhetően ugrásszerűen megjavult a lombik-gyermekáldás esélye, hiszen már a legújabb módszerrel segítik a megtermékenyítést. Jelesül: az érett petesejtbe egyetlen ép spermát beinjekcióznak, 2-3 napig tápoldatban nevelik az „embriót” és aztán ültetik be a méhbe. Az eljárás persze nem olcsó és szerencse, hogy az első gyermek megszületését a társadalombiztosítás finanszírozza, s csak a második illetve a további beavatkozások költségeit kell az igénylőknek fedezniük. Magyar- országon 150-250 ezer forint az orvosi költség és közel ennyi az eljáráshoz szükséges gyógyszerek ára is. Kimondhatjuk: nálunk félmillióból kijön egy lombikgyerek, ami például az USA-ban 10 ezer dollárba kerül. Ami a dolgok technikai érdekességét illeti, adott alkalommal többnyire négy embriót ültetnek be a méhbe, hogy legalább egyetlen embrió számára esély teremtődjön a megmaradásra. Mánfai Zoltán szerint ezért fordul elő az, hogy gyakoribb a lombikprogramok során az ikerszülés, hiszen több is megtapadhat. Bár ezek az ikrek nem „egypetéjűek” - csak * magtemKkBnyítós á,a |,0mbílcbébíh születése a pécsi centrumban Magyarország E F Ausztria, Németorszái Ilii USA I I ■ testvérként hasonlítanak egymásra. Példának okáért a legutóbbi 51 szülésből 6 kettős- és 3 hármas iker lett, ami többnyire külön öröm a korábban gyermektelen házaspárok számára. A lombikbébiket a társadalom elfogadta, a programokon résztvevők ma már felvállalják a nyilvánosságot is. Esélyük a gyermekáldást illetően egyre jobb: Mánfai Zoltán szerint a mai világban a meddőség miatt orvoshoz forduló fiatal párok esetében (25-30 év körüliek) megközelíti a 100 százalékot. Talán azt kevesen tudják, hogy egyre gyakoribb a házaspároknál, hogy a férfi nemzőképessége csökkent a kellő mérték alá. Világjelenségről van szó: az életképes spermiumok száma a 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 stressz, a dohányzás, az alkohol stb. okán „fogyóban”. Ám az új technikákkal alig ismernek lehetetlent. Sokszor felmerül a kérdés: vajon a lombikprogramban résztvevők megválaszthatják-e a leendő gyermek nemét? Nos, erre lenne esély (külhoni magánklinikákon gyakori), de nálunk ritka az ilyen kérés. Etikai okokból - a nemek arányát megváltoztatni, a természet rendjébe való beavatkozás - pedig csak akkor tolerálható, ha a házaspárok valamelyike örökletes betegségben szenved. Ha e betegség lány-utódban öröklődik tovább, fiút, ha pedig fiúban, akkor lányt óhajthatnak. Kozma Ferenc Erősödő pécsi maffiaháború (Folytatás az 1. oldalról) Néhány hete az egyik éjszakai szórakozóhely bejáratánál a rendfenntartók - enyhén szólva - molesztáltak egy hölgyet. Valószínűleg nemigen tudták, kivel is van dolguk, mert a szintén az éjszakában utazó férj kemény bosszút esküdött, és a következő héten embereivel kö- szörültette ki a csorbát. A tragikomikus az, hogy a bosszú éjjelén - nem egészen véletlenül - már mások voltak szolgálatban, mint egy héttel korábban. A verést így ők kapták. Hogy menynyire nem kamaszos balhéról van szó, mi sem jelzi jobban, minthogy - információink szerint - az egyik áldozat még ma is eszméletlenül feksik kórházban. Az esetnek a rendőrségen nincsen nyoma, mivel arról a yardot senki nem is értesítette. Újabb intő jel, hogy pár napja a városban több tucat kigyúrt, vagy kétes kinézetű alak bukkant föl -, egyes hírek szerint az ország legkülönbözőbb pontjairól rendelték őket ide. Hogy csak jelenlétük fenyegető, vagy már valóban fenyegettek is, egyelőre nem tudni, de - ha hinni lehet a városban terjedő pletykáknak - már utóbbira is sor került. Rendőrségi forrásból származó információink szerint a „főnökök” viselt dolgairól ugyan sokat tudni, de mivel egyelőre nincsenek bizonyítékok sem Pécsett, sem másutt, nem tehetnek semmit. A rendőrök mindenesetre fel vannak készülve arra, hogy a harc eldurvul. Úgy tudjuk, biztosan kizárható, hogy a mostani esetek összefüggésben lennének az elmúlt hónapok Siklós környéki, valszínűleg horvátok által elkövetett leszámolási kísérleteivel, Pécsett ugyanis kizárólag magyarok balhéznak. L. D. A múzeumigazgató nagy ötlete Harkányi városavató szüreti mulatsággal A Zslgmond sétányon kirakodóvásár és borkimérések sora Jelezte: ünnepnapot ül e hét végén Harkány városa. Szombaton délelőtt a szabadtéri színpadon Bédy István polgármester köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Kövér László tárcanélküli minisztert, aki ez alkalommal nyújtotta át a városi létet tanúsító oklevelet, s utalt ünnepi beszédében arra, hogy nincs lehetetlen, ha akar valamit az ember. Harkány vezetői a városi létre törtek, sikerrel. A városavató egyben egy kétnapos szüreti fesztivál és egy meglehetősen hosszú rendezvénysorozat nyitánya volt; a „Mediterrán Ősz” névre hallgató baranyai kulturális és idegenforgalmi programé. Az előbbi ma egész nap a már említett Zsigmond-sétány körül zajlik majd tűzoltó bemutatóval, Komár Lászlóval, sramli-partival és néptánc együttesek menettáncával, majd zárásként tűzijátékkal. Az utóbbi - a Mediterrán Ősz - majd egy hónapig tart, gasztronómiával és borokkal átitatva. Zárása október 24-én lesz a Vendel-napi búcsúval Magyarlukafán. K. F. Óriási húzásnak véli a szakma utólag is a keszthelyi kastélymúzeum igazgatójának, dr. Czoma Lászlónak ötletét. Az ország összes megyei múzeumától elkérte a legbecsesebb tárgyaikat és azt a Festetics-kastély egyik, újonnan kialakított nagytermében kiállította. Az már csak a sors furcsa fintora, hogy a bemutató a nyári szezon végére állt össze. Korábban a kastély e részében lakások voltak és a városi könyvtár, s az átalakítás elhúzódott. Mindenesetre Czoma László ígéri, hogy pontosan egy évig látható majd e példa nélkül álló bemutató. Kézenfekvő volt, hogy megkérdezzük: mit szóltak hozzá a megyei múzeumok igazgatói? Hiszen jó időre a legbecsesebb múzeumi tárgyak nélkül maradtak. Például Jász-Nagykun- Szolnok megyéből Keszthelyre utazott többek között Lehelkürtje is. Nos, Czoma László szerint, azonnal megcsípték a lehetőséget és utólag bebizonyosodott: evvel az attrakcióval éppen a megyei múzeumokat sikerült reflektorfénybe állítani. A hazai látogatók rádöbbennek, milyen kincseket őriznek szűkebb pátriájukban, s ők nem tudnak róla. Nos a bemutatóra Baranyából az időszámítás előtti második évezredből származó díszkerámiák, mészbetétes edények kerültek el. Somogy népművészetének ritkaságait küldte, Tolna megye római kori házi szentéllyel lepte meg az ötletgazdát, Zalából pedig többek között Széchenyi István díszkardja került a különleges tárgyak kavalkádjába. De hogy tovább példálózzunk: Békésből bronzkori leleteket, Csongrádból hun fejedelmi ékszereket, Pest megyéből pedig szarmata csontfaragvá- nyokat küldtek. Hajdú-Bihar erdélyi régi fejedelmi pénzekkel, Heves palóc emlékekkel, Győr-Moson- Szolnok megye pedig római díszüvegekkel, kupákkal jegyzi magát a kiállításon. De a legrégibb múlt is megjelenik; a föld történetének 20 millió éves eseményeiről vallanak a nógrádi kincsek. Éredemes tehát mindenkinek benézni erre a speciális múzami bemutatóra, ha Keszthelyen jár. Kozma F. Átevickélni nyolc lámpán Több mint egy évtizede kezdték el Szekszérdon a véresőn végigfutó 59-os főközlekedési út kiváltásét. Több mint tíz éve a Budapest irányából jövő forgalom elterelésére készült út, most a Mohács felől érkező járműveknek. Ma úgy áll a tehermentesítő út, hogy használható, de a közepén, a vasúti átjárónál még nem zökkenő- mentes a forgalom. Rikker István, a Tolna Megyei Közútkezelő Kht. igazgatója is úgy tartja, hogy jelenleg a középső útszakasz „egy katasztrófa”. Ennek ellenére az 5,5 kilométeres szakaszon 10-12 perc alatt lehet átjutni, míg a városon végig vezető úton minimum 25 perc kell. Az építés folyamatos, télen is dolgozni fognak az építőmunkások. Rikker István azt ígéri, hogy 2000 szeptemberében mindennel készen lesznek és kiválthatják a városon végig futó utat egy korszerűre, mivel most még nyolc jelzőlámpán kell átevickélni az utazónak. Hazafi ifi ADT0 MELLETTI 4 v r v I - „ ' „ , * ' | ♦. Kisemberek olajban, grófok és képviselők Először majdnem felkiáltottam: Na még csak ez hiányzott, ám mindjárt rájöttem, minek hő- zöngök, végül is nekem igazán, mindegy, hogy egy öreg grófnő áll előttem az ABC pénztáránál, hogy kifizesse a zacskó tejet és a krumplit, vagy akár egy mosónő; semmi dolgom velük, de most egy MDF-es képviselő azt nyilatkozta, hogy törvényjavaslatot kíván benyújtani arra vonatkozóan, hogy a nemesi családok - történelmi rangjuknak megfelelően - használhassák nemesi előnevüket. Körülbelül nyolcezerre tehető a számuk, akik itthon élnek. Azon mindenesetre eltűnődöm, hogy miként jutott eszébe a képviselőnek ez az ötlet? Hogy van ez? Csak úgy, reggel, amint főikéi, azt mondja, valami kéne ma, valami, amivel megetetjük az újságírókat, fölrázzuk a közvéleményt. Majd csak néznek a parlamentben, amikor fölállok és megkérdezem: „És a nemesekkel, uraim, most mi van?!” Semmi - mondanám én, aki életében még eleven nemest nem látott, de mindjárt rájöttem: már hogy ne találkoztam volna velük? Tényleg, a Vári Gyuri, mint báró, focizott annak idején a Pécsi Dózsában, s mesélték, hogy amikor Nyugaton turnézott a csapat, őseinek leszármazottjai valami komornyikot küldtek érte a szállásra, látogasson el hozzájuk. A bohém Gyuri nem tartott beszámolót a találkozóról, annyira nem érdekelte a dolog, csak annyit mondott, hogy „jól berúgtam a remek piáktól”. De ismertem a Zichy grófok egyikét is, szegény Jenőt, aki elég váratlanul meghalt, valamikor szódáskocsival - két lóval - járt a vendéglátóipari vállalat „egységeihez”, szóval fuvarozott, később teherautót vezetett, még később a Beremendi Cement Művek építéséhez hordta ki reggelente Pécsről a néhány építőipari technikust, én is utaztam vele néha, kérdem tőle, Jenő, hogyan élsz mint gróf manapság? Á hosszú, sovány, mélyhangú nemes ennyit mondott egykedvűen: Úgy mint más, mint mondjuk Te, néha jobban, néha szarul. Volt még egy nemesi ismerősöm - nevére nem emlékszem - éjjeliőrként dolgozott a Bikali Állami Gazdaságban, késő délután kerestem fel egy kis parasztházban, az öregasszony fölkeltette, úgy is mennie kell lassan a műszakra, szóval kávét ittam az öreggel, ő meg lelkesen mutatta a vastag brigádnaplót, azt ő vezette, ő jegyzett fel benne mindent - szép írása volt -, az oldalak margóját színes virágokkal díszítette. És még egy volt, a drága kis Miczki Anna, bárónőként tengette életét, már gimibe járt, amikor megtudta, hogy ő egy bárónő. Kedves kislány volt, nem tudom mi van vele. A rádió egyik telefonos műsorában talán két hallgató szólt a képviselő ötletéhez, de nagyjából semmitmondóan. Engem jobban dühített az az útszéli hangnem, amely több képviselő sajátja, nem beszélve parlamenten kívüli magatartásukról egyeseknek. Egyik egy vidéki ABC- ben csinál botrányt, de nagyot, akit saját pártja szólít fel lemondásra. Nem mond le, átül a függetlenek oldalára. A másik durva jelzőkkel tűzdeli meg felszólalását, mire az ellenlábas frakció elnöke természetesen azt mondja, ilyen még nem volt az ülésteremben, a képviselő azonnal mondjon le. Aztán a tévében bemutatnak egy képviselőt, aki 250 ezer forintot fizetett egy életnagyságú festményért, amely pártjának vezérét ábrázolta. Ilyent már láttunk, még az átkosban: kisemberek daliásán feszítenek a vásznon, olajban. 3 » OOiiiiJjiJijyiäjj a QiiijMlMl
