Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-02 / 240. szám

1999. szeptember 2., csütörtök Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Székházátadás. Ma végleges helyére, a VI. kerületi Eötvös utcába költözik a Történeti Hivatal, amely a közelmúlt, vagyis az utóbbi néhány évtized történelmének dokumentumait őrzi. A buda­pesti székházat Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adja át. fotó: feb/diósi imre A Prímagáz tartályos energiaellátó rendszerrel magszűnnek fűtési- és egyéb energiaproblémái. A korsze­rű, tiszta PB-gázzal üzemeli rend­szer egyaránt alkalmas lakóházak, üzemek és mezőgazdasági létesítmé­nyek gazdaságos energiaellátására. A nagy fütóértekü. környezetbarát PB- gáz több eve bizonyítja, hogy a vele elérhető kényelem nem megfizethetet­len, sőt kifejezetten költséghatékony, A több évtizedes nemzetközi tapaszta­lattal rendelkező Prímagáz - az ország legnagyobb, minőségi PB-gáz szol­gáltatója - országos hálózata révén egyetlen telefonhívásra, a megbeszélt időpontban küldi tartálykocsiját a rendszer feltűnésére. Használja M a most elérhető akár 50-80%-os rendkívüli kedvezményt, IauÍKM » _re____a.naj Kiula a tr O IvVÍIDIIf Ifit irt 11 Hlvtüvt l níVfa w Prímagáz kék-számát 06-40-25-50-50 ■m prímagáz HÜ iiii.iui»-!«—............ wwáMftwaawwpi» Dr águl a cigaretta Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának szerdai ülésén éles vita alakult ki a jövőre terve­zett jövedékiadó-változások mi­att. A tervezet szerint a bor 2000. augusztus 1-jétől jövedéki körbe kerül, és az átlagnál na­gyobb mértékben növekszik a ci­garetta és egyes szeszipari ter­mékek jövedéki adója. Az adózást elkerülő borforga­lom és a műborgyártás miatt a költségvetés kieső adóbevétele még az óvatos becslések sze­rint is megközelíti az 5 milli­árd forintot, emellett pedig el­lehetetleníti a tisztességesen adózó borelőállítók helyzetét. A Pénzügyminisztérium állás­pontja szerint a javasolt szabá­lyozás figyelembe veszi a bor­termelés sajátosságait, az érin­tettek nagy számát. Olyan fel­tételrendszert tartalmaz, amelynek a bortermelők meg tudnak felelni, és nem kénysze­rülnek tevékenységük meg­szüntetésére. A cél a regisztrá­ció, az ellenőrizhetőség megte­remtése, a jogsértések szank­cionálhatósága a szőlőterme­léstől a forgalmazásig, a teljes termékpálya zárt rendszerbe foglalásával. A tervezet szerint a jövedéki adó emelésének átlagos mérté­ke - két termékcsoport kivéte­lével - 7 százalék. A kivételt egyes szeszipari termékek (gyü­mölcspálinka, borpárlat, köz­tes alkoholtermékek) és a ciga­retta képezik. E körben, a kö­zösségi irányelvek által megha­tározott minimumadószint el­érése céljából, az átlagot meg­haladó adóemelés szükséges. Ez a borpárlat és az úgyneve­zett habzó, köztes alkoholter­mékek esetében 15 százalékos, a gyümölcspálinka és a nem habzó, köztes alkoholtermé­keknél (pl.: vermut) - ahol ki­sebb az elmaradás a minimum- szinttől - 10 százalékos mérté­kű jövedékiadó-emelést jelent 2000. január 1-jével. A cigaretta adójának emelé­sére a törvényjavaslat két válto­zatot tartalmaz. Az egyik sze­rint az adótétel 2000-ben két lépésben, januárban és július­ban 15-15 százalékkal, a másik szerint januártól 15 százalék­kal nő. A követelményszint el­érése érdekében az EU-csat- lakozásig mindenképpen azzal kell számolni, hogy az adóté­telt meg kell duplázni, azaz 2000. után még több mint 100 százalékos adóemelés marad hátra. Az évenkénti emelés a változatoktól függően a fo­gyasztói árakban 50-67 százalé­kos árnövekedést jelent. (sts) Felsőoktatási Karta Országos akcióra készül a LIFT Felsőoktatási Karta kibocsátá­sát tervezi a Liberális Fiatalok Társasága (LIFT). A dokumen­tummal az egyetemisták és a főiskolások érdekeinek fokozot­tabb védelmét szeretnék elérni. Szeptemberben országos kérdő­íves felmérést végeznek a hallga­tók körében; ettől a lappangó problémák felszínre kerülését remélik. A tavaly novemberben alakult Liberális Fiatalok Társaságá­nak hét egyetemi városban van helyi szervezete, tagjai eddig fő­leg egyetemisták és főiskolások közül kerültek ki, de nyitottak más ifjúsági rétegek felé is. Cél­juk az, hogy a fiatalok érdekeit a liberális értékek mentén kép­viseljék. Új tervezetük, a Felsőoktatási Karta (FOK) arra törekszik, hogy megszüntesse a hallgatók kiszolgáltatottságát, és olyan vi­lágos normarendszert teremt­sen, amely meghatározza a szol­gáltatónak tekintett oktatási in­tézmények számára, milyen mi­nőségi követelményeknek kell megfelelniük. A FOK a felsőoktatás egészé­re jellemző, általános problé­mákra helyezi a hangsúlyt. Ilyen például az ösztöndíjak átutalá­sának visszatartása, a vizsga­eredmények és a szociális támo­gatások nyilvánossá tétele, a személyi azonosító bevezetése a vizsgákon, vagy a tanári vissza­élések, például a részrehajló osztályzás vagy a szexuális zak­latás megakadályozása - mond­ta el lapunknak Pál Mónika, a LIFT elnöke. A szervezet a tanév első hó­napjában országos kérdőíves felmérést végez a felsőoktatási intézményekben, hogy össze­gyűjtse azokat a véleményeket, amelyek a hallgatók személyisé­gi jogait, az esélyegyenlőséget és a jogbiztonságot érintik. A vizsgálat eredményeinek kiérté­kelése után a Felsőoktatási Karta tervezetét széles körű vi­tára bocsátják. A Karta végleges megszövegezésében a liberális fiatalok számítanak a hallgatói önkormányzatokra és a diákér- dek-védelmi szervezetekre is. Azok a problémák, amelyek­nek megoldását a LIFT célként jelölte meg, a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­ge szerint is valósak és kezelés­re szorulnak. Kiséry Agnes, a HÖOK elnökségi tagja szerint ezért szervezetük kész tárgyalni a felmérés végén kialakuló konkrét tervekről, cselekvési programokról. W. V. Egyre több a felelős a Postabank ügyleteiben Kettős üzleti tevékenységet folytattak A miniszterelnök kérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vezetője a napokban feloldotta a Postabank veszteségeit és a személyi felelősséget boncolgató vizsgálati anyag bizonyos része­inek titkosságát. A Ferenczy Europress birtokába került kivonatból egyebek mellett kiderül: a KEHI szerint Princz Gábor volt elnök­vezérigazgató és legalább 10-20 munkatársa különféle gazdasági bűncselekményeket követett el, de a sokat emlegetett 150 milliárd „elszivárgásáért” a Horn-kormány, valamint az APTF és az ÁPV Rt. egykori döntéshozói is felelősek. A KEHI tíz állandó munka­társa és két eseti szakértő fél éven át elsősorban azt vizsgál­ta, miért és hogyan keletkezett a bank hatalmas vesztesége. A korábbi kormányzati döntések jog- és célszerűsége - például az ÁPV Rt. és a Postabank kö­zötti, 1997. évi portfoliócsere körülményei - ugyanúgy na­gyitó alá került, mint a pénzin­tézet vezérkarának üzleti ma­nőverei. A jelentés megállapítja, hogy az ellenőrzés során szá­mos nehézségbe ütköztek: több banki dokumentumot például csak ismételt kérésre vagy egyáltalán nem kaptak meg, a volt vezérigazgató sze­mélyi titkárságának anyagai pedig úgymond elvesztek. Princz Gábor nem volt hajlan­dó együttműködni a KEHI munkatársaival. A hozzáférhető papírok és a személyes meghallgatások alapján a hivatal stábja mégis meglepően érdekes tények nyomára bukkant. Állítják pél­dául, hogy a bank fiktív tőke­emeléseket hajtott végre, meg­tévesztve ezzel partnereit, kö­zöttük a betéteseket. Bár már 1993-94-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a pénzintézet a csőd felé halad, a Bankfelügyelet az MNB átiratának hatására sem lépett fel a szabálytalanságok ellen, ehelyett elfogadta a me­nedzsment homályos magya­rázatait. A bank így tovább növelhet­te indokolatlan befektetéseit (a különböző vállalkozások­ban szerzett többségi részese­dés aránya 1996-ra elérte a 10,5 milliárd forintot), folyta­tódhatott a bankári követelmé­nyekkel ellentétes hitelkihelye­zés, egyben azoknak az ügyfe­leknek a megnyerése, akik döntéseikkel hatással voltak a fontos ügyek menetére. A vita­tott ügyletekben részt vevő partnerek neve nem szerepel a jelentés nyilvánosságra hozott változatában, azok továbbra is banktitoknak minősülnek. A vizsgálat kimutatta, hogy a bank felső vezetése kettős üzleti tevékenységet folytatott, a pénzintézeti feladatok mel lett egy társasággal együttmű ködve építették befektetési portfoliókezelő hálózatukat és ehhez banki pénzeszközö­ket használtak fel. A pénzek áramlásának útját feleslegesen közbeiktatott cégek alapításá­val leplezték. Több százmillió forintos kár keletkezett abból is, hogy veszteséges társasá­goknak milliárdos nagyság­rendben folyósítottak hitelt kedvezményes kamatra, oly­kor a kamat elengedése mel­lett. Előfordult 1996. augusz­tus 13-án olyan eset is, amikor egy kormányzati tisztviselő közbenjárására 52,7 millió hi­telt utaltak át valakinek, aki a pénzt a mai napig nem fizette vissza. A veszteségekben szerepet játszottak egy, a bankkal ösz- szefonódó csoporttal 120 mil­liárd forint értékben kötött szerződések, és bizonyos spa­nyol ingatlanügyek is. Az 1997. évi bankpánik csak sú­lyosbította a helyzetet, miköz­ben - a KEHI szerint - a fel­ügyeleti szervek még mindig késlekedtek a beavatkozással. A vizsgálat bebizonyította, hogy az akkori kormány szak­mai döntések helyett politikai döntéseket hozott, nem tűnt fel például a bankelnök házon belüli túlhatalma, illetve az igazgatóság és a felügyelőbi­zottság működési zavara sem. A KEHI a feltárt hiányossá­gokra való tekintettel a Posta­bank volt menedzsmentje ese­tében büntetőjogi, szükség esetén polgári peres eljárás le­folytatását tartja indokoltnak, az igazgatóságot és a felü­gyelőbizottságot pedig kártérí­tésre kötelezné. A kialakult helyzetért az ÁPTF-et, az ÁPV Rt.-t és a Horn-kormányt is hibáztatja. Takács Mariann Hírcsatorna Koalíciós megállapodás. A Fidesz, az FKGP és az MDF frakcióvezetője szerdai találko­zóján megállapodott abban, hogy az Országgyűlés továbbra is a háromhetes munkarend sze­rint dolgozik, és várhatóan csak november végén, a költségvetési vita során térnek át a hetenkén­ti plenáris ülésekre - közölte a találkozót követően Bánk Atti­la, az FKGP frakcióvezetője. Új elnök. Fő feladatomnak a költségvetési törvényben előírt, a tavalyi évet jelentősen meg­haladó bevételi előirányzatok teljesítését tekintem - nyilat­kozta Vida Ildikó, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szeptember 1-jei hatállyal kine­vezett elnöke szerdán. Elmond­ta, hogy folytatódni fog az adónyomozati tevékenység megerősítése érdekében meg­kezdett intézkedések sorozata, valamint az APEH informati­kai rendszerének jelentős kor­szerűsítése is. Kevesebb diák. Csaknem egy­millió általános-, mintegy 504 ezer középiskolás diák és 165 ezer pedagógus számára ért vé­get a nyári vakáció szerdán. Az Oktatási Minisztérium tegnapi tájékoztatása szerint az ország mintegy 3700 általános iskolájá­ban várhatóan 116-117 ezer kis­diák kezdi meg tanulmányait szeptember első napján, mint­egy ötezerrel kevesebb, mint az előző tanévben. A stratégia hiánya. Az elmúlt hónapok alatt bebizonyosodott, hogy a kormánynak nincs elkép­zelése az egészségügy jövőjéről, nincs stratégiája az ágazat fi­nanszírozására. Tényként kell elfogadni, hogy az egészségbiz­tosítás reformját 2001-re halasz­tották. Egyelőre marad a házrend Ader János továbbra is ragaszko­dik a háromhetes parlamenti munkarendhez, és nem tartja szükségesnek, hogy a Házbi­zottságon kívül további egyezte­tő fórumot hozzanak létre a frakciók - derül ki a házelnök szerdai, az MTI-nek adott nyi­latkozatából. - A munkarend­ben változás csak a november­ben kezdődő költségvetési vita idején lesz - mondta az Ország- gyűlés elnöke. Arra a kérdésre, hogy a nyár folyamán a Fidesz kivételével valamennyi párt, sőt Gyimóthy Géza, a parlament kis­gazda alelnöke is egyeztetést sürgetett a munkarend ügyében, Áder János leszögezte: a Házbi­zottság ülésein minden frakció részt vesz, így azokat megfelelő egyeztető fórumnak kell tekinte­ni. MTI ■wiy AllCrf tervei** Most akár 50-80% kedvezménnyel* telepíthet Prímagáz tartályos energiaellátó rendszert! t i »

Next

/
Thumbnails
Contents