Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-09 / 247. szám
1999. szeptember 9., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 11 Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Szélvíz Tótszentgyörgyön azt tervezik, hogy a lakossági szemetet idővel Szigetvárra szállítják. Jelenleg a község külterületén, a kijelölt gyűjtőhelyen elégetik a papírt és a műanyagot. Garéban elszáradt öreg tölgyet őriznek a lakók és az önkormányzat a templom téren. A fa a tízes években indult pusztulásnak, ma már csak a másfél méter átmérőjű és négy méter kerületű tövének csonkjai látszanak. Az érdekességet térkép jelzi és turisták látogatják. (cs) Dióspusztán egy vállalkozó külföldi megrendelésre természetvédelmi témájú számítógépes programot dolgoz ki. Ahhoz nyújt tanácsot, hogy az elektromos távvezetékek szomszédságában miként végezzék a környezetkímélő gyom- és cserjeirtást, (cs) Kákicson Erzsébet királyné fái betegség miatt kiszáradtak a vasút mentén. A múlt század végén ültetett tizenkét tölgyet ezért kivágták. Az önkormányzat új példányokat akart ültetni, de a MÁV nem engedte arra hivatkozva, hogy kifejlődve a lombozat veszélyezteti a közlekedést. (cs) Öt év múlva befejeződik a rekultivációs program Kizöldülnek a meddőhányók A Mecseki Ércbányászati Vállalat utódszervezete, a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. hat év alatt akarja elvégezni a bezárt bányák rekultivációs programját. A munkákra 18 milliárd forintot biztosított a költségvetés. hogy a megoldás csak hosszú távon képzelhető el, hiszen itt gyűjtötték össze az ércdúsítás maradékát, a bányákból kikerült körülbelül 40 millió tonna Az üregekből kikerült hatalmas mennyiségű kőzetanyag ma a meddőhányókon és a zagytározókban található fotó: m. a. PÉCS Az a feladatunk, hogy rendezett, veszélytelen állapotot hozzunk létre a levegőben, a talajban, a vízben és az élővilágban - vázolta a valamikori Mecseki Ércbányászati Vállalat jogutódjaként létrejött cég, a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. vezérigazgatója, Benkovics István. A feladat óriási, hiszen az 1950-es évek közepétől kezdve a termelés során mintegy 18 millió köbméteres üregrendszer képződött a föld mélyén. Az üregekből kikerült hatalmas mennyiségű kőzetanyag ma a meddőhányókon és a zagytározókban található, s többféle módon terheli, szennyezi a környezetet. A legnagyobb veszélyek elhárítása a korábbi évtizedben már megtörtént, a környezetvédelmi károk rendszer- szerű és teljes körű felszámolása csak az elmúlt években kezdődött meg. Ezt a munkát folytatja a Mecsekére Rt. A termelésből kivont aknákat tö- medékelni kell. A V-ös már befejeződött, a IV/A légakna feltöltése nemrégiben kezdődött el, előkészületben van a IV-es légakna, az V-ös és a IV-es szállítóakna tömedékelése is. Ennél sokkal nagyobb gondot jelent a felszíni létesítmények környezetkárosító hatásának a megszüntetése. A volt ércdúsítóüzem épületeinek egy része az uránérc feldolgozása során keletkezett porral szeny- nyezett. Az üzemcsarnokokat, az építményeket lebontják, az anyagok a meddőhányókra kerülnek. Az I-es és a Il-es tároló rekultivációja 1991-ben, a III- as üzem meddőhányó környezetvédelmi munkái pedig 1994- ben kezdődött el. A zagytározó jelenti a környezetre a legnagyobb veszélyt, éppen ezért az itt keletkezett szennyezés lokalizálása a legsürgősebb feladata a cégnek. Hideg József (kis képünkön), a társaság főmérnöke elmondja, kőzetnek a felét itt tárolják. Az ércdúsítás technológiájához szükséges kénsav, sósav, mangán, magnéziumszulfát vegyü- letei is ide kerültek. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerint a két, Pellérd közelében található tározót kü- lön-külön rekultiválják, a kiviteli tervek a jövő év első negyedévére készülnek el. A zagytározók rekultivációjával jó eséllyel pályáznak az Éuró- pai Unió ISPA alapjára, amelyből akár a teljes beruházási költség 40 százaléka is elnyerhető. Ha minden a tervek szerint történik, akkor talán 2004- ben az arra járók zöld mezőt találnak a tározók helyén. B. G. Öreg erdőt nem irtanak ki SZIGETVÁR-BECEFA Elterjedt a hír, hogy erdőket fognak kitermelni, amennyiben megépül a város fa- és gáztüzelésű fűtőműve. Zselici erdőbirtokosok tudni vélik, hogy Bece- fán már kijelölték a kivágandó állományt. Vermes László, a szigetvári távfűtő és szolgáltató kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy túlzónak tartja a környezet- és természetvédők aggodalmát. A kazánban kezdetben csak fa- aprítékot fognak elégetni. Tehát olyan ipari mellékterméket használnak fel, ami a fafeldolgozó üzemekben keletkezik. Fűrészport és forgácsot azonban nem vásárolnak fel. A becefai feldolgozó is szóba került, mint egy lehetőség. Ajánlatot tettek a részükre is. Sok üzemi famaradványra lesz szükség, ezért más zselici cégekkel is tárgyalni fognak. Ha pedig megkezdődik az újfajta energiaelőállítás, aminek - nyilatkozónk szerint nagy esélye van -, akkor megéri az erdőbirtokosoknak, sőt a földtulajdonosoknak is vállalkozni. Vagyis a parlagföldeken, így a mocsaras részeken gyors növekedésű fajokból ún. energia-erdőt telepíthetnek. Innen vágás után egyenest égetni viszik a fát. Csuti J. Amikor nagyon bök az iglic BARANYAI KÖRKÉP Az ősi legelők és rétek területe zsugorodik. Van, ahol pusztul a talaj, elszaporodnak a gyomok. Nincs, aki gondozza a területet, miután nem hajtanak ki állatot. Az emberi hanyagság nagyobb kárt okoz, mint a természet szeszélye. Az Ormánságban és Szigetvár környékén megmenekülnek a régi legelőrészek, hisz nemcsak az állattartó személyek, de az önkormányzatok is ügyelnek arra, hogy bizonyos szúrós növényfajok, mint a tövises iglic,- ne szaporodjanak el túlzottan. Ez a növény különösen veszélyes, hisz a bökése nyomában kialakuló sebben kórokozók telepedhetnek meg. Magyarteleken például évekkel ezelőtt főként a disznók betegedtek meg az ún. zöld rothadásban. A hajdani legelőgazdálkodási közösség szellemében a drávakeresztúri központú Dráva-zug Társulás vezetősége arra kérte fel a gazdákat, hogy legkevesebb tíz község határában vigyázzanak az ősgyepekre. Engedélyt kérjenek, amikor szántót hasítanak ki abból és ha lehet, ne használjanak műtrágyát. Tóth Attila társulási elnök kérdésünkre közölte, az őshonos ligeterdőket is kímélik, s próbálkoznak a biogazdálkodással is. Cs. J. menet! Hiába is csűrjük-csavarjuk, még egy Opel gépkocsival is be kell térni időnként egy szervizbe, például a rendszeres, 15 ezer kilométerenkénti vagy évenkénti átvizsgálásra. Azonban nagyon nem mindegy, kinek a gondjaira bízza négykerekű kedvencét! (Nem véletlen, hogy a hivatalos Opel garancia is érvényét veszti, ha a gépkocsit nem Opel márkaszervizben ellenőrzik, illetve javítják!) Tehát, ha Ön azt szeretné, hogy autójáról az Opel oktatási központjában képzett kiváló szakemberek gondoskodjanak, eredeti Opel alkatrészek és tartozékok kerüljenek bele, valamint az Opel előírásainak minden tekintetben megfelelő szervizháttér biztosítson alapot a professzionális szervizmunkához, forduljon a 68 Opel márkaszerviz valamelyikéhez! Opel márkaszervizek. Gond helyett gondoskodás. Opel - Egy évszázada úton. Két új szolgáltatás az Opel márkaszervizekben: 1. Opel Partnerkártya, amely kíváncsi az Ön véleményére a kapott szolgáltatás után. A magasabb, egységesített szolgáltatási színvonal mellett a partnerkártya kitöltőjére egy kedves ajándék is vár! 2. Opel Hűségkártya, amely alapján bármely Opel márkakereskedés szervizében elköltött összeg 10 százaléka bonuszként újra elkölthető a kereskedés szervizében. Kiegészítők, alkatrészek vagy új autó vásárlásakor is beszámítható! A részletekről érdeklődjön az Opel márkakereskedésekben. I) t l *
