Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-07 / 215. szám
1999. augusztus 7., szombat Háttér - Riport 19. rész „Nem eszmékért, saját győzelmükért harcoltak” Kövesi Béla - augusztusban lesz 92 éves. Mindig szocdem volt. Édesapja a Vörös Hadsereg tagja volt, majd Tatabányára szerelt le. K. B. rengeteget utazott vonaton, látta a politizáló vasutasokat, bányászokat. Tanárként végzett, mint ilyen, a politika tiltva volt előle, pártba nem léphetett be. De tudták róla: szocdem-hajlamú. 1944. november 24-ét, a szovjet csapatok pécsi bevonulását követően rövidesen megalakították a SZDP-t, és az első megbeszéléseken már részt vett K. B. is. Ő szervezte meg a pécsi pedagógusok szakszervezetét, és lett az ügyvezető elnöke. Az SZDP- nek viszont a gazdasági ügyeit intézte 1948-ig, amikor kizárták a pártból, mint a kommunistákkal egyesülés ellenzőjét. MSZ.Bt Bereny* au ér KHenőrső Bizottságának T ion * Hónapokkal ««lőtt Kövaai Béla xtr a mMgfél ir«&«tőtfőg örökös tiast»l«tb«li elnöke vizsgálatot kört Angyal Ottó volt aogjei Qgyvosotő aJJoSk ellen, **rt a Teaetáat Ős •»eRŐlyít illetően sörtő aagatartáat taniáitott. Ax ellenőrsó Bi sott »ágban tőrt önt oienályi' ráltoaáaok miatt, több hónap óta, a riaagdlat «sióéig nes tőrtöat weg. KárjOk, hogy a mOssstö« alelőbb pótolta legyen óe annak «retaöhyóról a tagéig tájókostatáet kapjon. Közelamltban jutott tudomásunkra, hogy a párt pérzőnek egy réeeöt /több tízezer forintét/ nea kősós cöl érdekében, hanem egyéni érdekből gépkocsival történő utazásokra, költeögtéritéa oiaén használják fel, Rössletea tájékoztatást kérünk» hova, mikor, »ilyen célból, kik utaztak és toptak Tla*t«lt Tagtérseki Akarjuk, hogy legyen S20CDJBI fitffl t Kiért kell külön utakon járni? Olyan sok a pénzünk, hogy a Déryné utcai helyisége kívül fenntarthatjuk a Dicohke Gy. utcai bérleményt ia? •Barátéig Hab" a Déryné utcában ia aagazenreshető Ke legyenek személyi .ellentétek és vitákI Ke pozloidkért, funkolókért küzdjenek egyes tagjaink, hanem a párt egységéértí Jó lenne felmérni, hogy asnnyi fizető tag volt a* év elején a'obwsá £ őe »ennyi tagot sainolhattmk napjainkban, Talóssinü nem kapunk örvendő tea képet. Pácé, 1990. november 19. (TWL- 1989-ben hogyan kezdődött az MSZDP szervezése Baranyában?- Takács Imre - az SZDP országos elnöke - írt egy levelet Szűcs János nevű volt tanítványomnak. Úgy gondolta, Szűcs meg tudja itt alakítani a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. Szűcs ’89 januárjában nekem írt levelet - meg kell lennie Nyitray Bélánál -, hogy inkább én vállaljam. Kapcsolatot teremtettem Angyal Ottóval.- Miért Angyallal?- Szűcs már kettőnk megbeszélésekor felvetette a nevét. Angyal is a postán dolgozott. Mondta, hajlandó volna az én lakásomra eljönni. Angyal hozta magával Szilvási Sándort is, aki szintén a postánál dolgozott. Megegyeztünk, amíg a párt pécs-baranyai vezetőit nem választjuk meg, addig - mint legidősebb - én legyek az elnök, Angyal Ottó az ügyvezető alelnök, Szilvási pedig vállalta a gazdasági ügyeket. Ezt követően kezdtük el a tagtoborzást, sokat mentünk a megyén belül vidékre is, és elég szépen haladtunk.- Volt remény arra, hogy a szocdemekhez sok ember csatlakozik?-Mind olyanok lettek a tagok, akiket ismertem. A tagnévsorom most is megvan, de vezette Szilvási is. Főleg iparosembereket kerestünk meg, de akadt köztük más foglalkozású is. Bíztunk benne, hogy a ’90- es választások révén bejutunk a parlamentbe.-A hatalom nem is figyelte ezt a szervezkedést?- Minden telefonbeszélgetésemet lehallgatták. Volt egy furcsa kattanás, az Angyalnak szóltam, azt válaszolta, megtudhatja, tényleg lehallgatnak-e. Mondtam neki: felesleges, nézz ki az ablakomon! Mindig sétált két ember a házam előtt. Nem zavart, mert semmi olyat nem csináltunk amit az akkori hatalom ténylegesen kifogásolhatott volna. Igyekeztem kapcsolatot teremteni egy bányásszal is - Kovács Mózessel -, akivel azután nagyon jól megértettük egymást. Bíztam abban, hogy látja a hatalom, olyan pártot szervezünk, amelyik a nép, a bányászok oldalán akar állni.-Az akkori hatalommal miként léptek kapcsolatba?- Azt hiszem, Dányi Pál volt akkor a kommunisták első titkára Baranyában. Találkozót kértem tőle. Az Angyal, a Kovács meg én mentünk el. Meg: beszéltük, nincs se pénzünk, se párthelyiségünk. Megígérte, segít, de hozzátette: ő, mint Dányi Pál, a vagyonátadásról egyszemélyben nem dönthet. A volt nőegyletünk épületét szerettük volna visszakapni. Végül egy kis helyiséget adtak az alagsorában, felül változatlanul a Bóbita Bábszínház működött. Később a Dischka Győző utcában kaptuk meg egy kollégiumi épület egyik szárnyát, ott rendeztük be a pécs-baranyai szocdem központot.- Ezt követően is figyelték, lehallgatták a telefonját?-Nem, megszűnt. Mi pedig elkezdtünk dolgozni. Nehezen ment, autóm csak nekem volt. Mégis Baranyában több mint 6 százalékot értünk el, a szocde- mek között a megyék rangsorában mi voltunk az elsők.-A pártot mikor jegyezték be?-Az Budapesten történt, a helyieknek nem kellett.-Mikor lépett a nyilvánosság elé a párt?- Ez nehezen ment, mert nekem az volt a véleményem, hogy a vezetőségnek elsősorban meg kell fogalmaznia, hogy a párt milyen ideológiai alapon áll, mit képviselünk. Beláttuk ugyanis, hogy a régi szocdempárt marxista teóriája nem tartható fent. Ezt azonban nehéz volt kimondani, kezdetben mi is inkább csak kerülgettük. És ha helyben tisztáztuk is volna, akkor még vissza volt a budapesti egyeztetés. Ez azonban csak húzódott, végül javasoltam, mondjuk ki legalább azt, hogy követjük Brandt gol- desbergi programját, amelyben kijelenti, hogy nem vagyunk osztálypárt, nem hirdetünk osztályharcot, a szolidaritás és az egyenlőség elvén állunk. Ezeket az alapvető kérdéseket azonban az országos vezetés nem volt hajlandó megtárgyalni. ' -Miért nem?-Mert meglehetősen rendezetlenek, kiforratlanok voltak a politikai elképzeléseik.- Abban, hogy a párt politikai arculatát egyértelműen meg kell fogalmazni, a pécs-baranyai szocdem.-vezetés egyetértett?- Szorgalmaztam több vezetőségi ülésen, mert nálunk sem volt tisztázott. Váltig a Brandt- féle elvek elfogadását javasoltam^ mert véleményem szerint Európában csak ezen az alapon lehet eredményes egy szociáldemokrata párt.-A megyei vezetés azonban ezt nem deklarálta.- A képviselőjelölteknek adtam ki a választás előtt egy tájékoztatót, abban fogalmaztuk meg.-A megyei vezetésnek volt konfliktusa az országos elnökséggel?- Igen. Amikor a Petrasovics Annát országos elnökké választották. Erre mi nem számítottunk. Teljesen váratlanul jelent meg a színen, mondhatnám, A vizsgálatot kérő dokumentum „belibegett” a pártba. Takács Imre annyira meglepődött Petrasovics megválasztásán, hogy többet nem is vett részt a Magyarországi SZDP munkájában, önálló pártot alapított.- A baranyaiak nem is támogatták Petrasovicsot?- 1989-ben, a megválasztásakor igen, de 1990-ben már nem. Akkor már a megyéből Nyitray is bekerült az országos vezetésbe, s sokunkban megütközést keltett, hogy mennyire Petrasovics-párti, pedig akkor már a kongresszusi küldöttek egy része kivonult a teremből. Mi ott maradtunk.-A ’89-es novemberi kongresszuson Ruttner György és Petrasovics között dúlt a harc a párt vezetéséért. Ennél a szavazásnál a pécs-baranyai küldöttek az utóbbira szavaztak?- Igen, én is. Ott volt a lista elején, bár én azt sem tudtam ki ő, hogyan került oda.- Ruttner kivonult, létrehozta a Független SZDP-t. Ettől kezdve lehet beszélni az MSZDP szétzilálódásáról?-Ez volt az első bomlasztó lépés. Közülünk a Kovács Mózes ment Ruttnerrel. Azt mondta, csak megfigyelni a dolgokat. De kiderült, Ruttner hosszabb idő óta készült erre a lépésre. Általában az volt a benyomásom, hogy sokan akartak vezetők lenni, s ha nem jött be a számításuk, megsértődtek.-Az Ön szemében mikortól vált felismeréssé, hogy a párt a széthullás felé halad?- Én 1990. március 7-én lemondtam az elnöki tisztségemről. Angyal Ottó megbántott. A közelgő Petrasovics-látogatást szervezve tudtam meg, hogy Angyal külön vacsorát akar rendezni az elnökasszonynak. Felhívtam, javasoltam, hogy legalább a képviselőjelöltjeink lehessenek ott. Durván elutasított, mire a választmányi gyűlésen bejelentettem a lemondásomat. Az ellenőrző bizottságtól. pedig kértem, hogy vizsgálja ki ezt az ügyet: egy ügyvezető elnök hogy mondhat olyant, hogy a választmány ne ugasson bele a dolgaiba? A vizsgálatból nem lett semmi, Budapest azt mondta, Pécsre tartozik, itt meg fordítva. Egy irat bizonyítja azonban a vizsgálat iránti kérelmemet.- Amikor a pécs-baranyai szocdemet megszervezték, Ön alkalmasnak érezte magát a vezetésére?- Ilyen feladatot én még soha sem láttam el, de minden erőmmel azon voltam, hogy amit csinálok, megfeleljen az elvtársaimnak. Jó darabig éreztem is, hogy mellettem állnak. Amikor volt a vitám az Angyallal, nem akarták elfogadni a lemondásom.-Az országos vezetésben dúló harcoknak hatása volt a megyére is?- Már a választási kampány idején is történtek melléfogások a pénzek felhasználásában. A pénzügyekért felelős kedve szerint utalta a kampánypénzeket. Pénz tehát volt, az elosztással volt a baj. De visszaélés a megyében - amíg én voltam - nem volt. Nálunk a Szilvási rendelkezett a választási pénzekkel. Ő kapta meg, de közvetlenül Budapestnek tartozott elszámolással. Én nem tudtam, mennyit kapott.- Lemondását követően minden kapcsolatot megszakított a szocdemekkel?- Amíg ezek az akamokok harcot vívtak egymással, nem jártam közéjük. Később el-el- mentem a rendezvényeikre, azután az egyik választmányi ülésen örökös tiszteletbeli megyei elnöknek választottak. Amikor a Nyitray már az országos vezetőség tagja volt, ha eljött a pécs-baranyai választmányi ülésre, többet ott senki sem jutott szóhoz. Szóvá tették a tagok, elkezdtek elhidegülni az emberek a pártszervezettől. Olyan emberek jöttek, akik csak megpróbáltak szociáldemokraták lenni, de se politikai, se vezetői képességeik nem voltak.- Mennyi szocdem párttag volt Baranyában ?- Az én nyilvántartásom szerint a legtöbb 253 tag. A párt- szervezet munkájának precíz dokumentálására, iktatására nagyon kényes voltam, s amíg én voltam az elnök, ment is simán. Ott kell lenniük az iratoknak Nyitraynál.- Fiatalok jöttek a történelmi párthoz. Fel lehetett róluk tételezni a politizáláshoz, a pártvezetéshez szükséges érettséget?- Nem is lehetett - itt 40 évig nem volt politizálás. Még nekem is merőben új volt minden. Egy kellett volna a sikerhez: „Nem én, hanem mi!” Az Angyalnak is, a Nyitray nak és még sokaknak az volt a bűne, hogy a pártot, a szociáldemokráciát ugródeszkának tekintették. Ezért udvaroltak a Petrasovicsnak is, húzódtak a bűvkörébe.- Vagyis nem voltak valódi szocdemek?- Meggyőződésem szerint akik azért dolgoznak, hogy elöl legyenek, azok nem eszmékért küzdenek, hanem a saját győzelmükért. Mészáros Attila (Az MSZDP megyei szervezését feldolgozó írásunk következő részében az országos alel- nökségig eljutó Angyal Ottó válaszol a DN kérdéseire.) Petrasovics és Nyitray Pécsett fotó: t. l. ^hetedik oldal hétfőn Riport A napfogyatkozás úgy közeledik, akár a hang nélküli vihar. A jövő hét szerdáján teljes napfogyatkozás lesz Magyarországon. A totalitás sávjából azonban kimarad Pécs és Budapest, de lehet hogy kimarad mindenki, hiszen a meteorológus szerint úgy alakultak az Európa feletti időjárási frontok, hogy még egy napra sem lehet előre megjósolni, felhőtlen, vagy felhős lesz-e az ég. Nagy pech volna, ha nem láthatnánk belőle semmit Portré • • Önmagát tisztelje a város! Aknai Tamást a nagy nyárban sokszor látni a városban rövidgatyában, szandálban. Sétál vagy biciklizik valahová. Azt hihetnénk hát, egyetemi tanárként a vakációzok laza életét éli. Pedig ezek a napok is munkával, tervezéssel telnek.- A tanároknak három indokuk szokott lenni, amiért ezt a pályát választották: június, július, augusztus. Önre is igaz ez?- Nyáron is akad munka bőven. Itt van a világörökség-pályázat, ami roppant feladat. Aztán írok egy tanulmányt Csont- váry Magányos cédrusáról. Persze, jut azért idő arra, hogy az unokámmal kimenjek a repülőversenyre. Ami a mozgást illeti: nagy szükség van rá.- Mint ahogy nagy szükség volt a Echo című kritikai lapra is, aminek a főszerkesztője. Gondolom,' készül a folytatásra.- Szívet melengető érzés, hogy ez a lap létre tudott jönni, de mára a gondok is megszaporodtak. Szerzőhiánnyal küzdünk, sokan kockázatosnak vélik a helybéli véleménynyilvánítást, másokat nehéz Pécsre csábítani. Félő, hogy belterjessé válunk, pedig épp ezt szerettük volna kiküszöbölni. A tolerancia kialakulásához, úgy látszik, tényleg kell egy-két nemzedék.- Olyan feladatokat vállal, ahogy látom, amik igazi kihívások: rektorhelyettesség, múzeumi osztályvezetés, főszerkesztés. Megéri? Aknai Tamás 1945-ben született Budapesten. Diplomáját 1968-ban szerezte az ELTE-n, művészettörténész. 1970 óta él Pécsett. Dolgozott a múzeumban, az egyetemen, két éve az Echo című kritikai lap főszerkesztője. Felesége könyvtáros, három gyermeke és egy unokája van.- Végül is igen, mert a kudarcok sem veszik el a kedvemet, sőt azt érzem, hogy a fiaskók vezetnek igazi önismerethez. Ezzel együtt még a siker sem kerül el, hiszen ha megjelenik egy írás, azt érez- hetem, hogy született valami.- Ön annak idején jóformán választotta Pécset, örült, hogy a fővárosból idejöhetett. Ma mi a helyzet?- Tény, hogy kicsit partra vetett halnak érzem magamat. Az egyetemen tizenöt éve nem tudjuk létrehozni a Művészettörténet Tanszéket, holott már mindenütt van az országban; Pécs kultúrjavainak sorsa is aggaszt, mert az látom, hogy nem pénzhiányról, hanem sokszor az igényesség hiányáról van. Önmagát kellene a városnak megtisztelnie, és ez biztos, hogy „piaci szempontból” is megtérülne! Ez igaz az értelmiségre is, melynek reprezentációja egy tizenötezres kisvároséval egyenlő. Nagyon sokan elmennek, és ez nagy baj! Méhes Károly i i > ♦
