Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-07 / 215. szám

1999. augusztus 7., szombat Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Hírcsatorna Az erdélyi Gemyeszeg lakói Patapoklosi sze­gény családjainak házi ké­szítésű és népi stílusban fo­gant fonott kosarat, térítőt és szőnyeget küldtek. Az aján­dékokat a baranyai testvér­község küldöttségének tag­jai hozták haza, akik a na­pokban érkeztek meg a ro­mániai látogatásról. (cs) A kánt üdülőfalut tata­bányai vállalkozók alakít­ják ki. Jó ütemben folyik a kivitelezés. Hamarosan megkezdik Bükkösd és Go- rica érintésével egy aszfal­tos bekötőút építését. (c.?J Pécsre és Barcsra kár­pátaljai gyerekeket vár­nak augusztus közepétől. A baranyai megyeszékhelyen például nagyberegi, kis- és nagybégányi, valamint be­regszászi iskolások szeret­nének családoknál vakáci­ózni. A Napsugár Játszó­kért Alapítvány munkatár­sai kis és nagy közösségek jelentkezését várják a 314- 836 és a 437-535-ös tele­fonon. (cs) Gödrén köztértakarítási napot rendez a hét végén a Faluszépítő Egyesület, va­lamint a Gödre Kápolnáiért Alapítvány közössége. Rendezik a területet a szentmártoni részen, ahol játszótér épül. (cs) Cserdiben szociális la­kásokat építtet az önkor­mányzat egy fővárosi vál­lalkozó segítségével. Jelen­leg három lakóházat ala­poznak. (cs) Imitált vadászatok, igazi vizsgák Ma délelőtt vadászkutyák alkalmassági vizsgáztatása folyik Majson, ez az új vadászati törvény értelmében kötelező. A szak­emberek véleménye megoszlik a vizsgáztatás körül. Többen vé­lik úgy, meg kéne változtatni a rendszert, amelynek számos hi­bás pontja van; igaz, az ellenőrzést sem veszik túl komolyan. MAJS - PÉCS- Az 1996-os vadászati törvény életbe lépése óta a vadászku­tyák vizsgáztatása során több komoly problémával találkoz­tunk - mondta el a Dunántúli Naplónak Fáik Konrád (kis képün­kön), a Föld­művelésügyi Minisztérium pécsi hivata­lának vadá­szati felügye­lője. A fel­ügyelő kifejtette, hogy a kutyák- elsősorban a vaddisznó fel­hajtására használt terrierek - vizsgáztatása a törvényi meg­kötések miatt rendkívül nehe­zen végezhető; a vizsga alapté­telének számító sebzett vad fel­hajtását - az állatvédelmi elő­írások miatt - csak éles vadá­szatokon végezheti el a bíráló- bizottság. A kotorékkutyák ki­képzésénél sem lehet műkoto­rékot használni, ám természetes körülmények között a vizsgáztatás és az objektív elbí­rálás gyakorlatilag lehetetlen. Ennek ellenére az előírások szerint a munkaengedély nélküli ebek „használatát” a vadászat rendjének megsértéseként kell minősíteni, így ha egy ellenőrzés során fény derül rá, hogy az eb­nek nincs munkaalkalmassági bi­zonyítványa, az vadvédelmi bír­sággal, adott esetben akár 50-100 ezer forinttal sújtható; a gazdának egytől öt évig terjedő időtartamra bevonhatják az engedélyét, amely lejárta után új vizsgát kell tennie. A vadászati szakemberek várják a közeljövőben megje­lenő, többek között a kutyavizs­gáztatást és használatot pontosító FM-rendelet kiadását, amely várhatóan normalizálja majd a helyzetet. Éppen ezért a vadá­szati felügyeletek ritkán pró­bálnak a törvényi előírásoknak érvényt szerezni, az ilyen irá­nyú ellenőrzések sem gyako­riak. Mindezek ellenére Fáik Konrád úgy véli, megfelelő tré­ning híján sok a képzetlen és kezelhetetlen kutya a vadásza­tokon; a felügyelő ésszerűbb­nek tartaná, hogy a vadászku­tya-tenyésztés során nyeljen je­lentőséget a munkaalkalmas­sági bizonyítvány; vadászkutya csak így legyen tenyészthető. Über György, a babarci Béke Vadásztársaság vadász- mestere szerint egy jó képes­ségű, betanított kutya vizsga nélkül is hasznos segítség lehet, ugyanakkor a vizsgapapír nem feltétlenül garantálja az eb va­dásztehetségét. A törvénnyel elviekben egyetért, de úgy gon­dolja, a vadászatok során senki sem papírok alapján választ tár­sat maga mellé.-Szombaton délelőtt a ku­tyák képesség- és vadászati al­kalmassági, valamint tenyész- vizsgák alapján szerezhetnek bizonyítványt a Megyei Va­dászkamara, a Boly Rt. és a Megyei Vadásztársaságok Szö­vetsége által szervezett vizsgá­kon - mondta el dr. Herger László főszervező, hozzátéve, hogy 25 kutyát vizsgáztatnak - közülük hármat Horvátország­ból hoznak. A kétévesnél fiata­labb állatok képességeit vizs­gálják, ezen belül is elsősorban az öröklött tulajdonságokat, ők bírálati lapot kapnak a vizsga befejeztével. Legnagyobb jelentősége a vadászati vizsgának van - a törvény értelmében csak ilyen bizonyítvánnyal rendelkező ku­tyával szabad vadászni. A vizs­gát egyszer kell csak letennie az állatnak, a megszerzett papír örök érvényű, bár a mai ren­dezvény szervezői szerint jobb lenne, ha kötelező jelleggel egy-két évente megismételtet­nék azt. T. D. - T. G. Olcsó vizsgák, drága vadászebek II A legelterjedtebb, legnépszerűbb vadászkutya faj jelenleg a magyar vizsla, amely törzskönyvezve 30-40 ezer forintért vásá­rolható. A magyar vadászkutya-beosztás 9 kutyatípust említ. # A képességvizsga 1500 forintba kerül. A kötelező vadászati alkalmassági ára 2000 forint, az őszi tenyészvizsga megszerzé­séhez 2500 forintot kell befizetni a Vadászkamara részére. • Egy vadászvizsgával rendelkező, jó vérvonalú fiatal kutya ára 80 ezer forintnál kezdődik, de a külföldiektől gyakran 1000- 1500 márkát is kémek érte. Azért a víz az úr PÉCS A Pécsi Vízmű Rt. a felújí­tási, javítási munkálatok so­rán felmerülő vízzavarodá- sokról, vízhiányról igyek­szik tájékoztatni a lakossá­got. Mindemellett az étter­mek nem értesülnek időben a kellemetlenségekről: a vendégeknek várniuk kell a tiszta vízre. Egyes vendéglátók nehéz helyzetbe kerülnek, amikor arról értesülnek: „a mai na­pon vízzavarodás, esetleg vízhiány várható”. Hogyan várják így a vendégeket? Nyirati István, a Pécsi Vízmű Rt. műszaki igazga­tója tájékoztatta lapunkat: a Vízmű a munkák megkez­dése előtt először két nappal - a tevékenység időtartamá­tól függően 1, 2 vagy 3 alka­lommal - jelentet meg tájé­koztatót a problémákról. Egyes nagyfogyasztókat - például kórházakat - szemé­lyesen is értesítenek. Az előzetes tájékoztatás elle­nére előfordul, hogy étter­mek, kávéházak kellemetlen helyzetbe kerülnek. Szeret­nének előre tervezni, de nem tudnak. A rekonstrukciós munkák napjára tálán még kinyitniuk sem érdemes - víz nélkül megáll az élet az éttermekben. A Vízmű sze­retné, ha az egyedi problé­mák miatt felkeresnék irodá­jukat, hiszen nem tudnak mindenkivel egyénileg fog­lalkozni. Baltavári B. Új munkahelyek - fejlődő település A Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács vidékfejlesztési célelőirányzatú pályázatán ebben az évben még 157 milliót osz­tanak szét. Augusztus 31-ig újabb pályázatokat várnak a kom­lói térségből is. A Komlói Térségfejlesztési Egyesület támo­gatja a munkahelyteremtő, illetve -megtartó pályamunkákat. KOMLÓ A területfejlesztési tanács pro­jektmenedzsere, Nagy Anna­mária elmondta, hogy a vidék- fejlesztési célelőirányzatból a munkahelyteremtésre és a munkahelyek megőrzésére pá­lyázhatnak kis- és nagyvállal­kozók. A már eddig kifizetett több mint 90 millió felett e hó­nap végéig újabb 157 millió fo­rint osztható fel a sikeres pá­lyázók között. A Komlói Térségfejlesztési Egyesület elnöke, iff. Kovács Gyula arról tájékoztatott, hogy a térségből most is több vállal­kozó jelentette be pályázati szándékát. Az egyesület a me­gyei térségfejlesztési tanács ki­írását egyébként helyben fo­lyamatosan propagálja. Ha a te­lepülések egyeztetnék vállalko­zóik igényeit, az egyesület ha­tékonyabban segíthetne, megta­lálhatná azokat a vállalkozáso­kat, amelyeket a térség érdeké­ben előnyben részesíthetnének. Az összefogás már elkezdődött, jövőre a pályáztatás módszere már jóval hatékonyabb lesz. Véleménye szerint a szigorú megkötések egyelőre kissé visszatartják a vállalkozókat. A komlói polgármesteri hivatal gazda­sági szakta­nácsadója, Notheisz Jó­zsef (képün­kön) el­mondta, hogy a város saját jól felfogott érdekében minden olyan vállalkozás pályázatához megadja támogatói nyilatkoza­tát, amely illeszkedik az ipari szerkezetátalakítási program­hoz. A terv, amely a városépí­tés szerves részének tekinti a kis-, közép- és nagyvállalkozá­sokat, most készül és rövidesen az önkormányzat elé kerül. Komlón egyébként minden új munkahely létrehozása, illetve a régi megtartása a gazdaság fejlődését jelenti. DeákG. Együtt őrködnek KISASSZONYFA­MECSKE­MAGYARTELEK Három szomszéd falu: Ma- gyarmecske, Magyartelek és Kisasszonyfa önkor­mányzata a lakók vélemé­nyét is kikérve úgy döntött, hogy ezentúl mezőőreik együtt vigyázzák a határt, a vízfolyások közműveit. A patakok és az erek az elmúlt napokban ugyanis kiöntés­sel fenyegettek, mert zsili­pet, hidat vittek el, illetve rongáltak meg a tolvajok. Veszélyben vannak a ma­gánerdők és a kukoricások is, amelyeket már dézsmál­nak az autóval járó tettesek. A járőrözők fegyvert és gázsprayt, valamint mobil telefont kaptak. Éjjel is ügyelnek. Sok lakó segíti őket. Cs. J. Készülő szeméttelep SELLYE Szilárdhulladék-lerakó épül Sellyén. Határidő: november 30. A sellyei képviselő-testü­let a Biokom-ot választotta az új hulladéklerakó üze­meltetőjének. November 30-ára minden bizonnyal elkészül a hulladéktároló, amit egy sellyei vállalko­zás épít. A Biokom vál­lalta, hogy megszünteti a település határán lévő ille­gális szemétlerakó helye­ket. A Polgármesteri Hiva­tal megállapodást kötött az új üzemeltetővel: környe­zetvédelmi programokra együtt dolgoznak majd ki pályázatokat. B. A. B. Terem a zongorának BÓLY Az ősszel - idén először - teljes létszámmal, öt osz­tállyal kezdi meg a tanévet a bólyi szakmunkásképző is­kola, ezért szükség volt arra, hogy az intézménnyel szo­rosan együttműködő általá­nos és zeneiskola tantermi rendjét is átszervezzék. Az átalakítás keretében önálló zongoratermet és technikaműhelyt is kapnak a diákok amellett, hogy több helyiség funkciója is meg­változik majd. (sn) Négy megye összefog: a Dél-Dunántúlon végigfutó borút Hat borút összefogásával jöhet létre a következő idegenfor­galmi szezonra a Dél-Dunántúl borvidékeit egyesítő hálózat. A Villány-siklósi Borút Egyesület a közelmúltban 84 milliós Phare-támogatást nyert el, melyet a borutak infrastrukturális fejlesztésére fordítanak. A szakemberek szerint azonban a hazai szervezett borturizmus nem kifejezetten népszerű. BARANYAI KÖRKÉP- Az összes partnerborvidéken egyszerre kezdődik meg az az alprojekt, amellyel a borutak vállalkozásait kívánjuk fejlesz­teni - mondta el a Dunántúli Naplónak Becker Leonóra (kis képünkön), a Villány-siklósi Borút Egyesület vezetője. Mint megtudtuk, az egyesület 1998 őszén nyújtotta be pályázatát a Phare-hoz; az egyesület és partnerei összesen valamivel több, mint 84 millió forint­nyi támoga­tást vehetnek igénybe. Az említett al­projekt kere­tén belül - a keretösszeg függvényé­ben - legfeljebb egymillió fo­rintos, hosszú lejáratú kamat­mentes hitelt nyújtanak a bor­únál kapcsolatos infrastruktu­rális fejlesztésekre. A tervek szerint ugyan legkorábban csak a következő idegenfor­galmi idényre, de kialakulna egy olyan, a teljes Dél-Dunán- túlt körbefutó borút, amely magában foglalná a zalai, dél­balatoni, szekszárdi, tolnai, mecsekaljai és természetesen a villány-siklósi borutakat is.- Az összefogás alapja a borivás, a borkultúra ismert­sége, elfogadottsága tovább növekedjen. Cél a történelmi értékek megőrzése, amelyet a borút egyesületek jó érzékkel ismertek fel és a továbbiakban közös érdeknek tekintenek - mondta el Becker Leonóra. Az egyesület vezetője a ta­pasztalatokat elemezve hozzá­tette, munkaerő-piaci szem­pontból sem elhanyagolható az, hogy az egyesület és a bo­rút létrejötte óta közel megöt­szöröződött a térségben a vál­lalkozók száma. A lakosok java részének munkát tud adni a borkultúra, annak ellenére, hogy a tapasztalatok szerint a belföldi utazási irodák gyakor­latilag nem szer­veznek borútláto- gatásokat, a belföldi borút-lá- togatott- ságra a szolid tu­rizmus a legjellem­zőbb. Az okok kö­zött ugyanúgy megtalál­ható az, hogy a pincetúrák legtöbbje kiscsoportos, így a csapatok utaztatása és szervezése a leg­több irodának nem éri meg. Van olyan vélemény is, hogy a borutaknak elsősorban nem az a feladatuk, hogy tömeges tu­rizmust indukáljanak. Gráf Vilmos, a Tourinform munkatársa úgy fogalmazott, egyértelmű, hogy az egyedi utazások szempontjából a bor­utak népszerűnek mondhatók. Az utazási irodák mellett Gráf Vilmos azt tartaná fontosnak, hogy a megye nagyobb ven­déglátóhelyei - elsősorban a szállodák - szervezzenek pince- és borútlátogatásokat, ám a szervezési nehézségek miatt egyelőre erre senki sem vállalkozik. T. G. A dél-dunántúli régió borútjai A Ma a vizslák vizsgáznak fotó: Müller a.

Next

/
Thumbnails
Contents