Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-05 / 213. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. augusztus 5., csütörtök Az új koncepció a Pécsi Erőmű Rt. terveit is érinti fotó: Tóth László Mit hoz az energialiberalizáció? A nagy villamosenergia-fogyasztók várhatóan 2001. január 1- től választhatnak majd a szállítók közül. A magyar energiapolitika új üzleti modellje a fokozatos piacnyitást célozza meg. Az ország jelenlegi erőművi kapacitása öt-hat évre elegendő, ezért a kormány egyelőre nem kíván hosszú távú áramvásárlási szerződést kötni. Röviden Felelősség és kockázat. A munkahelyi balesetbiztosítások esetében a munkaadói kockázatvállalás bevezetését, ugyanakkor a munkavállalói felelősségtudat élénkítését szorgalmazza a készülő Országos Munka- védelmi Program. Az előkészítést végző bizottság egyetlen vidéki tagja a pécsi Perényi József, a Munkástanácsok Országos Szövetségének delegáltjaként. Megszorítás nélkül. Az első félév gazdasági folyamatainak elemzése alapján a pénzügyi tárca szerint nincs szükség gazdasági megszorító intézkedésekre. Járai Zsigmond pénzügyminiszter arról számolt be, hogy a központi költségvetés júliusi számai többletet mutatnak majd, míg az államháztartási egyenlegben némi hiánnyal kell számolni. Több munkanélküli. A júniusi 9,4% után júliusban 9,5%-ra emelkedett hazánkban a munkanélküliségi ráta. A múlt hónapban a munkanélküliek száma 6300-zal nőtt az előző hónaphoz képest, így a munkaügyi központok a hónap végén 400 644 munkanélkülit tartottak nyilván. Nőtt a termelés. Az előzetes adatok szerint az idei év első félévben az ipari termelés 6,8%-kal volt nagyobb, mint 1998 azonos időszakában - közölte a KSH. Az idén júniusban májushoz képest 3,8%-os növekedést regisztrált a hivatal, míg egy év alatt 8,2%-kal nőtt az ipari termelés. MOL-INA tárgyalások. A Mól Rt. az előzetes tárgyalásokat folytatott egy esetleges egyesülés lehetőségéről az INA - Industrija Nafte horvát integrált olaj- és gázipari vállalattal -jelezte a két cég közös nyilatkozata. A két társaság szándéknyilatkozatot írt alá egy ilyen lépésre irányuló kizárólagos tárgyalás folytatásáról. Az MNB Hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 383,21 Japán jen (100) 205,09 Svájci frank 158,86 USA-dollár 235,85 Euró 254,25 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,956 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Az új energetikai modell a Gazdasági Minisztérium kidolgozásában került a kormány elé a közelmúltban. Az előkészítő munka során a tárca mind a hazai gazdaság versenyképességének fokozását, mind pedig a lakosság helyzetének javítását szem előtt tartotta. Az újdonság szükségességét Chikán Attila (kis képünkön) gazdasági miniszter a következőképpen indokolta:- Az új koncepció megfogalmazását az energetikai iparban a privatizáció után kialakult zavaros viszonyok tették szükségessé. Az új modell kijelöli a magyar energetika fejlődésének irányát, és figyelembe véve a gazdaság állapotát, valamint az EU-csatlakozás követelményeit, fokozatos piacnyitást fogalmaz meg. Eszerint egyes feljogosított nagyfogyasztók lehetőséget kapnak arra 2001-től, hogy válasszanak a szolgáltatók közül. Ez a villamosiparban kezdetben a fogyasztás 10-15 százalékát érinti. A lehetőség később fokozatosan kiterjedhet más, a sor végén a kisfogyasztókra is. A liberalizáció megindulásával egyidejűleg függetlenítik a termelői funkciót a rendszer- irányítástól, vagyis az Országos Villamos Teherelosztót leválasztják a Magyar Villamosművek Rt.-ről. Az új társaság létrehozásának előkészületei már megkezdődtek. Az MVM működését is a piachoz fogják igazítani. A koncepció jelentős mértékben érinti az elfogadott erőműlétesítési terveket. A gazdasági tárca kidolgozott álláspontját tekintve a kormány nem kíván a jelenlegi szabályok szerint új hosszú távú kapacitáslekötési szerződéseket kötni, a meglévőket azonban érvényesnek tekinti. A döntés azzal jár, hogy nem épül fel a mátrai erőmű új blokkja, az inotai erőművet 2004-ben bezárják, és az oroszlányi erőművel sem körnek új hosszú távú szerződést, a hőerőművek kapacitásait is csak két évre kötik le. Mint ismeretes, a Pécsi Erőmű Rt. új beruházási tervét sem fogadták el egy évvel ezelőtt. Mint utóbb kiderült, az akkori döntésben már az új energiapolitikai elvek érvényesültek. Az új helyzet egészen más magatartást követel meg a hazai energiatermelő cégek részéről. Miután a kormányzat nem köt hosszú távú szerződéseket, a megfelelő biztosítékok hiányában meglehetősen kockázatos egy-egy új létesítmény létrehozása. Marad a meglévő berendezések modernizálása, az eredeti tervekhez képest lényegesen kisebb projektek végrehajtása. Ezen az úton jár a Pécsi Erőmű Rt. is, amely a tavalyi kapacitástender eredményhirdetését követően nem sokkal egy két alternatívát - szénvagy gáztüzelés - is tartalmazó új fejlesztési tervvel állt elő. A kormányzat álláspontja is ezt a magatartást támasztja alá. Erőművet építeni lehet, azt a kormány is támogatja pályázati rendszerében. A tapasztalatok szerint - mint a pécsi példa is mutatja - van is érdeklődés az ilyen jellegű beruházásokra. A Gazdasági Minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ahol a beruházások elmaradása miatt foglalkoztatási gondok keletkeznek, külön programokat indítanak ezek ellensúlyozására. Az új felállás számos befektetőt igen kedvezőtlenül érintett a hazai energiapiacon. Azok a vevők, akik a privatizáció során egy új erőmű megépítésének szabad útjára számítottak, most kártérítési igénnyel lépnek fel a kormányzat felé. Ezzel kapcsolatosan a gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy az elmaradt befektetések, a befagyott költségek miatt a befektetők kártérítési igényét figyelembe veszi a tárca. Becslések szerint a befektetőket így ért bevételkiesés nagysága eléri a 35-40 milliárd forintot. Ám a kormány szerint mostani döntés nélkül 150 milliárd forintos többletköltség keletkezett volna, amit a kormánynak az MVM-nek és a fogyasztóknak kellett volna megfizetniük. A fokozatos energiapiaci nyitáshoz 2000. június 30-ig módosítani kell a villamos- energia-törvényt, ami a jogalkotók számára ad új feladatot. A villamosenergia-iparhoz hasonló változások várhatók a gáziparban is, de azok csak az európai uniós csatlakozással egy időben lépnek életbe. Kaszás E. Kevesebb a cégfelszámolás A Creditreform Magyarországi Hitelezővédelmi Szövetség statisztikai jelentése szerint 1999-ben csökkent a felszámolási eljárások, míg a végelszámolások száma közei azonos a tavalyi első félévhez képest. Nagy István, a Creditreform elnöke szerint a már közzétett végelszámolások, csődeljárások és felszámolási eljárások száma 1966-tól folyamatosan csökken hazánkban. Akkor az éves összesítésben 6756, 1997-ben 6629, tavaly már csak 6254 és idén eddig mindössze 1436 esetet regisztráltak. A csődeljárások száma évről évre mind kevesebb: három éve még 23, tavalyelőtt 11, tavaly mindösz- sze 1, idén még egy sem fordult elő. A felszámolási eljárás 1966-ban még 3162 volt, 1997-ben jelentősen visszaesett (2745), ám 1998-ban még a három év előtti számot is jócskán túlszárnyalva lett 3330, idén eddig 486. A végelszámolások terén viszont egy kissé fordított a helyzet a felszámolásokhoz képest: tavalyelőtt 3571, két éve emelkedve 3873, tavaly jelentős csökkenéssel már csak 2923 volt, az idei első félévben még az ezret sem érte el (950). Az idei első negyedév számadatai nagyobbak voltak a második negyedévinél. A felszámolások száma 426-ról 60-ra csökkent, a 682 első negyedévi végelszámolást követően a második negyedév ténye mindössze 268. A Creditreform reprezentatív felmérése szerint idén az első negyedévihez képest a másodikban érezhetően romlott a fizetési fegyelem: 47 százalék megállapodás szerint, míg 25 százalék késve vagy egyáltalán nem fizetett. A megállapodás szerint fizető üzleti partnerek 17 százaléka készpénzben teljesített, 75 százaléka 30 napon belül és 8 százaléka 30-60 nap között fizetett. B. M. L. 6 Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en Vili. 4-én Részvény megnevezése Utolsó kötés Változás Forgalom (db) BorsodChem 6 195 / 7 077 Danubius 4 970 \ 9 554 Dédász 10 600 / 57 Egis 6 500 / 5 945 Matáv 1 455 126 456 Mezőgép 2 200 9737 Mól 6 435 / 117 225 OTP 10 800 / 30 676 Pick 7 500 / 14 945 Pannonplast 4 520 \ 25 491 Prímagáz 2 300 / 2 913 Rába 2 550 / 68703 Richter 12 160 / 16 674 TVK 3 140 / 222 663 Zalakerámia 2 030 / 9 427 Zwack 6 120 /> 112 A BUX-index alakulása: 7208,59 Tankolási szokásaink A legtöbben havonta 2-3-szor töltenek A hazai autósok több mint egyharmada havonta két- szer-háromszor tankol, s alkalmanként a legtöbben 2000-5000 forintért vásárolnak üzemanyagot - közölte vizsgálati eredményeit a GfK Hungária Piackutató Intézet. A reprezentatív felmérés szerint az autósok egyharmada hetenként vagy még gyakrabban tankol, 14-17 százaléka havonta egyszer, míg 3-4 százaléka ennél is ritkábban vesz üzemanyagot. A piackutató által megkérdezettek 15-20 százaléka alkalmanként 2000 forint alatti összeget fizet tankoláskor. Ötezer forint felett az autósok 16-27 százaléka, míg kétezer és ötezer forint között 58-63 százaléka fizet a kutaknál. A benzinkutak kiegészítő szolgáltatásai közül a leggyakrabban az autómosást és a kerekek nyomásmérését veszik igénybe a válaszadók.
