Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-31 / 238. szám
1999. augusztus 31., kedd Chipet-hírek Elektromágneses környezetünk tisztaságára ügyel az a szakértői csoport, amely hazai hírközlési és informatikai szakemberekből alakult a hét végén. Céljuk megakadályozni, hogy a hírközlés az informatika képviselői rablógazdálkodást folytassanak elektromágneses környezetünkkel, és eloszlatni az emberek indokolatlan félelmét az új technológiáktól. A Pentium III. procesz- szorokat - amelyek 0,18 mikronos technológiával készülnek - a szeptemberi időpont helyett csak novemberre ígéri az Intel. Ehelyett egy ugyancsak 600 MHz-en működő, de 0,25 mikronos technológiával készülő chipet dob piacra az ősz első hónapjában a cég. A megállíthatatlan MP3. Bár igyekeznek megvédeni az internetre felrakott zeneszámokat a másolástól, sorra készülnek a hordozható MP3-lejátszók - legutóbbi számunkban bemutattunk egy 27 grammos változatot. Az egyelőre 70 ezer forintba kerülő csodák PC- től függetlenül tudják lejátszani az internetről származó felvételeket és mozgás közben sem változik a leadott hangminőségük. ■Számítástechnika Táskába gyömöszölt világ Napjaink vállalkozói korszakában a számítástechnikai felhasználói alkalmazások jó része nem képzelhető el irodai körülmények között. Az igény a hordozható számítógépekre előbb megszületett, mint maga a termék, az ölbe vehető (laptop) PC. Ma már a világon minden ötödik gép notebook, évente 20 millió darabot adnak el belőlük, hazánkban viszont csak minden tizedik berendezés hordozható. umiont favorizálják, s ez további kapacitásnövekedést ígér, súlycsökkenéssel. Az előrejelzések szerint 2002-ben a notebookok kétharmada már lithium-polimer akkumulátorokkal kerül forgalomba. A miniatürizálás, az új típusú A portable - hordozható - személyi számítógépek eleinte úgy néztek ki, mintha az asztali PC- kre bőröndfület szereltek volna. Később a laptopok uralták a piac ezen részét, kihajtható LCD vagy plazmaképemyővel, a szokásosnál kisebb méretű billentyűzettel, de a súlyuk még 5 kiló körül volt. A 386-os processzorok megjelenésével aztán egy csapásra megváltozott minden, elindult a miniatürizálás, a mai noteszgépek (notebook) vették át a vezető szerepet. A méretcsökkentés mérföldkövének számít ezen belül is a Hewlett Packard által kifejlesztett úgynevezett palmtop (tenyérnyi méretű). Magyarországon 1997-ben 10 ezer, 1998-ban 15 ezer, idén pedig már több mint 20 ezer no- tebookot értékesítettek, s az eladott PC-k közül minden tizedik hordozható. Mindemellett ezen a téren elmaradunk a világpiaci gyakorlattól, mert ott minden ötödik gép mobil - igaz, hogy az árbevételben 20 százalékos az arányuk, mert kétszer drágábbak az asztali számítógépeknél. A fejlettebb kelet-európai országokhoz viszonyítva is rosszul állunk, hiszen Csehországban például már két évvel ezelőtt is 25-30 ezer notebookot értékesítettek. Érdemes áttekinteni, hogy a méretcsökkenés mellett miként változott az egyre kisebb gépek felszereltsége és műszaki paraméterei, s mire számíthatunk néhány éven belül. A legszembetűnőbb a képernyők átalakulása. A kezdeti egyszínű, aprócska kijelzőkkel szemben ma a legtöbb gépnek 15 colos a képernyőátlója, csaknem akkora, mint egy átlagos 17 colos asztali monitoré. Napjainkban a notebookok harca elsősorban három területen folyik: a lehető legnagyobb teljesítményű processzorok beépítése, minél több eszköz integrálása és minél hosszabb üzemidő biztosítása a cél. Az áramforrást illetően a nikkel- kadmium akkumulátorokat hamar felváltotta a nikkel-me- tálhidrid változat, amely ugyan drágább, de kevesebb gond van vele, és nagyobb kapacitású. Az új fejlesztések viszont a lítiakkumulátorok használata a notebook további térnyerését ígéri, hiszen a most jellemző ötkilós súlyuk így jócskán lecsökkenthető. Még egy sajátosság: a notebookok egyre kevésbé számolnak floppymeghajtóval, sokkal inkább a CD- ROM meghajtóké a jövő, igaz, ez a tendencia az asztali gépekre is jellemző. A hordozható gépekkel kapcsolatban a közeljövő ígéretei: az ezredfordulóra a memóriájuk 256 megabájtra növekszik, s öt év múlva az átlagos notebook 2 gigabájt RAM-mal (belső memóriatár) rendelkezik. Ugyanakkor háttértárként 2000-re 6 gigabájttal, 2005-re pedig 10-12 gigabájttal lehet kalkulálni. Dünántúli Napló 9 Bővül az intemetcsamok Több száz látogatója volt az ICWIP ’99 Pécsi Nemzetközi Kultúrhét részprogramjának, az internetcsarnoknak. Harmadik alkalommal rendezték meg augusztus közepén a világhálós bemutatót, amely az egyetemi hallgatóság mellett ezúttal a város fiatalsága előtt is nyitva állt - tudtuk meg Jóna Györgyi főrendezőtől, a JPTE Hallgatói Külügyi Bizottság elnökétől (képünkön). Három napon át ingyen barangolhattak a fiatalok a világhálón, de megismerkedhettek az internetes szolgáltatás technikai újdonságaival is, így például a pro- jektoros kivetítés trükkjeivel. Jóna Györgyi megjegyezte, hogy jövőre tovább bővítik az intemetcsarnokot, az összes regionális szolgáltatót meghívják. Az internet ugyanis a hallgatók nemzetközi kapcsolatteremtésének fő eszköze, jelzi ezt, hogy az ICWIP ’99-re is 30 országból érkeztek diákok. Kibéria, az ígéret földje Kibéria, a számítógépek, az internet, az információ- technológia határtalan birodalma lendületesebben fejlődik, mint a világ bármely más országa. Az internetre alapozott kereskedelem és szolgáltatás értéke az elmúlt négy évben jócskán meghaladta a 300 milliárd amerikai dollárt. Ennél is szédületesebbnek ígérkezik a várható fejlődés: 2000 végére 1,2 billió dollárra rúg Kibéria gazdasági teljesítménye. Aki napra kész adatokra kíváncsi, az sok érdekeset talál a számítógépes világháló http://www.intemet- indicators.com címén. Minden gazdasági ágazatnál termelékenyebbek az internetcégek, az egy foglalkoztatottra vetített forgalmuk negyedmillió dollár (az autóiparban ugyanez az arány 160 ezer USD). 1998-ban az internet alapú elektronikus kereskedelemben 482 ezer új munkahely létesült. Csak az USA-ban az internet economy létezése óta 1,2 millió új állás jött létre, ekként a legfejlettebb (high tech) ágazatokban dolgozók ötödé érintkezik közvetlenül az internettel. Az internetnek köszönhetően ezrével alakultak új cégek, és alakultak át régiek. Az amerikai intemetcégek piaci értéke máris meghaladja a hárombillió dollárt. Nincs megállás: az új technológia, az internet világméretű terjedésének eredményeképpen már 171 millió internethasználó van a világban, és több mint a fele az USA-n kívül él. Kiszámították: 2005- ben egymilliárd ember fog internetezni, 2002-ben pedig Európa maga mögött hagyja az Égyesült Államokat az elektronikus kereskedelem értékét tekintve. Gondolatolvasó komputer John, a vietnami háború veteránja agyszélütés és szívinfarktus következtében teljesen megbénult. Két orvos gondolatolvasó komputerrel próbálja kiszabadítani a férfit a kényszerű hallgatás béklyójából. Lélegeztetőgéppel tartják életben, mesterségesen táplálják. Értelme kristálytiszta, viszont beszélni, környezetével érintkezni képtelen. Az atlantai Emory Egyetem két kutatóorvosa igyekszik kiszabadítani Johnt ebből az állapotból. Tizenkét esztendei kutatómunka alapján kezdték meg John „föltámasztását”. Olyan mikroelektródákat fejlesztettek ki, amelyek közvetlenül beültethetek az agy mozgásközpontjába. Az érzékelőket parányi üvegburok fogja körül, benne az idegsejtek növekedését segítő hormonnal. Néhány hét elteltével idegszövet nőtte körül az elektródákat, amelyek képesek voltak fölfogni az agy által kibocsátott, persze csak finom műszerrel érzékelhető elektromos impulzusokat. Belehallgattak azokba a jelzésekbe, amelyeket John agya bocsátott ki gondolkodása révén. A jeleket teflonnal szigetelt, haj szál vékony aranyhuza- lok közvetítik a koponyacsont alá ültetett mikroerősítőbe, ahonnan parányi rádióadó továbbítja őket a fejbőr alatt elrejtett piciny antennákra, s azok a számítógépre adják tovább a jeleket. A bonyolult orvosi-műszaki megoldásnak ez csupán a vázlata. A lényeg: hónapokon át angyali türelemmel gyakoroltak az orvosok Johnnal, mire az első, érzékelhető „gondolat” megjelent a komputer képernyőjén: a páciens elkezdte mozgatni a kurzort, a helymutatót. A gondolatával, az akaratával tette. Amikor ara gondolt, hogy a jobb kezét mozdítja, a kurzor jobbra, amikor a bal karjának mozdítására gondolt, akkor balra indult el az elektronikus vonal. Aztán elkezdett rövid közléseket a képernyőre írni: „Fázom - melegem van”. A kísérletek tovább folytatódnak. Érdekes címek a világhálóról Ezúttal nagykövetségek honlapjaiból, valamint a művelődési házak címeiből válogattunk. Utóbbiak elsősorban kulturális programajánlókat, közösségi rendezvényeket tartalmaznak. Nagykövetségek. Új honlapot indít a budapesti Francia Nagykövetség www.ambafrance.hu címmel. Itt olyan oldalak találhatók franciául és magyarul, amelyek Franciaországgal kapcsolatos információkat tartalmaznak, a francia kormány és parlament interneteiméi és európai integrációs kérdésekről adnak tájékoztatót. A Magyar Köztársaság Washingtoni Nagykövetsége. http://www.hungaryemb.org Magyarországi Japán Nagy- követség. http://www.japanembassy.hu A Maavar Nagvkö vétség kereskedelmi kirendeltsége, Tokió http://www2.gol.com/- users/kiss A Magyar Köztársaság Ottawai Nagykövetsége, http:- //www.DocuWeb.ca/Hungary Művelődési házak Budapesten. http://www.applegates.- hu/tCulture Pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központ. http:- //www.c3.hu/t-pvmuvhaz A lippói Gárdonyi Géza Közművelődési Központ, http:- //www.alfanet.hu/lippo/ggkk A pécsi kulturális intézmények: IH, múzeumok, stb. programjait a http://www.pecs.hu/- kultura címen lehet megtalálni. Az IH programjait is leolvashatjuk FOTÓ: TÓTH L. r \ A laptopok egyetlen hátránya a magas árfekvés fotó: Tóth l. Mészáros I B. Endre \
