Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-29 / 236. szám

1999. augusztus 29. ★ ARCKÉP ★ 7 ORBÁN VIKTOR: A POLITIKA VILAGA TELE VAN RAVASZKODASSAL. A VIDEKISEG SOKAT SEGÍT A MUNKÁMBAN A miniszterelnökségi után is Orbán Viktort, a harminchat éves kormányfőt nap mint nap láthatjuk a televízióban, olvas­hatjuk nyilatkozatait. De keveset tu­dunk arról, hogy milyen mint magánember, hogyan gon­dolkozik, mi foglalkoztatja. Ezekre a kérdésekre keres­tük a választ, amikor a hé­ten a Béres Rt. új gyár­egységének avatásakor Szolnokon járt a minisz­terelnök, és interjút adott az Új Néplap Vasárnap Reggelnek. esz e etem ■ Hallottam róla, hogy régeb­ben a Szolnokhoz közeli Tápiógyörgyén focizott nya­ranta a barátaival. Tudja-e tar­tani még ezt a szokását?- Tápiógyörgye úgy került az életünkbe, hogy a gyerekeink ka- rate-sportszakkörre járnak, és ott szervezik a nyári táboraikat. A szülőknek pedig lehetőségük van arra, hogy a gyerekükkel tartsa­nak. így az elmúlt három évben két alkalommal én is velük vol­tam, de idén sajnos csak másfél napot tudtam ott tölteni. ■ Ön is karatézott?- Igen, napi három edzésen vet­tem részt. Nagyon sok felnőttnek a becsületére válna végigcsinálni azt amit ott a gyerekek végigcsinálnak. ■ Miről kellett lemondania, mióta kormányfő lett?- Például kevesebbet járok moziba. ■ Mert nincs ideje, vagy mert fel­ismerik?- Az idővel van gond. A moziban sze­rencsére sötét van, és a felismerés csak néhány percig tart, aztán elfelejtik, hogy ott vagyok. Kevesebb időm jut sajnos a szüleimmel töltött hétvégékre, a közös Orbán... a lustálkodásról „Talán olyasmi veszett el az életemből, ami látszólag nem olyan fontos, de nagyon tud hiányozni az embernek, hogy két munka között lustálkodjék egy kicsit.” vacsorákra is. A szabadságom is kevesebb, mint azelőtt volt, és a következő év sem úgy néz ki, hogy túl gyakran mehetek majd pihenni. Talán olyasmi veszett el az életem­ből, ami látszólag nem olyan fontos, de na­gyon tud hiányozni az embernek, hogy két munka között lustálkodjék egy kicsit. Nagyon fontos, hogy ha valaki elvégez egy munkát, ak­kor egy kicsit hátradőlhessen, megihasson egy pohár sört, és azt mondhassa, hogy na ezen túl vagyunk. Aztán várja, amíg az újabb munka je­lentkezik. Ez az, ami most nem adatik meg ne­kem. Ha valamit befejeztem, csak veszek egy nagy levegőt, és a következő találkozó már kettő perc múlva indul, úgyhogy gyerünk! Nem égetem két végén a gyertyát, de sokkal sűrűbb az életem, mint korábban volt. És ilyenkor jövök rá, milyen fontos az a hátradőlés, az a pohár sör, az a kis semmittevés, ami most nincs meg. ■ Az emberek viszonya megváltozott önnel?- Igen. Különösen azoké, akiket nem ismerek igazából. Akiket jól ismertem - a rokonaim, a volt iskolatársaim, a barátaim, a csapattársaim - nem változtak meg, és ez nagyon jól van így. Az isme­retlen emberekhez való viszonyom változott meg. Azt szokták mondani, hogy ma már az em­berek nem tisztelnek semmit, de ez nem így van. Ha miniszterelnökként találkozom velük, vagy moziba, színházba megyek a feleségemmel, ér­zem a felém irányuló szeretetet, tiszteletet. Ami elsősorban nem nekem szól személy szerint, bár bízom benne, hogy az is benne van, az ember szeretné, ha így lenne. Inkább a feladatnak, a munkának szól, amit végzek, és ez nagyon jó ér­zés. Ez az ország sokkal jobb állapotban van er­kölcsi érzék szempontjából, mint ahogy nagyon gyakran megítélik. ■ Mit gondol, ha bárhol Magyarországon vá­ratlanul megjelenne, felismernék?- Meg is szoktam jelenni. Gyakran megesik, hogy elmegyünk valahová, és akkor azt mon­dom, hogy a szomszéd faluban ismerek va­lakit, ugorjunk át hozzá. Vagy valahol vidéken bemegyünk meginni egy sört vagy egy kávét, vagy megái­Orbán... a pörköltről „A pörköltet például szoktam vállalni. Sertés-, marha- és birkapörköltben úgy érzem, versenyképes vagyok.” lünk egy benzinkútnál. Minden­hol megismernek. Nagyon kevés emberen látom, hogy inkább a pokolba kíván, a többség szeret néhány szót váltani velem. Örülök annak, hogy nem vesztettem el azt a képességet, hogy csak úgy be tudok menni egy kávéházba kérni egy kávét. őrök! Nem venném a lelkemre, ha valamelyik kor­mányőr rosszul lenne, amikor épp böllérként te­szem a dolgomat. Tudom úgy alakítani az élete­met, hogy az őrzési szabályok a legkevésbé se szorítsanak. Megtörténik, hogy elmegyünk a fele­ségemmel kettesben a szüléinkhez, vagy egy kon­certre, vagy csak meginni egy kávét. ■ Disznóöléskor előkerülnek a kedvenc ételei?- Igen. Ilyenkor hajnaltól késő estig tizenegyfé­le ételt szoktunk készíteni, sült vérrel kezdünk, este pedig a lekváros, hájas tésztával zárunk. ■ Szeret főzni, vagy inkább másra bízza?- Azt szeretem; ha más főz, mert az étel alkotás, meg lehet érezni rajta a készítő egyéniségét, ezért szeretek sok helyen enni, sok ember főztjét meg­kóstolni. Időnként azonban magam is főzök. A pörköltet például szoktam vállalni. Sertés-, mar­ha- és birkapörköltben úgy érzém, versenyképes vagyok. ■ Ha három napig azt tehetné, amit szeretne, mivel kezdené a sort?- Összecsomagolnék a feleségemmel, a három gyerekemmel, és elmennénk valami csendes he­gyi pihenőhelyre, sétálnánk, bicikliznénk, beszél­getnénk. Ehhez volna a leginkább kedvem. Kezet foghatnak a kormányfővel Csaknem négyezren kíváncsiak személyesen is Orbán Viktorra. Ennyien telefonáltak ugyanis, hogy részt kívánnak venni a mi­niszterelnökség pénteki nyílt nap­ján, amikor a miniszterelnök a dol­gozószobájában fogadja az érdek­lődőket. Sorsolás útján döntik el, ki lesz az a 280 személy - őket 14, egyenként húszfős csoportba osztják -, aki másfél órás lá­togatást tehet a parlamentben, s ebből tíz per­cet a kormányfőnél tartózkodhat. A jelentkezők egy része saját problémájának megoldását vár­ja a miniszterelnöktől, a többség azonban csak szeretné „élőben" látni az ország első számú vezetőjét. URBAN... A CSALÁDRÓL „Másképp él az ember, ha tudja, hogy este három gyerek várja otthon, és megkérdezik, hogy hozott-e nekik valamit.” I Tehát mint ember nem sokat válto­zott, amióta ebbe a pozícióba került?- Én egyáltalán nem érzem, hogy megváltoz­tam volna. Nem is lenne jó. Most harminchat éves vagyok, és nem tudni, hány ciklus adatik meg, de biztos, hogy nyugdíjas koromig nem fogom csi­nálni: lesz egy életem a miniszterelnökség után is. És ha az ember már csak miniszterelnökként tudja elképzelni magát, és elveszíti az azt megelő­ző énjét, akkor később nagy bajba kerül. ■ Segít-e a kormányzati munkában, hogy kis­gyerekei vannak? Másként gondolkodik, mintha nem volnának?- Nagyon sokat számít. Két támaszom van: a gyerekeim és az, hogy vidéki vagyok. A gyere­keim segítenek abban, hogy magam mögött tud­jak hagyni minden hivatali ügyet. Másképp él az ember, ha tudja, hogy este három gyerek várja otthon, és megkérdezik, hogy hozott-e nekik va­lamit. Az ember lelkülete, a mindennapi élet tem­pója, melegsége más, ha gyermekei vannak. Ez a kormányzásban is sokat segít. Nekem nem a sta­tisztikákból kell megtudnom például, hogy egy Orbán... a disznóölésről „Nem venném a lelkemre, ha valamelyik kormányőr rosszul lenne a disznóölésen, amikor épp böllérként teszem a dolgomat.”y családnak mit jelent a beiskolázás. A vidékiség is sokat segít a munkámban. A politika világa tele van ravaszkodással. Az eredményeimet annak köszönhetem, hogy ezt sosem vettem át. A ra­vaszsággal szemben a legjobb módszer, ha az ember a legegyszerűbb gondolkodásmódot vá­lasztja. Vidéken a dolgok egyszerűbbek, mert az emberek azt akarják, hogy egyszerűbbek legye­nek, és én ezt a gondolkodásmódot vettem át. A kormányzati döntések tele vannak bonyolult helyzetekkel, ráadásul sokan a saját érdekeiket próbálják úgy feltüntetni, mintha az volna a leg­fontosabb. Ilyenkor a józan ész segít rendet vágni az egymásnak ellentmondó érvek sűrűjében. ■ A politika ravaszkodó világában meddig lehet megtartani ezt az egyenes gondolko­dásmódot?- Amíg eredményes. Amíg így fel tudom ismer­ni a nálam bonyolultabban gondolkodók valósá­gos szándékát. ■ Önnek sok barátja van Szolnokon, itt élnek a felesége szülei is. Hogyan tudja ápolni a kapcsolatokat? Nem zavarja, ha kormány­őrök kísérik az itthoni disznóvágásra?- Hát a disznóvágásra nem kísérnek kormány­1991. MÁJUS: alternatív radikális, liberális ellenzéki képviselő 1995. JÚNIUS: nemzeti liberális ellenzéki honatya 1999. JULIUS: konzervatív, nemzeti, szabadelvű minisz­terelnök A^NTERTUTTKESZITETTE: PAULINA ÉVA í i

Next

/
Thumbnails
Contents