Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-27 / 234. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. augusztus 27., péntek Röviden Sertések a zugvágóhidakon. Évi 8 milliárd forint támogatás lenne szükséges ahhoz, hogy kivonják a feketekereskedelemből azt az 500 ezer, államilag nem ellenőrzött sertést, amely a kötelező minősítés hiányában kerül vágóhídra. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a jelenleg tartott 5,2 millió sertésből 3,6 millió jószág esik át az EU-előírásoknak megfelelő EUROP minősítésen. (I) Éri egy dollár. Az agrár- biztosítási piacnak mintegy 30 százalékát uraló Hungária Biztosító (HB) bővíteni szeretné mezőgazdasági üzletágát - nyilatkozta lapunknak Bárczay András, a részvénytársaság vezérigazgató-helyettese. Elmondta: Magyarországon jelenleg igen keveset - évi négy dollárt (!) - fordítanak a vállalkozók agrárbiztosításra, ami nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsony összeg. Korszerűtlen az iparszerkezet Az ipar teljesítménye mára elérte a rendszerváltás előtti maximumot, belső ágazati arányai azonban a fejlett ipari országok 20-30 évvel ezelőtti jellemzőire hasonlítanak - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet Mikroszkóp című kiadványában. A lemaradást az Ecostat szakemberei szerint a megfelelő vállalati szerkezet kialakítását szolgáló iparpolitikával lehet mérsékelni. A kutatók értékelése szerint a magyar ipar nagy része ma még korszerűtlen technológiával működik, s több ágazatban nem történt meg a termékszerkezet megújítása sem. Az ipar szerkezete ugyanakkor még meglehetősen változékony, az Ecos- tatban úgy látják, hogy a magyar ipar a fejlett országok utoléréséhez szükséges átalakulásnak még csak a közepén jár. Igen jelentős az eltérés a vámszabad- és a vámterületi vállalkozások jövedelmezőségében, utóbbiak hátránya az Ecostat elemzése szerint a nem megfelelő vállalati méretszerkezettel is magyarázható. Túl nagy ugyanis az alacsony termelékenységű mikro- és kisvállalkozások aránya, miközben a hosszú távon fejlődőképes középvállalkozások nincsenek jelen kellő súllyal. Régióssá vált az agrárkiállítás A szentlőrinci gazdanapokon azért nem történt áttörés az üzletkötésekben, mert a termelők még nem ismerik a jövő évi támogatási rendszert. A kiállítás és vásár egyre inkább regionálissá válik, a rendezvény szervezője leginkább azt szeretné elérni, hogy a bemutatókon a szomszédos országok termelői minél nagyobb számban lennének jelen. gyományos kiállítások mellett igen nagy sikere volt az elméleti tájékoztatásoknak is, a Pannónia Tudományos Napok keretében elhangzott előadásoknak. A jövőben a hat év tanulságait értékelve a szervezők azt A látogatók száma meghaladta a tavalgit Ha nem is sokkal, de a végelszámolás adatai szerint megnövekedett a szentlőrinci gazdanapok látogatóinak száma. Pé- terfia Tamás (kis képünkön), a vásárt szervező Baranya Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója a rendezvény értékelésénél ezt nem is tartja annyira mérvadónak. Sokkal inkább azt tartja a fejlődés meghatározójának, hogy a résztvevőket tekintve egyre inkább regionálissá válik az immár hatodik alkalommal megrendezett szentlőrinci gazdanapok. Mint minden kiállításon, a résztvevőknek nem az volt az elsődleges szempontjuk, hogy a nagy üzleteket itt kössék meg. De arra mindenképpen jó volt ez a rendezvény, hogy az áruk és a szolgáltatások felvonultatásával az érdeklődők megismerkedjenek a kínálattal. Péter- fia Tamás éppen ezért azt tartja a legnagyobb eredménynek, hogy a látogatók között nagyon sok volt a szakember. A haszeretnék elérni, hogy a következő vásáron már a mostaninál több külföldi kiállító jelenne meg. Ezt már csak azért is fontosnak tartják, mert a szállítási költségek növekedése miatt egyre bővül a határmenti forgalom. Ugyancsak szorgalmazni fogják, hogy a falvak kézműves ipara is képviseltesse magát a bemutatókon. Abból pedig hagyományt akarnak teremteni, hogy a mezőgazdaság egy sajátos ágazata, a szőlőtermesztés és a borászat a térségben elfoglalt gazdasági súlyának megfelelően képviseltesse magát a regionális bemutatókon. B. G. Az Alpoktól az Adriáig Kaposvárott Csaknem kétszáz kiállítót várnak az idén szeptember első hetében az immár nyolcadik alkalommal megrendezendő, Alpoktól az Adriáig elnevezésű kaposvári nemzetközi kiállításra és vásárra, amelytől a kis- és középvállalkozások termékeinek köny- nyebb piacra jutását remélik. Az idén „A bor és gasztronómia éve” alkalmából először régiós borfesztivált is szerveznek, s Régióvonat is indul szeptember 3-án Dél-Dunántúl tájaira, bemutatva a vidék turisztikai, gasztronómiai kínálatát, borkülönlegességeit. A horvát, szlovén, lengyel és svájci üzletemberek mellett negyven főnyi cseh delegáció is jelezte érkezését. Egyre bővül az exportvédelem A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. az utóbbi három évben a költségvetés nettó befizetőjévé vált - hangsúlyozta Botos Balázs, a társaság első embere. A Mehib vezérigazgatója az elmúlt fél évtizedet értékelve elmondta: a társaság több mint 150 milliárd forint exporthitelbiztosítási fedezetbevétel mellett kétmilliárd forint díjbevételt „termelt”. Hatékony kár- megelőzési technikák alkalmazásával sikerült alacsonyan tartania a kifizetéseket, aminek mértéke 1994-1998 között nem érte el az egymilliárd forintot. Míg 1994-ben a magyar export 0,39 százalékára, csaknem négymilliárd forint értékű árura kötöttek biztosítást, addig tavaly már a teljes kivitelnek több mint az egy százalékára, 50 milliárd forint értékű árura vállaltak kockázatot. Az exportőrök olyan piacokra juthattak így el, amelyekre a hitelbiztosítás védernyője nélkül meglehetősen kockázatos volna hitelben szállítani. Az exportágazat egyre szélesebb körű kiszolgálása érdekében az elmúlt években folyamatosan bővítették üzleti tevékenységüket. 1998 második félévétől kezdve már a kivitelhez kapcsolódó belföldi kockázatmegosztásra is vállalkoznak. Ügyfeleik között jelentős súly- lyal képviseltetik magukat élelmiszer-ipari cégek. Összesen 15 milliárd forint értékben kötöttek velük szerződést. Botos Balázs szerint a korábbi évek kedvező tendenciája az idén megtorpanni látszik, hiszen az orosz válság, a jugoszláviai háború és a világgazdaság egyéb krízisei a Mehib által biztosított állományt is érintik. így az 1999-re előirányzott 5,5 milliárdos költségvetési kifizetési kárelőirányzat ebben az évben ki fog merülni. Ezen a címen tavaly 170 millió forintot fizettek ki. A Mehib középtávú elképzeléseiről szólva a vezérigazgató elmondta: 2002-re szeretnék elérni, hogy a biztosítással lefedezett export mennyisége elérje a teljes kivitel 1,5-1,6 százalékát. (újvári) Nemzetközi energiapolitika Tíz százalékkal csökken a fogyasztás A kormány annak érdekében vállalja a konfliktust az energetikai befektetőkkel, illetve a szénbányászattal, hogy 10-15 év múlva ne jelentkezzenek fogyasztókat terhelő indokolatlan többletköltségek - jelentette ki Hónig Péter, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. Mint kifejtette, Magyarország uniós csatlakozása nagyban befolyásolja a magyar energetikai stratégiát, hiszen egységes piacon kell majd állni a versenyt. Ennek érdekében a villamos energia hazai piacán 2001. január elsejétől kísérleti nyitás történik, amely lehetővé teszi a hazai energiaszektor bekapcsolódását a nemzetközi versenypiacba, egyben itthon is versenyhelyzetet teremt. Mindehhez szükség van az átviteli-elosztó hálózat irányításának átalakítására: a teherelosztó és a körzeti diszpécser szolgálatok 2000 első felében állami irányítású közhasznú társasággá alakulnak. Ugyancsak átalakítják a Magyar Villamos Művek szervezetét: a holding tagja lesz a Vértesi Erőmű Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. A helyettes államtitkár leszögezte: a bánya-erőmű integrációkban működő bányaüzemek addig maradhatnak fenn, amíg a hozzájuk kapcsolódó erőmű működik, a veszteséges bányák támogatására semmilyen körülmények között nem kerülhet sor. Hamarosan a kormány elé kerül a hosszú távú energiatakarékossági és hatékonysági program; erre a tervek szerint a jövő évben 1,5 milliárd forintot fordítana a költségvetés. Végrehajtásától azt várják, hogy 2010-ig 10 százalékkal csökken az energiafogyasztás. CCG vezetés Határidők cégvezetőknek Augusztus 27. Vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése. Augusztus 28. Halasztott adófizetési kötelezettség teljesítése a dohánygyártmányoknál. Fogyasztási adón előlegfizetési, illetőleg visszaigénylési határidő. A társadalombiztosítási járulék folyószámláinak rendezése. Az Országgyűlés törvényben szabályozta a társadalombiztosítási járuléktartozások rendezésének kérdését. Az APEH megyei járulékigazgatóságai, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Járulék- igazgatóság a járulékfizetésre kötelezettek folyószámláinak - 1999. január 31-ei - állapotáról 1999. július 31-ig értesítést adtak ki. Az értesítésre a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban lehet észrevételt tenni. A járulék- igazgatóság legalább 15 napos határidővel egyeztetésre idézheti azt, akinek társadalombiztosítási járuléktartozása áll fenn. Az egyeztetésre idézés kötelező, ha a járulékfizetésre kötelezett az értesítésre észrevételt nem tett, illetőleg, ha kéri az egyeztetés lefolytatását. Az egyeztetés során állapítják meg a folyószámlák tényleges egyenlegét. Ha járulék- tartozás áll fenn, a kötelezett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítéseket kérhet az egyeztetés során. Abban az esetben, ha a fizetésre kötelezett az egyeztetést követő 30 napon belül igazolja, hogy a tartozását megfizette, a járulékigazgatóság a késedelmipótlék- és bírságtartozást elengedi. Ha a járulék-folyószámlán mutatkozó tartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, a tartozást a késedelmi pótlék és a bírság összegével együtt elengedik. A folyószámlák egyeztetésére és az egyenleg megállapítására a jogszabály 1999. december 31-ig ad határidőt. Ezeket a szabályokat az 1999. évi LXIV. törvény állapította meg. Személyi adatok védelme. Módosultak a személyes adatok védelméről és nyilvánosságra hozataláról, a polgárok lakcímének nyilvántartásáról és a személyazonosítás módjáról szóló jogszabályok. A személyi adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, a megváltoztatás, a nyilvánosságra hozatal és a megsemmisülés ellen. A személyi igazolvány a jövőben tartalmazza a polgárok nemét is. A személyazonosságot más hatósági igazolvánnyal is lehet igazolni. A személyi igazolvány nemzetközi szerződésben meghatározott esetben külföldre utazásra jogosító igazolványként is funkcionál. A törvénymódosításokat az 1999. évi LXXII. törvény állapította meg. A rendelkezések a törvény kihirdetését követő 8. napon, 2000. január elsején lépnek hatályba. Vámtarifaszámok kiigazítása. A pontosítás a személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. számú mellékletét érinti. Eszerint élő állatnak minősül a méhcsalád, a méhanya, méhbáb és méhraj is. A „vad” megnevezés alatt a vadon, a vadasparkban élő fajokat, a természetvédelem alatt álló állatfajokat kell érteni. Az új szabályokat a 109/1999. (VII. 7.). Korm. rendelet tartalmazza. na )S8 191 Kábelcsapolók: nem használ a bírság A helyi kábelíelf víziós rendszer szinte valamennyi településen felújításra szorul, ám a korszerűsítésre nincs elég pénz. Addig is, amíg nem kerül sor a felújításra, jó lenne, ha a fogyasztók megfelelően kezelnék például az erősítőket. Ebben az esetben kevesebb lenne az adásszünet és a képminőségromlás. BARANYAI KÖRKÉP Az utcákat és településrészeket elegendő elektromos energiával ellátó erősítők a portákon találhatók, mint például Sásdon. Csak amikor szabadságra megy a tulajdonos, vagy építkezik, biztonsági okból kikapcsolja azokat, később pedig elfelejti üzembe helyezni. Másutt - és ez is inkább hegyháti probléma - azért mondják fel a szolgálatot a berendezések, mert az utcai vezetékeket feszültségingadozás terheli. Az is előfordul, hogy a szomszéd épp hegeszt, sőt erőgépet állít munkába -, ilyenkor aztán akár egy hétre is elmegy a kép. Az is előfordul, mint Sellyén, hogy a padlásokon vagy utcán futó kábelvezetékre olyan is ráköt, aki nem fizeti a tévédíjat. A hálózatot fenntartó alapítványok és egyesületek gyakran róttak ki több ezer forintos bírságot, de nem használt a figyelmeztetés. A kiutat az jelenti, ha inkább vállalkozókra bíznák a helyi tévézés technikai feltételeinek javítását, akik olyan hatékony védelmi rendszert fejlesztenének ki, ami megóv az áramkimaradásoktól, s teljes biztonságot nyújt a képtolvajok ellen. E téren bőséges a műszaki kínálat, elsősorban külföldi termékekből. Azonban csillagászatiak az árak, és egy kevésbé gazdag önkormányzat aligha költhet a beszerzésükre - válaszolta a kérdésünkre Szpisják Pál (képünkön), a sellyei kábeltévé egyesület műszaki vezetője. Csuti J. »
