Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-27 / 234. szám

1999. augusztus 27., péntek Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Elmaradt a vasutassztrájk Hétfőtől átépítik a Déli pályaudvart Tegnap (is) valamennyi vonat idejében elindult. Elmaradt a sztrájk, miután a MÁV és a Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete képviselői aláírták a bér- tárgyalást lezáró egyezséget. A felek szóban megfogalmaz­ták: a hónapok óta formálódó dokumentum hátterében több tanulság is meghúzódik. A tör­téntek a munkáltatót arra figyel­meztetik, hogy hosszú távon csakis a kollektív szerződésen alapuló bérmegállapodásnak van értelme. E mostani bérharc és az újbóli sztrájkfelhívás kivál­tója ugyanis az egyezség hiánya volt. Mint emlékezetes, csupán a Vasutasok Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszerveze­te állapodott meg a MÁV-val az 1999-re vonatkozó bérekről. A munkáltató ajánlatát a VDSZSZ elutasította. Érdekér­vényesítése utolsó eszközét, a sztrájkot a bíróság első- és má­sodfokon jogtalannak, ám a Legfelsőbb Bíróság végső soron jogosnak ítélte meg. A VDSZSZ a mostani sztrájkfelhívást megelőzően júli­usban, majd augusztusban a Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén kérte ismételten a kollek­tív szerződésen alapuló bérmeg­állapodás elkészítését, ám azt a MÁV és a másik két szakszerve­zet nem tartotta indokoltnak. A VSZ, a MOSZ és a VDSZSZ között ugyancsak megszakadt a párbeszéd. Munkavállalói tanul­ság: csakis akkor alakulhat ki erős érdekképviselet, ha előbb házon belül egyeztetik: mit is akarnak. A történet egyelőre ennyi. A kompromisszum értelmében - amelynek létrehozásában a Munkaügyi Közvetítői és Dön­tőbírói Szolgálatnak nem kis szerepe volt - a VDSZSZ tudo­másul vette: az idén további bér­emelésre és az egyenlőtlenségek kiegyenlítésére nem futja. Az rt. viszont írásban deklarálta: a vasutasok átlagbér növekedési üteme valóban elmaradt a nem­zetgazdasági átlagtól, ezért stra­tégiai céljának tekinti ennek mi­előbbi megváltoztatását. Rögzí­ti a dokumentum: a MÁV a Vas­úti Érdekegyeztető Tanácsban terjeszti elő a 2000. évre szóló bérajánlatát, s abban javasolja a bérpozíciók kiegyenlítését. * Remények szerint mostantól bé­ke honol a síneken. Kivétel ez alól csupán a Déli pályaudvar, ahol is augusztus 30-tól nagy­szabású korszerűsítés kezdődik. Hat héttel később kellemeseb­bé, kulturáltabbá válik az ideér- kezés, s a rendbe hozott szaka­szon megszűnhet a sebességkor­látozás. Csontos Endre szakigaz­gató-helyettes tájékoztatása sze­rint a vágány- és peronépítést magába foglaló 750 millió forin­tos beruházás elkészültéig, ok­tóber 9-ig változatlanul naponta átlagosan kétszáz személyvonat közlekedik, ám a személyforgal­mat a Kelenföldi, a Keleti, a Jó­zsefvárosi pályaudvarokra, illet­ve Kőbánya-Kispestre terelik át. Szünetel az összeköttetés Ke­lenföld és a Déli pályaudvar között. A nemzetközi, az InterCity és a gyorsvonatok egy része Kelenföldre, Hegyesha­lom felől többnyire Kőbánya- Kispestre érkezik. A postavona­tokat a józsefvárosi állomásra irányítják. Az Újszász-Szolnok felől közlekedő vonatok közül több a Keleti pályaudvar helyett a Józsefvárosira fut be. A változásokról pontos tájé­koztatást a pályaudvarokon és a MÁV központi tudakozójában, a 461-5400-as budapesti telefon­számon adnak. (cs. b. j.) Tanévnyitó tanácskozás Az oktatás nem a pedagógusok belügye, hanem közpénzből mű­ködő közszolgáltatás, amellyel szemben joggal fogalmazhatnak meg minőségi igényeket a tanu­lók szülei, az intézményeket fenntartó önkormányzatok, egy­házak - mondta Pokomi Zoltán oktatási miniszter a tárca által szervezett országos tanévnyitó tanácskozáson. Pokomi Zoltán a jelenlévő pe­dagógusok, önkormányzati kép­viselők és oktatásirányításban dolgozó szakemberek előtt a tárca céljai között említette egy olyan oktatási rendszer kialakí­tását, amely a mindennapokban hasznosítható tudás átadásával a társadalmi felemelkedés esz­közeként szolgálhat. Nagy jelentőséget tulajdoní­tott a miniszter az oktatásban alkalmazható minőségbiztosítá­si rendszerek kidolgozásának, mert ezek révén a „megrende­lők”, azaz a szülők és az iskola- fenntartók számára is láthatóvá, értékelhetővé válik az intézmé­nyek munkája. A miniszter emlékeztetett a tárca által egy év alatt benyúj­tott és a kormány, valamint a parlamenti egyetértését kiváltó törvényjavaslatokra. A felsőok­tatással kapcsolatos törvény várható hatásai közé sorolta, hogy az intézmények integráci­ója nyomán a hallgatók az or­szág különböző területein a je­lenleginél szélesebb képzési kí­nálatból választhatnak lakó­helyükhöz közel. Keringő a szakadék szélén Költségvetési vita avagy politikai fogáskeresés Bár a jövő évi költségvetés sarokszámai Járai pénzügyminiszter sze­rint már eldőltek, a kisgazdák mégsem tekintik lejátszottnak a mil- liárdokért folyó meccset. Keveslik a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumnak szánt állami támogatás összegét. Minden jel arra utal, hogy az agrárlobbi és elsősorban a kis­gazdapárt csatasorba állításá­val szeretné kiharcolni a mi­nisztérium a kért 413 milliárd forintot, nem elégszik meg a kormány által megszavazott 250 milliárddal. Ezt jelzi Csúcs Lászlónak, az FKGP frakcióve­zető-helyettesének kijelentése is, miszerint a költségvetési vi­tában módosító indítványokat nyújtanak majd be. ' - Egyre inkább körvonalazó­dik az, amit a politikatudo­mányban koalíciós zsarolási po­tenciálnak nevezünk - nyilat­kozta lapunknak Ágh Attila poli­tológus. Véleménye szerint he­ves politikai játék folyik akkor, amikor a kisgazdák nem érte­nek egyet a biztosítási adó beve­zetésével és nem tartják elfogad­hatónak az áfa-törvény szigorí­tását sem, miután kiderült, nem kapják meg a tárca által kalku­lált összeget. Ez azonban nem koalíciós válság, sokkal inkább arról van szó, hogy Torgyán Jó­zsef szeretné minél nagyobbra kitágítani politikai mozgásterét. A kisgazdapárt elnöke ügyesen eltáncol a szakadék széléig, de a koalíció szakadásáig nem me­het el, fogalmazott Ágh Attila, hiszen azzal a köztársasági el­nöki poszt betöltésének esélyei a nullára csökkennének. A politológus úgy véli, a sok­szor hangoztatott területfej­lesztés - amelyre a minisztéri­um kevesli a támogatást - nem más, mint egy vidéki klientúra kialakításának álcája, egy olyan új réteg létrehozásáé, amely erősen kötődik majd a kisgazdapárthoz. Ez nem csak a következő választáson jelent­het szavazatokat, hanem ké­sőbb is jól „kamatozhat”. Ágh Attila szerint egyelőre politikai fogáskeresés szemta­núi vagyunk. A kormányzat va­lódi politikája pedig majd az elfogadott költségvetésben nyilvánul meg. (sts) Leáldozik a félkarú rablóknak? A Pénzügyminisztérium tervei szerint a jövő évtől csak a kaszinók­ban és a játéktermekben engedélyeznék pénznyerő automaták mű­ködtetését, a duplájára emelnék a félkarú rablók után fizetendő adót. A várható intézkedés célja a korrupció és a pénzmosás visszaszorítá­sa, ám többen úgy vélik: a szigorítás óhatatlanul a kisebb vendéglá­tóhelyek csődjével és az illegális üzemeltetés felvirágzásával jár majd. A kormány valószínűleg két változatban terjeszti a T. Ház elé a szerencsejáték-törvény módosításának tervezetét. Az A-variáns a vendéglátóhelyek­ről a kaszinókba és a játékter­mekbe száműzné a pénznyerő automatákat, az egyéb játék­automatákra nem vonatkozna az új szabály, míg a B-változat meghagyná a mostani rend­szert. Mindenképpen nőne a félkarú rablók után fizetendő adó mértéke. Kevesebb kaszi­nó üzemeltetésére adnának ki engedélyt, a fővárosban a je­lenlegi tízből csak három ma­radna, vidéken összesen né­gyet látogathatnának az érdek­lődők, s működtetésüket a Sze­rencsejáték Rt. venné át. Cserta Zoltán, a Szerencse- játék Felügyelet ellenőrzési fő­osztályának vezetője érdeklő­désünkre elmondta: jelenleg 1200 vállalkozás látja el nyerő­gépekkel az ország 17 ezer já­téktermét, ezért ha a kormány átláthatóbbá kívánja tenni az iparágat, a szigorítás indokolt. Félő azonban, hogy a kocsmák­ból kiűzött félkarúakat feketén működtetnék tovább. A főosz­tályvezető utalt az 1995. évi Bokros-döntésre: 1994-ben, amikor csak játéktermekben és kaszinókban volt szabad félka­rú rablókat működtetni, a fel­ügyelet 5000 bejelentett pénz­nyerő gép mellett 25 ezer (!) engedély nélküli automatát ta­lált, míg a lehetőségeket kiter­jesztő Bokros-jogszabályt köve­tő évben legálisan már 17 ezer, illegálisan mindössze 1800 be­rendezés üzemelt. Mint megtudtuk, a havonta gépenként fizetendő 18-28 ezer forintos adót 42-45 ezer­re emelik, figyelembe véve a 2001 végéig tartó türelmi időt is, jelentősen csökkenhet a most közel 100 százalékos já­rulékfizetési hajlandóság. Takács Mariann Kötelező népszámlálás 2001-ben A tervek szerint negyvenezer kérdezőbiztos és tízezer felülvizsgáló jár­ja majd 2001-ben hazánk településeit. A kormány múlt heti ülésén el­fogadta ugyanis a népszámlálás megtartásáról szóló határozatot. Az adatszolgáltatás kötelező, s mindenkit felkeresnek otthonában, hogy kifaggassák például arról, miből él és hogy szolgál az egészsége. A kormány határozata értel­mében 2001-ben népszámlá­lást kell tartani. Legutóbb 1990 első hónapjában járták végig a kérdezőbiztosok az or­szágot. A népszámlálást 1870 óta tízévenként megismétlik. A Központi Statisztikai Hi­vatal népszámlálási főosztá­lyának helyettes vezetőjétől, Czibóka Zoltántól megtudtuk: összesen negyvenezer biztos és tízezer felülvizsgáló járja majd a körzetekre felosztott településeket, és kivétel nélkül mindenkit megkérdeznek. Kí­váncsiak lesznek például élet­korunkra, családi körülmé­nyeinkre. Számíthatnak az ál­lampolgárok olyan kérdésekre is, amelyeket az adatfeldolgo­zók bizalmasan kezelnek és nem szolgáltathatnak ki ille­tékteleneknek. Ilyenek lesz­nek többek között a vallási-fe­lekezeti hovatartozást, a nem­zetiséget, az esetleges fogyaté­kosságokat és az egészségi ál­lapotot firtatok. Czibóka Zol­tán elmondta azt is: az össze­írás nyomán a hivatal pontos információkat kap néhány más statisztikai adat meghatá­rozásához is. Az adatszolgáltatás kötelező lesz, a KSH a helyi önkormány­zatokon keresztül hazánk min­den magyar állampolgárságú lakosához elküldi kérdezőbiz­tosait. A szervezők azt mond­ják: 100 százalékos pontosság­gal végzik el a felmérést, s ha valaki kimarad, annak jelent­keznie kell. Erről falragaszok, hirdetések tájékoztatják majd az érintetteket. A másfél év múlva esedékes összeírás pon­tos költségeiről még nincsenek kimutatások, de a főosztályve­zető-helyettestől megtudtuk, a tíz évvel ezelőtti felmérés az ak­kori árakon egymilliárd forint­ba került. (szegedi) (i& Kommentár az 1. oldalon) Hírcsatorna Egymás közt. Jó kezekbe kerül­tek azok az önkormányza-tok, amelyek élén, illetve képviselő- testületének többségében fideszesek vannak - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Szé­kesfehérvárott, a párt színeit képviselő polgármesterek orszá­gos értekezletének zárultával. Az eszmecsere az első két előadás kivételével mindvégig zárt ajtók mögött zajlott. Jubileum. Fennállásának tize­dik évfordulóját ünnepelte csütör­tökön, egész napos programsoro­zat keretében Fonyód-ligeten, a Somogy Megyei Ifjúsági Tábor­ban az Ifjúsági Demokrata Fó­rum (IDF). Az ünnepség egyper­ces néma tiszteletadással kezdő­dött, a résztvevők így emlékeztek meg a nemrégiben a Pepsi- Szigeten, tragikus körülmények között balesetet szenvedett, majd a kórházban elhunyt társukról. Áll a Globex-ügy? A november közepéig még biztosan előzetes letartóztatásban lévő Globex- vezetők továbbra is tagadják bű­nösségüket, ugyanakkor a rendőr­ség két-három hónapja nem hall­gatta ki őket - mondta tegnap Bá­náti János védőügyvéd. Vajda Lászlót, a pénzintézet elnökét, va­lamint Vellai Györgyi vezérigaz­gatót különösen nagy értékre el­követett sikkasztás bűntettével gyanúsítja a rendőrség. Bevonulási adatok. Összesen 6751 fiatal vonult be a Magyar Honvédség kiképző központjaiba kedden és szerdán, hogy meg­kezdje kilenc hónapos sorkatonai szolgálatát - közölte Erdélyi La­jos csütörtökön. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője a statisz­tikát ismertetve elmondta: a sor­katonai kötelezettség minden faj­táját vallási okokra hivatkozva négy fiatal tagadta meg, velük szemben a hadkiegészítő pa­rancsnokságok eljárást kezdemé­nyeztek. A bevonult sorkatonák több mint 90 százaléka korláto­zás nélkül alkalmas a sorkatonai szolgálatra. Díjcsökkentés. Az Ml-es autó­pálya Győr és Hegyeshalom kö­zötti szakaszán valamennyi kapu­nál egyszerre állítják át a számító­gépeket péntek este 10 órakor, et­től kezdve a jelenlegi díjnak keve­sebb mint felét kell fizetni az út­használatért - közölte tegnap a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium. A régi fizető rendszert jövőre az M3-ason ko­rábban bevezetett matricás rend­szer váltja fel. Akiknek az M3- asra érvényes bérletük van, az Ml-esen 30 százalék kedvez­ményt kapnak. A tervek szerint jövőre - a jelenlegi díjért - mind­két szakaszra érvényes matricát vehetnek az autósok. A rendszer­hez a felújítás után az M7-es autó­pálya is csatlakozik majd. I tt a sörszezon és nem telik el nap úgy, hogy nem találkoznánk vala­milyen sörreklámmal a gyártó cégek jóvoltából. Nem tudom, önök hogy van­nak vele, de számomra eddig kevésbé volt megkapóbb indirekt sörreklám, mint a Szindbád című filmben Latinovits habos szája. Az élvezettel teli arckifejezés, amint kortyolgat a jóízű serből, mindent elárult. Aztán történt valami, figyelmes lettem egy sörrek­lámra. Napjaink sörhirdetései valami másról szólnak. Kerülik a szokványos kliséket, új utakat járva próbál­nak bennünket, alkalmi és rendszeres fogyasztókat elér­ni. Nem a terméket állítják középpontba, hanem a sör­höz kapcsolható életmódot. Kivételt jelent a Soproni Ászok kampánya. Itt egészen más utat választottak a fogyasztók szívének elnyerésére. Nem nehéz elmonda­ni a reklám lényegét, a felállás igen egyszerű: egy asztal és körülötte néhány fickó, akik csak úgy ontják a poé­nokat, többértelmű szójátékokat. A téma örök, a sör, pontosabban egy sörmárka, amely sikert sikerre hal­moz. Ennek oka nyilvánvaló, az emberek szeretnek ne­vetni, hiszen köztudott, a nevetés serkentőleg hat az ál­talános közérzetre. A Soproni Ászokat forgalmazó cég egyébként kalan­dos körülmények után adta áldását a reklámkampány megvalósítására. Az ötletet egy kreatív fiatalember, Harmat Gábor vetette fel, aki cölöpverőként, majd kabi­nosként tengette életét, mielőtt a reklámszak­mába került. A vázlatfil­meket saját munkatársa­ikkal forgatták, amelyekben a cég sofőrje, a beszerző és a többiek alakították az Ászokat. A film annyira jól si­került, hogy az ötletet megvették, a karaktereket pedig megtartották. Sőt, az egyik szereplő - ismerik, az a nyurga, szakálas?! - az ötletadó testvére maradt. A nagy sikerű megvalósítást fémjelzi a „Legsikeresebb ter­mékbevezetési díj” elnyerése is. Mit jelent ez a számok tükrében? A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt., amely a Soproni Ászok gyár­tója és forgalmazója, e termékének is köszönhetően, a magyarországi visszafogott sörforgalom ellenére 1999. I. félévére 25 százalékra tudta növelni piaci részesedé­sét. A cég tavalyi reklámköltsége a harmadik legmaga­sabb volt a hazai sörforgalmazó társaságok közül. 1998-ban a listaárak alapján 1043,8 millió forintot for­dított reklámokra, ami nagy szám, ha figyelembe ves­szük, hogy a magyarországi sörgyárak együttesen 5473,1 millió forintot fordítottak ugyanerre (forrás: Mediagnózis). Mindebből jól látszik, mennyire fontos, ha a reklám­cégek és a megrendelő társaságok nemcsak a fogyasztó gyomrának paramétereit ismerik, hanem a nevetéskor az arcon megfeszülő izmok rugalmasságát is. Rapid Press (hirdetés) Aszok vagyunk MEGJELENT AZ ügyes KÓPÉ poénos rejtvénylap 10. száma KERESSE A HÍRLAP­ÁRUSOKNÁL! Csak 45 forint r

Next

/
Thumbnails
Contents