Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-25 / 232. szám

1999. augusztus 25., szerda Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 9 Tíz évvel a rendszerváltás után Az elmúlt évtizedben meg­változott körülöttünk a világ. Új kérdések, új problémák, új kihívások jelentek meg va­lamennyiünk számára. A Munkáspárt ezért kíván új programot tárni a magyar társadalom elé. Közös gon­dolkodásra hívjuk önöket or­szágunkért, a dolgozó embe­rekért, önmagunkért. A XX. század utolsó évtizede­ire a globalizáció folyamatai nyomták rá a bélyegüket. A vi­lág termelőkapacitásának több mint a felét nem az adott or­szágokon belüli, hanem kül­földi tulajdonosok irányítják. A világgazdaság nagy részét az amerikai, a japán és a legfejlet­tebb EU-országok társaságai határozzák meg. Lehetőség nyílik, ha nem teszünk ellene, egy viszonylag szűk csoport vi­lágméretű uralmának megala­pozásához. Ugyanakkor, sajnos a kü­lönböző érdekvédő szerveze­tek, szakszervezetek, baloldali pártok együttműködése még párbeszéd szintjén sem való­sult meg. Nemcsak a nemzet­közi vonalon, hanem még az adott országokon belül sem. Pedig a dolgozó ember érde­keinek védelmét, a nemzetközi nagytőke elleni eredményes fellépést csak az összefogás, a közös érdekek és célok megha­tározása eredményezheti. A kulturális termékek fele is az US A-ból származik. A kul­túra, a szellemi élet minden te­rülete amerikanizálódik. Az USA rákényszeríti erkölcsi fel­fogását, értékítéletét a világra. A világ - úgy tűnik - végér­vényesen a szegények óriási táborára és a gazdagok kicsiny csoportjára oszlik. Országok, népek, társadalmak veszítik el a fejlődés, a felzárkózás min­denfajta lehetőségét. A tőke lebontja a nemzeti határokat, lebontja a nemzeti intézményeket. A globalizáció az új imperialista világrendet is jelenti, a nemzetközi kapcsolatok olyan rend­szerét, amelyben az ENSZ-t félre­lökve az USA vezet a NATO segít­ségével. Példa erre a legutóbbi USA-NATO agresszió Jugo­szlávia ellen. Ez azt a törekvést bizonyítja, amely a világ újra felosztását irányozza elő. Bi­zonyítja azt a felfogásunkat, hogy az USA a világcsendőri szerepet kívánja betölteni. Va­lamint azt, hogy a háborút a nagyhatalmi céljaik törvényes eszközének tartják. A globalizációval párhuza­mosan ment végbe a két világ- rendszer küzdelme, amelyben a szocialista rendszer katonai, gazdasági és politikai téren sú­lyos vereséget szenvedett. Ha­zánkban is, a többi szocialista országban is. Hazánkban a rendszerváltást követően az egymást követő kormányok fokozatosan lebon­tották a szocialista időszak in­tézményeit, privatizálták az ál­lami vagyont, munkahelyek tízezrei szűntek meg, megje­lent a tömeges munkanélküli­ség, fokozatosan kivonultak il­letve igyekeznek kivonulni a hagyományosan állami fel­adatnak minősülő szociális, kulturális, egészségügyi, okta­tási ágazatokból. Neoliberális eszközökkel piaci viszonyokat teremtettek ezekben az ágaza­tokban, aminek az lett a követ­kezménye, hogy a társadalom kasztosodon, mindenfajta esélyegyenlőséget kizárva sze­gényekre és gazdagokra osztó­dott. Szegények tömegeire és gazdagok kicsiny csoportjára. Arra, hogy ez miként, mi okból történhetett meg velünk, a következő írásomban próbá­lok választ adni. Fratanolo János Munkáspárt Ellenszilánkok Meixner Andrásnak a DN 1999. augusztus 4-i számában Szilánkok címmel jelent meg írása egy közérdekű témában. Valóban szilánk volt ez a cikk. Szilánk az 56-os szer­vezeteknek éppúgy, mint az igazukat a bíróságon, a tör­vényben keresők számára. Ők ugyanis még mindig emelt fővel viselik az élet ki­hívásait, és mindent meg akarnak érteni és meg akar­nak oldani. Meixner András félti az 56- os szervezeteket, hogy nevet­ségessé válnak. Nem érti a bí­rósági ítéletek során felmerült felelősség kérdését. Moso­lyog, ha a bíróság megálla­pítja az MSZP felelősségét, a kormánypárti miniszterek bé­réből is jótállás címén letiltat. Még jó, hogy nem a cikkíró témák közötti csapongása, hanem maguk a témák foglal­ják le az olvasót. A bírósági ítéletek, a bíró­ság függetlensége, az árvíz, a hadseregreform, Németh Miklós visszatérése, az állam­főválasztás kérdései túl ne­héznek bizonyultak Meixner András számára. Nagy Imre elnök, 56-os FKgP Pécs város helyi szervezet Egy álságos politika - 2. Egy nagyon nehéz évnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy lás­suk, változás nem történt. Fiatal demokráciánk még mindig azon gyermekcipő­ben jár, amelybe sajnos min­den nem „MSZP és holdud­varához tartozó” párt kerül, ha kormányzati tényezővé válik. A jelenkor problémáit megoldani kell, nem a múltra hivatkozni és ezt felhasz­nálva kibújni bármiféle fele­lősség és döntés alól. Remélem nem kell sokat várni arra az időre, amikor végre a politikát csinálok nem valami ellen, hanem valamiért politizálnak. De egyelőre saj­nos a kompromisszumkész­ség hiányzik, egy arrogáns kormányzat ezt nem is akarja felvállalni, sőt politizálási stí­lusába beilleszteni sem tudná. Remélhetően az „alultájé­koztatott tömegek” (lásd: Egy álságos politika Dunántúli Napló 1999. 8. 18.) 2002-ben olyan kormányt választanak maguknak, amely nem csak akar, de tárgyal is majd - re­mélhetőleg nem telefonon - mind a munkavállalók, mind a nyugdíjasok és mind a „pol­gár” képviselőjével, attól füg­getlenül, hogy narancsot, vagy szegfűt tart a kezében. Nyőgéri Lajos MSZP A harmadik út Az utóbbi időben újra, egyre többen foglalkoznak a „Har­madik út”, mint lehetséges po­litika kérdésével. A „Harma­dik út” már a második világ­háború előtt megfogalmazó­dott. Akkor azok, akik az el­veket megfogalmazták, a ke­resztényszociális, keresztény- demokrata eszmékben látták a lehetséges kiutat. A kereszténydemokrácia a II. világháború befejezése után nyert teljes polgárjogot a poli­tikában, de akkor meglepő di­namizmussal jelentkezett. A német kereszténydemokrácia Konrad Adenauerrel, míg az olasz De Gasperri vezetésével bontakozott ki és ért el jelentős sikereket. Hazánkban 1947- ben Barankovics István veze­tésével ígéretesen indult, de derékba törte a kommunizmus totalitárius diktatúrája. A rendszerváltás után ha­zánkban is újraszerveződő ke­reszténydemokrácia felhasz­nálta a keresztény elveket és értékeket. Sokan úgy gondol­tuk akkor - és természetesen még ma is -, hogy ezek biztos eligazítást nyújtanak egy igaz­ságosabb társadalom és embe­ribb világ kialakításában. Emlékeztetőül, szeretném ismertetni a legalapvetőbb ke­reszténydemokrata és keresz­tényszociális értékeket.- A társadalom alapeleme az ember. Az ember szabad te­remtmény, öntudattal rendel­kező és egyben közösségi lény, vagyis személy. A sze­mélyes méltóság minden em­ber elidegeníthetetlen tulaj­dona. Tehát az ember jogai természetéből fakadóan egye­temes és sérthetetlen jogok.- Az emberek közösségének legtermészetesebb alapformája a család, amely ezért minden társadalmi struktúra alapsejtje. A család és a társadalom fel­adatai kölcsönösen ki kell hogy egészítsék egymást.-Az ember, mint személy, természeténél fogva szabad. Szabadsága a lelkiismeret és a felelősségvállalás szerves egy­ségében valósulhat meg. A szabadság minden embert megillet. A kereszténydemokrácia szerint az igazságosság az em­beri kapcsolatok alapvető kö­vetelménye, vagyis mindenki­nek meg kell kapnia azt, ami őt megilleti. Az esélyegyenlő­séghez az államnak a törvé­nyes keretet minden esetben biztosítania kell.-A személy közösségi jel­lege és a felelős szabadsága alapozza meg az emberek kö­zötti együttműködést, közös­ségvállalást és a segítést, vagyis a szolidaritást. A sze­mély méltósága és az emberi élet értéke követeli meg min­denkitől a szolidaritást. A szo­lidaritás nem szűkülhet le csak a szociálpolitikára, vagy a ka­ritatív tevékenységre. A társa­dalmi, gazdasági élet egészét át kell hogy járja.- A kereszténydemokrácia fontos eleme, hogy „amit egyes ember megvalósíthat, azt egyes közösség nem vehe ti el tőle. Amit pedig egyes kisebb kö­zösség képes önmaga megvalósí­tani, azt nem ragadhatja magához egy nagyobb cso­port, vagy az állam.” Nem más ez, mint a szubszidiaritás. Meghatározó jelentőségű az önkormányzó szervezetekre épülő pluralista és szervezett társadalom, amelyet a közös­ségek alulról szerveződő és felépülő hálózata sző át. Szerencsére egyre többen gondoljuk úgy, hogy az ezen alapvető keresztény tanok alapján valósulhat meg a való­ságos „közjó” és az „igazságo­sabb és testvériesebb világ”! Mint egykori alapító tag, ezzel a rövid ismertetővel sze­rettem volna megemlékezni a pécsi kereszténydemokrácia újjászerveződésének 10 éves évfordulójáról. Perényi József, Magyar Kereszténydemokrata Szövetség A Pannon Partnerkártya havi előfizetési dija még a vezetékes telefonénál is alacsonyabb, mindössze netté 900 (bruttó 1 125) forint! így Ön, a Pannon GSM előfizetője - minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel -, a nap bármely percében elérheti azokat, akiknek Ön kimondhatatlanul hiányzik. Sőt, kedvező Pannon Partnerkártya aján­latunkhoz számos készülékvásárlási lehetőség is társul! Pannon Partnerkártya előfizetés mobiltelefonnal már nettó 9 600 (bruttó 12 000) forinttól. A beszélgetések percdíjai és a havidíj-mentesen igénybe vehető különleges szolgáltatások megegyeznek a Minimum tarifacsomag mindenkori percdíjaival és szolgáltatásaival. Pannon Partnerkártya előfizetést mindazok a magánszemélyek, cégek valamint szerve­zetek vásárolhatnak, akik már legalább 6 hónapja Pannon GSM előfizetők, Minimum tarifacsomaggal vagy Optimum tarifarendszerrel rendelkeznek, és előfizetésük a Pannon GSM kezdeményezésére nem volt felfüggesztve. Egy előfizetéshez legfeljebb 4 Pannon Partnerkártya vásárolható. Ajánlatunkról további részleteket tudhat meg te­rületi képviseletünkön (Pécs, Ferencesek utcája 6.), vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszontel­adónknál! Készülékajánlatunk az akciós készlet erejéig tart, és 2 éves előfizetői szerződés aláírása esetén érvényes. A megvásárolható készülékek csak Pannon GSM SÍM kártyával használhatók. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 '920 02000. www.pannongsm.hu PA_N.HON gs/a ADJON HANGOT ÉRZÉSEINEK! PANNON PARTNERKÁRTYA

Next

/
Thumbnails
Contents