Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-24 / 231. szám
1999. augusztus 24., kedd Háttér - Riport flENOSZERVÁLTÁS PÉCSETT ÉS BARANYÁBAN 1988-90 etedik oldal 25. rész Kezdeti viták, ünnepi összhang Az épp csak megalakult pécsi SZDSZ-szervezetnek sok problémával kellett egyszerre szembe néznie. A legkisebbet a fennálló hatalom okozta: valójában nem zavarta a csoport működését. A szabaddemokratáknak azonban egyszerre kellett pártot építeni, és megmutatni magukat a társadalomnak; együttműködni a többi ellenzéki erővel, ugyanakkor programjuk sajátosságát kidomborítani. Ez utóbbi értelmezésében gyakorlatilag igen eltérő felfogások mutatkoztak az SZDSZ pécsi szervezetén belül. A vezetés ügyvivői szisztémája elhárította szervezeten belüli pozícióharcot. Ám az, hogy ki mikor milyen alapon és mivel képviseli a pártot a nyilvánosság előtt, az első hónapokban még sok furcsasággal és meghasonlással járt. Két szóval jelölve: ez volt a Ke- resnyei-probléma. Vagy akár úgy is mondható, hogy jelenség, hiszen sokat szerepelt. A közéletbe alkalmanként belekóstolok számára ő tűnhetett az SZDSZ szócsövének. Pedig éppenséggel megosztotta a tagságot: voltak lelkes követői, másrészt pedig olyanok, akik nem - vagy nagyon nem szívesen - vállaltak vele közösséget. Az utóbbiak közé tartozott az ügyvivői testület többsége.-Keresnyei egész sajátosan szólt hozzá minden kérdéshez, szélsőséges véleményeket hangoztatott, és nem volt eléggé konszenzusképes. Nekünk ugyanis menet közben kellett gyorsan megtanulnunk a politizálást, a pártszervezést. Szervezeti és működési szabályt akkor még nem alkottunk, de szóbeli megegyezés alapján kialakított normák szerint igyekeztünk ülésezni. A demokratikus formákat mindenkinek be kellett tartani. A konszenzust egymás között is gyakoroltuk. Aki nem hallgatta meg a másikat, beledumált a szövegébe, és mindenáron mindig csak a saját véleményét akarta hangoztatni, anélkül, hogy a másokéra tekintettel lett volna, az kilógott a mércének felállított képből. Keresnyei nem tolerálta a többieket, ezért roppant nehéz volt vele együttműködési módozatokat kialakítani. Rendkívül csekély eredménnyel tudtunk bármiről is határozni az ügyvivő testületi ülésen, ha azon ő is részt vett. Szavazati joga ugyan nem volt, csak tanácskozási, de azzal mindig élt, és hozzászólásaival szét tudta bombázni az üléseket - emlékezik Rozs András. Az a politizálás, amit Keres- nyei József képviselt, az egyik szín volt az akkori pécsi SZDSZ-en belül. Főleg a vendéglősökre volt jellemző a vulgáris kommunistázás és erős jelszavak hangoztatása. Erről más szabaddemokratáknak az volt a véleményük, hogy ez nem olyan stílus, ami egy magát komolyan vevő ellenzéki párttól elvárható.-Márciusra olyanok is sodródtak hozzánk, akikkel az ember nem vállalhatott közösséget. Ekkor még Keresnyei és társai, hónapokkal később pedig a konjunktúralovagok kese- ríttek el. Keresnyei és köre egyfolytában csak kommunistázni akart. Hogy miként került a szabaddemokrata mozgalomba, az rejtély előttem - mondja Valkó László.- Keresnyei ki is mondta: az oroszok megölték az apját, és őt semmi más nem érdekli. Hozzá hasonlóan volt egy olyan réteg, aki a maga számára úgy fordította le a radikális változást, hogy eljött a bosszú ideje. Azt, hogy a változásokban való radikalizmus nem az indulatok radikalizmusa, képtelenek voltak akkoriban felfogni. Azt gondolom, ha ez a radikalizmus rögtön jobboldali ideológiával jelentkezik, ahhoz könnyebben tudtak volna kapcsolódni. Ezért nálunk feszélyezve érezték magukat. Számukra a másféle szabaddemokraták - az igaziak - csak zavaró tényezők voltak. Ők viszont az SZDSZ nyakán borzalmas nagy kölönc. Amihez mi kapcsolódni akartunk még a Szabad Kezdeményezések Hálózatában, az egyrészt erkölcsi etalont jelentett számunkra, másrészt egy intellektuális szintet. Ehhez képest nagyon nehéz volt elviselni, hogy a törekvéseinket nem tudjuk megvalósítani, mert a hozzánk csapódott elemek a maguk szintjére próbálnak lehúzni, és a védekezés elhasználja az energiánkat. Persze minden párt hasonló cipőben járt ezzel, de esetleg nem mindegyik volt annyira finnyás, hogy igyekezzen megszabadulni az egyébként jó hangadónak használható elemektől. Keresnyei szerepelt nagyon sok olyan fórumon is, amikre nem volt ügyvivő-testületi, illetve közgyűlési felhatalmazása. Például az értelmiségi Klubban is többször az SZDSZ színeiben, lépett fel.-Ez nagyon sok kárt okozott, vagy legalábbis mi úgy gondoltuk, mert rendkívül vulgáris nyilatkozataival lerombolta azt az SZDSZ-képet, amiről mi úgy gondoltuk, hogy felépítettünk már. Ki kellett tiltanunk az ügyvivő testület üléséről is, mert még a figyelmeztetés után is zsidóellenes megnyilatkozásokra ragadtatta magát. Ez nagyon nem illett bele egy demokratikus ellenzéki szervezet elveibe, sem a politikai gyakorlatába. Nem lehetett tűrni. Akkor én elnököltem az ügyvivői testület ülésén és megszavaztattam a társaságot. Az ügyvivő testületé 3:2 arányban úgy döntött, hogy nem hívjuk meg Keresnyeit az üléseinkre. Am ezzel együtt is a mögötte lévő körre számítani kellett. A taxisok nem egészen fedték le Keresnyei körét, bár ismerték. A taxisok sokkal józa- nabbul viselkedtek. Velük lehetett tárgyalni. Az értelmiségiek pedig akkor még nem túlságosan sokan voltak nálunk - mondja Rozs András. Az első időben, amíg nem tisztázódtak az erőviszonyok, a pécsi csoport taglétszáma 50- 60, néha 70-80 fő volt. Sokan nem exponálták magukat, hanem kivártak. Inkább a szimpatizánsok voltak sokan a szabaddemokraták mellett.-A pécsi csoport menynyire volt egyben baranyai is?-Lehetséges, hogy voltak a megye más városaiban már akkor is SZDSZ-es szervezetkezdemények, de én pécsi ügyvivőként nem tudtam róluk. Mi pécsi csoportot csináltunk akkor. A megyei szervezés valójában később indult meg nagyobb méretekben: 1989 őszén, a négy igenes népszavazás kampánya idején. Voltak persze sajátos vidéki kapcsolatai egyes SZDSZ-es személyeknek. Például Varsányi Erikának ormánsági községekkel. Az SZDSZ-nek nem volt saját helyisége a megalakulása utáni időben, ezért a tagság a levéltárban, vagy gyakrabban különböző vendéglőkben jött össze: leginkább a megalakulás helyszínén, a Susogóban, csak amikor már többen lettek, nem a különteremben, hanem a nagyteremben. De volt más törzshely is. Például a Bástya Söröző, amelynek a külön termében inkább a pártok találkozói zajlottak, de olykor az SZDSZ ügyvivői is ott üléseztek, vagy magánházakban. A kezdeti időben az SZDSZ- ügyvivők által szervezett gyűlések és propagandaakciók spontán szerveződések voltak. Ä Szabad Demokraták Szövetsége alakulásakor elfogadott elvi nyilatkozatra támaszkodott a tartalom. Akkor még az MDF és az SZDSZ között sem volt akkora különbség - legalábbis a külső szemlélő számára -, mint hónapokkal később.-Az SZDSZ is, az MDF is több ideológiai forrásból táplálkozott, és számos hasonlósággal, csak máshova tették a hangsúlyt. Mi, értelmiségiek, úgy vettük észre, hogy például akik az MDF-hez csatlakoztak, azok szellemisége esetleg később az SZDSZ-hez állt közelebb, és így volt ez fordítva is. Átjárás azonban akkor már nemigen volt a két párt között, bár azért akadtak kivételek. A lényeg 1989 tavaszán még eléggé tisztán a valami elleni küzdés, vagyis az MSZMP politikája ellen, az egypártrend- szer megszüntetéséért való küzdelem volt. Ez fogott össze mindannyiunkat. Tudtuk, hogy a rendszert meg kell változtatni, de nem csak afféle reformokkal, amit az MSZMP-n belül a hatalmon lévők egy része is hirdetett. Az SZDSZ programjából mi azt olvashattuk ki, hogy radikális változtatás kell, vagyis rendszerváltás. És úgy látszott, hogy ebben is egyetértés van az ellenzéki pártok között. Erre alapozva válhattak valóra a közös akciók. Ezek sorában kiemelkedő helye volt az 1989-es március 15-i ünnepség megszervezésének. A többi párttal, mozgalommal való kapcsolattartás első lehetősége ez volt az SZDSZ számára.- Bizonyos kapcsolataink voltak már a többiekkel, de ez volt az első olyan speciális alkalom, amikor összejöhettünk és megismerhettük egymást. A Bástya Söröző különtermében szerveztük a március 15-i megemlékezésünket. Az volt a megállapodás lényege, hogy az ünneplés a hivatalostól eltérően csak az ellenzéki erők saját szervezése legyen. És úgy is lett. Március 14-én este külön ünnepeltünk a hivatalostól. Ott és akkor az azonosságra, és nem különbségre kellett koncentrálniuk az ellenzéki pártoknak. És konszenzusra kellett jutniuk. Az első pontban sikerült is, vagyis abban, hogy külön legyünk az MSZMP-től az ünnepen. Ez sem volt azonban olyan egyértelmű, mint ahogy később kiderült: néhányan együtt koszorúztak velük a másnapi hivatalos ünnepségeken. A március 14-i saját ellenzéki ünnepséget az MDF, a Fidesz és az SZDSZ szervezte. Az előzetes tárgyalásokon nem vett részt, de közvetlenül az ünnep előtt csatlakozott hármunkhoz az FKgP is. Az MDF részéről Schmidt Gábort, a Fidesz részéről Eresei Katalint lehet fő szervezőnek említeni, az SZDSZ képviseletében pedig én vettem részt tárgyalásokon. A kompromisszum érdekében beleegyeztem abba, hogy a MDF részéről tekintélyes és szónokolni is tudó, más rétegek által is elismert személy mondja a fő ünnepi beszédet. Ismeretes, hogy a szónok And- rásfalvy Bertalan volt. Hogy mi legyen a beszédben, azt rábíztuk, de bizonyos elképzeléseket elmondtunk neki, hogy szerintünk mi lenne jó. Nem akartunk túl radikálisak lenni. Ugyanakkor javaslataink is voltak. Például a megemlékezésen Balikó Tamás szavalt, méghozzá Utassy József Új március című versét. Ezt én javasoltam. Ilyen részletekbe menő volt a megállapodás. A legfontosabb törekvés az volt, hogy az egész akció össztársadalmi legyen, és ne zavarja meg méltatlan közjáték.- Attól tartottunk, hogy provokációk lesznek - meséli Rozs András. - Az első ilyen nagy, közös rendezvénye volt az ellenzéki pártoknak. Biztosítékot szerettünk volna, hogy rendben zajlik le. Schmidt Gáborral ketten elmentünk a rendőrségre is, és kértük a segítségüket ahhoz, hogy az esetleges provokátorokat közösen szűrjük ki. Tisztességesen fogadtak minket és megígérték a segítségüket. Sőt be is váltották az ígéretet. Voltak rendőrségi összekötők, és mi tudtuk, kik azok, hogy rendzavarás - bekiabálások, vagy fáklyával való gyújtogatás - esetén fel lehessen lépni. Végül is rendben lezajlott az ünnepség. Ez egy időre összekovácsolta az ellenzéket.-Persze azért voltak véleménykülönbségek az ünnepség szervezésében. Például a Fidesz az akkori stílusának megfelelően a politikai happeningeket nagyon szerette. Ezek harsányan ellenzéki megnyilvánulások voltak. Nem fogadtuk el az ő javaslatukat, amely a március 15-i felvonuláson is különböző jelszavak skandálásától kezdve utcai happening jeleneteket tervezett. Én ezt Március 15. alkalmával nem helyeseltem. Akkor össze is különböztem ezen Eresei Katalinnal. Ebben a kérdésben azonban az MDF-fel azonos volt a véleményünk. Az ellenzéki egység első igazi nagy próbája azonban az ellenzéki kerekasztal működése lett. Dunai Imre A sorozat következő részében az SZDSZ kék bibliájáról esik szó, valamint azokról az akciókról, amelyeket ezek alapján szerveztek a szabaddemokraták Pécsett és Baranyában. A pécsi szabaddemokraták hamar kapcsolatot találtak a város németországi testvérvárosa, Fellbach főpolgármesterével, a szintén szabaddemokrata Fridrich Tiellel (középen) dr. Varga Levente (balról) és Gettó József társaságában hetedik oldal holnap Riport I--------------------------------s A drogosok utókezelésének igen sikeres eleme a színházterápia, j A Nápoly melletti Leo Amid Szövetség, valamint a magyar származású George Baal révén vált a kábítószeres fiatalok segítésé- | nek hatékony eszközévé. Alapít- j ványi intézetük Komlón 1992 j óta működik. Portré Hetesi István pécsi egyetemi ta- , nárTurgenyevbe szerelmes, í Az irodalmár tanár XIX. századi módszert választott: ma is kézzel ír. 1......................................................... Po rtré A műholdak hullámlovasa Amikor a katonai főiskolát elvégezte, úgy érezte, az akkori hadsereg szellemét nem neki találták ki. Leszerelt, de 1990-ben már nem habozott mégis csak egy sereg szervezettségéhez hasonló mozgalomhoz, a polgárőrséghez csatlakozni. A Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület országos elnöke. Még tizenegy éves sem volt, amikor megépítette első detektoros rádióját. A rádiózástól azóta sem szakadt el.- Éppen most dolgozunk azon, hogy helyrehozzunk egy lerobbant adótornyot a Tube- sen. Fontos lenne, hogy a rádióamatőrök felismerjék, mennyire hasznos lenne ez nekik, és ezért nem csak az adótornyok használatában vennének részt, de az ilyen munkákban is.-A csatornahasználat másnak pénzbe kerül. A rádióamatőröknek is kell fizetniük?- Nem, számunkra a rádiózás - mindeegymással tartani a kapcsolatot, s katasztrófa idején gyors segítséget adni.- Milyen gyorsan?- Az én számítógépemre egy mindössze 2,5 wattos pakett-rádió van kötve. Ha Brazíliával lépek kapcsolatba, 5-6 másodperc alatt itt lehet a vánütt a világon - ingyenes. Megvan ennek a magyarázata. Sok esetben bizonyosodott már be, hogy miközben minden egyéb kommunikációs csatorna eldugulhat, a rádióamatőrök tudják- Nálunk mennyire fejlett a rádióamatőr-mozgalom ?- Európa van az élmezőnyben, ezen belül mi nagyon jó helyen állunk. A magyaroknak külön csatornája van - a 156- os -, ezen a világ minden részén lehet magyar nyelven forgalmazókat találni. Nekem sajnos már Venczel Tibor Pécsett született 1949-ben. Általános és középiskoláit itt végezte, majd a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola következett. Valódi hullámlovasként alig volt egyenruhában, amikor úgy döntött: maszek rádió- és tv-szerelő lesz. Nős, felnőtt fia kereskedő, felesége könyvelő. lasz. Most már műholdak közvetítésével teremtünk igen gyors összeköttetést. nem sok időm van rádiózni, de vannak régi barátaim az éterből. -A polgárőrség veszi el az idejét?-Nincs egyik országban sem annyi rendőr, hogy a terbűnözéssel megbirkóz- Tegnap a Kertvárosban egy lány válláról tépte le két motoros srác a táskát... Szükség van a lakossági összefogásra. Közel 1000 polgárőr van Baranyában. Szerencsémre a mi megyénkben a legtöbb, nem kell sűrűn nagyon messze utaznom. Mészáros Attila
