Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-24 / 231. szám

1999. augusztus 24., kedd Háttér - Riport flENOSZERVÁLTÁS PÉCSETT ÉS BARANYÁBAN 1988-90 etedik oldal 25. rész Kezdeti viták, ünnepi összhang Az épp csak megalakult pécsi SZDSZ-szervezetnek sok problémával kellett egyszerre szembe néznie. A legkisebbet a fennálló hatalom okozta: valójában nem zavarta a csoport működését. A szabaddemokratáknak azonban egyszerre kellett pártot építeni, és megmutatni magukat a tár­sadalomnak; együttműködni a többi ellenzéki erővel, ugyanakkor programjuk sajátosságát ki­domborítani. Ez utóbbi értelmezésében gyakorlatilag igen eltérő felfogások mutatkoztak az SZDSZ pécsi szervezetén belül. A vezetés ügyvivői szisztémája elhárította szervezeten belüli po­zícióharcot. Ám az, hogy ki mikor milyen alapon és mivel képviseli a pártot a nyilvánosság előtt, az első hónapokban még sok furcsasággal és meghasonlással járt. Két szóval jelölve: ez volt a Ke- resnyei-probléma. Vagy akár úgy is mondható, hogy jelen­ség, hiszen sokat szerepelt. A közéletbe alkalmanként bele­kóstolok számára ő tűnhetett az SZDSZ szócsövének. Pedig éppenséggel megosztotta a tag­ságot: voltak lelkes követői, másrészt pedig olyanok, akik nem - vagy nagyon nem szíve­sen - vállaltak vele közösséget. Az utóbbiak közé tartozott az ügyvivői testület többsége.-Keresnyei egész sajátosan szólt hozzá minden kérdéshez, szélsőséges véleményeket han­goztatott, és nem volt eléggé konszenzusképes. Nekünk ugyanis menet közben kellett gyorsan megtanulnunk a politi­zálást, a pártszervezést. Szer­vezeti és működési szabályt akkor még nem alkottunk, de szóbeli megegyezés alapján ki­alakított normák szerint igye­keztünk ülésezni. A demokrati­kus formákat mindenkinek be kellett tartani. A konszenzust egymás között is gyakoroltuk. Aki nem hallgatta meg a mási­kat, beledumált a szövegébe, és mindenáron mindig csak a saját véleményét akarta hangoztatni, anélkül, hogy a másokéra tekin­tettel lett volna, az kilógott a mércének felállított képből. Ke­resnyei nem tolerálta a többie­ket, ezért roppant nehéz volt vele együttműködési módoza­tokat kialakítani. Rendkívül csekély eredménnyel tudtunk bármiről is határozni az ügy­vivő testületi ülésen, ha azon ő is részt vett. Szavazati joga ugyan nem volt, csak tanácsko­zási, de azzal mindig élt, és hozzászólásaival szét tudta bombázni az üléseket - emlé­kezik Rozs András. Az a politizálás, amit Keres- nyei József képviselt, az egyik szín volt az akkori pécsi SZDSZ-en belül. Főleg a ven­déglősökre volt jellemző a vul­gáris kommunistázás és erős jelszavak hangoztatása. Erről más szabaddemokratáknak az volt a véleményük, hogy ez nem olyan stílus, ami egy ma­gát komolyan vevő ellenzéki párttól elvárható.-Márciusra olyanok is sod­ródtak hozzánk, akikkel az em­ber nem vállalhatott közössé­get. Ekkor még Keresnyei és társai, hónapokkal később pe­dig a konjunktúralovagok kese- ríttek el. Keresnyei és köre egy­folytában csak kommunistázni akart. Hogy miként került a szabaddemokrata mozgalomba, az rejtély előttem - mondja Valkó László.- Keresnyei ki is mondta: az oroszok megölték az apját, és őt semmi más nem érdekli. Hozzá hasonlóan volt egy olyan réteg, aki a maga számára úgy fordí­totta le a radikális változást, hogy eljött a bosszú ideje. Azt, hogy a változásokban való ra­dikalizmus nem az indulatok radikalizmusa, képtelenek vol­tak akkoriban felfogni. Azt gondolom, ha ez a radikalizmus rögtön jobboldali ideológiával jelentkezik, ahhoz könnyebben tudtak volna kapcsolódni. Ezért nálunk feszélyezve érezték ma­gukat. Számukra a másféle sza­baddemokraták - az igaziak - csak zavaró tényezők voltak. Ők viszont az SZDSZ nyakán borzalmas nagy kölönc. Ami­hez mi kapcsolódni akartunk még a Szabad Kezdeményezé­sek Hálózatában, az egyrészt erkölcsi etalont jelentett szá­munkra, másrészt egy intellek­tuális szintet. Ehhez képest na­gyon nehéz volt elviselni, hogy a törekvéseinket nem tudjuk megvalósítani, mert a hozzánk csapódott elemek a maguk szintjére próbálnak lehúzni, és a védekezés elhasználja az energiánkat. Persze minden párt hasonló cipőben járt ezzel, de esetleg nem mindegyik volt annyira finnyás, hogy igyekez­zen megszabadulni az egyéb­ként jó hangadónak használ­ható elemektől. Keresnyei szerepelt nagyon sok olyan fórumon is, amikre nem volt ügyvivő-testületi, il­letve közgyűlési felhatalma­zása. Például az értelmiségi Klubban is többször az SZDSZ színeiben, lépett fel.-Ez nagyon sok kárt oko­zott, vagy legalábbis mi úgy gondoltuk, mert rendkívül vul­gáris nyilatkozataival lerom­bolta azt az SZDSZ-képet, ami­ről mi úgy gondoltuk, hogy fel­építettünk már. Ki kellett tilta­nunk az ügyvivő testület ülésé­ről is, mert még a figyelmezte­tés után is zsidóellenes megnyi­latkozásokra ragadtatta magát. Ez nagyon nem illett bele egy demokratikus ellenzéki szerve­zet elveibe, sem a politikai gyakorlatába. Nem lehetett tűrni. Akkor én elnököltem az ügyvivői testület ülésén és megszavaztattam a társaságot. Az ügyvivő testületé 3:2 arány­ban úgy döntött, hogy nem hív­juk meg Keresnyeit az ülése­inkre. Am ezzel együtt is a mö­götte lévő körre számítani kel­lett. A taxisok nem egészen fed­ték le Keresnyei körét, bár is­merték. A taxisok sokkal józa- nabbul viselkedtek. Velük lehe­tett tárgyalni. Az értelmiségiek pedig akkor még nem túlságo­san sokan voltak nálunk - mondja Rozs András. Az első időben, amíg nem tisztázódtak az erőviszonyok, a pécsi csoport taglétszáma 50- 60, néha 70-80 fő volt. Sokan nem exponálták magukat, ha­nem kivártak. Inkább a szimpa­tizánsok voltak sokan a sza­baddemokraták mellett.-A pécsi csoport meny­nyire volt egyben baranyai is?-Lehetséges, hogy voltak a megye más városaiban már ak­kor is SZDSZ-es szervezet­kezdemények, de én pécsi ügy­vivőként nem tudtam róluk. Mi pécsi csoportot csináltunk ak­kor. A megyei szervezés való­jában később indult meg na­gyobb méretekben: 1989 őszén, a négy igenes népszavazás kampánya idején. Voltak per­sze sajátos vidéki kapcsolatai egyes SZDSZ-es személyek­nek. Például Varsányi Erikának ormánsági községekkel. Az SZDSZ-nek nem volt sa­ját helyisége a megalakulása utáni időben, ezért a tagság a levéltárban, vagy gyakrabban különböző vendéglőkben jött össze: leginkább a megalakulás helyszínén, a Susogóban, csak amikor már többen lettek, nem a különteremben, hanem a nagyteremben. De volt más törzshely is. Például a Bástya Söröző, amelynek a külön ter­mében inkább a pártok találko­zói zajlottak, de olykor az SZDSZ ügyvivői is ott ülésez­tek, vagy magánházakban. A kezdeti időben az SZDSZ- ügyvivők által szervezett gyű­lések és propagandaakciók spontán szerveződések voltak. Ä Szabad Demokraták Szövet­sége alakulásakor elfogadott elvi nyilatkozatra támaszkodott a tartalom. Akkor még az MDF és az SZDSZ között sem volt akkora különbség - legalábbis a külső szemlélő számára -, mint hónapokkal később.-Az SZDSZ is, az MDF is több ideológiai forrásból táp­lálkozott, és számos hasonló­sággal, csak máshova tették a hangsúlyt. Mi, értelmiségiek, úgy vettük észre, hogy például akik az MDF-hez csatlakoztak, azok szellemisége esetleg ké­sőbb az SZDSZ-hez állt köze­lebb, és így volt ez fordítva is. Átjárás azonban akkor már nemigen volt a két párt között, bár azért akadtak kivételek. A lényeg 1989 tavaszán még eléggé tisztán a valami elleni küzdés, vagyis az MSZMP po­litikája ellen, az egypártrend- szer megszüntetéséért való küzdelem volt. Ez fogott össze mindannyiunkat. Tudtuk, hogy a rendszert meg kell változtatni, de nem csak afféle reformok­kal, amit az MSZMP-n belül a hatalmon lévők egy része is hirdetett. Az SZDSZ program­jából mi azt olvashattuk ki, hogy radikális változtatás kell, vagyis rendszerváltás. És úgy látszott, hogy ebben is egyetér­tés van az ellenzéki pártok kö­zött. Erre alapozva válhattak va­lóra a közös akciók. Ezek sorá­ban kiemelkedő helye volt az 1989-es március 15-i ünnepség megszervezésének. A többi párttal, mozgalommal való kapcsolattartás első lehetősége ez volt az SZDSZ számára.- Bizonyos kapcsolataink voltak már a többiekkel, de ez volt az első olyan speciális al­kalom, amikor összejöhettünk és megismerhettük egymást. A Bástya Söröző különtermében szerveztük a március 15-i meg­emlékezésünket. Az volt a megállapodás lényege, hogy az ünneplés a hivatalostól eltérően csak az ellenzéki erők saját szervezése legyen. És úgy is lett. Március 14-én este külön ünnepeltünk a hivatalostól. Ott és akkor az azonosságra, és nem különbségre kellett kon­centrálniuk az ellenzéki pár­toknak. És konszenzusra kellett jutniuk. Az első pontban sike­rült is, vagyis abban, hogy kü­lön legyünk az MSZMP-től az ünnepen. Ez sem volt azonban olyan egyértelmű, mint ahogy később kiderült: néhányan együtt koszorúztak velük a másnapi hivatalos ünnepsége­ken. A március 14-i saját ellen­zéki ünnepséget az MDF, a Fi­desz és az SZDSZ szervezte. Az előzetes tárgyalásokon nem vett részt, de közvetlenül az ünnep előtt csatlakozott hár­munkhoz az FKgP is. Az MDF részéről Schmidt Gábort, a Fi­desz részéről Eresei Katalint lehet fő szervezőnek említeni, az SZDSZ képviseletében pe­dig én vettem részt tárgyaláso­kon. A kompromisszum érde­kében beleegyeztem abba, hogy a MDF részéről tekintélyes és szónokolni is tudó, más rétegek által is elismert személy mondja a fő ünnepi beszédet. Ismeretes, hogy a szónok And- rásfalvy Bertalan volt. Hogy mi legyen a beszédben, azt rábíz­tuk, de bizonyos elképzeléseket elmondtunk neki, hogy szerin­tünk mi lenne jó. Nem akartunk túl radikálisak lenni. Ugyanak­kor javaslataink is voltak. Pél­dául a megemlékezésen Balikó Tamás szavalt, méghozzá Utassy József Új március című versét. Ezt én javasoltam. Ilyen részletekbe menő volt a megál­lapodás. A legfontosabb törekvés az volt, hogy az egész akció össz­társadalmi legyen, és ne zavarja meg méltatlan közjáték.- Attól tartottunk, hogy pro­vokációk lesznek - meséli Rozs András. - Az első ilyen nagy, közös rendezvénye volt az el­lenzéki pártoknak. Biztosítékot szerettünk volna, hogy rendben zajlik le. Schmidt Gáborral ket­ten elmentünk a rendőrségre is, és kértük a segítségüket ahhoz, hogy az esetleges provokátoro­kat közösen szűrjük ki. Tisztes­ségesen fogadtak minket és megígérték a segítségüket. Sőt be is váltották az ígéretet. Vol­tak rendőrségi összekötők, és mi tudtuk, kik azok, hogy rend­zavarás - bekiabálások, vagy fáklyával való gyújtogatás - esetén fel lehessen lépni. Végül is rendben lezajlott az ünnepség. Ez egy időre össze­kovácsolta az ellenzéket.-Persze azért voltak véle­ménykülönbségek az ünnepség szervezésében. Például a Fidesz az akkori stílusának megfele­lően a politikai happeningeket nagyon szerette. Ezek harsá­nyan ellenzéki megnyilvánulá­sok voltak. Nem fogadtuk el az ő javaslatukat, amely a március 15-i felvonuláson is különböző jelszavak skandálásától kezdve utcai happening jeleneteket ter­vezett. Én ezt Március 15. al­kalmával nem helyeseltem. Akkor össze is különböztem ezen Eresei Katalinnal. Ebben a kérdésben azonban az MDF-fel azonos volt a véleményünk. Az ellenzéki egység első igazi nagy próbája azonban az ellenzéki kerekasztal működése lett. Dunai Imre A sorozat következő részében az SZDSZ kék bibliájáról esik szó, valamint azokról az akci­ókról, amelyeket ezek alapján szerveztek a szabaddemokraták Pécsett és Baranyában. A pécsi szabaddemokraták hamar kapcsolatot találtak a vá­ros németországi testvérvárosa, Fellbach főpolgármesteré­vel, a szintén szabaddemokrata Fridrich Tiellel (középen) dr. Varga Levente (balról) és Gettó József társaságában hetedik oldal holnap Riport I--------------------------------­s A drogosok utókezelésének igen sikeres eleme a színházterápia, j A Nápoly melletti Leo Amid Szö­vetség, valamint a magyar szár­mazású George Baal révén vált a kábítószeres fiatalok segítésé- | nek hatékony eszközévé. Alapít- j ványi intézetük Komlón 1992 j óta működik. Portré Hetesi István pécsi egyetemi ta- , nárTurgenyevbe szerelmes, í Az irodalmár tanár XIX. századi módszert választott: ma is kézzel ír. 1......................................................... Po rtré A műholdak hullámlovasa Amikor a katonai főiskolát elvégezte, úgy érezte, az akkori hadsereg szellemét nem neki találták ki. Leszerelt, de 1990-ben már nem habozott mégis csak egy sereg szervezettségéhez ha­sonló mozgalomhoz, a polgárőrséghez csatlakozni. A Bűnmeg­előzési és Vagyonvédelmi Egyesület országos elnöke. Még tizenegy éves sem volt, amikor megépítette első detek­toros rádióját. A rádiózástól az­óta sem szakadt el.- Éppen most dolgozunk azon, hogy helyrehozzunk egy lerobbant adótornyot a Tube- sen. Fontos lenne, hogy a rá­dióamatőrök felismerjék, mennyire hasznos lenne ez ne­kik, és ezért nem csak az adó­tornyok használatában venné­nek részt, de az ilyen munkák­ban is.-A csatornahasználat más­nak pénzbe kerül. A rádióama­tőröknek is kell fizetniük?- Nem, számunkra a rádió­zás - minde­egymással tartani a kapcsola­tot, s katasztrófa idején gyors segítséget adni.- Milyen gyorsan?- Az én számítógépemre egy mindössze 2,5 wattos pa­kett-rádió van kötve. Ha Brazí­liával lépek kapcsolatba, 5-6 másodperc alatt itt lehet a vá­nütt a világon - ingyenes. Megvan en­nek a magya­rázata. Sok esetben bizo­nyosodott már be, hogy miközben minden egyéb kommunikációs csatorna eldu­gulhat, a rádióamatőrök tudják- Nálunk mennyire fejlett a rádióamatőr-mozgalom ?- Európa van az élmezőny­ben, ezen belül mi nagyon jó helyen állunk. A magyaroknak külön csatornája van - a 156- os -, ezen a világ minden ré­szén lehet magyar nyelven forgalmazókat találni. Nekem sajnos már Venczel Tibor Pécsett született 1949-ben. Általános és középiskoláit itt végezte, majd a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola következett. Valódi hullámlovasként alig volt egyenruhában, amikor úgy döntött: maszek rádió- és tv-szerelő lesz. Nős, felnőtt fia kereskedő, felesége könyvelő. lasz. Most már műholdak köz­vetítésével teremtünk igen gyors összeköttetést. nem sok időm van rádiózni, de vannak régi bará­taim az éterből. -A polgárőrség veszi el az idejét?-Nincs egyik országban sem annyi rendőr, hogy a ter­bűnözéssel megbirkóz- Tegnap a Kertvárosban egy lány válláról tépte le két motoros srác a táskát... Szükség van a lakossági össze­fogásra. Közel 1000 polgárőr van Baranyában. Szeren­csémre a mi megyénkben a legtöbb, nem kell sűrűn na­gyon messze utaznom. Mészáros Attila

Next

/
Thumbnails
Contents