Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-24 / 231. szám

1999. augusztus 24., kedd Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Feljelentik a rémhírterjesztőket Vasutasszámtan A MÁV és a Vasúti Dolgozók Demokratikus Szakszervezete között tegnap sem született egyezség a kilátásba helyezett sztrájk alatti elégséges szolgál­tatást illetően. Az egymástól tá­vol eső elképzeléseket mindkét fél ismét áttekinti. A részvénytársaság javaslata: a sztrájk alatti még elégséges szol­gáltatás mértékét - azaz az au­gusztus 26-án közlekedő sze­mély- és tehervonatok mennyi­ségét - a munkabeszüntetést tá­mogatók létszámának arányá­ban állapítsák meg. Sárái Gyula vezérigazgató-helyettes tájékoz­tatása szerint felméréseik alap­ján dolgozóik 10 százaléka sem támogatja a béralkuval kapcso­latos sztrájkot. A szakszervezet a javasolt 2800 személyvonat helyett legfeljebb 1000-ről tár­gyalna. Lukácsi Bálint, a VDSZSZ szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta: csupán annyit tekin­tenek tényként, hogy a Vasuta­sok Szakszervezetének 26 ezer, a Mozdonyvezetők Szakszerve­zetének 4,5 ezer, nekik meg 14 500 tagjuk van. Az viszont, hogy a másik két érdekképvise­let bérmegállapodást kötött a MÁV-val, nem jelenti azt, hogy tagságuk soraiban mindenki sztrájkellenes. Hozzátette: a VDSZSZ-tagok 60 százaléka - a vonatindítást elrendelő forgalmi szolgálatte­vők, a jármű biztonságtechnikai állapotát jóváhagyó kocsivizsgá­lók, továbbá sorompóőrök és a vonat indításához nélkülözhe­tetlen jeladást megadó jegyvizs­gálók - sztrájk esetén kulcspo­zíciót töltenek be. Elmondta még: elnökük ugyancsak tegnap felkereste Orbán Péter országos rendőrfőkapitányt, mert vasu­tasberkekben az a hír járja, hogy a rendőrség sztrájk esetén közbelép. Orbán megerősítette: szabályosan bejelentett és végre­hajtott munkabeszüntetés ese­tén nem fordulhat elő rendőri beavatkozás. Lapzártánkkor sajtóközle­mény tudatta: a MÁV Rt. bünte­tőfeljelentést tesz a rémhírter­jesztők ellen. (cs. benkő) Torgyánnak fizetnie kell? Jogi szakértők szerint a sajtó te­vékenységének akadályozása mi­att pénzbüntetésre is ítélhetnék Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, aki egy vitafórumon elkobozta(tta) a Duna Tv kazettáját. A sors finto­ra, hogy a kisgazdapárt szabály- sértő elnöke aznap maga is sza­bálysértővel találkozott: autójá­nak nekiment egy ittas vezető. Nincs olyan jogszabály, amely megengedné a riportalanynak, hogy elkobozza a vele készült hang- és képfelvételt tartalmazó kazettát - mondta érdeklődé­sünkre Orosz Balázsné, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének jogi képviselője. Hozzátette: ugyanakkor mind a sajtó-, mind a médiatörvény nemcsak lehetővé teszi, hanem kötelezi is az újságírókat arra, hogy a nyilvános rendezvények­ről - így az ópusztaszeri agrár­fórumról is - tudósítsanak. Mint ismeretes, a Szegedi Vá­rosi Televízió munkatársa a Du­na Tv megbizásából Ópuszta­szeren interjút készített az ag­rártárca vezetőjével, de mert Torgyán provokatívnak ítélte a kérdéseket, elkoboztatta, egyes hirek szerint biztonsági embe­reivel erőszakkal elvetette az operatőrtől a kazettát. Orosz Balázsné érthetetlen­nek nevezte a történteket, mert szerinte a közszereplők is jól tudják, hogy az elégedetlenség kinyilvánításának nem ez a módja. A miniszternek jogában állt volna visszautasítania a neki nem tetsző kérdéseket, de a vo­natkozó jogszabály alapján megtehette volna azt is, hogy előre kéri: játsszák le neki a fel­vett anyagot, mielőtt az adásba kerülne. A kazetta elvétele a szakember értelmezésében egyet jelent a saj­tó munkájának akadályozásával, ami szabálysértésnek minősül. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges feljelentés és rendőrségi vizsgálat következményeként Torgyánt pénzbüntetésre ítélhetnék. Mint megtudtuk, az ügyvédnő praxisá­ban az utóbbi években nem for­dult elő hasonló eset, így a sajtó- szabadság durva megsértésére külföldi példát említett. A prágai Vencel téri tüntetésen - igaz, más történelmi helyzetben és más kö­rülmények között - jogtalanul vették őrizetbe Deutsch Tamást és az őt kísérő magyar televíziós stábot, ám akkor az eseményt megörökitő kazettát sikerült ki­menteni a tömegből.- A Köztársasági Őrezred biz­tonsági emberei nem koboztak el semmit - nyilatkozta a Ferenczy Europressnek Kardos Imre sze­mélyvédelmi főosztályvezető he­lyettes, aki tegnap meghallgatta azt a két beosztottját, aki szemta­núja volt a történteknek. Elmon­dásuk szerint a miniszter maga kérte el az operatőrtől a felvételt, majd - mivel titkárnője épp nem tartózkodott mellette - a kazettát az egyik testőr kezébe adta. Pár perc múlva a testőr a közben megérkező hölgyre bízta a szo­katlan szerzeményt. Takács Mariann A jogosultságot igazolni kell Ősztől: iskoláztatási támogatás A gyermek tankötelessé válása évének októberétől a havonta folyósított családi pótlékot iskoláztatási támogatási jogosultság váltja fel - emlé­kezteti a szülőket a hamarosan életbe lépő új szabályozásra Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az iskoláztatási támogatás összege azonos a családi pótlé­kéval. Egy gyermeket nevelő család havonta 3800 forintot, egyedülálló szülő 4500-at, két­gyermekes család 4700-at, egyedülálló 5400-at, három­vagy többgyermekes család 5900-at, egyedülálló 6300 fo­rintot kap gyermekenként. Aki tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, 7500 forinthoz jut. E rendszeres pénzbeli segít­ség feltétele, hogy az oktatási in­tézményekben és az önkor­mányzatoknál beszerezhető for­manyomtatványok pontosan ki­töltve legkésőbb szeptember 30- ig eljussanak a helyhatóságok­hoz. Az iskoláztatási támogatás megállapítása akkor esedékes, amikor a gyermek tanköteles korúvá válik, egyszersmind ta­nulói jogviszonyt létesít. A közoktatásról szóló tör­vény értelmében az minősül tankötelesnek, akit az iskola igazgatója 6-16 éves kora kö­zött annak minősít. Tanköteles koron túl (legfeljebb 20 éves ko­rig) akkor jár e juttatás, ha a di­ák alap- vagy középfokú intéz­ményben tanul és nincs rend­szeres önálló jövedelme. A tan­köteles gyermek után akkor is jár a nevelési ellátás, ha hónapo­kon át igazoltan beteg és ezért nem jár iskolába. Ha viszont azért mulaszt, mert a szülő illet­ve a gyám nem gondoskodik tankötelezettsége teljesítéséről, a települési önkormányzat jegy­zője a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megvonhat­ja a támogatást. A jogcím nélkül felvett pénzt a folyósító szerv visszafizetteti és eljárás indíthat a kötelességét elhanyagoló szü­lő ellen. (cs. b. j.) Csőbomba a kórbonctanon Több korábbi robbantással is a lefülelt férfit gyanúsítják Az országos rendőrfőkapitány az elmúlt hét hónap bűnözési sta­tisztikájáról szólva közölte: az adatok szerint csökkent a bűnözés Magyarországon. Az emberölések 7,5, az autólopások 24, a va­gyon elleni bűnök okozta károk 9,5 százalékkal csökkentek és csaknem kétszer annyi embercsempészt fogtak el, mint tavaly. Több lett viszont az erőszakos nemi közösülés (11 százalék­kal), a megrontás (24 százalék­kal), a tiltott kéjelgés elősegíté­se (6,5 százalékkal), és harma­dával nőtt a sikkasztások szá­ma. Negyedével emelkedett azoknak a bűneseteknek a szá­ma, amelyeket a tettesek nem a saját településükön követtek el. A főkapitány beszámolt ar­ról is, hogy őrizetbe vették a már régóta figyelt, szélsőséges beállítottságú, 42 éves J. Géza budapesti lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy része volt márciusban az SZDSZ XVI. kerületi irodája, 'februárban az MSZP zuglói irodája, 1997 áp­rilisában az MSZP IV. kerületi irodája, és 1997 júliusában az SZDSZ XV. kerületi irodája el­leni bombamerényletben. Szombaton lakossági telefon nyomán jutottak el az Orszá­gos Traumatológiai Intézet proszektúrájára, ahol egy cső­bombát találtak. Kiderült, az itt dolgozó J. Géza munkahely­ét bombaraktámak használta. Azt, hogy köze volt az előző bombamerényietekhez, a meg­talált alkatrészek és bombaele­mek tették nyilvánvalóvá. J. Géza egyébként rendkívül kö­rültekintően dolgozott. A bom­bák lakatos munkáit a Dunán­túlon végeztette, az egyiket csa­varos, másikat hegesztett for­mában, hogy ezzel is elterelje a nyomozók figyelmét arról, hogy a különböző merényletek­nek ugyanaz az elkövetője. Megkérdeztük, mi a véleménye arról a nyilatkozatról, amely szerint a rendőrség nem teljesí­tette a szervezett bűnözés ellen vállalt feladatát? „Eredményeink ékes bizo­nyítéka a szombati eset, amely­nek során két évre visszamenő­leg is feltártunk egy szervezett akciósorozatot.” K. T. (jfi) Kommentár az 1. oldalon) Oktatási ombudsman a diákjogokért A névtelen leveleket is kivizsgálják A szakombudsmanok hadrendbe állítása nem érinti az Országgyű­lés által választott három - általános, kisebbségi, és adatvédelmi - biztos feladatát és hatáskörét. Más államokban is ismert az egyes szakterületekre specializálódott szószólók működése, ám ott őket is a parlament választja. Az oktatási tárcától kapott in­formációnk szerint gőzerővel folyik az ősszel munkába álló oktatási ombudsman feladatát, működését szabályozó rende­let kidolgozása. A hivatalhoz bármilyen, oktatással kapcso­latos jogsérelem esetén fordul­hatnak majd a szülők és a diá­kok mellett maguk a pedagógu­sok is. A névtelen leveleket is kivizsgáló szószóló az ország- gyűlési biztosokhoz hasonlóan javaslatot tehet az általa meg­állapított visszásság megszün­tetésére, illetve ajánlást fogal­mazhat meg az oktatási mi­niszter számára. Az elképzelések szerint a pa­naszok mérlegelésén túl átfogó vizsgálatokat is végezhetnek. A tervek szerint az oktatási ombudsman feltérképezi, mi­ként valósulnak meg a diákjo­gok, hogyan érvényesül a sza­bad iskolaválasztás joga, vagy mondjuk az iskolarendszeren kívüli szakképzés. A minisztérium szervezetén belül létesített, annak költség- vetéséből gazdálkodó új hiva­tal nem lehet konkurenciája a parlament által választott or­szággyűlési biztosoknak - véle­kedik dr. Rózsahegyi Zsuzsan­na, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának sajtófőnöke. Az ő hatáskörük, jogosultságuk, függetlenségük össze sem ha­sonlítható a létesítendő szak- ombudsmanéval. Az oktatási miniszterhez kötődő, szerveze­tileg alá tartozó szószóló kizá­rólag az oktatás területén vizs­gálódhat, és munkájával nem korlátozhatja az általános or­szággyűlési biztos hatáskörét. (Horváth) Hírcsatorna Szűkszavú jegyzőkönyv. Az adatvédelmi biztos felkéri a Mi­niszterelnöki Hivatalt irányító minisztert és az igazságügy-mi­nisztert, hogy kezdeményezzék a kormányülések tartalmi doku­mentálásának olyan törvényi sza­bályozását, amely a külső befo­lyástól mentes kormányműködés mellett garantálja az állampolgá­rok jogát a közérdekű adatok megismerésére. Ezt Majtényi László ajánlásban fo­galmazta meg most befejeződött vizsgálata után. A jelenlegi gya­korlat szerinti összefoglaló csak a kormányüléseken résztvevők névsorát, az előteijesztések cí­mét, a hozzászólók nevét, vala­mint a szavazás tényét és szám­szerű arányát tartalmazza. Adománygyűjtés. A török kor­mány a Külügyminisztériumon keresztül kérte a Magyar Vörös- keresztet, hogy különböző felsze­relésekkel segítsen a múlt heti földrengés mentési munkálatai­ban és a károk enyhítésében. A humanitárius szervezet az MKB 10300002-20329725- 72413285 számú elkülönített számlára váija a lakosság és a vál­lalátok pénzfelajánlásait. Nyugatosok. Mintegy negy­venezren élnek még Magyaror­szágon olyanok, akik a második világháború után Nyugat-Euró- pában voltak hadifoglyok - hang­zott el hétfőn Debrecenben a Nyugati Hadifoglyok VII. Nem­zetközi Találkozójának megnyi­tóján. Farkas Gábomé, a találko­zókat szervező Nyugati Hadifog­lyok Egyesületének elnöke emlé­keztetett rá, hogy a Nyugaton fogságba esett katonák sok eset­ben mostohább körülmények kö­zött raboskodtak, mint Keleten lévő sorstársaik. Az egyesület el­nöke sajnálatosnak nevezte, hogy törekvéseik ellenére az egykori nyugati hadifoglyok, illetve özve­gyeik semmilyen állami kárpót­lásban nem részesültek. Légi életmentés. Ősztől a Ma­lév Rt.-nél is megkezdik a felké­szülést arra, hogy az utasszállító gépeken elektromos defibrilláló készüléket helyezzenek el - mondta Hardicsay Gábor, a 47. Nemzetközi Repülő- és Űrorvosi kongresszus elnöke a tanácsko­zás szünetében. Hardicsay Gá­bor beszámolója szerint a félau­tomata újjáélesztő készülékekkel először a hosszú távot megtevő, majd a rövidebb útra tartó gépe­ket szerelik fel. Gázolás. Az Omega együttes do­bosa hétfőn délután Budapesten, az Andrássy út és a Csengery ut­ca kereszteződésében Opel Zafira típusú gépkocsijával elso­dort egy gyalogost. A nő köny- nyebb sérüléseket szenvedett. Az eset körülményeit a rendőrség vizsgálja. Nem nyomoznak A budapesti IMII. kerületi ügyészség nyomozásmegtagadó határozatot hozott a Kiscelli Múzeumban bemutatott Nitsch- kiállítás miatt beérkezett felje­lentés ügyében. Egy magánszemély izgatás és a vallásszabadság megsértése miatt tett feljelentést, míg a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa véle­ményt kért az ügyben. - Az ügyészség feljelentés-kiegészí­tést rendelt el, majd beszerezte az összes lehetséges anyagot, tanulmányozta a vonatkozó jogirodalmat - egyebek között az Alkotmánybíróság határo­zatát -, s ennek alapján dön­tött. Ismeretes: a Nitsch-kiál- lítás a Kiscelli Múzeumban volt látható. A kiállítás bemu­tatása ellen több szervezet és egyház is tiltakozott.- Jönnek a macsó lányok- A brazil nő szívesen alá fekszik- Árvák vagyunk az űrben- Szőke nőnek van a legtöbb Bajor we ra i

Next

/
Thumbnails
Contents