Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-23 / 230. szám
1999. augusztus 23., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Közmunkán - némi undorral Van, ahol sorban állnak, de akad, ahol nagyon nehéz a munkanélkülieket közmunkára fogni. Városa válogatja. Főleg a nagyobb településeken húzódnak vissza undorral a lehetőségtől: nem óhajtanak közszemlén utcát takarítani, árkot tisztítani, füvet nyírni. Pedig a túlélés esélyéről van szó. Arról, hogy át ne essen az illető a szociális hálón - az ellátatlanok közé. Nem szívesen ragadnak lapátot, kaszát illusztráció: t. l. BARANYAI KÖRKÉP A minap készítettek el Komlón egy felmérést, hogy vajon a csaknem félezer munkanélküli közül hányán vállalnának közmunkát a városban, hiszen lenne tennivaló bőven. Páva Zoltán polgármester (kis képünkön) szerint sokféle módon lehetne alkalmazni az embereket. Főleg a segélyeken tengő- dőkre gondoltak, hiszen mint köztudott, a közmunkavállalással kikerülhetnének az ellátatlanok közül, s újra jogosulttá válhatnának a munkanélküli járadékra is. A felszólítottak alig 8-10 százaléka mutatott munkahajlandóságot. Páva Zoltán szerint talán a feketemunkával többet keresnek, talán hozzászoktak az igénytelenséghez, a semmittevéshez. Az utóbbit számos felmérés alátámasztja: egy-két év után a munkanélkülit nehéz a semmittevésből kimozdítani. A közhasznú munkavégzés pedig tényleg nem hoz sokat a konyhára. Hídvégi Péter, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatója szerint létminimum körüli béreket (23 000 forint) tudnak kifizetni. A pénz egy részét a központ, a többit az ön- kormányzat adja. Pécsett alig 20-30 embert foglalkoztatnak, annyit, amennyit Sásdon vagy éppen Sellyén. Papp Béla alpolgármester szerint egyrészt hajlandóság sincs az emberekben a közmunkára, másrészt a városnak kellene olyan hátteret biztosítania hozzá - a munkások és a munkaeszközök szállítása, illemhelyek, mosakodási lehetőségek stb. -, ami nem kis fejtörést okoz. Szerinte a kisebb városokban, és persze a falvakban könnyebb a helyzet: ott a munkás a vállára veszi a lapátot és elballag a helyszínre. Érvelését alátámasztotta a sellyei aljegyző, Fekete Zsolt, aki szerint a térségben nem gond a foglalkoztatásba való bevonás. Sőt. Az emberek tudják, hogy így járnak jobban. Es ez azért jó, mert senki sem kötelezhető - csak a meggyőzés eszközeivel lehet valakit a közhasznú munkára rávenni. Kovács Sándomé, Sásd polgármestere hasonló véleményen van: a városban 21 közmunkás dolgozik jelenleg, főleg a fűkaszálásban, árokrendezésben. Siklóson változó a foglalkoztatottak száma, 30-40 embert sikerül időnként rávenni, hogy álljon csatasorba. Máté János polgármester úgy vélekedik, hogy sokan megalázónak érzik a közmunkát, másokat pedig kényszeríteni sem lehetne rá; nekik „mindenféle munka büdös” - mondja. Mohácson mára egy 28 fős brigádot állítottak ki. Szekó József polgármester szerint munkájuk hasznos, de olykor a munkafeltételeket nehéz biztosítani. A megkérdezettek egybehangzó véleménye: a közmunkák és az alkalmazottak körét fokozatosan bővíteni kell. Kozma Ferenc Újabb pénzek a foglalkoztatásra Jelenleg 18 044 munkanélkülit tartanak nyilván Baranyában. Ehhez jön az ellátatlanok köre, amely a becslések szerint nagyobb, mint a munkanélkülieké. A megyei munkaügyi központ szerint 1800 főt alkalmaznak közhasznú munkán az önkormányzatok, de a foglalkoztatottak száma akár 10 százalékkal is nőhet országosan. A napokban az esőzések okozta károk helyreállítására, a csapadékvíz-elvezető árkok tisztítására újabb keretek nyíltak meg. Hírek Röviden Antenna a beremendi glóbuszon. Megoldódik a Beremend környéki mobiltulajdonosok problémája: a két legnagyobb mobiltelefon-társaság a közelmúltban ugyanis antennát helyezett el a glóbusz tetején. A szerződés szerint az önkormányzatnak a cégek bérleti díjat is fizetnek. (ns) Megyénkben már három mézfeldolgozó üzem működik. Az első Szigetváron, az újabbak pedig Kacsótán és Pécsett. A szigetvári vállalkozó most azzal próbálkozik, hogy olasz és horvát piacon adja el a baranyai akácmézet. (cs) A dr. S zalai Istvánról szóló minapi portrénkba értelemzavaró megfogalmazás került. A sportfőorvos természetesen nem az 1940-es olimpián vett volna részt, hanem később kifejtett érdemeiért kapta kitüntetésül az olimpiai bronzérmet Finnországtól. Pórul járt vállalkozók PÉCS Több egyéni vállalkozó, illetve cég fordult panasszal a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálatához: elvégzett munkájukért nem kapták meg járandóságukat, megbízójuk eltűnt, nem fizet. Cséfalvai Ágnes ügyfélszolgálati vezetőtől megtudtuk, az érintettek legfőbb problémájának oka, hogy sok esetben nem is tudják, kinek végezték a munkát. Egy-egy emberrel szóban megbeszélték, mi a teendő, annak alapján végrehajtották a feladatot, ám a fizetésig már nem jutnak el. Sokan még annak a nevét sem tudják biztosan, akivel megegyeztek a munkában. A jelenség elsősorban az építőiparban jellemző, de előfordul más kivitelező ágazatban is. Ezen a területen sok olyan egyéni vállalkozó, kis cég dolgozik, akiket/amelye- ket a kényszer vitt rá a vállalkozásra. Egy-egy ilyen néhány hetes kifizetetlen munka a maguk, családjuk megélhetését veszélyezteti. A kamara ügyfélszolgálatán többen jelezték, hogy a gyors eredmény reményében hiába fordultak az adóhatósághoz vagy a tb-hez. Cséfalvai Ágnes az ügyekkel kapcsolatosan elmondta, hogy a kamara Etikai Bizottsága gyorsan és eredményesen eljárhat ilyen esetekben. Azonban ott, ahol sem cég-, sem a megbízó neve nem segíti az egyeztetést, kevés a remény a hatékony megoldásra. Éppen ezért arra hívják fel a vállalkozók figyelmét, hogy csak szerződés alapján, a megbízók adatainak ismeretében kezdjenek neki a munkának. K. E. Csak az önrész hiányzik MOHÁCS A Pándy Kálmán Otthon a közelmúltban újabb pályázatot nyert pszichiátriai betegeinek, kiscsoportos lakóházak építésére. A munkálatok még idén megkezdődhetnek, amennyiben az ön- kormányzatnak sikerül előteremteni az idei önrészhez szükséges 1,5 millió forintot. A pályázat ötletét részint a kényszer szülte: a pszichiátria betegek számára immár szűkösnek bizonyult a jelenlegi nyolcvan férőhely, másrészt a fogyatékosok tavasszal átadott házainak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az intézet számára ez a járható legkorszerűbb út. A létesítmény várható összköltsége tízmillió forint, amiből hatmilliót biztosít az elnyert pályázat, egymilliót ad az intézet. A beruházás áthúzódik a jövő évre, így idén a városnak 1,5 millió forintot kéne fordítania az építkezésre. Szekó Józsefné (képünkön) az önkormányzat tanácsosa elmondta: mindenképp szeretnék biztosítani a szükséges összeget, a szociális intézmények támogatására szánt keret azonban még két intézmény fejlesztéséhez is kell. Valószínű, hogy átcsoportosításokkal, valamint a megyétől remélt támogatásokkal megkezdődhet a munka. Szigeti T. Gondatlanság volt az ok, vagy pénzhiány? Elpusztult sok-sok mázsa hal Különböző álló- és folyóvizeinkben olykor bekövetkezik ki- sebb-nagyobb halpusztulás. Ezek történhetnek emberi beavatkozás vagy gondatlanság következtében, de sok esetben a természeti erők önmaguk okozzák a bajt. MATTY A tó körül valami nincs rendben. Három esztendeje vagy öt tonna hal pusztult el, s bár sok száz tag fizet fejenként évi tízezer forintot területi engedélyért, a tóban nincs hal - állítják egyesek.-A rendszerváltást nem érzékelni Mattyon - mondja Boros András, aki huszonöt éve tagja az egyesületnek. - Rabló- gazdálkodást folytatnak - állítja -, ráadásul az elmúlt három évben két nagy és több kisebb hal- pusztulást is át kellett élnünk. 1996-ban kétszáz mázsa döglött meg, amikor a lék alatt búvárpumpával próbáltak levegőt bejuttatni, de csak a gázokat kavarták fel, a halak pedig nem bírták az oxigénhiányt. Az elmúlt negyven esztendőben viszont egy vödömyi iszapot sem szedtek ki. Az elmúlt hét csütörtökén, mondja Boros, 8 mázsa süllő, 6 mázsa busa, valamint egy 30 és egy 60 kilós harcsa pusztult el.- Nem lehet tudni, hány mázsa is volt az elpusztult halak súlya - tájékoztatott érdeklődésünkre Kóródi János, a Siklós és Vidéke Horgász Egyesület elnöke hiszen nem mérte le senki. Kilenc talicska süllő volt, az biztos, körülbelül 3-400 kiló lehetett. Néhány busa akadt csak köztük, és csupán egy harcsa, amely elkábult ugyan, de sikerült eladni. A pusztulás oka a hirtelen légnyomásesés volt, amelynek következtében az iszapban lévő nitrogén kiszabadult. Ez, bekerülve a vérbe, okozza a kábult- ságot, voltaképpen a keszonbetegséghez hasonló állapotot. Ennek megelőzésére naponta méri Györkő Jenő tógazda az oxigéntartalmat. Ha baj van, beavatkoznak. Ami viszont csak tüneti kezelés, mondja az elnök, hiszen a megoldás a kotrás lenne, amely, tekintettel a néhol 2-2,5 méter vastag iszapra, 20-30 miihóba kerülne. Erre viszont nincs pénzük. A két évvel ezelőtti pusztulást pedig minden erőfeszítésük ellenére sem tudták megakadályozni. Hiába vágtak lékeket a jégbe, az oxigénhiányt nem tudták megszüntetni. Cseri László Eltűnt otthonról A Pécsi Rendőrkapitányság eltűnés miatt keresi az ötvennyolc éves Békés Károlyt. A férfi 170 cm magas, kissé pocakos, arca kerek, szeme barna, haja erősen őszülő és kopaszodó. Eltűnésekor világoskék farmer- nadrág, fehér póló és barna félcipő volt rajta. Aranykeretes szemüveget visel. Aki az eltűnt tartózkodási helyéről bármit tud, kérik, jelezze a 107-es telefonon. A 90-es telefon csapdája A napokban a következő pécsi hirdetésre lehettek figyelmesek a munkakeresők: „Induló (!) drogellenes alapítvány elhivatott munkatársakat keres...” A szöveg mellett csupán egy 90-es telefonszámot tüntettek fel. Az érdeklődők felhívják a számot - főleg, ha nincs tudomásuk az emelt tarifáról, amiről egyedül a 90-es szám árulkodik -, hátha ez az, amit keresnek. PÉCS-BUDAPEST Virág Ferenc, a MATÁV termékmenedzsere elmondta, hogy a kilencvenes számoknak négy tarifájuk van: nettó 99, 120, 180, 240 forint percenként. A számot használó szolgáltató választ, hogy melyik tarifa fizetéséből befolyó pénzzel kívánja megtömni a zsebeit. A hívásért felszámolt díjból ugyanis minden tarifánál 39-40 forint marad a MATÁV-nál, a többi a számot használóhoz kerül. Emelt díjszabású vonalat az igényelhet, aki vállalkozói igazolvánnyal és adószámmal rendelkezik. A kilencvenes szám működtetése ugyanis üzleti tevékenységnek minősül. A kilencvenes számok reklámozásáról, hirdetéséről külön jogszabály is rendelkezik: a cégnevet, valamint a percenkénti hívás díját mindenképp fel kell tüntetni a telefonszám mellett, ugyanakkor egy ügyfélszolgálat (nem emelt díjas) telefonszámának is szerepelnie kell. De ezt a jogszabályt, úgy tűnik, kevesen ismerhetik. Közkedvelt ezen számok használata például a horosz- kópos, szexuális és egyéb „luxus szolgáltatásoknál”; de ki hallott már olyan nonprofit szervezetről - nevezzük drogellenes alapítványnak - amelynek már a hirdetett állásra való jelentkezéskor szép summát fizetünk ki? Az elhivatott érdeklődő felhívja a számot: üzenetrögzítő köszönti, a hang bemondja az alapítvány nevét (a bemondott néven nincs nyilvántartva alapítvány, igaz, a hirdetésben „indulónak” titulálták), majd kedvesen megkéri, hogy ha állásügyben telefonál, a hívást egy hét múlva ismételje meg. Egy hét múlva: a hang kedvesen megkéri a hívót, hogy másnap keresse újra az „alapítványt”. Eddig, az egyetlen érdeklődő kétszeri hívása pár másodperc alatt - a szám választott tarifájától függően - tisztán 50-200 forintot hozott az állítólagos alapítvány konyhájára. Az elhivatott ugyanakkor semmit nem tudott meg a munkalehetőségről. Ilyen bevétel mellett nem is kell, hogy az „alapítvány” elinduljon: a hirdetés megjelenése óta bizonyára szép kis summára tehetett szert - munka nélkül. B. A. B. Sült krumpliból tűzgolyó - Rosszabbul is végződhetett volna egy tegnap déli eset Pécsett, amelyhez nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók. Egy fiatalember vízzel próbálta oltani a konyhai tűzhelyen begyulladt olajat, s ettől a lángok „kivetődtek” a helyiségben. A kisebb anyagi káron túl ezúttal - szerencsére - nagyobb baj nem történt. fotó: tóth. l.
