Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-23 / 230. szám
1999. augusztus 23., hétfő Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Eltérő reakciók Az augusztus 20-ai ünnepségek külföldi reakciói különböznek egymástól - attól függően, hogy melyik országból érkeztek. Ausztriában a televízió is foglalkozott a magyar származású, izraeli Efraim Kishon kitüntetésén esett „bakival”, vagyis hogy a 75 éves író kézfogás nélkül ment el a Göncz Árpád mellett álló Orbán Viktor és Áder János mellett. Kishon később arra hivatkozott - közölte az ORF -, hogy testőröknek hitte a fiatal politikusokat. Másfajta reakciók érkeztek Jugoszláviából. Anélkül, hogy név szerint reagált volna Csurka István augusztus 20-ai követelésére, miszerint ENSZ- felügyelet alá kellene vonni a Vajdaság magyarlakta területeit, Bosko Perosevic vajdasági tartományi kormányfő éles hangvételű nyilatkozatba bírálta a magyar autonómiatörekvéseket. Annak ellenére - nyilatkozta Perosevic a Vecemje Novosti című belgrádi lapnak -, hogy a vajdasági magyaroknak iskoláik és sajtótermékeik vannak, egyes helyi magyar pártok hangosko- dói háromszintű autonómiát követelnek. Nyugati uraiknak küldözgetik tervezeteiket, nem csupán zöld fényt, hanem saját elképzeléseik megvalósítását kérve tőlük. Felülvizsgálják a Munka törvénykönyvét Jogfosztott szakszervezet? Érdekvédelmi körökben többen attól tartanak, hogy a Munka törvénykönyve augusztus 17-én életbe lépett módosításának bizonyos paragrafusai újabb fegyvert jelenthetnek a munkáltatók kezében. A módosítás révén az üzemi tanácsok - helyi szakszervezet és kollektív szerződés híján - megállapodást köthetnek a munkáltatóval a munkaviszonyból származó jogokról és kötelezettségekről. Rabi Ferenc, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke lapunk kérdéseire válaszolva hangsúlyozta: a törvénykönyv módosításának több paragrafusa kifejezetten munkavállaló-, kollektív szerződés- és szakszervezet-ellenes. Amennyiben ugyanis egy bérvitában az üzemi tanács a munkaadó tárgyalópartnere, az a munkáltató pozícióját aránytalanul erősítheti. Az üzemi tanács, eltérően a szakszervezettől, nem rendelkezik sztrájkjoggal, tehát az eredménytelen béralku után sem élhet e legvégső eszközzel. Az alelnök emlékeztetett: a módosítást megelőző eszmecserében - az Országos Munkaügyi Tanács ülésein, továbbá valamennyi érdekvédelmi fórumon - a munkavállalói oldal és azon belül az MSZOSZ mindvégig kinyilvánította véleményét. A kormány az érdek-képviseleti álláspontot mégsem vette figyelembe. Molnárné dr. Nagy Agnes, a Szociális és Családügyi Minisztérium jogi főosztálya munkatársának tájékoztatása szerint a törvénykönyv fenti módosítását az indokolta, hogy helyi szak- szervezet híján a munkáltató kényszerűségből gyakorta érdekvédelmi egyeztetés nélkül hozta meg döntését. E szabályozás immár alternatívát ad, ám nem záija ki annak a lehetőségét, hogy a dolgozók szakszervezetet alakítsanak. Rabi értesülése szerint a kormány nem zárkózik el attól, hogy javaslataikat mégis megszívlelje. (r& Kommentár az 1. oldalon) Hitelátütemezés Ha a mezőgazdaság jövedelem- termő képességét nem tudjuk visszaállítani, akkor az Unió kárvallottjai leszünk, ha viszont kellőképpen hozzá tudunk járulni egy gyorsított ütemű vidék- és mezőgazdaság-fejlesztéshez, akkor rövid idő alatt az EU élére is kerülhetünk - hangoztatta Torgyán József szombaton Török- koppányban. Torgyán József a koppányvölgyi napok ünnepségsorozat megnyitóján mondott beszédében a mezőgazdaság helyzetét elemezve az egyik legégetőbb feladatként a szerkezetátalakítást jelölte meg. Mielőbb létre kell hozni a ter- melés-feldolgozás-értékesítés egységét, a jövő ugyanis a termékpályás szövetkezeteké - mutatott rá. Fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdaság ne csupán energiafogyasztó, de energiatermelő is legyen, ezért azt javasolja, hogy vonják nullaszázalékos adókulcs alá a mezőgazdasági hasznosítású növényi olajok felhasználását. Kitért arra a néhány nappal ezelőtt aláírt miniszteri rendeletre is, amely szerint azoknak a termelőknek az esetében, akiknek mezőgazdasági hiteleik lejártak, kieszközlik a törlesztési határidő meghosszabbítását, és a kamat- terheiket átvállalják. A miniszter közlése szerint szükség esetén új hitelek futamidejének meghosz- szabbításáról is szó lehet. Egyházi világtalálkozó Budapesten Több felekezeti vezető már elfogadta a meghívást Szent István ünnepére a 2000. esztendőben egyházi világtalálkozót szervez Budapestre a magyar kormány - jelentette be vasárnap a Kossuth rádióban Semjén Zsolt, a kultusztárca helyettes államtitkára. Semjén elmondta, hogy elsőként II. János Pál pápát hívta meg a Vatikánban járva Orbán Viktor miniszterelnök, ám valószínű, hogy a kereszténység nagy jubileumi évében a katolikus egyházfő nem hagyja el az Örök Várost, s képviseletében a Vatikán miniszterelnöke jön el Magyarországra. Elfogadta a meghívást a konstantinápolyi pátriárka, a canter- buryi érsek, valamint II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája. Bízvást remélhető - hangsúlyozta a helyettes államtitkár -, hogy a katolicizmus, az ortodoxia és a protestantizmus legmeghatározóbb egyházi személyiségei itt lesznek Budapesten, a magyar millennium nagy ünnepén. A kormányzat egy esztendeje alatt alapvetően biztosították az egyházak szabadságát anyagi értelemben is. Visszaállították a hitoktatás állami finanszírozását; az egyházi felsőoktatási intézményekbe járó diákok ugyanolyan tandíjmentességet kapnak, mint az állami iskolákba járó társaik - hangsúlyozta Semjén Zsolt. Az ingatlanrendezések kérdéséről szólva bírálta a korábbi kormányzati gyakorlatot, hogy az ingatlanrendezésre fordított pénzt nem igazították annak valós értékéhez, vagyis 1998-ban ugyanazt a négymilliárdos szintet tartották, amit 1994-ben. Arra a kérdésre, hogy egyes politikai felvetések szerint az egyházakat a hívőknek kell eltartaniuk, s nem a költségvetésnek költeni rájuk, a helyettes államtitkár leszögezte: ha az egyház lakossági igény alapján közfeladatot vállal át - legyen szó iskoláról, szociális intézményről, kórházról -, akkor ezért pontosan ugyanaz a finanszírozás illeti meg, mint bármely más állami vagy önkormányzati intézményt. Az intézmények irányítóira még nagy munka vár Felsőoktatási integráció: célegyenes A hagyományos egyetemi és főiskolai rendszer napjai megszámlál- tattak. 2000. január elsejéig meg kell történnie a felsőoktatási törvény által megkívánt integrációnak. Az intézményekben lázas munka folyik, hiszen az összevonások során karok, szakok, hivatalok, egyetemi munkahelyek megszűnéséről kell dönteni. 2000. január 1-jétől 17 állami, 5 egyházi egyetem, 13 állami, 21 egyházi, és 6 magán, illetve alapítványi főiskola működik majd. Számtalan kérdés vár még megválaszolásra, de az illetékesek remélik, hogy jut elegendő idejük a tennivalókra. Az integrálódó intézményeknek össze kell vonniuk azonos tematikájú karaikat, adminisztrációjukat, el kell készíteniük vagyonátvevő jelentéseiket, ki kell dolgozniuk szervezeti-működési szabályzatukat, rendelkezniük kell a jogutód intézményt érintő valamennyi lényeges kérdésről. Ehhez a munkához az oktatási tárca 120 millió forintot juttat az egyetemek és főiskolák részére. Mindezeken túl még több feladat hárul azokra a városokra, ahol eddig nem működött egyetem, de az integráció során sikerült elérniük, hogy főiskolájuk egyetemi központtá váljon. Számtalan feltétel közül talán a legfontosabbak: megfelelő laboratóriumokat, kollégiumokat kell létesíteniük, jól felszerelt tudományos könyvtárat, valamint kellő számú, tudományos fokozattal bíró egyetemi oktatót kell felvonultatniuk. A felsőoktatási integráció minden bizonnyal legkényesebb pontja az összevont intézmények vezetőinek, oktatói gárdájának sorsa, hiszen egy intézmény élén csak egy rektor, egy főigazgató, az összevont tanszékek élén csupán egy tanszékvezető állhat. így az egy szervezeti keretben, egy adminisztrációval működő jogutód intézmények minden bizonnyal kénytelenek lesznek megválni néhány dolgozójuktól. Horváth Magdolna Kárpát-medencei napok Immár negyedik alkalommal rendezték meg a magyarlakta Kárpát-medencei régiók négynapos kulturális seregszemléjét, amelynek helyszíne minden évben a budai Vár. A hétvégén befejeződött találkozó programjában a népművészet és a népszokások bemutatásáé volt a főszerep. A Mátyás-templom előtti téren szabadtéri szüreti mulatságot és népzenei műsorokat is előadtak a hagyományőrző csoportok. Augusztus 20-án Szent István-napi megemlékezést és aratófelvonulást tartottak, majd megszentelték az új kenyeret. Kerekasztal-beszélgeté- seket is rendeztek, amelyek célja az anyaországi és a határon túli szakemberek közötti gondolatcsere elősegítése volt. A kulturális seregszemle célja a Kárpát-medencei magyarság nemzettudatának megőrzése, és a különböző országokban élő magyarok összetartozásának erősítése - hangsúlyozta a Magyar Kultúra Alapítvány székházában tartott hivatalos megnyitón Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. Hozzátette: az egységes kultúrnemzetben való gondolkodás előmozdítását segítő régiók találkozása rendezvény kiemelkedő eseménye kulturális életünknek. Az idei Kárpát-medencei napok fő témája az anyanyelv oktatásának és megtartásának problémája volt. Kerekasztalbeszélgetéseken a kisebbségben élő magyar közösségek oktatáspolitikájáról tanácskoztak hazai és határon túli szakemberek, valamint több kormányzati intézmény képviselői. Megállapították, hogy a magyar oktatás helyzete az utóbbi nyolcvan évben minden régióban fokozatosan romlott. A találkozó zárónyilatkozatában ezért számos javaslatot tettek a kormányzat számára. A többi között az anyaország hathatós támogatását kérik a kisebbségi magyarság oktatásának fejlesztéséhez. Ugyanakkor a határon túli fiatalok magyarországi tanulásának szabályozását is szeretnék, az anyaországba vándorlásuk megállítása érdekében. - wilk Hírcsatorna Zászlóátadás. Az 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár 1. gépesített lövész zászlóalja szombaton vehette át azt a zászlót, amelyet Hajdúhadház önkormányzata még május 21-én adományozott az alakulatnak. Az átadás alkalmából Szabó János honvédelmi miniszter emlékeztetett rá, hogy az adományozás idején a déli szomszédunknál zajló események megakadályozták a zászló átadását. A továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: „Kisebb, modernebb és finanszíroz- hatóbb hadsereggé kell válnia a Magyar Honvédségnek, amelyben egyre inkább érvényesül a ci- vü kontroll.” Bajban a közérdek? Különösen jó érzés egy, a köz számára emelt ház avatásán részt venni mostanában, amikor valamennyien tudjuk és érezzük, hogy a közérdek körül nincs minden rendben - hangoztatta Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke Szajolban, az új községháza avatóünnepségén, szombaton. Mindszenty-emlékszoba. Ez a század bővelkedik mártírsorsú emberekben, akik azért váltak mártírokká, mert tántoríthatatla- nul megváltották magyarságukat és keresztény hitüket - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán rendezett ünnepségen, a Mindszenty József bíboros érsek emlékére kialakított emlékszoba átadásakor. Legalább 20 milliárd. A jövő évi sertéspiaci helyzet megnyugtató rendezéséhez a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) szerint legalább 20 milliárd forintnyi állami támogatásra lenne szükség - mondta el Menczel Lászlóné, a szövetség titkára vasárnap. Növényvédelmi gondok. A csapadékos időjárás kedvezett a gombabetegségeknek és a gyomo- sodásnak a gyümölcs- és szőlőültetvényekben, továbbá akadályozta az ápolási, növényvédelmi munkákat - állapítja meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vasárnap kiadott jelentése. Ez a szakemberek szerint növeli a növényápolási munkák fontosságát. A vihar-, a jég- és az eróziós kár is fokozza a növényvédelmi gondokat, Heves és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint a Balaton-felvidéken. Művészeti napok. A sárospataki Rákóczi-vár történelmi udvarán szombaton este a Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar Mozart-koncertjével megkezdődött a magyar zenei élet egyik legrangosabb rendezvénye, az augusztus 28-áig tartó VIII. Zempléni Művészeti Napok. A legmagasabb állami kitüntetéssel ismerték el az alkotmányjogász érdemeit Kilényi Géza: „Mindig egy urat szolgáltam...” Tudományos kutatónak, tudósnak vallja magát, egyben szerencsés embernek, mivel az a megtiszteltetés érte, hogy a rendszerváltást követően részt vehetett az új magyar alkotmány létrehozásában és alapító atyja lehetett az első Alkotmány- bíróságnak. Mandátumának lejárta után visszatért a katedrára. Dr. Kilényi Géza az államiság ünnepe alkalmából magas állami kitüntetést kapott: a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal vehette át. Lapunknak ezután nyilatkozott. Kilényi Géza már a nyolcvanas évek eleje óta intenzíven részt vett a magyarországi alkotmányjogi kutatómunka irányításában, 1988 végén felkérést kapott, hogy vegyen részt az új alkotmány előkészítésében. 19 8 8 - 8 9-ben igazságügy-miniszterhelyettesként vezényelte a rendszer- váltást követő jogállami struktúra kialakítását, az alkotmány kidolgozását. 1990-ben az Országgyűlés az első öt alkotmánybíró egyikévé választotta. A taláros alapító atyák feladata volt, hogy a semmiből hozzanak létre olyan jogintézményt, amelynek Magyarországon addig nem voltak hagyományai. így emlékszik a kezdetekre:- A nulláról indultunk. Sem székházunk, sem írógépünk, sem munkatársaink nem voltak. 1990 januárjában költöztünk be a volt angyalföldi pártbizottság épületébe. A szobámban egyetlen szék és íróasztal volt, ha valamelyik munkatársam bejött referálni, akkor én is felálltam.- Azóta sok víz lefolyt a Dunán...- Az elmúlt évtizedben az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam nélkülözhetetlen intézményévé vált, ezen mit sem változtat az, hogy egyik-másik döntését olykor sokan vitatják. Mindig azt mondtuk, ha jobbról is támadnak bennünket, balról is támadnak bennünket, az a biztos fokmérője annak, hogy jól végezzük a munkánkat. Bírálóinknak meg kell érteniük: úgy alkotmánybíráskodni, hogy az mindenkinek tessék, nem lehet. Úgy hagytam ott az alkotmánybírói széket, hogy szembe tudtam nézni önmagam tükörképével. Mindig egyetlen urat szolgáltam: a magyar alkotmányosságot. Azt viszont a legjobb tudásom szerint, és ha az Isten éltet, ezt teszem hátralévő éveimben is.- Hogyan telnek a napjai, amióta levetette a talárt?- A professzor, a tudományos kutató tízéves kitérő után visszatért oda, ahonnan jött: az egyetemi katedrára. Igyekszem az egyetemi hallgatók százaiba átplántálni azt az ismeretanyagot, amit magam sem könyvekből, hanem az élet kemény próbatételeit a saját bőrömön tapasztalva, néha kisebb-nagyobb kisiklások, tévedések nyomán sajátítottam el. Mellesleg, amióta letelt a mandátumom, tanszékvezető egyetemi tanárként háromszor annyit dolgozom, mint korábban. Tulajdonképpen ugyanazt csinálom tovább, mint alkotmánybíró koromban, csak más székben ülve. Újvári Gizella A kitüntetett fotó: feb/kallus á
