Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-03 / 211. szám

1999. augusztus 3., kedd Hazai Tükör Dhnántúli Napló 3 Holnap egyeztetik a vasutasérdekeket Sztrájk csak végső esetben Gaskó István, a Vasúti Dolgo­zók Szabad Szakszervezetének vezetője az országos választ­mány tegnapi ülését követően - s a mai érdekegyeztető fórumot megelőzően - lapunk érdeklődé­sére hangsúlyozta: kizárólag csak végső esetben élnek sztrájk­jogukkal. A VDSZSZ legfelsőbb testületé úgy döntött, hogy a MÁV-nál ki­alakult állapotok ellenére válto­zatlanul a kompromisszumos megoldásokat keresi. Gaskó István továbbra is hangsúlyozza: valamennyien fi­gyelembe veszik a nemzetgazda­ság mostanában ért vesztesége­it, s azon belül a vasút megrom­lott helyzetét. Tény viszont az is, hogy mindezektől függetle­nül a részvénytársaság rosszul gazdálkodik. Ez utóbbi tényező pedig semmiképp sem mehet a munkavállalók rovására. Az országos választmány a tegnapi ülésen elemezte és írás­ban is rögzítette a Legfelsőbb Bíróság júniusi döntése miatt ki­alakult helyzetet. A dokumen­tumban a testület leszögezi, hogy amióta a téli sztrájkot jo­gosnak ítélték meg, kiváltképp elmélyült a konfliktus a MÁV és a VDSZSZ-hez tartozó munka- vállalók között. Ezért a testület elvárja, hogy a MÁV vezetése mielőbb szüntesse meg a tagjaik ellen kezdeményezett peres ügyeket, egyszersmind kérjen bocsánatot a tüntetésben részt vevőktől. A módosított, azaz a korábbi­hoz képest enyhített bérkövete­lésről megtudtuk: a VDSZSZ 1999. január 1-jéig visszamenő­en valamennyi dolgozónak 17,96 százalékos béremelést akar. Ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi, a bértarifa hatálya alá tartozó munkavállaló része­süljön július elsejétől 4 százalé­kos teljesítmény utáni és bal­eset-mentességi jutalomból. A szakszervezet nem áll el attól az igényétől sem, hogy a MÁV vál­laljon garanciát a decemberben esedékes 1,5 százalékos teljesít­ményjutalom kifizetésére. A fel­soroltak magyarázatául annyit: volt ugyan béremelés a MÁV- nál, ám abban a munkavállalók nem egységesen részesültek. Annak érdekében, hogy a fenti­eket kikényszerítsék, általános vasutassztrájkot hirdetnek. A választmány felhatalmazása ér­telmében a munkabeszüntetés időpontjáról és időtartamáról majd a sztrájkbizottság dönt. Á szakszervezet választmá­nyának döntésére a MÁV veze­tése is reagált. Közleményük­ben a társaság veszteségeire hi­vatkoznak, s kifejtik: egy sztrájk újabb veszteséget okozna, ami veszélyeztetné az eddigi bér­megállapodást is. (cs. b. j.) Hírek röviden Napfogyatkozás: közlekedési tumultus várható Ésszerű és megfontolt viselkedést kért tegnap Katona Kálmán köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter minden közlekedőtől au­gusztus 11-én, s azt, hogy csak az üljön autóba a napfogyatkozás ide­je alatt, akinek halaszthatatlan dolga van. Jobban fogynak az idén az üdülési csekkek Az üdülési csekkeket értékesitő Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) július végéig 1,54 milliárd forintos forgalmat bonyolított, a csekkek közel egynegyede a fővárosban talált gazdára - nyilatkozta Hunyor Ágnes sajtótitkár hétfőn. Egyesülnek a baloldah ifjúsági mozgalmak? Az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) országos elnöksége ked­den foglal állást a Baloldah Ifjúsági Társulás (BIT) elnökének a két szervezet egyesülését szorgalmazó javaslatáról - jelentette be hétfőn Zuschlag János, az ISZM elnöke. Közmunkával is épül az M3-as új szakasza Az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti új szakaszának előké­szítő munkálataiban munkanélkülieket is alkalmaz az ÉKM Autópálya Rt. közmunkaprogram-pályázaton elnyert támogatással - közölte a részvénytársaság hétfőn. A Szociális és Családügyi Minisztérium pá­lyázatán kapott támogatás összege csaknem 40 millió forint. / / Árvízkárosult vasutasoknak ad segítséget a MÁV Ötvenmillió forintot különített el a Magyar Államvasutak (MÁV) Rt. az árvíz- és belvíz sújtotta területeken élő vasutasok lakóépüle­teiben keletkezett károk helyreállítására - derül ki a vasúttársaság sajtóirodájának hétfői közleményéből. * Átszervezik a megyei kirendeltségeket Munkába lépett az OEP új főigazgatója Az ér végéig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szer­vezeti felépítésének múltújára átszervezik a megyei egészségbiztosí­tási pénztárakat. Ezáltal az információs hálózat és az ügyfelek ki­szolgálásának színvonala is lényegesen javul - mondta dr. Lampé Zsolt, az OEP augusztus 1-jével kinevezett főigazgatója, aki koráb­ban az intézmény helyettes vezetője volt. Az új főigazgató terveiről szólva kiemelte, hogy a pénztárnak a jövőben tényleges biztosítóként, a piaci viszonyok figyelembe vé­telével kell működnie. Áttekint­hetően és hatékonyan kell bán­nia a biztositottak által befize­tett járulékokkal. Példaként em­lítette a közgyógyellátást, amely a jövőben nem lehet biztosítási feladat, a költségvetésében át kell kerülnie a szociális ellátások sorába. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis az önkormány­zatok állapítják meg a jogosult­ságot, az Egészségügyi Miniszté­riumban állítják össze a gyógy­szerlistát, a biztosító pedig kifi­zeti a számlát. Változás várható a kórházak finanszírozási rendszerében is. Az OEP felkérte a szakmai kol­légiumokat és az orvosi kama­rát, hogy dolgozzák ki azokat az ellátási elveket, amelyek alapján a zárt kasszák elosztá­sa igazságosabb lehet. Ha már kialakultak az egyértelmű szak­mai elvárások, az OEP- ellenőrzések is hatékonyabbá válhatnak, hiszen megszűnnek a finanszírozás körüli viták. Lampé Zsolt úgy látja, nem az OEP feladata a közgyógy­ellátás finanszírozása, ez a szo­ciális gondoskodás kategóriájá­ba tartozik. A Ferenczy Europress kérdé­sére válaszolva a főigazgató el­mondta, hogy a megyei pénztá­raknál történő átszervezések ha­tása még nem jósolható meg, te­hát nem tudni, hogy lesznek-e létszámleépítések vagy éppen létszámbővítés várható-e. Mivel jelenleg a megyei pénztárak mindegyike más és más struktú­rában dolgozik, nem lehet tud­ni, hogy hol, milyen munkaerő átcsoportosítására kerül sor. Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva a főigazgató kifejtet­te, hogy nem ért egyet a szakmi­nisztériumban kidolgozott új gyógyszerár-támogatási rend­szer koncepciójának azon részé­vel, amely 300 forint körüli re­ceptdíj bevezetését szorgalmaz­za. Ez a díj ugyanis aránytalanul nagy terhet róna a betegekre, kü­lönösen akkor, ha egyszerre több orvosságot kell kiváltaniuk. Ettől függetlenül Lampé az új gyógyszerár-támogatási rend­szer január 1-jei bevezetésének nem látja akadályát. n. zs. Hasznosnak bizonyult az eredetvizsgálatról szóló rendelkezés Kevesebb autót lopnak Mi az oka, hogy 30 százalékkal csökkent az autólopások száma? „Megjavultak” a bűnözők? Napjainkban már nem is olyan jó áru­cikk a lopott autó? - kérdeztük dr. Mándi Sándor alezredest, az Országos Rendőr-főkapitányság alosztályvezetőjét.- Biztos, hogy nem javult meg az alvilág, de hosszú ideig úgy legalizálták a lopott járművek nagy részét, hogy külföldön vá­sárolt totálkáros autók forgal­mi engedélyéhez loptak megfe­lelő márkájú és színű autót. Miután most már a külföldről behozott járműveket csak ere­detük ellenőrzése után lehet forgalomba hozni, az autó­lopásoknak ez a módszere egy csapásra megszűnt.- Hazai forgalmi engedélyt nem lehet szerezni?- Többnyire a zsebtolvajok­tól lehetett vásárolni, de ehhez a módszerhez számításaink szerint csak a tolvajok nem egész két százaléka folyamo­dott. A kötelező eredetvizsgá­lat miatt ez is a múlté. Az al­váz- és motorszám vizsgálata után megállapítják, átfestették-e a járművet. Á legtöbb autón tí­pusonként és évfolyamonként változó jegyeket helyeztek el az autógyárak. A vizsgálatot végző cégeknek erről katalógu­suk van, tehát ezt is tudják el­lenőrizni. A tolvajoknak ez­után már csak az autóbontók maradtak, ahol a „megvásá­rolt” ronccsal együtt megvet­ték annak forgalmi engedélyét is, és az „alá” loptak kocsit. De egy másik jogszabállyal ezt a kört is igyekeztünk bezárni, ugyanis kötelezővé tettük az autóbontók részére a roncsok bejelentését. Rajtaütéses ellen­őrzések során könnyen kide­rülhet, van-e „fekete” autó a bontóban. - koós ­A vasút olcsóbb, a busz tisztább Összességében olcsóbb, ha a busz helyett a vasutat választjuk, igaz, a busz kényelmesebb és tisztább, mint a MÁV másodosztályú kocsijai. A két állami tömegközlekedési vállalat kedvezményei kö­zött azonban nincs számottevő különbség. Aki olcsóbban szeretne eljutni az ország határain belül vala­hova, jobban jár, ha a vasúti közlekedést választja célja el­éréséhez, mint ha autóbuszon tenné meg ugyanezt a távot. A MÁV-tól kapott informáci­ónk szerint például a Buda- pest-Siófok útvonalra 786 fo­rintba kerül egy másodosztályú kocsiba érvényes, egy útra szóló menetjegy, ugyanekkora távol­ság esetén a Volánnál 1160-at kell fizetni. A hosszabb utakat is érdemes vonaton megtenni. A 240 kilométeres tarifabesoro­lásba eső Budapest-Debrecen szakaszon például 1530 forintot kémek el a vasútnál, míg a bu­szon ugyanekkora távolság ese­tén tíz forint híján 2000 forint­ba kerül a jegy. Ha a kényelem szempontjá­ból közelítjük meg a kérdést, szintén nem tapasztalhatunk számottevő különbséget a vas­úti kocsik másodosztálya és az autóbusz között. A busz mel­lett szól talán, hogy valamivel tisztább, mint a vasúti kocsi, ám a vonaton legalább felállha­tunk, sétálhatunk. A két tömegközlekedési válla­lat egyaránt biztosít kedvezmé­nyeket: négyéves kor alatti gye­rekek után például egyik jármű­vön sem kell fizetni. Nagycsalá­dosok esetén a MÁV-nál 33 szá­zalékos jegy váltható, míg a Vo­lánnál 90 százalékos kedvez­mény illeti meg azt a családot, ahol legalább három gyerek van és közülük még egyik sem töl­tötte be a 18. életévét. Csökken­tett árú jegyvásárlási lehetőség­gel élhetnek természetesen a nappali tagozatos diákok (67,5 százalékos), a vakok, a süketek, a csoportosan utazó állami gon­dozottak. A munkanélküliek 90 százalékos kedvezményt élvez­nek. A bejelentett állástalanok azonban csak a lakóhelyük és a tartózkodási, képzési helyük kö­zött tarthatnak igényt az ol­csóbb jegyre. A 65 év feletti nyugdíjasok, a hadirokkantak ingyen, azok kísérői pedig félárú jeggyel utazhatnak a vasúton és az autóbuszon egyaránt - a megfelelő igazolások felmutatá­sa mellett. (haszon) Nincs vége a Juszt-ügynek Az ORFK a Fővárosi Főügyész­ség nyomozást megszüntető ha­tározata ellen előterjesztést tesz a Legfőbb Ügyészségnek Juszt László ügyében - közölte az ORFK sajtószóvivője hétfőn. Garamvölgyi László elmondta: az előterjesztésben a rendőrség azt kéri, hogy a legfőbb ügyész helyezze hatályon kívül a Fővá­rosi Főügyészség határozatát és rendelkezzen a nyomozás foly­tatásáról. Az ORFK a fővárosi fő­ügyész utasítására július 28-án szüntette meg Juszt László el­len az államtitoksértés bűntet­tének alapos gyanúja miatt indí­tott eljárást. A Kriminális című hetilap főszerkesztője ellen azért indult rendőrségi vizsgá­lat, mert a megfigyelési üggyel kapcsolatos, titkosnak vélt do­kumentumokat tett közzé. A fő­ügyész szerint viszont sem ál­lamtitoksértés bűntette, sem szolgálati titok vétsége nem ál­lapítható meg.- Az adatvédelmi biztos to­vább vizsgálódik Juszt László ügyében - közölte Kerekes Zsu­zsanna, az ombudsmani hivatal főosztályvezetője. A múlt hónap elején Juszt László ügyvédje, valamint a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége (MÚOSZ) is az adatvé­delmi biztoshoz fordult a rend­őrségi eljárás megszüntetését sürgetve. A MÚOSZ arra kérte Majtényi Lászlót, hogy ellenőriz­ze a Juszt László elleni intézke­dések jogosságát. Kerekes Zsu­zsanna elmondta: a nyomozás megszüntetése nem zárja le au­tomatikusan a vizsgálatot. Azt tovább folytatják, és csak abban az esetben szüntetik meg, ha az indítványozó ezt kéri, vagy ha az ügy bírósági szakaszba jutna. Változások a Nemzeti Kulturális Alapprogram működésében Vita a miniszter hatalmáról Az ellenzék és a szakszervezetek részéről egyaránt felháborodást váltott ki a kultúra finanszírozásának eddigi rendjén változtatni akaró miniszteri rendelettervezet. A módosítással az évi négy és fél milliárd forint szétosztásáról döntő szervezetben jelentősen megnő a miniszter hatalma. A kormány az újítástól az eddigi hibák kikü­szöbölését és hatékonyabb működést vár. A Nemzeti Kulturális Alapot 1993-ban hozta létre az Antall- kormány a nemzeti és egyete­mes értékek létrehozásának, megőrzésének és terjesztésének támogatására. Az alappal ugyan a közoktatási és művelődési mi­niszter rendelkezett, de a pén­zek elosztásáról független szak­mai kollégiumok döntöttek. A .vC vetkező kormány idején to­vább nőtt az alap önállósága, a szervezetet irányító bizottság tagjait a szakmai társadalmi szervezetek ajánlásai alapján kellett kinevezni. A jelenlegi tervezet szerint az irányító testület tagjainak megbízása a miniszter feladata lesz és nem köteles figyelembe venni a szakmai szervezetek ajánlásait. Korábban a minisz­ter a több mint négymilliárd forint harminc százaléka felett rendelkezett saját hatáskör­ben, jövőre a kormány ezt öt­ven százalékra kívánja növelni. Az SZDSZ képviselője, Pető Iván nem érti, hogy a kormány miért akarja a nyolc éve jól mű­ködő szervezet munkáját ilyen alapvetően átalakítani. Az elő­ző kormány célja az alap minél teljesebb autonómiájának meg­teremtése, „államtalanítása” volt. A kulturális ügyekben döntő szervezetben nem volna helye semmilyen politikai befo­lyásolásnak. Jankovics Marcell, az NKA igazgatóságának elnöke szerint az új szabályozás az eddigi ál­demokratikus gyakorlat helyett hatékonyabb és tisztább műkö­dést eredményezhet. A támo­gatási tilalom pedig csak olyan művekre vonatkozik, amelyek emberi méltóságot vagy vallást sértenek. - wilt ­Negyedmillió fiatalt várnak Egy hétre ismét benépesül a Hajógyári-sziget Várhatóan negyedmillió fiatal látogat ki holnaptól az óbudai Hajó­gyári-szigetre. Az idei Pepsi-szigeten mintegy 400 zenekar és csak­nem ezer egyéb program közül lehet majd választani. Gerendái Károlytól, a rendezvény főszervezőjétől lapunk megtud­ta: kedd éjfélig elvileg még lehet hetijegyet vásárolni a különböző jegyirodákban, szerda reggeltől azonban már csak a helyszínen vehető meg az egész hétre szóló belépő. Pontos számok még nin­csenek arra vonatkozóan, hogy mennyi hetijegy fogyott el eddig elővételben, de a becslések sze­rint jóval 10 ezer felett. A napije­gyek szintén csak a rendezvény bejáratánál felállított pénztárak­ban vásárolhatók meg - csakúgy, mint tavaly - 1500 forintért. Áz eladott belépők és a korábbi évek tapasztalatai alapján akár 260-300 ezren is összegyűlhet­nek majd az egyhetes program alatt. Ez naponta 35-40 ezer fia­tal jelenlétét feltételezi. Áz idén is számos külföldi, il­letve magyar zenekar szórakoz­tatja majd a Sziget-lakókat. A mintegy 400 koncert mellett rengeteg irodalmi program, szí­nielőadás, filmvetítés, perfor­mance között válogathatnak a vendégek. Az éjszakai koncerte­ket az idén is hangszigetelt sát­rakban tartják, a környék lakói­nak nyugalma érdekében. Az étel- és italárakkal kapcso­latban a főszervezőtől megtud­tuk: az olcsóbb sörből egy korsó 150 forintba kerül majd, míg a drágábbért 195 forintot kémek. A szénsavas üdítőknek 35, a rostosoknak 40 forint lesz deci­literje. Az egytálételekért átla­gosan 300 forintot kell fizetni. A MÁV az idei Sziget-látoga­tóknak is 50 százalékos kedvez­ményt biztosít. Aki a fővárosból hajóval szeretné megközelíteni a fesztivál helyszínét, a Jászai Mari térről ezt is megteheti. A 100-150 férőhelyes hajók dél­után négytől hajnalig járnak majd, egy út ára 200 forint lesz. A hazatérőket ingyenes éjszakai buszjárat szállítja be a főváros­ba. Á kapufelügyeletet és a cso­magátvizsgálást végző biztonsá­giak idén is kiemelt figyelmet fordítanak a kábítószerrel érke­zők kiszűrésére. (h. gy.) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents