Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-21 / 228. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1999. augusztus 21., szombat Hírcsatorna A román-magyar kereskedelmi forgalom tavaly 766,1 millió dol­lárt tett ki, amelyen belül Romá­nia 327 millió dolláros hiányt hal­mozott fel. Az idei első negyedév­ben a Magyarországra irányuló román export értéke 49,6 millió, az onnan származó importé 81,2 millió dollár volt. A kétoldalú magyar-szlovák ke­reskedelmi forgalom 240 száza­lékkal emelkedett az évtized eleji pangás után az utóbbi hat évben. Dusán Gután, a budapesti szlo­vák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa szerint a kétoldalú for­galom értéke rövid időn belül el­érheti a kétmilliárd dollárt. Boros Miklós pozsonyi magyar nagykö­vet adatai szerint az utóbbi fél év­ben a Szlovákiába irányuló ma­gyar export az egy évvel korábbi szint 90,4 százalékára csökkent, a Magyarországra irányuló szlovák export pedig a tavalyi azonos idő­szak értékének 107 százalékára nőtt. Az átlagon belül 60 száza­lékkal nőtt a szlovák élelmiszer- ipari termékek exportja. Gyakorlórepülés közben a ten­gerbe zuhant pénteken egy Tornado típusú olasz vadászbom­bázó a szicíliai Agrigento térségé­ben. A két pilóta életét vesztette. A Tornado ADV támadó- és fel­derítőgép az olasz légierő büszke­sége, amelyet használtak a Jugo­szlávia elleni légicsapásokban is. Hat rendőr súlyosan megsebe­sült, ketten közülük eszméletüket veszítették abban a csütörtök esti összecsapásban, amely a lengyel- országi Bartoszycében zajlott le a rendfenntartók és a főutat elzáró földművesek között. A gazdák ez­úttal az 51. számú főútvonalat zárták el, amely az orosz kaliny- ingrádi terület határától Olsztyn felé vezet. Több mint 2400 vírusos agy­hártyagyulladás-megbetegedést regisztráltak Romániában július óta. A fertőzés tizenhárom me­gyét érint: a legtöbb beteget Iasi (584 fertőzött) és Botosam (273 fertőzött) megyében regisztrál­ták. Az orvosok szerint a járvány kialakulásához nagyban hozzájá­rult, hogy sok román család nem fizeti közmüszámláit, és ezért el­zárják lakásukban a vizet. Belpolitikai vita tárgyává vált Izzat Ibrahim iraki alelnök hirte­len távozása Bécsből csütörtö­kön. Az iraki vezető gyógykezelés cimén kapott vízumával egy hó­napig, szeptember 5-ig maradha­tott volna Ausztriában, de miután többen követelték letartóztatását, szerdán hirtelen elutazott az oszt­rák fővárosból. Még távozása sem volt bonyodalmaktól men­tes, a gép, amelyre jegye szólt, egy bombafenyegetés miatt csak négyórás késéssel tudott elindul­ni. Egy magyar áldozat Izmitben Minden eddiginél súlyosabbnak vélik a törökországi katasztrófát Akár a 40 ezret is elérheti a hét eleji törökországi földrengés halálos áldozatainak száma - közölte pénteken Genfben a török hatóságok­tól kapott tájékoztatás alapján Sergio Piazzi, az ENSZ humanitárius ügyeket kezelő koordinációs irodájának európai részlegvezetője. Becslések szerint még 35 ezren vannak a romok alatt, s figye­lembe véve, hogy már csaknem 9 ezer holttest került elő, lehet­séges, hogy az áldozatok száma negyvenezer fölé emelkedik - mondta az ENSZ-tisztségviselő. A korábbi becsléseket felül­múló tragédia előérzetét jelzi, hogy az ankarai kormány csü­törtökön további tízezer hulla­zsákot rendelt, Sukm Sine Gurel államminiszter pedig lehetsé­gesnek mondta, hogy a csapás végezetül nagyobbnak bizonyul, mint bármelyik, amelyet törté­nelme során Törökországot va­laha is átélt. Hírügynökségi beszámolók szerint a csapás körzetében a tö­rökökön kívül jelenleg 60 nem­zetközi mentőcsapat (köztük magyarok) dolgozik: mintegy 2000 ember 120 speciálisan ki­képzett mentőkutyával. A világ számos állama nyújtott már Tö­rökországnak segítséget. A bor­zalmas katasztrófának az utóha­tásai is vészterhesek: a legtöbbet szenvedett Izmit városban és környékén nagyon megnőtt a túlélőket fenyegető halálos fer­tőzés veszélye. Bizonyossá vált, hogy életét vesztette az a magyar üzletem­ber, aki a földrengés idején tűnt el - közölte pénteken Éliás Pál isztambuli magyar főkonzul. Az 58 éves hajózási szakember - korábban a Mahart hajóskapitá­nya - egy Glasgow-ban bejegy­zett brit cég munkatársa volt, és hajózási ellenőrzésre érkezett Izmitbe. Holttestét csütörtök délután emelték ki az Izmit elővárosában lévő Gülisztán Hotel romjai alól, és fia, üzlettársai még a nap folya­mán azonosították. A hat ma­gyar diák, akiknek hollétéről a hét eleje óta szintén nem volt hír, ép és egészséges. (£a Kommentár az 1. oldalon) Óráról órára csökken az esély, hogy túlélőket találjanak Törökországban FOTÓ: FEB/REUTERS Borisz Jelcin kinevezte az alig megváltozott új orosz kormányt A Moszad is segít Dagesztánban Borisz Jelcin orosz elnök rendeleti úton kinevezte a Vlagyimir Putyin vezette kormány 28 tagját, köztük a miniszterelnök két első helyettesét és három helyettesét - jelentette a Kreml sajtószolgála­ta. Az új moszkvai kormány kulcsposztjain nem történt változás. A kormányfő első helyettese vál­tozatlanul Nyikolaj Akszjo- nyenko és Viktor Hrisztyenko maradt, a miniszterelnök-helyet­tesi tisztségeket - akárcsak Szergej Sztyepasin kormányában - Vlagyimir Scserbak, Valentyina Matvijenko és Ilja Klebanov tölti be. Jelcin megerősítette pénz­ügyminiszteri tisztségében Mi­hail Kaszjanovot, és a gazdasági minisztérium élén Andrej Sapo- valjancot. (Azt már korábban közölték, hogy megőrzi eddigi tisztségét Igor Szergejev védelmi és Igor Ivanov külügyminiszter.) Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad segíteni fogja Moszkvát a radikális iszlám fegyveresek el­leni harcban az észak-kaukázusi térségben - írta a Vremja című orosz napilap. Az újság értesülé­sei szerint Dávid Lévi izraeli kül­ügyminiszter biztosította Orosz­ország izraeli nagykövetét, Mi­hail Bogdanovot arról, hogy or­szága minden rendelkezésére ál­ló információt megad Moszkvá­nak az oroszországi iszlám ter­roristákról. Orosz diplomaták szerint jordániai és palesztin isz­lám fegyveresek is részt vesznek a kaukázusi harcokban. Az Egyesült Államok és Oroszország változatlanul elkö­telezettséget érez a nukleáris le­szerelés mellett, az erre vonatko­zó START-III. egyezményről szóló átfogó tárgyalások azon­ban csak közvetlenül a megelő­ző START-I1. megállapodás moszkvai ratifikálása után kez­dődhetnek meg - olvasható a két ország szakértőinek három­napos moszkvai tárgyalásai vé­gén kiadott közleményben. Az egyezményre vonatkozó mosta­ni elképzelések szerint 2007. de­cember 31-ig a felek mindegyiké­nek 2000-2500-ra kellene csök­kentenie az atomrobbanófejek számát. A tárgyalásokat szep­temberben Washingtonban foly­tatja a stratégiai stabilitás kérdé­sével foglalkozó orosz-amerikai bizottság. Megosztott a szerb ellenzék Milosevics távozása a választások előfeltétele A vártnál kevesebben gyűltek össze csütörtök este Belgrád- ban a jugoszláv parlament elé meghirdetett, békés ellenzéki tüntetésre. A szónokok elsősor­ban Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök távozását és szer­biai változásokat követeltek, de a rendezvény ismét rávilágított a szerb ellenzék megosztott­ságára. A Belgrád szívében álló jugo­szláv parlament előtt több tíz­ezer - egyes becslések szerint mintegy 150 ezer - ember gyűlt össze. A csaknem másfél hó­napja tartó szerbiai ellenzéki tüntetések sorában ez volt a leg­nagyobb tömegmegmozdulás, ám a Zoran Djindjics vezette De­mokrata Párt egyes vezetői a na­pokban 200-300 ezres tüntetést harangoztak be, így a résztve­vők száma elmaradt a várttól. A tüntetést beárnyékolta több ellenzéki vezető bejelentett tá­volmaradása, ám közülük várat­lanul többen is megjelentek. Vük Draskovics, a Szerb Megúj­hodási Mozgalom (SPO) veze­tője „hívei követelésére” lépett az emelvényre, ami vegyes fo­gadtatást váltott ki. A megmozdulás ugyanakkor rávilágított a két legnagyobb szerbiai ellenzéki csoportosu­lás, az SPO és a Demokrata Párt által uralt Szövetség a Vál­tozásokért (SZP) közötti mély megosztottságra. A számottevő parlamenti erővel rendelkező SPO idő előtti választások ki­írását követelte az év végéig, a kormányzat és az ellenzék meg­állapodása alapján. A parla­menten kívüli SZP tagjai vi­szont előfeltételül szabták Milosevics távozását, akivel nem hajlandók tárgyalni, mert őt teszik felelőssé az elmúlt tíz év politikájáért. Euró: van és még sincs Nincs tekintélye az eurónak - pa­naszkodnak az egyesült Európa pénzügyi vezetői, akik számára az 1999. január 1-jén 11 országban bevezetett új közös valuta rendkí­vül nagy horderejű lépés volt. Ebben, mármint a bevezetés fon­tosságának megítélésében min­denki egyetért. Az euró jelenléte mégis inkább jelképes: nem na­gyon szokták meg az emberek, nem is nagyon használják. Pedig már számos országban euróbán is feltüntetik az árakat, néhol még hazánkban is. Fizikai valóságában azonban az euró még nem létezik, bár eurócsekkel és eurószámlás bankkártyával lehetne fizetni - ám az emberek mégsem teszik ezt. Nagyon keveseknek van ugyanis eurócsekkszámlájuk. Párizs nagyhírű áruházában, a Lafayette-ben az év első felében összesen 800 „eurós” vásárlást regisztráltak. A francia banká­rok társasága szerint a naponta forgalmazott mintegy 20 millió darab csekkből csak mindössze 12 ezret állítanak ki euróbán. Azok a vállalkozók - szállo­dák, kisebb panziók és üzletek - tulajdonosai sem boldogok, amelyekben a kuncsaftok már fi­zettek euróval. Egy francia pan­ziótulajdonos mondta a Los An­geles Times tudósítójának, hogy a bankok zsíros sápot (15 száza­lékot) húznak le az eurócsekkek be- és átváltásakor, úgyhogy ő a maga részéről jobban örül, ha á vendég frankkal, de legalábbis készpénzzel fizet. Még legalább 10-20 évnek el kell telnie az euró teljes elfogadtatásáig. Kémek a szövetséges ellen Hét évvel ezelőtt, 1992 nyarán német rendőrök a legszigorúbb őrizet mellett és teljes titokban egy acélládában több mint 13 000 aktát adtak át az ameri­kai hatóságoknak. Az iratok eredetileg a National Security Agency, az NSA, azaz a legtitkosabb amerikai kém­szervezet szigorúan bizalmas papírjai voltak, amelyek nem kevesebbet bizonyítottak, mint hogy az amerikaiak (1987-ig bi­zonyosan) kémkedtek egyik leg­fontosabb szövetségesük, az NSZK ellen is. Az NSA 40000 emberrel, évi 27 milliárd dollá­ros költségvetéssel dolgozik, és világszerte lehallgatja a hírfor­galmat, amelyből rengeteg hasz­nos politikai, katonai, gazdasági tájékoztatás szerezhető. Mint kitűnt, Washington eb­ből a szempontból különösen fontosnak tartotta a lehallgatást német területen. Az ügy pikan­tériája az, hogy minderre nem Bonnban, hanem annak idején Kelet-Berlinben jöttek rá. Az egykori NDK kitűnően működő kémszervezete vette zsoldjába az NSA egyik munkatársát, aki azután - nagy összegek fejében - átadta nekik az amerikai fel­derítés legbizalmasabb iratait. A papírokat gondosan megőriz­ték a Stasi irattárában, ahol azok az egyesülés után a német hatóságok kezébe kerültek. Az amerikai kém 1989-ben 40 éves börtönbüntetést kapott. Bányászsztrájk Ukrajnában. A donyecki szénmedence dolgozói blokád alá vonták a körzet legfontosabb vasútvonalát. Munkabeszüntetésüknek az az oka, hogy immár tizenötödik hónapja nem kapták meg fizetésüket. fotó: feb/reuters ÁTV nézés a programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció aTvr-hét-ben. * *

Next

/
Thumbnails
Contents