Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-19 / 227. szám
II hetedik oldal Fotótár Mélyhűtve LÄUFER LÁSZLÓ FELVÉTELE 1999. augusztus 19., csütörtök Háttér - Riport Negyvenhárom dühös ember Királyegyházán elkeseredett tejtermelők tartottak a napokban fórumot a községházán. Úgy érezve, hogy jogos követeléseknek adnak hangot, amikor a megyei lapot és az újságírót segítségül hívják. Ugyanis még mindig nem kapták meg az áprilisi tejpénzt. Összesen negyvenhárom gazdának tartozik a Királytej Kft., s bár ígéretet kapnak csőstül, a kft. ügyvezetőjének nem hiszik már egyetlen szavát sem. A fórumra nem mindenki tudott eljönni, mert kint dolgoztak a mezőn. Mindenesetre ott volt többek között Tóth József né, akinek 40 000 forintjával tartozik a kft. és Farkas István, aki 37 000 forintra vár. És a többiek. Ifj. Klein Bélának 33 ezerrel, ifj. ős Ferencnek 28 ezerrel, Kószó Jenőnek 97 ezerrel, Gyimesi Józsefnek 87 ezerrel, Kása Attilának pedig 40 ezerrel tartoznak április óta. Akad, aki rokkantnyugdíjas, de akad gyesen lévő asszony is a csapatban, akik számára igencsak hiányzik a pénz. A viharos összejövetelen persze egyéb is kiderült. Jelesül, hogy nemcsak a tejpénz a falu gondja. Mint azt a község polgármestere, Grim Ferenc (kis képünkön) keserűen megjegyezte: a kft. a község tudtán kívül megszerezte a tejcsarnok tulajdonjogát a Drávatejtól, s most szinte teljesen ki vannak szolgáltatva két ember akaratának. A falu korábbi polgármestere és menesztett jegyzője ugyanis a résztulajdonos. tel hasznát nem az önkormányzat látta, hanem feltehetően a korábbi polgármester és a jegyzőnő. (Előbbit nem választották újra legutóbb, az utóbbitól pedig a falu elköszönt. Grim Ferenc szerint, hogy gyorsabban menjen, kénytelenek voltak köA fórumra csak kevesen tudtak eljönni Ilyen kacifántos történet aligha akad Baranyában. Jó pár éve kezdődött, amikor a néhai Baranyatej illetékese közölte a királyegyházi tejtermelő gazdákkal, hogy nem tud velük egyenkénti szerződést kötni, csak jogi személlyel állhat szóba. Ekkor a korábbi polgármester és a jegyzőnő alakítottak a tejátvételre egy jogi személyiséggel bíró vállalkozást, a Királytej Kft.-t, amelynek 40 százalékában az említett két személy, 60 százalékában pedig az önkormányzat a tulajdonosa. A kft. közbeiktatásával aztán a tej eljutott a feldolgozóig. Néhány éve Királyegyházán még örömmel említette Nagy András expolgármester, hogy ezzel sikerült a gondok elejébe menni és sok-sok rászoruló ember segítségére sietni. Hiszen a faluban meglehetősen szegény emberek élnek, sokuknak a tehéntartásból származnak a megélhetés forintjai. S bár az önkormányzat nem tejátvételre alakult, ez is beleférhet a falut segítő, a faluért való tenni akarás szándékába - a polgármester feladatai közé. Igen ám, de utólag mást kezdenek mondani a gazdák és mást a képviselő-testület azóta újraválasztott tagjai. Szerintük mind a polgármesteri, mind a jegyzői poszttal összeférhetetlen egy ilyen kft.-ben való részvétel, érdekeltség. Grim Ferenc polgármester egyenesen azt állítja, hogy e miatt a gazdaságosan üzemelő kft. miatt megannyi pályázati lehetőségről lecsúszott Királyegyháza. Hiszen egy ilyen vállalkozás a pályázati forintok elbírálásakor kizáró ok, s ezért maradt le az utóbbi években a község fejlődésben a környező településektől. E miatt maradt el például a csatornázás. Kosa Attila, a képviselő-testület tagja pedig kimondta azt, amit a gazdák csak egymás között beszéltek addig: a tejátvézös megegyezéssel megválni, pedig ma is úgy vélik, hogy sok kárt okozott a községnek!) De visszatérve a Királytej Kft.-re, ma a tulajdonostárs ön- kormányzat tagjai is szeretnének belelátni a könyvelésébe - az önkormányzat a többségi tulajdonos! -, de hiába minden próbálkozásuk. rásával vette meg a kft. ügyvezetője. Grim Ferenc:- Miután utólag értesültem a dologról, elmentem a Drávatej- hez, ahol az illetékes azt mondta, hogy ők azt hitték, hogy a Királytej Kft. képviselői egyben az önkormányzatot is képviselik. Egyébként teljesen ingyen jutottak hozzá, s ezzel a tulajdoni hányaddal később is zsarolhatják a termelőket. -Hogyan? - Bérleti díj címén levehetnek még néhány forintot a tej pénzből. De hogy konkrét legyek, sokan, akik beszéltek FOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ velük állítják, hogy az eddig ki nem fizetett áprilisi tejpénz felét is ezért tartották vissza. A polgármester állítása szerint az ominózus, nullára leírt tejcsamoki berendezés tulajdonjoga is megkérdőjelezhető, és az is, hogy milyen alapon adták át azt a Drávatejnek. Kosa Attila képviselő és Grim Ferenc polgármester egybehangzó véleménye, hogy Királyegyházán nem a tejtermelők érdekei domináltak, nem a falu érdekében ténykedett a két korábbi vezető. Ezt mondhatják persze, sértettségből is. Mindenesetre azzal próbálják mondandójukat alátámasztani, hogy ä falu tejcsarnokát - amely korábban a Drávatej tulajdona volt -, teljesen titokban, a falu kizáA gazdák még viszik a teli kannákat a tejcsarnokba A fórum után megpróbáltuk megkeresni a Királytej Kft. ügyvezetőjét, a korábbi jegyzőnőt, de néhány szó után elzárkózott a nyilatkozattól. Állította, hogy személyüket érintő támadásról van szó csupán, s nem érti, hogy miért ez az ellenségeskedés.- Meghívhattak volna a községházi fórumra is, hiszen otthon voltam. De nem szólt senki. Miért? Az ex-jegyzőnő megerősítette: a visszamaradt tejpénzt pedig rövidesen ki fogják fizetni. Erről több szót nem érdemes váltani, inkább a tejcsarnok további használatáról kéne tárgyalni. Zárszóként a dologhoz annyi hozzátartozik, hogy Királyegyházán nemrégiben tejszövetke- zetet alakítottak - a tej összegyűjtése nem önkormányzati feladat -, és kiléptek a Királytej Kft. vonzáskörzetéből a tehéntartó gazdák. Kiléptek mind a negyvenhármán. Igazukat - mivel kollektiven nem lehet -, egyenként szeretnék bíróságra vinni, persze kivárva az újabb ígéretet és határidőt. Azt nem tudják, mi legyen a tejcsamokkal. Koznia F. Mészáros Attila jegyzete Apák a sötétben X fuJ Hátborzongató ez a kettős halál. Kriptában és mentőben. Újszülött és anya. Még akkor is megrázza az embert, ha visszapillant a történelemre - a profánra és a vallástörténetre egyaránt. Apa nélküli gyermekek, férj és támasz nélküli anyák tragédiáinak, megkapó, vagy meghökkentő sorsának megszakítás nélküli láncolata. E kettő, ott, Hidason, nyugodjon békében. Valaki ezt a gyermeket nemzette. Azt az életerős kislányt, aki az élete első pillanataiban a halál sötét és hideg előszobájába került. Aki a napfény melegét, a levegő virágillatát, az ég kékjét talán csak pillanatokra észlelhette. Nem adatott meg neki egy ki tudja milyen, de hosszú sors, utakkal, kanyarokkal, csillogó és borongós napokkal, amely a születéstől a halálig tart. A gyermekágytól a temetőig. Befejezetlen maradt egy 26 éves nő életútja is. Hitoktató volt. Aligha tételezhető fel más, mint az, hogy az élet sze- retetére, a tisztességre, az isteni igazságosság kikerülhetet- lenségére, a tőle kapott vigasz és bátorítás erejére nevelt. Hol az apa? Aki elsiratja ezeket a halottakat? A tulajdonképpen meg sem született kislányát? A hit erején keresztül az élet igenlésére tanító, ám közös gyermekük megszülését túl nem élő anyát? Az ő asszonyát, aki egy kislánnyal ajándékozta meg? Akit neki is nevelnie, a szépre, a jóra okítania kellett volna? Az apa, aki az anya és gyermeke számára természetes háttér, biztonságot adó háttér. Hol van? Ír hetedik oldal szombaton Folytatódik a rendszerváltás. Az SZDSZ 1988. november 13-án alakult meg Budapesten a Szabad Kezdeményezések Hálózatának tagjaiból. A vidékiek, akik erről tudomást szereztek, a budapesti csoportosuláshoz csatlakoztak. Az első vidéki csoportok 1988 decemberében, illetve 1989 elején kezdtek megalakulni. Tárca Benkő kint állt a kis horgászmólón, nézte a vizet. Meg szemben a párába burkolózó Badacsonyt. Végre felberregett az üdülő ebédre hívó csöngője. Ha jól emlékszik, gyümölcslevest és rizibizis párizsit ikszelt be tegnap. Portré Feladathalmozó kriminológus konzul A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kriminológia tanszékének vezetője, és másodállású egyetemi tanár a pécsi JPTE-n. Vele már korábban is „megtörténhetett” volna, hogy összefut más funkciójú saját magával. Például hajdan a belügyi államtitkár-helyettes a Kolping Egyesület akkori elnökével.- Nem gyakorló jogász. Miért ezt a pályát választotta ?- Szerencsémre és pechemre az unokatestvérem volt az osztályfőnököm és a matematika- tanárom. Visszaéltem a helyzettel, és nem tanultam eléggé ezt a tantárgyat. Aztán könnyebbnek látszott másból felvételizni. Ezzel eltértem a családban divatos műszaki pályától. De a matematikával nem voltam ellenséges viszonyban: húsz évig tanítottam kriminál-statisztikát. Ámbár a kriminológiára már akkor átcsábultam, amikor a 80-as években két évig osztrák és főleg német kutatóintézetekben dolgoztam.- Innen ered tehát a tiszteletbeli konzuli megbízatás?- A belügyi államtitkár-helyettesi korszakomból. 1990 és 1993 között a nyugati kapcsolatokat építettük, és nyilvánvaló volt, hogy Németország partnersége a legnagyobb súlyú. A kormányőrség, rendőrség, határőrség, tűzoltóság, polgári védelem tartozott a felügyeletem alá. A bűnözés és délszláv-vál- ság miatt szoros volt az együttműködésünk a német Dr. Körinek László 1946-ban született Ácson. 1971-ben szerzett jogi diplomát a pécsi egyetemen. Azóta tanít. Kriminológus. Egyetemi tanár. A Belügyi Szemle fó'szerkesztóje 1993 óta. l984-ben védte meg a kandidátusi, 1998-ban az akadémiai doktori értekezését. 1996 óta tiszteletbeli pécsi német konzul. nagykövetséggel. Később erre emlékezve kértek fel a feladatra.- Több könyvet írt már és 120 tanulmányt. Mi foglalkoztatja mostanában ?- Kriminológusként nem tudok belenyugodni abba a bénultságba, hogy nálunk az illetékesek csak fecsegnek a bűnmegelőzésről. A világ fejlettebb része rég túljutott ezen. A nyugati rendőrségek rájöttek arra, hogy az ön- kormányzatok és a polgárok partnereik. Ezért a viszonyért a rendőrségnek ki kell lépnie különállása falai közül; és komolyan kell venni a „szolgálunk és védünk”, sőt a „szolgáltatunk és védünk” jelszót.- Család? Hobbi? Egyáltalán hol a fő támaszpontja?- 1966 óta Pécsett élek. Feleségem közjegyző Mohácson. A gyerekek egyetemisták. A leány közgazdaságtant tanul Pesten, a fiú jogot Pécsett és pszichológiát Pesten. A régiséggyűjtés a hobbim, és leginkább az orosz ikonok a kedvenceim. Dunai Imre
