Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-17 / 225. szám
Kisebbségek Baranyában 1999. augusztus 17., kedd * Énekkarok Tirolban Kilenc magyarországi német énekkar képviselteti magát a jövő heti egyhetes továbbképzési kurzuson Dél-Tirolban. Baranyából hatan utaznak. Nép- és önismeret kicsiknek PÉCS-KISÚ JBÁN Y A Az Éltes Mátyás Iskolaközpontban mintegy kétszáz cigány gyereknek ön- és népismereti, lélektani, nevelési és tantárgyi felzárkóztató programot dolgozott ki egy szakmai csoport. A 18 fős team munkáját ösz- szefogó Gidáné Orsós Erzsébet tanár sikeresnek nevezte az egyedülálló próbálkozást. Állítja, hogy a személyiség fejlődését nagy mértékben segíti az, ha az illető kezd tisztában lenni népcsoportja eredetével és múltjával. Ezzel - idővel - félreértésektől és előítéletektől szabadulhat meg, az önbecsülése egyöntetűbb lesz. Ha nem is erőteljesen, de mérséklődik a kitaszítottság már-már önkínzó érzete, amely fiatalkorban is jelen van. A résztvevők tanulják a beás nyelvet, matematikából meg korrepetálják őket. Ízelítőt kapnak a különféle cigány közösségek zenei és kulturális életéből. Pályaválasztásukat pe'dig könnyítheti az, hogy hajdani és a mai népi mesterségek fogásait sajátítják el - legkevesebb elméleti szinten. Az egy év zárófoglalkozását nemrég tartották a kisúj- bányai kulcsos turistaházban azért, hogy a természet- és környezetvédelem teendőit is megértsék a tanulók. Csuti J. Horvát-magyar együttműködés Hároméves oktatási együttműködési programot írt alá Budapesten a horvát és a magyar oktatási minisztérium. A felek vállalták, hogy a program keretében támogatják a horvátországi magyarság háborús károkat szenvedett intézményeinek felújítását. Létrehoznak egy különbizottságot, amely egyezteti a tankönyvekben a másik félre vonatkozó történelmi és földrajzi ismereteket. Évente tíztíz egyetemi hallgató kaphat ösztöndíjat, Horvátországban havi 415 kunát, Magyarországon 19 000 forintot. Hírcsokor Szerb vecsemye. A Siklós melletti göntéri dombok a szerbek búcsújáró helye, ahol augusztus 8-án tartották meg a hagyományos búcsút. Délelőtt liturgiára került sor a siklósi szerb templomban, délután vecsemyét tartottak. A göntéri dombokon volt egykoron eltemetve Stiljánovity István, a török idők szerb fejedelme, akit az egyház szentté is emelt. Augusztus 19-e pedig a Preobrazsenye ünnepe, ekkor szentelik meg a szerb templomokban a szőlőt. 35 magyarországi német egyházi ének - mise-, szentségi, Mária-ének - teljes körű feldolgozását adta ki a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Tavaly a fúvószenei feldolgozás jelent meg, az idén tavasszal az orgonakíséretes népének és a múlt héten ugyanezek 2-3-4 szólamú feldolgozása. A harmonizálás Galli János zeneiskolai igazgató munkája. A művek a Magyarországi Németek Megyei Irodáján (Pécs, Munkácsy u. 8.) kapható. Hosszúhetényben területi fórumot tartottak nemrég többek között Liget, Mánfa, Komló kisebbségi önkormányzatai. A rendezvényre csaknem kétszáz beás, lovári és muncsán cigány jött el. A résztvevők elhatározták, hogy több településre kiterjedő érdekvédelmi szövetséget alakítanak ki, és amatőr művészeti csoportokat alapítanak. (cs) Kórustalálkozó lesz Majson augusztus 20-án, péntek este 20 órakor. Az országos első helyezett Majsi Női Kar vendége a kömyei és a cikói német nemzetiségi kórus és a dunaszekcsői magyar énekkar. A cigány folklór nemzetközi fesztiválja Az idei nyár egyik színes eseménye volt a Nemzetközi Romafesztivál, amely több pécsi és baranyai cigány szervezet segítségével jött létre a Pécsi Kulturális Központ szervezésében. Az évek óta immár hagyományosnak mondható roma táncházak és a roma napok mellett felmerült az igény arra, hogy a pécsi és baranyai cigányságot megmozgató rendezvényeken túl egy nagyobb szabású kulturális esemény, egy nemzetközi fesztivál adjon lehetőséget a cigányságnak arra, hogy a határon túli romák hagyományőrző együttesei is itt lehessenek, mondja Orsós Ferenc, a Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis elnöke. Sikerült a különböző cigány szervezeteket összefogni az ügy érdekében, hiszen a szervezésben részt vett rajtuk kívül az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete, a Cigány Független Szövetség, a Siklós és Vidéke Érdekvédelmi Szervezet, az Am- rita OBK Egyesület, a Kheta- nipe Egyesület, valamint Labo- dáné Lakatos Szilvia Pécs váSzép Móri néni Magyarmecskéről, aki kenyeret sütött rosi képviselő. A fesztivál védnökei Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke és Raduly István, a minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője voltak. Mindennek ellenére igen nehéz volt összeszedni a szükséges pénzt, mondja Orsós Ferenc, ugyanis több pályázatuk eredménytelen volt, végül is az Ashoka Alapítvány, a Lorenzo Alapítvány és a megyei önkormányzat támogatásával sikerült a rendezvényt megvalósítani, s a sikeren felbuzdulva kétévenként kerülne sor a nemzetközi fesztiválra. Ami feltűnő volt, s amit az ország más tájairól idejövő cigány művészeti együttesek tagjai szóvá is tettek, hogy igen sok nem cigány érdeklődő vett részt a különböző eseményeken. Ez bizonyítja azt, hogy a cigány folklór széles körű érdeklődésre tart számot, és nem csak egy etnikum saját belső ügye. Az események a Sétatéren és a városközpontban zajlottak. Volt gasztronómiai bemutató a baranyai beások ételeiből, felléptek hazai és külföldi együttesek, menettánc „folyt” a Flórián térről a Sétatérig, és volt táncház, amelyen az együttesek táncosai is részt vettek. Irodakiutalás ellentmondásokkal A Pécsett működő cigány szervezetek hosszú évek óta húzódó problémája, hogy nincs irodahelyiségük. Ennek biztosítására újra és újra lépéseket tesznek, de ez idáig nem sok eredménynyel. Illetve, hosszas huzavona után furcsa, felemás végeredmény született. Még 1996 decemberében írt levelet dr. Kosztics István (első kis képünkön), a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke a polgármesternek, amelyben többek között szóvá teszi, hogy egyeztető fórumon a különböző szervezetek kérték: tevékenységük folytatásához elengedhetetlenül szükségesek irodahelyiségek. „Felmerült, hogy célszerű lenne ezt egy Cigány Szervezetek Háza keretében létrehozni, mert az épület közös fenntartása, üzemeltetése könnyebben megoldható lenne, s a munkájuk megosztását, hatékonyságát is növelhetné. Ezért szeretnénk, ha a belvárosban egy 100-200 négyzetméteres, több helyiségből álló ingatlant e célra megkaphatnánk. Kérem, hogy ez ügyben az illetékes Vagyonkezelő- és Hasznosító Iroda felé intézkedni szíveskedjék. A témában létrehozott ideiglenes bizottságunk a szükséges tárgyalások. lebonyolítására 7g- nácz Mária elnökhelyettest és Várnai Márton szervezetvezetőt jelölte ki.” • Végül is, némi sürgetésre 1998-ban dr. Rákosyné Vass Klára kisebbségi referens a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elé terjesztette a kérést, amelyet az elutasított. Mint dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök aláírásával jegyzett, a Kisebbségi Bizottság tagjaihoz írt állásfoglalás megállapítja: „A bizottság továbbra sem ért egyet azzal, hogy a kérelemben foglalt cigány civil szervezetek részére, bérleti fizetés nélkül önkormányzati bérleményt biztosítsanak ... „Kéri továbbá a bizottság, hogy konzultáljon a Kisebbségi Bizottság a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjével, a cigány civil szervezetek vezetőivel annak érdekében, van-e objektív lehetőség arra, hogy a Rácz Aladár Közösségi Ház - a tulajdonjogi bejegyzéstől függetlenül - otthona lehessen a különböző cigány szervezeteknek.” A Rácz Aladár Közösségi Ház azonban a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület tulajdonát képezi, s arról, hogy ott milyen szervezetek működhetnek, s milyen programok zajlanak, az egyesület vezetősége dönt. A kisebbségi önkormányzat azzal is próbálkozott, hogy levelet intézett dr. Révész Mária akkori alpolgármesterhez, járna közbe annak érdekében, hogy a Vagyonkezelő Kft. által nyilvános liciteljárás útján ötéves időtartamra bérbeadandó Fel- sőbalokány utcai ingatlanokat a liciteljárás alól vonja ki, s adja át a civil szervezeteknek. Miután ez nem sikerült, Orsós Ferenc (második kis képünkön), a Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis nevében nyílt levelet írt a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztályának, amelyben a polgármesteri hivatalnál a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása során felmerült „visszásságok” kivizsgálását kérte. Azt írta többek között, hogy a lakásügy a cigány szervezeteket próbálja egymás ellen uszítani az által, hogy egyes szervezeteknek irodát utal ki, amíg mások ezt a lehetőséget nem kapják meg. A Közigazgatási Hivatal vizsgálódásainak eredményeképp megállapította, hogy a városi civil szervezetek számára a települési önkormányzat a Szent István tér 17. szám alatt, a Civil Közösségek Házában biztosít helyet, ezen túlmenő- leg, mint ahogyan azt az ügyrendi bizottság korábban megállapította: nem látja lehetségesnek további helyiségek biztosítását, mert annak objektív feltételei hiányoznak. „Ehhez képest - írja többek között dr. Czoboly István, a közigazgatási hivatal osztály- vezetője Orsós Ferencnek címzett levelében - Pécs M. J. Város Közgyűlése a 207/1998. (04.30.) számú határozatával az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete részére a Pécs, Béri B. Á. u. 3. sz. alatti, a Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére a 359/1998. (06. 25.) számú határozatával pedig a Pécs, Endre u. 16. sz. alatti irodahelyiséget biztosította, bérleti díj mellőzésével.” Táncházsorozat Nemzetközi Táncházsorozatot rendez a Pécsi Kulturális Központ a Színház téren. A sorozatban eddig már sor került a német, a gyimesi, a moldvai, a horvát, az ír-kelta, a cigány, a dél-amerikai, a szerb, a macedón, a bolgár, a zsidó táncházra, s legutóbb, augusztus 11-én a görögre is, amelynek házigazdája a budapesti Ilios táncegyüttes volt, a zenét pedig a Pireus együttes szolgáltatta. Augusztus 18-án a magyar táncház zárja a sorozatot a Zengő együttes részvételével. A pécsi görögök augusztus 20- án részt vesznek azon a görög fesztiválon, amelyet Beloian- niszban rendeznek meg. Szeptemberben pedig a bolgárokkal együtt szerveznek közös estet a Széchenyi téren. Képünk a görög táncházon készült. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Az egyre fényesebb Dukát Baranyában két jelentős, délszláv táncokat előadó csoportosulás működött hosszú évekig: a Baranya és a Tanac. Aztán idén a két együttes tagjaiból létrejött egy új csoportosulás, a Dukát Néptánc Együttes. Azért vált szükségessé az új együttes megalakítása, mondja érdeklődésünkre Tar- nóczi Attila, a Dukát vezetője, mert a két nagy múltú együttes elkötelezte magát a horvát táncok mellett annak ellenére, hogy korábban a többi délszláv tájegység táncai sem hiányoztak műsorukból. Ma, feltehetően politikai indíttatásból kizárólag horvát műsorral lépnek fel, pedig, hangsúlyozza Attila, a szerb és a horvát keverékéből lehet igazán izgalmas, szép koreográfiákat előállítani. A Pécsi Szerb Önkormányzat felkarolta a huszonöt fős csapatot, anyagi és erkölcsi támogatást ígért, de azt nem várja el, hogy kizárólag szerb táncokat szerepeltessenek műsorukon, a szerben kívül a macedón, a bolgár és a horvát is természetes része fellépéseiknek. Első szereplésük Budapesten volt, egy hete a szederkényi napokon táncoltak, szeptember elején Olaszban a falunapon lépnek fel, s szeptember 24-én Pécsett a szerb napok keretén belül ismerheti meg őket a város táncszerető közönsége. Eddigi működésüknek igen jó a visszhangja, mondja Tamóczi Attila, s reméli, nem okoznak csalódást senkinek. Cseri László
