Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-16 / 224. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1999. augusztus 16., hétfő Hírcsatorna Nem győzik a pécsi vá­sártér szomszédságában a közterület-felügyelők a munkát a hétvégeken. Min­den bírságolás és figyelmez­tetés ellenére legkevesebb félszázan parkolnak tilosban - főként a Bogár utcában, valamint az elhagyott busz­fordulóban. Hatékonyabb lesz az ellenőrzés, hisz pár héten belül a helyszíni bír­ság összege tízezer forint is lehet. (cs) A Versend múltját és je­lenét bemutató első hely- történeti munkát jelentette meg az önkormányzat és a szerző, a Pécsett élő Hengl Ferdinánd. A kutató a köz­ség históriáját a török kiűzé­sétől napjainkig vázolja fel, külön foglalkozik a néme­tek, horvátok és a cigányok életével. Előkészületben van egy német nyelvű kiad­vány is, amely a helyi né­metség sorsfordulóit mu­tatja be. (cs) Kémes! fiatalok Har­kányban tanulnak úszni a Megyei Közgyűlés és a he­lyi önkormányzat anyagi támogatásával. A terv sze­rint augusztus végéig csak­nem harmincán sajátítják el az ismereteket. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 336 cm, áradó, 21,8, Őrtilos 6 cm, apadó, 17,1, Barcs 111 cm, áradó, 19,2, Dráva- szabolcs 192 cm, áradó, 17,4 fok. Fájdalomtól megrendül­tén, mély szomorúsággal tudatjuk, hogy HEGEDŰS JÁNOSNÉ Nyíri Etelka 53 éves korában, váratla­nul elhunyt. Temetése 1999. augusztus 17-én 15 órakor lesz a sellyei re­formátus temetőben. A gyászoló család Vegyi háború, kazettás bombákkal Garéban éjszakákra megint nem lehet kinyitni a házak abla­kát. Maró, sűrű bűz lepi el a települést. A forrás természetesen a veszélyeshulladék-lerakó, annak most a Pécsi Bőrgyár által használt része. A különböző gyártási maradékokat tartalmazó kazetták rendbetétele folyik pályázati pénzből. A kivitelező szerint a munka és a bűz között nincs összefüggés. GARÉ-PÉCS- Pontosan nem tudjuk, mi tör­ténik a hulladéklerakóban. A bűz azonban tény. Ez pedig - ismereteink szerint - azért lett megint ilyen elviselhetetlenül erős, mert a munkák során megbolygatták azokat a kazet­tákat, amelyekben a Pécsi Bőr­gyár korábban a különböző gyártási ma­radékokat de­ponálta. Úgy tudjuk, dóze­rokkal az egé­szet „arrébb tolták”, hogy egy újabb, nagyobb lera­kót alakítsa­nak ki. A megbolygatott, vegy­szerekkel és más anyagokkal telített föld árasztja a környéket ellepő bűzt - panaszolja Lo- wescher János (képünkön), Garé „vegyi háborúban” ugyancsak alapos jártasságot szerzett polgármestere. A Dél-dunántúli Környezet­védelmi Felügyelőség tud a hulladéklerakóban folyó mun­káról, s hogy erre a Pécsi Bőr­gyár pályázaton pénzt nyert. A kivitelezés ütemezése is ismert előttük, azt azonban, hogy ép­pen ezekben a napokban mi­lyen munkát végeznek és mi­lyen minőségben, csak egy el­lenőrzés derítené ki. Erre a fel­ügyelőség a tervezett szemlé­ken túl - ha felkérést, jelzést kap - bármikor hajlandó. A munka beruházója a Pécsi Bőrgyár, kivitelezője a Betonút Rt., amely alvállalkozót bízott meg. A Betonút szakembere, Hu­nor György helyesbíti a garéiak ismereteit: nem rekultivációról van szó, hanem mintegy 70 mil­lió forintos munka keretében kialakítanak öt - különböző méretű - medencét. Az egyik, amelybe a bőrhulladék kerül, már elkészült, a szennyvízisza­pot befogadó kazetta befejezése az eredeti ütemezés szerint no­vember lenne, de a kivitelezés­sel megbízott alvállalkozó talán már szeptemberben átadja. A főépítésvezető dr. Jaczó Zoltán nem lát összefüggést a tavaly ősszel megkezdett mun­kák és az utóbbi időben felerő­A régi tárolómedencék átalakítása jelenleg is folyik södött bűz között. Mint mondja, itt mindig is büdös dolgokat tároltak, s ameddig a medencék nem telnek meg, majd azt követően megfelelő vastagságú földdel nem takar­ják, a szaggal számolni kell. Ő is igazít a garéiak infor­mációin. Nem új medencék épülnek, hanem a régieket kell megfelelő módon átalakítani. Ennek oka az előírások szigo­rodása. A korábban készült ka­zetták szigetelése ezeknek a normáknak nem felelt meg. A Környezetvédelem a Bőr­gyártásért Alapítvány által meghirdetett pályázaton nyert pénz a bőrhulladékok biztonsá­gos elhelyezését szolgálja. Ha azonban figyelemmel vagyunk arra, amit a szakember mond, akkor ez a beruházás a bűzha­tást nem zárja ki, mert az újon­nan kialakított medencék hosz- szú idő múlva telnek majd meg. A garéiaknak pontosan ez okoz - néha szó szerint is - fej­fájást. Nem tudják, meddig kell együtt élniük ezzel a környezet­tel. Igaz, a polgármesteri hiva­tal arról sem kapott értesítést a Pécsi Bőrgyártól - mint a hul­ladéklerakóban folyó munka beruházójától -, hogy a telepen valamilyen munka beindul. Bár a bűzzel való együttélésre amúgy sem lehet előre felké­szülni. Friss információ a garéi hul­ladéklerakó ártalmatlanításával összefüggésben, hogy annak a pályázatnak, amelyet a munka érdekében írtak ki, az eredeti júliusi időponttal szemben au­gusztus 23-án lesz az ered­ményhirdetése. Mint már is­mert, hatalmas pénzről van szó, ennek megfelelően nagy kötél­húzás folyik a tender elnyerése érdekében. A kétmilliárdos megbízásra pályázók elsősor­ban a külföldön történő elége­tést célozzák - ám ez nemzet­közi jogszabályba ütközhet. Dorog időközben megszerezte a garéi szennyezőanyagok ége­téséhez szükséges engedélyt, így az ottani megsemmisítést sem lehet kizárni, de ez esetben lakossági tiltakozási hullámra kell számítani. Mészáros Attila Garanciális buszöblök Mintegy másfél éve készítettek a városban új buszöblöket, most pedig már van, amelyiket fel kell újítani. Mint kiderült, egy műszaki kísérlet miatt van szükség a javításra. PÉCS Pécsett a Zsolnay-szobomál és a Kertvárosban folyik jelenleg is buszöböljavítás. A volt Fé­szek Áruház előtt a kockaköve­ket felszedték, az utasok a zebra előtt várakoznak a jára­tokra. Az utak „gazdája” a Pécsi Közüzemi Rt., a város tulajdo­nában álló cégnél azonban nem kaptunk választ a polgárokat érintő kérdéseinkre. Lapunk információi szerint a Zsolnay-szobomál garanciális javítás folyik, a kivitelező in­gyen végzi az útalap átalakítá­sát. Mintegy másfél éve a Rá­kóczi út két oldalán rakták le az új, kőkockás buszöblöket, a déli oldalon beton-, míg a Fé­szek Áruház előtt zúzottkő alappal. Áz utóbbi módszer sok szak­ember szerint nem a legmegfe­lelőbb erre a terepre, mivel a kockakő alatti réteg megcsúsz­hat. Ez történt most is - de leg­alább a javítás nem kerül a vá­rosnak pénzbe. A munka a ter­vek szerint napok múlva feje­ződhet be. Ny. Sz. Szeptembertől hullanak a fácánok A tavalyi esztendő katasztrofális fácánprogramja után sike­resnek ígérkezik az idei év a Táncsics Vadásztársaságban. SIKLÓS Míg tavaly külföldről - Bmó- ból - hozták a siklósi fácánte­lepre a madarakat, amelyek zöme elpusztult, addig idén Gyomaendrődről vásárolták a naposcsibéket, mondta el Ma­gyar László, a vadásztársaság elnöke (képünkön). A vásárolt 1200 madárból mind ez ideig 157 hullott el, amely annak is köszönhető, hogy speciális fá­cántáppal - amelyben a szük­séges gyógyszerek is megtalál­hatók, illetve teljesen toxin- mentesek - etetik őket, tolikép­ződésük kifogástalan, s az őszi szezonban már vadászhatok lesznek. A társaság a mi­nisztériumtól erre az évre 18 szarvas­bika kilövé­sére kapott engedélyt, amelyből nyolcat aján­lottak fel külföldieknek. Ezek vadászata szintén szeptember­ben indul. K. J. „Naptoj ás”-lenyomatok BARANYAI KORKÉP Felsőegerszegen, Kásádon és Mozsgón is találtak olyan tyúktojást, amelynek a héján Napra emlékeztető alakzat látszik. A baromfik mindezt a napfogyatkozás idején produkálták. Az ufológusok nem tudnak biztosat mon­dani a rejtély okáról. Lapunk augusztus 13-i szá­mában fotót is közöltünk a vajszlói héjábráról. Azóta Ha­las Gyuláné (Mozsgó), Wéber Józsefné (Kásád), valamint Szabó Lajosné (Felsőeger- szeg) számolt be hasonló esetről. Van, ahol hét, másutt tíz, sőt tizenöt sugárban lát­szik az égitest, amelyből kettő is felfedezhető az egyik „nap­tojáson”. A hozzánk forduló háziasszonyok így nevezték a - szerintük - misztikus erőtől jelölt tárgyat. Nagy becsben tartják őket, hisz például Ká­sádon egyet az önkormányzat épületében őriznek. Werőczei Ernő fővárosi ufókutató kérdésünkre el­mondta, hogy az állat megré­mült, és a héjon az összeszű­kült végbél, valamint annak erezete rajzolódott ki. Nagy Pál garéi pedagógus, aki évti­zedek óta figyeli a transzje­lenségeket, bizton állította,hí hogy a mészhiányos héj csu^f pán megnyomódott kiesés közben. A rajzolat tehát neJm.jH i azért keletkezett, mert a j ércét pszichés terheltség érte. A boldogasszonyfai kacsatelep vezetőjétől, Szitásáé Neiczer Klárától azt tudtuk meg, hogy eddig még nem fedeztek fel* mészhiányos tojásfelületen ábrákat. Egy zengővárkonyi állattartó pedig azt közölte, hogy vihar után már talált napjeles tojást. Biztosra ve­hető, hogy a szokatlan ese­mények félelmet váltanak ki a háziállatokban is. Ugyanígy az érzékenyebb idegzetű emberek lelki egyensú­lya is felborul. Nem egy édes­anyáról tudni, aki a terhessége alatt lepkétől ijedt meg. Az iszonyatot kiváltó eseményt az­óta se felejti. A reagálás heves­ségére jellemző, hogy gyermeke bőrén jól kivehető a pillangó alakú anyajel. Csuti J. (As Kommentár az 1. oldalon) Kevés a halogató, a többség iskolaérett A törvény a nyári változás óta kevés lehetőséget ad azoknak, akik gyereküket később szeretnék iskolába küldeni. A 7 éve­seknek mindenképp menniük kell. Az iskolaérettséget az óvó­nők állapítják meg, csak vitás esetekben jönnek a hivatalok. BARANYAI KÖRKÉP Míg korábban az évvesztes fo­galma rosszul csengett, a szü­lők ma már nem bánják, ha a gyerek később megy iskolába, hogy jobban vehesse az akadá­lyokat. A szigorodó törvény szerint azonban abban az év­ben, amelyben a 7. életévét be­tölti, iskolába kell mennie. Straub Jánosné, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója (kis képünkön) szerint, most is fejlettség sze­rint történik a beiskolázás, s az is kiderült, hogy a korábban le­hetséges egy évnyi, óvodá­ban töltött idő már nem segí­tett a gyere­keken, nekik inkább speci­ális fejlesz­tésre van szükségük.- Sokkal több a pszichikus funkciózavarral, részképesség­gonddal küszködő gyermek, mint korábban - mondta el a szakember. - Az óvónők felké­szültek, maguk is felmérik az alkalmazkodás, a kommuniká­ció, a magatartás problémáit. Iskolaelőkészítőket vezető szakemberek a „süket fül” je­lenségével is gyakran találkoz­nak, ezt az aktivitás és a figye­lem zavaraival hozzák össze­függésbe. Sem az óvodák, sem az iskolák nem tudják egyedül ellátni a különleges fejlesztési feladatokat, de szerencsére a szakszolgálatok, a nevelési ta­nácsadók, a gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő köz­pontok mellett gyermekpszi­chológusokhoz is fordulhatnak a rászorulók. Jó lenne a legelső képzési he­lyen megkezdeni a minél ko­rábbi fejlesztést, a speciális fog­lalkozásokhoz azonban több pénz kellene, ám a fenntartók­nak drága az óvoda, csökken a költségvetés, a dolgozói lét­szám, több kisgyermek kény­szerül egy csoportba, ami az egyéni munkát alig teszi lehe­tővé. Ennek ellenére jelenleg Baranyában 96-97 százalékos az óvodáztatás, és az 5 évesek egyéves iskolaelőkészítési részvétele is kötelező. Vannak különleges elbírálás alá tartozó esetek is. A pécsi Kertvárost és környékét ellátó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál Makai Veronika fejlesztő pedagógus egy mind­össze 15 kilós, rendkívül szo­rongó kislány példáját hozza fel, akinél indokolt volt, hogy egy évvel később kezdhesse meg tanulmányait.- Az iskolára való alkalmas­ság esetében a szociális érettség a meghatározó - emelte ki. - A mentális képességeket a szülői háttér is befolyásolhatja, ez rosszabbnak tűnhet, ha a gyer­mek ingerszegény környezetből érkezik. Az óvodából az isko­lába való átmenet a tapasztala­tok szerint valóban gond, de nem jó, ha az óvoda megpró­bálja átvenni az iskola szerepét, vagy ha az iskola rögtön szó- .ja rongással teli feladathelyzetbe hozza az elsőseit egy felmérő 'r? vizsgálattal. Ha nincs egyetértés a szülő és az óvoda között az iskola­érettség szempontjából, az érin­tettek a Nevelési Tanácsadó­hoz, vagy a Tanulási Képessé­geket Vizsgáló Bizottsághoz fordulhatnak. H. I. Gy. Ha a gyermeknek még idő kell • Nem eléggé alkalmas még az iskolára a gyermek, ha észre­vesszük, hogy nem tud elmélyülten játszani, nehezen alkalmaz­kodik és tart kapcsolatot, nincs kitartása és feladattudata. • Nem jó gyakorlat, ha a gyermek a jó eredményéért mindig valamilyen jutalmat kapott, mert így csak teljesítményben gon­dolkodik, és nem a tevékenységben. A cél ehelyett, hogy örömmel, érdeklődve és odafigyelve végezze a dolgát. it Az értelmi képesség nem helyettesíti az érzelmi érettséget. Az iskolába készülőnek már ki kell tudni fejeznie érzelmeit is. > i 4 1

Next

/
Thumbnails
Contents